Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

1949-ben léptem be az ifjú­sági szervezetbe, s azóta aktí­van dolgozom. A fiatalok any- nyira a szívemhez nőttek, hogy nem tudnék lemondani róluk — így kezdte a beszél­getést Palik József elvtárs,- a SZISZ šávoli (Sávoly) alapszer­vezetének elnöke. Ezután így folytatta: — Több mint tíz esztendeje vagyok a község ifjúsági szer- vezetének elnöke. Éveim sze­rint nein tartozom már a legif­jabbak közé, ám úgy érzem, lelkesedésem, tettvágyam nem kopott meg, és szerintem ez a fontos. Kétgyermekes család­apa vagyok, a lányom három év múlva tagja lehet az ifjú­sági szervezetnek. Remélem, követni fogja példámat, és ő is aktívan dolgozik majd. A rövid bemutatkozás után az időszerű feladatokról be­szélgetünk: — Az elmúlt napokban a SZISZ lučeneci (Losonc) járá­si bizottsága szemináriumot szervezett az alapszervezetek vezetői részére, ahol nyíltan beszéltünk az előttünk álló feladatokról. A legfontosabb feladatunk, hogy pártunk irányvonalának megfelelően if­júsági szervezetünkben minél jobb lehetőséget biztosítsunk fiataljaink számára a politikai. GYERMEKVILÁG Ú ttörőta I á l kozó Az újévi úttörőtalálkozó (már hagyomány) a SZISZ nit- rai (Nyitra) Járási Pionírszer­vezete rendezésében. Erről ér­kezett — kicsit megkésve — tudósítás szerkesztőségünkbe. Az idei találkozó, amelyen a Járás valamennyi szervezeté­nek három legaktívabb úttörő­je vett részt, sokban különbö­zött az előző évek találkozójá­tól. A szórakozás és játék mel­lett az „Első úttörők nyomá­ban“ verseny keretében, a kül­döttek átvették a második ver­senyfeladatot, amelynek témá­ja megismerni a szovjet pajtá­sok Lenini Űttörőszervezeté- nek tevékenységét és történe­tét. A résztvevőknek külön él­ményt jelentett a bratislavai szovjet konzulátus fiatal dol­gozójának, A. P. Medvegyev elvtársnak a feladathoz fűzött rövid beszéde. Szavaiból meg­győződhettek, milyen hősöket nevelt a Lenini Komszomol a szovjet hazának. Medvegyev elvtárs beszéde végén átadta a szovjet úttörők szaratovi körzetének újévi üdvözletét, annak a körzetnek, amellyel a nitrai járás úttörői már több éve baráti kapcsolatot tartanak fenn levelezés útján. Hasonló üdvözletét küldtek a találko­zón részt vevő úttörő csapatuk nevében a szaratovi úttörők­nek. A találkozó gazdag műso­rából ki-ki kedvére választha­tott. Vetélkedhettek, táncolhat­tak, szórakozhattak a pionírok. A pajtások ki is használták az alkalmat, és új barátságokat kötöttek. A kép a čífárei és a pohranicei (Csifár és Pog- rány) úttörők barátságkötésé­ről készült. Beszámoltak egy­másnak problémáikról, élmé­nyeikről. és kicserélték tapasz­talataikat. Meghívták asztaluk­hoz Medvegyev elvtársat is, aki válaszolt a kérdéseikre, és írt a csapat krónikájába. Szöveg és kép: DEBRÖDI D. GÉZA Pohranice (Pográny) Találd ki, melyik két-két róka azonos! (Smer) Bizonyára nagyon sok iskolában működik fény­képészeti kör, melynek tagjai megörökítik az is­kola tanulóinak, pionír­jainak a munkáját, éle­tét. Ezek között a fény­képek között nyilván akadnak olyanok, amelye­ket a Gyermekvilág olva­sói is érdekesnek talál­nának. Nagyon örülnénk tehát, ha olykor külde- nétek szerkesztőségünk «nmére ilyen felvétele­ket. Egyben kérjük, rö­viden írjátok meg, mit ábrázol a kép, s melyik iskolában és milyen al­kalomból készült! — fü — VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része (a nyíl irányában folytatva). 