Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

Ha a kelet-szlovákiai kerület valamennyi új üze­mét, intézményét, lakótelepét, portalanított ország- útját, iskoláját, toronyházát fel akarnánk sorolni, egy véget nem érő cikksorozatot kellene írnunk, mert gyakorlatilag minden nap elkészül valami ezen az egykor elmaradott vidéken, Rožňaván (Rozs­nyón), Moldava nad Bodvou-on (Szepsi), Humen- nén, Prešovon, Bardejovban, Trebišovon (Terebes), Vojanyban (Vajánon) és nem utolsósorban a me­gye székhelyén, a keletiek metropolisában. Koši- cén. Az új létesítmények gomba módon történő el­szaporodása nemcsak a helyi, a városi és a járási nemzeti bizottságok igényei és javaslatai alapján kidolgozott területfejlesztési terv összeállítóit di­cséri, hanem azokat az embereket, akik a munká­ban nem ismernek ..pardont“, nemcsak az óra mutatójának előrehaladását figyelik, hanem önként vállalt brigádmunkával olyan munkálatokat is el­végeznek, melyre szüksége van a falunak vagy vá­rosnak, ahol élnek, s amelyre már nem futotta a kerület részére kiutalt költségvetésből. Az eredményekben gazdagon lezárult konszolidá- lódási folyamat lényegében keleten is a „huszon- négyek“, az 1968-as évek utáni időszak első fecs­kéinek felhívásával kezdődött. A „Mindenki szocia­lista módon" mozgalomba a mammutvállalatok dol­gozóin kívül bekapcsolódtak a kereskedelem, a nemzeti bizottságok irányította üzemek, a különféle szolgáltatási vállalatok, az egészségügy dolgozói. A munkahelyeken szocialista brigádok alakultak, és az eseményekben gazdag tavalyi évben a CSKP megalakításának 50. évfordulója, a XIV. pártkong­resszus és a Nemzeti Front jelöltjeinek abszolút győzelmét jelentő választások tiszteletére fogadtak el és teljesítettek milliós értékű vállalásokat. A szavakat tettek követték A terebesi járásban pártunk megalapításának fél évszázados jubileuma tiszteletére 112 millió korona értékű kötelezettségvállalást fogadtak el. Sokan ta­lán kételkedtek is abban, hogy ez az érték való­ban megszületik. Nos. tévedtek, mert a járás dol­gozói az említett összegen kívül még további 77 millió korona értékű munkát végeztek el. A bar- dejovi járásban 21, Humennén 3,5, a poprádi já­rásban pedig 45 millió koronával szárnyalták túl vállalásaikat. A trebišovi járással kezdtük a felsorolást. Meg­érdemlik az elsőséget, mert napi munkafeladataik maradéktalan teljesítése mellett falu- és városszé­pítéssel is foglalkoztak. A ./.“-akció keretében 65 kisebb és nagyobb horderejű munkát végeztek el. Adott szavukat minden esetben tettek követték. A járás lakosai 952 500 órát dolgoztak ellenszolgál­tatás nélkül. Ezt egy számadat is bizonyítja: 22 milliós költséggel több mint 31 millió koronát érő létesítményeket hoztak létre. A nemzeti bizottsá­gok jó szervező és irányító munkájának „fókuszá­ból“ nem estek ki a mezőgazdasági dolgozók se. Ha a számukra a munka dandárját jelentő perzse­lő nyarat éles januári szelek váltották is fel, nem feledjük el. hogy terven felül 210 vagon gabonát szolgáltattak be, magasan túlteljesítették azokat a munkavállalásaikat, melyeket a répakampány és a burgonyaszedés idején fogadtak el. De nemcsak ezt tették. A dolgozók életkörülményeinek javításához több mint 5 millió korona értékű társadalmi mun­kával járultak hozzá. A trebisovi élelmiszerkombinát dolgozói a jól megszervezett szocialista munkaverseny eredmé­nyeképpen 2,5 millió koronával teljesítették túl az évi bruttótermelést. A nemzeti bizottságok irányí­tása alá tartozó üzemek több mint 2,5 millió koro­nával teljesítették túl a teljesítménytervet. A Koši- ce-vidék járás, Trebišov, Vranov, Stará Ľubovňa és Humenné lakosai ugyanilyen lelkesedéssel köszön­tötték a CSKP XIV. kongresszusát, és kezdtek hozzá a választási programok megvalósításához. Galanta és Trnava messze van Igen, messze, de csak térben. Az említett járási és városi nemzeti bizottság felhívása ugyanis a ke­let-szlovákiai járásokban, a nagy földrajzi távolság ellenére, rekordidőn