13. Amerikai szár­mazású, néger revütáncosnő. 14. Magról kelt csemete, amely­be a nemes gyümölcsfajtát olt­ják. 15. Az ószövetségi legen­da szerint Ábrahám szülőváro­sa. 17. London fele. 19. Botos közepe. 20. A törzshangsor he­tedig foka. 21. Csonthéjas gyü­mölcs. 23. Művészet — latinul. 25. Vízi növény. 26. A volt Francia Szudánból alakult ál­lam. 28. Brazil regényíró. 30. Ragadozó állat. 31. Tova. 32. Kicsinyítő képző. 34. Névelő. 35. Fiúnév. 37. Görög betű (ék. h.). 39. Betűt vet. 41. Dísz. 42. Pék peremei. 43. Város az NSZK-ban. 45. Palást. 47. Kelet­ázsiai bérmunkás. 49. Pusztít. 51. A legegyszerűbb felület (ék. h.). 53. Paripa. 54. Azonos betűk. 55. Orosz uralkodó. 57. Vaspánt. 59. Kötőszó. 60. Város Jugoszláviában. 62. Fiúnév. FÜGGŐLEGES: 2. Folyó az SZU-ban. 3. Nóta. 4. Férfinév. 5. Mázol. 6. Bróm vegyjele. 7. Nóra, Anna. 8. Vám — szlová­kul. 9. Szorító kéziszerszám. 10. Igen — szlovákul. 11. Dél­vietnami politikus. 12. Rejtvé­nyünk befejező része (a nyíl irányában folytatva). 16. Irá­ni pénznem. 18. Dél-amerikai állam. 20. Latyak. 22. Állatlak. 23. Japán algahalásznő. 24. Sándor, Dezső. 25. Tömérdek. 27. Szentkép. 29. Olga, Erna. 30. Hátvéd. 33. Latin kötőszó. 36. Folyadék. 37. Jelez. 38. Technikai atmoszféra rövidíté­se. 40. A hámszövet rosszindu­latú daganata. 42. Gyapjútaka­ró. 44. Szaglószerv. 46. Régi, római pénznem. 48. Ész — szlovákul 50. Díszedény. 52. Halfajta (ék. f.). 55. Csiga ré­sze. 56. Ilyen kalauz is van. 57. Garasban van! 58. Tart. 80. Kiejtett betű. 61. Kicsinyítő képző. 62. Paripa. 63. Sándor, Gábor. Beküldte: LÖRINCZ LÁSZLÓ Branč (Berencsl 1972. január 16-i keresztrejt­vényünk helyes megfejtése: Ha élet zengi be az iskolát, ax élet is derűs iskola lesz. Könyvjutalomban részesültek: Wimmer Mónika, Topolovec (Nyárad), Vas Zsuzsanna, Fiľa­kovo (Fülek), Molnár Vera, Vo- zokony (Vezekény), Mályus Margit, Senec (Szene), Bar- nócky Mária, Tachty (Tajti). szakmai felkészültségük, vala­mint általános műveltségük ál­landó fejlesztésére. Az elmúlt esztendőben sok új fiatalember került az alapszervezetek élé­re. Lendületet, új ötleteket, és ami a legfontosabb, akaratot vittek a szervezetekbe, s ez biz­tató a további munka szem­pontjából. — Mi a véleménye a mai fia­talságról? — Én csak jót mondhatok a mai fiatalokról, habár negatív példák is akadnak. De szerin­tem ezek csak kivételek. Egyik legfontosabb feladatunk, hogy megfelelő irányba tereljük az ifjúság érdeklődését, s eköz­ben lehetőséget nyújtsunk kü­lönböző igényeik kielégítésére. Nálunk — és úgy hiszem, ez máshol is így van — a könv- nyűzenének van a legnagyobb varázsa. Községünkben meg­alakult a VENUS-egvüttes, melv hetente szórakoztatja nemcsak a helyi, hanem a környékbeli fiatalokat Is. Ezenkívül színját­szó csoportunk is van, s ered­ményesen működik a fénvké- pészeti körünk. Tagságunk ré­szére rendszeres nolitikai elő­adásokat szervezünk, gyakran pedig időszerű gazdasági kér­désekről beszélgetünk egv-egy összejövetelen. Úgy érzem, a helyi viszonyokhoz kénest von­zó és tartalmas a tevékenysé­günk, s ha ez mindenhol így lesz, akkor elmondhatjuk, hosv ifjúsági szervezetünk gyümöl­csöző és valóban tartalmas munkát végez. KELEMEN LÁSZLÓ Tóth Erzsébet László Géza Kusiczky Gyula A