belül visszhangra talált. Az el­sőként konkrét tervekkel és tettekkel valaszolo já­rásokat már közölték a lapok, azt azonban keve­sebben tudják, hogy az élet- és munkakörnyezet ja­vítását, az építési beruházásokra szánt összegek gyarapítását, a technikai felszereltség fejlesztését, a mezőgazdasági dolgozóknak nyújtott szolgáltatá­sok javítását, a kulturális és nevelői tevékenységet, valamint a tömegpolitikai munka fellendítését cél­zó felhívásra keleten a kisebb községek dolgozói is elismerést érdemlő vállalásokkal válaszoltak. Eb­ben az évben a Galanta—Trnava-felhívás alapján Poľany, Lubovny, Egreš és Milkosfov községekben új iskolát adnak át rendeltetésének. A kelet-szlo­vákiai kerületben több község helyi nemzeti bizott­sága határozatot hozott, hogy többmilliós ráfordí­tással gyalogjárót építenek, hogy a lakosoknak — főleg a téli hónapokban — ne kelljen baleseti ve­széllyel fenyegető, úgynevezett „kigyúrt“ utakon járniuk. Több községben ebben az évben vízvezeté­ket és fürdőt építenek. A kerületben 1972-ben 800 család költözik új lakásba. Trebišovon a választási program és a Galantai )nb, valamint a Trnavai Városi Nemzeti Bizottság fel­hívása alapján főleg a lakosságnak nyújtott szol­gáltatások színvonalát javítják. Ezt teszik hazánk szárazföldi kikötőjében, Kráľ. Chlmecen (Király- helmec), Veiké Kapušanyban (Nagykapos), Seöov- cén és másutt. A galantai és trnavai felhívás alap­ján a kelet-szlovákiai kerületben a kultúrmunka és nevelői tevékenység, valamint a tanulási lehetősé­gek biztosítása terén legtöbbet a trebišovi járás­ban tesznek. A kelet-szlovákiai kerületben az új választási program teljesítése szükségessé is teszi, hogy fo­kozzák a dolgozók kezdeményezőkészségét. Emel­jünk ki csak egy cseppet a tengerből: az ötödik ötéves terv folyamán egyrészt korszerűsítéssel, új üzemrészleg üzembehelyezésével, de főleg a kevés anyagi ráfordítást igénylő munkakezdeményezéssel, újítással 35,8 százalékkal növelik a termelést az élelmiszeriparban. Humennén kisipari kombinát, Sabinovon, Michalovcén és Kežmarokon tejfeldolgo­zó üzem épül, átépítik a híres prešovi húsipari tizemet, Košicén pedig a baromfifeldolgozó üzemet és Kežmarokon új üzemet létesítenek. Jelentős mér­tékben javul majd a lakosság kenyérellátása Bar­dejovban, Kráľ. Chlmecen; Humennén új péküze- mek készülnek el, s további kenyérgyárak építését kezdik meg a járás székhelyén, Rožňaván, Trebišo­von és Poprádon. Šarišon új malmot helyeznek üzembe. A kelet-szlovákiai emberek szorgalmát legéke­sebben azoknak a nagyszerű létesítményeknek a felépítése bizonyítja, melyek gyökeresen megvál­toztatták a kerület arculatát, és az Itt élő embe­rek életstílusát. S hogy milyenek a távlatok? Az új választási programból, valamint a galantai és trna­vai felhívásból eredő feladatok megvalósítása olyan értékekkel gazdagítják a kerületet, melyekről két évtizeddel ezelőtt a legmerészebbek sem álmodtak. (KOMLÖSI—NEMČEK) 1. Bán Júlia igazgatónő és a Kovács család legkisebb tagja, Zoli. Váratlan vendégekként érkeztünk a Dvory nad Zitavou (Udvard) község bölcsődéjébe. Végigjártuk a helyisége­ket, megnéztük a hálószobákat, a játé­kokkal jól felszerelt játszótermeket. Láttuk hogyan ebédelnek a gyerekek és igyekeznek a nagyobbak az ebéd utáni alvás helyett a játékaikhoz szökni.- Mama - bújt oda a kis Kovács Zoli az igazgatónőhöz, s a szeme el­árulta, hogy ő sem akar aludni, inkább a „mamával" játszana. Kivételt a ked- veskedők sem képeznek, nekik is ágy­ba kell bújniuk. S még az akaratosabbak is egykettőre elalszanak. Kíváncsiak vagyunk, hogyan sikerült Bán Júlia igazgatónőnek olyan közvetlen kapcso­latot teremtenie a gyerekekkel, hogy mamának szólítják.- Ezt én magam sem tudom, de örü­lök neki... Az igazgatónő sokat foglalkozik a kicsikkel, egész nap ott van közöttük. A bölcsőde igazgatásával járó papír­munkát akkor végzi el, amikor a gyere­keket már hazavitték. 