SZfNÉSZPALYA küszöbén Tóth Erzsébet, László Géza, Kosuczky Gyula. Három fiatalember, akik nem régen még az iskola padjai mellett ültek, ma a Thália Színpad tagjai. Kérésemre az alábbiakban ők mutatkoznak be a „HALLÓ FIATALOK“ olvasóinak. — Hogy kerültetek a Tháliához? — Tóth E.: Cičarovcebôl (Csicser, trebišovi járás) származom. Kiskoromtól kezdve szerettem a színházat, többször megfordult a fejemben, hogy színész leszek. Ez az elhatározás gimnazis­ta koromban még inkább megérlelődött bennem. A košicei Orient Kisszínpadon sok olyan tapasz­talatot szereztem, amit aztán a Thália legutóbbi tehetségkutató vizsgáján jól tudtam hasznosítani. Örülök, hogy a 44 pályázó közül ahhoz a három ember közé tartoztam, akiket a színház vezető­sége tehetségesnek talált. László G.: — A Rimavská Sobota-i járásból Hanava (Hamva) községből jöttem. A színészet után másodikos gimnazista koromban kezdtem komolyabban érdeklődni, majd a gimnázium be­fejezésekor már végleg eldöntöttem, hogy bármi is történjék, én megpróbálkozom a színészettel. Eljöttem felvételizni, és sikerült. Kusiczky Gy:. —- Én 1969-ben, a Thália első tehetségkutató vizsgáján felvételiztem. A felvé­telem sikerült is, de sajnos a színházhoz csak most kerültem, mert be kellett vonulnom kötelező katonai szolgálatra. Máskülönben Mužláról (Muzsla, Nové Zámky-i járás) származom. Örü­lök, hogy ennek a színháznak lettem a tagja. — Mit jelent számodra a színjátszás fogalma? Tóth E.: — Amikor látom a nézők arcán, hogy megértik, színészi közlendőmet, az nekem olyan érzést jelent, amit nem tudok és nem is lehet elmondani. Ilyenkor a színjátszás számomra fel­oldódást jelent. László G.: — Faluról jöttem, ismerem az egy­szerű emberek életét, érzem és tudom, hogy a színjátszás az, amivel ezeket az embereket meg lehet szabadítani a mindennapos bajaiktól, gond­jaiktól. Ez a fogalom „színjátszás“ számomra felszabadító, megnyugtató érzést jelent. Kusiczky Gy.: — Nagyon nehéz erre válaszol­ni. Mielőtt a színházhoz jöttem, egy ideig fizikai munkát végeztem. Tudom, milyen jól esik az em­bereknek munka után a szórakozás, a kikapcso­lódás. Én mindig kedveltem azokat az embere­ket, akik a többieket szórakoztatják. Most, hogy erre nekem is megvan a lehetőségem, nagyon boldog vagyok. Számomra a színjátszás szórakoz­tatást és még egy nagyon fontos dolgot, az em­berek nevelését jelenti. — Az első szerep? Tóth E.: — Osztrovszkij: Vihar című drámájá­ban Varvara személyét alakítom, ami nagy fel­adatot jelent számomra. Azt hiszem, hogy na­gyon sokat köszönhetünk Beke Sándor rendező­nek, aki fáradságot nem ismerve készített fel minket az első előadásra. László G.: — A Viharban én is játszom. Alka­tomnak megfelelően egy tengerész szerepét for­málom meg, ami nagyon tetszik nekem. Mint né­ma szereplő egyébként a Mirandolínában már. színre léptem. Kusiczky Gy.: — A Viharban lépek először színre Kudrjas szerepében. Az idősebb színészek szerint elég nehéz szerep. Sok fáradságomba került, de azt hiszem eleget tudok tenni szerep­körömnek. — Egy óhaj? Tóth E.: — Jó szerepeket kapni, és ezeket si­keresen megoldani. László G.: — Minél jobb színésze szeretnék lenni a Tháliának. Kusiczky Gy.: — Szeretnék minnél többet ját­szani, ami azt jelenti, hogy jó színész lenni. SZÁSZAK GYÖRGY Fiatalok támasza Fotósak figyelmébe!

Next

/
Oldalképek
Tartalom