1953 óta vezeti a falu bölcsődéjét, s azon fáradozik, hogy a gyerekek kifogástalan gondo zásban részesüljenek. Sokat tett a böl­csőde fejlesztéséért is. A közel kétszáz éves épület - egy volt kastély - sok tekintetben nem felelt meg az igények­nek. Ezért szorgalmazta, hogy vezessék be a vizet, építsenek fürdőszobát, mo­sókonyhát és szociális helyiségeket. A délután gyorsan elröppent, rövid­del uzsonna után megérkeztek az első szülők. Szlama Ferikéért a nagymamá­ja jött. A törékeny termetű, feketeru­hás néni, miközben unokáját öltöztette, elmondta, hogy Ferike negyedik gyerek a Šzlama-családban. A két első gyerek­re még ő vigyázott, de amikor a har­madik megszületett, ő megbetegedett. Ha nem lett volna bölcsőde a faluban, lányának otthon kellett volna marad­nia. A kisfiút azonban felvették a böl­csődébe, és Szlama Lászlóné nyugod­tan dolgozhatott tovább a szövetkezet kertészetében. Sőt, Ferike születése után sem kellett otthagynia a munka­helyét, mert őt is beadhatták a falu bölcsődéjébe. Nagy Mária, a szövetkezet baromfite­lepének a dolgozója, Prétyi Valéria, az erdőgazdaság alkalmazottja, Dékány Margit, Szlávik Mária s a többiek - mind az 52 édesanya - nyugodtan dol­gozhatnak, mert gyerekeikről a bölcső­dében gondoskodnak. Amikor 20 évvel ezelőtt megnyílt a bölcsőde, jóformán senki sem tartott rá igényt. Amint munkalehetőséget terem­tettek a nők számára, a helyzet meg­változott. A hatvanas évek elején már annyi volt az érdeklődő a bölcsőde iránt, hogy csak az arra legjobban rá­szoruló szülők gyermekeit tudták fel­venni. Ez most is így van, de új böl­csőde építésére eddig nem volt lehető­ség.- És most van? Erre a kérdésünkre azonban mór a helyi nemzeti bizottságon kerestük a választ. Itt jegyezzük meg, hogy a fa­lu vezetői sohasem voltak közömbösek a falu dolgozó asszonyainak problé­mái iránt. Ezt azzal is bebizonyították, hogy a bölcsőde üzemeltetéséhez, kar­bantartásához, fejlesztéséhez évente 100 ezer koronával járultak hozzá. Azt is látják, hogy új bölcsődére lenne szük­ség. A problémát nem az okozza, hogy nincs miből építeni, mivel eredetileg az ötéves tervidőszakban tervezték az új bölcsőde építését. Jozef Šuman hnb titkár szavai szerint azonban nem tud­ják mitévők legyenek. Az elmúlt év őszén életbe léptetett szociális intéz­kedések során, amely szerint a máso­dik gyermek után kétéves anyasági sza­badság jár, felvetődött a kérdés, vajon szükség lesz-e bölcsődére a faluban, s ha igen, akkor mekkorára. Nem fektet­hetnek százezreket olyan épületbe, ami nem lesz kellőképpen kihasználva. Ezért egyelőre a bölcsőde építését le­vették a napirendről. Németh Ilona anyakönyvvezető ada­tai szerint az utolsó öt évben évente átlagosan száz gyermek született a fa­luban. Ennek több mint a fele elsőszü­lött. Az első gyerek után pedig még nem jár kétéves anyasági szabadság. S lehet, hogy mire felépülne az új böl­csőde, már az első gyermek után is hosszabb anyasági szabadságot élvez­hetnek a nők. Szerinte bölcsődére még ekkor is szükség lesz, hiszen az óvodá­ba csak hároméves korukban veszik fel a gyerekeket. És bizonyára lesznek olyan anyák is, akik nem szándékoz­nak két évig otthon maradni, s még az anyasági szabadság letelte előtt munkába állnának, feltéve, ha lesz ho­va tenni gyerekeiket. Tény, a község vezetői a bölcsőde üzemeltetésével példamutató munkát végeztek. Ezzel sok nőnek lehetővé tet­ték, hogy dolgozhasson, hozzájáruljon a család életszínvonalának emelésé­hez, és munkájával hasznot hajtson a társadalomnak. De ha továbbra is jó példával akarnak szolgálni, akkor azt csak úgy érhetik el, ha mégis felépítik az új bölcsődét, mert ezzel olyan fel­tételeket teremtenek a falu asszonyai­nak, hogy azok szabadon választhat­nak a meghosszabbított szülési szabad­ság és a mintaszerűen berendezett böl­csőde között. Ez a cselekedetük - mint az eddigiek is - összhangban állna az egyéni és társadalmi érdekekkel. KOVÁCS ELVÍRA fái 2. Ma a nagymamájuk jött értük í A s/.fi ľó felvételei}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom