Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-26 / 21. szám, szerda

Hz évzáró taggyűlések a politikai és a gazdasági feladatok teljesítésére mozgósítanak

A járási pártszervezetekben ezekben a napokban kicsúcsosodnak az alapszervezetek évzáró taggyűléseinek előkészületei. Az idei évzáró taggyűléseket az alapszervezetek a CSKP Központi Bizottsága elnöksége határozatának értelmében februárban és márciusban tartjék. A Nové Zámky-i (Érsekújvár) járásban végzett ez irányú párt munkáról Michal Šúcha elvtárs, az SZLKP járási bizottságának vezető titkára tájékoztatott.

A járási pártbizottság arra Irányítja az alapszervezeteket, hogy évzáró taggyűléseik a Központi Bizottság elnöksége irányelvének szellemében folyjanak le. Az egyes ágazatok szerint megtartott aktívaértekezleteken előkészítették az aktivistákat és a funkcionáriusokat, hogy sokoldalú és konkrét segítséget nyújtsanak az alapszervezetek e fontos tárgyalásainak előkészítésében. Ily módon biztosítják, hogy az évzáró taggyűlések az alapszervezetek működési területével összhangban foglalkozzanak azokkal a feladatokkal, amelyeket a XIV. pártkongresszus és a Központi Bizottság plenáris ülésének határozatából adódóan kell megvalósítaniuk.

— Az ipari termelés szakaszán tevékenykedő alapszervezetekben nagy gondot fordítunk arra, hogy az évzáró taggyűlések mélyenszántóan megtárgyalják az állami tervfeladatokat, a valóra váltásukkal összefüggő politikai-szervezési intézkedéseket, értékeljék a párttagok részvételét a tervfeladatok teljesítésében, a szocialista munkaversenyben, a kötelezettségvállalások realizálásában — hangoztatta Sucha elvtárs. A mezőgazdaságban arra törekszünk, hogy az alap- szervezetek foglalkozzanak a magasabb hozamok elérésének feltételeivel. Ugyanis ebben az évben ismét növekedtek a mezőgazdasági üzemek feladatai, a tavalyinál nagyobb mennyiségű termék felvásárlását kell biztosítaniuk mind a gabonafélékben, mind a hús- és a tej- eladás szakaszán. A pártszervezetek figyelmét a megnövekedett feladatok maradéktalan megvalósításának biztosítására összpontosítjuk. Saját munkakörében minden egyes párttagnak mozgósítania kell munkatársait a kitűzött célok elérésére.

A vezető titkár részletesen ismertette, hogy a mezőgazdasági termelés színvonalának további emelésére, a tervfeladatok valóra váltásának megalapozására az idén is folytatják a termelés szakosításának

és koncentrálásának nagy munkáját. — Az idén már megalakítottunk két új gazdasági egységet a pozbai—bardoňovoi —dedinka! és hurbenovcei szövetkezet, valamint az udvardi és a branovói szövetkezet egyesítésével — tájékoztatott Sucha elvtárs. — Most van folyamatban a harmadik egyesülés létrehozása a dubníkt—rúbafti és a strekovi földművesszövetkezetekből.

A járásban a pártalapszervezetek évzáró taggyűléseit az egységes földművesszövet kezetek zárszámadó gyűlései előtt akarják lefolytatni. így akarják elérni, hogy a kommunisták az évzáró taggyűlésen mélyrehatóan megvitassák a kitűzött célok elérésének lehetőségeit és módját. A szövetkezetek évzáró gyűlései saját határozataik kidolgozásánál figyelembe veszik majd a pártgyűlések határozatait. Ily módon is megnyilvánul a párt vezető szerepe. Természetesen ez csak az egyik oldala a vezető szerep érvényesítésének. A másik oldala az a szervező-mozgósító tevékenység, melyet a feladatok teljesítése, az évzáró pártgyűléseken kitűzött célok elérése érdekében ki kell fejteni.

Sucha elvtárs a továbbiakban elmondta, hogy a járási bizottság plénumának tagjait és az apparátus dolgozóit megbízták az évzáró taggyűléseken való részvétellel. Az elnökség tagjai legalább négy-öt évzáró gyűlésen, a pártmunkások három-öt gyűlésen, a plénum további tagjai pedig legalább egy évzáró gyűlésen kötelesek részt venni. Ez azért is szükséges, hogy a pártfunkcionáriusok széles körű áttekintést nyerjenek az alapszervezeteket foglalkoztató problémákról, valamint a megoldásra váró feladataikról. Az elnökség és a plénum tagjai meg a pártmunkások egyszersmind segítséget fognak nyújtani az alapszervezeteknek a XIV. pártkongresz- szus és a járási pártkonferencia határozatainak realizálásában.

— Az évzáró taggyűlések

nagy részét februárban tartják meg, a többit pedig március közepéig — folytatta szavait a vezető titkár. — Az előkészületekkel kapcsolatban meg kell még említeni, hogy ebbe a munkába a pártcsoportok útján is igyekszünk a párttagok széles körét bekapcsolni a beszámolót és a határozati javaslatot megtárgyalják a pártcsoportok, és saját munkaszakaszaikkal kapcsolatban a csoport tagjai megtehetik észrevételeiket, indítványaikat a megoldásra váró kérdésekkel összefüggésben. Azon kell igyekezni mindenütt, hogy az évzáró taggyűlések határozatának előkészítése az alapszervezet egész tagságának, minden elvtársnak az ügye legyen, akik részt vesznek majd e határozat megvalósításában.

Az alapszervezetek évzáró tárgyalásain nagy figyelmet szentelnek a tagalap minőségi színvonala rendszeres emelésével összefüggő kérdéseknek. A múlt év közepén elhatározták: az alapszervezeteknek arra kell igyekezniük, hogy évente legalább négyszáz új tagjelölt felvételével bővítsék a járási pártszervezet tagságát. Tayaly már 319 elvtársat vettek fel, ebből több mint 250 harmincöt éven aluli. Gondot fordítanak a nemzetiségi összetételre is. Az államvasutak munkahelyein kívül a 290 tagjelölt közü] 180 szlovák, 109 pedig magyar nemzetiségű. Az idén inár 24 tagjelöltet vettek fel az alapszervezetekbe, akik közül tizennyolcán 35 éven aluliak, tizenhatan szlovák, nyolcán pedig magyar nemzetiségűek. Az idén felvett tagjelöltek között kilenc nő is van. Az évente legalább négyszáz új tagjelölt felvételével kapcsolatos határozat azt a célt szolgálja, hogy megfiatalítsák a pártszervezetet aktív, fiatal elvtársakkal, akik megérdemlik, hogy a párt tagjai legyenek.

Sucha elvtárs befejezésül hangsúlyozta, a járásban az évzáró taggyűlések előkészítésének színvonala indokolttá teszi azt a meggyőződést, hogy az alapszervezetek életének e fontos állomása az idén is teljesíteni fogja küldetését, és határozataikban irányt mutatnak az alapszervezetek és az egész járási pártszervezet előtt álló politikai és gazdasági feladatok valóra váltásában.

GÁL LÄSZLÖ

Célunk a dolgozók érdekeinek védelme

1972

I. 26.

Amikor a levicei (Léva) járási pártbizottság szervezési osztályán az iránt érdeklődtünk, kik a tömegszervezetek élén álló legaktívabb kommunisták a járásban, elsőnek Pavol Bajnok elvtárs nevét hallhattuk. Ugyanilyen pozitívan vélekedett munkájáról Bizoíí elvtárs, a Nemzeti Front mellett működő pártszervezet titkára Is.

Bajnok elvtársat irodájában találtuk meg, s talán mondani sem kell: éppen sok munkája volt. Most folynak a szakszervezetek évzáró taggyűlései, s készülnek már a szakszervezeti szövetség járási konferenciájára is.

— Mire helyezik a fő súlyt fiz előkészületek során?

— Mindenekelőtt — kaptuk a határozott választ — a Szak- szervezetek Központi Tanácsa határozatainak teljesítésére, a párt vezető szerepe érvényesítésére és a káderek helyes kiválasztására. Arra törekszünk, hogy szerveink vezetőségeiben a kommunisták aránya 60, a munkásoké 50, a fiataloké és a nőké pedig 30—30 százalékos legyen. Ezt persze némely alapszervezetben nem érhetjük el a kis taglétszám miatt. Az ilyen szervezetekben olyanokat javasolnak tisztségekbe, akik szavatolják a párt vezető szerepének biztosítását. Az alapszervezetek javaslataikat megtárgyalják és jóváhagyják a kommunista párt alapszervezeteivel.

— Hogyan valósítják meg a XIV. pártkongresszus határozatait a szakszervezetben?

— A kongresszusi határozatokat lebontottuk a járás szak- szervezeteinek feltételeire, miközben választott szervünk pártcsoportjának a tanácskozásából indultunk ki, mely nagyon konkrétan elemezte a kongresszusi határozatokat. A ránk háruló feladatokat a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom aktivizálásának programja tartalmazza. Mindenekelőtt az volt a célunk, hogy tagságunkkal megismertessük a XIV. párt- kongresszus határozatait. Hogy javítsuk a járási szakszervezeti tanács politikai-nevelő és ideológiai tevékenységét, fejlesszük a dolgozók munkakezdeményezését. A szakszervezeti szervek vegyenek részt a választások előkészítésében. Hozzájárulunk a gazdasági szervezetek szak- szervezeti szervei tevékenységének javításához, fokozzuk a dolgozókról való gondoskodást, főleg a munkafeltételek és a munkakörnyezet állandó javításával. A dolgozók érdekében rendszeresen végzünk felméréseket az üzemekben és a vállalatokban, melyeknek eredményeit a járási szakszervezeti tanács a gazdasági tisztségviselő jelenlétében megtárgyalja és utána határozatokat hozunk olyan konkrét intézkedésekre, melyek a munkafeltételek és a munkakörnyezet javítását szolgálják. Az érintett üzemek közül megemlíthetném például a közszolgáltatások levicei (lévai) üzemét, a tlmaCei (tolmá- csi) Szlovák Kőfeldolgozó Üzemét és az erdőgazdasági üzemek lévai részlegét.

A járási szakszervezeti tanács nagy figyelmet szentel az FSZM fiatal tagjainak. Sokat

közülük szakszervezeti tisztségekbe javasol, kivált most, a szakszervezetek évzáró taggyűlései és konferenciái alkalmából. A gondoskodás jó példája az üzemekben a térítésmentes kölcsönök juttatása a fiataloknak — a Szlovák Kőfeldolgozó Üzem például 127 000 korona értékben adott kölcsönt a fiatal dolgozóknak.

— A szakszervezet az egyén érdekeit is védi. Hogyan intézi a panaszokat?

— A panaszokat, az észrevételeket és a javaslatokat, melyek a járási szakszervezeti tanácsra érkeznek, a panaszos fél jelenlétében legkésőbb 30 napon belül, — a panasz benyújtásától számítva — tárgyaljuk meg.

Rendkívül igényes feladatainkat mindenekelőtt a kommunisták révén teljesítjük, akik tagjai mind a plénumnak, mind az elnökségnek. A járási szak- szervezeti tanács 30 tagja közül 25 kommunista.

E szám már önmagában is sok mindent kifejez. Kivált, ha azt is figyelembe vesszük, hogy Bajnok elvtárs személyében kommunista áll a járási szakszervezeti tanács élén is. Mégpedig az építésben szerzett eddigi érdemeiért állami kitüntetésben részesült, gazdag szakszervezeti tapasztalatokkal rendelkező párttag, aki már 1955-től lát el különféle szak szervezeti tisztségeket. Tanulmányait a Moszkvai Szakszervezeti Főiskolán végezte, ahol olyan ismeretekre tett szert, amelyek mindennapi munkáiá ban jól felhasználhatóV\

FÜLÖPIMRE

BELPOLITIKAI KOMMENTÁR

Feavämezetten te célszerűen

A Szlovák Szocialista Köztársaság 1972. évi állami költségvetésének 36,5 százalékát bocsátják dotáció és szubvenció formájában a nemzeti bizottságok rendelkezésére, hogy ezek maradéktalanul teljesíthessék a CSKP XIV. kongresszusának határozatából eredd feladatokat. Számokban kifejezve ez 18,6 milliárd koronát jelent, amiből az előirányzat szerint 3,5 milliárd koronát fordítanak népgazdasági célokra, 14,4 milliárd koronát kulturális és szociális célokra és 0,7 milliárd koronát közigazgatási célokra.

A feladatokat pontosan kijelölték, a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet a nemzeti bizottságok rendelkezésére áll, de minden tett emberi akaratot, helytállást, becsületes építőszándékot követel. A nemzeti bizottságoktól, illetőleg újonnan megválasztott képviselőiktől függ, milyen mértékben és milyen hatásfokon tudják megnyerni a dolgozókat a feladatok realizálására, és milyen felelősségteljesen érvényesítik az élet mindennapi gyakorlatában a párt politikáját.

A terv nem illúziókból, elképzelésekből, hanem az adott realitásokból indul ki, a matematika kérlelhetetlen igazságára és a szocialista gazdasági törvényszerűségek normáira épült. Éppen ezért a tervmutatók kötelező erejűek, és teljesítésük érdekében szükség van minden becsületes állampolgár együttes igyekezetére, az irányító szervek és a dolgozók, a választottak és a választók állandó együttműködésére.

De ugyanilyen fontos tényező a terv- és a költségvetési fegyelem is. A nemzeti bizottságok terve ugyanis az állami népgazdasági terv szerves része, és a mutatók önkényes megváltoztatása, az arányok tetszés szerinti módosítása jóvátehetetlen zavarokat okozna a népgazdaság egész mechanizmusában.

A költségvetésből folyósított juttatás — közvagyon, és össztársadalmi érdekeket szolgál, tehát még akkor is a tervezett feladatok teljesítésére kell fordítani, ha „menet közben“ a lokalitás ösztönösen, vagy helytelen befolyástól serkentve, a tervtől eltérő „helyi igényeket“ akarna az össztársadalmi érdekek

fölé helyezni. Egyetlen nemzeti bizottság sem hivatkozhat arra, hogy a költségvetési kiadásokat a „saját“ pénzéből fedezi, ugyanis köztudomású, hogy a nemzeti bizottságok Szlovákiában saját bevételeikből tísak 5,1 milliárd koronát tudnak szükségleteik kielégítésére fordítani.

Hangsúlyozom: nagyon sok függ a nemzeti bizottságok képviselőitől, attól, hogy érvényesítsék, gyakorlatilag is alkalmazzák a nemzeti bizottságokról szóló törvényben is biztosított ellenőrzési jogukat, hogy részt vegyenek a terv- teljesítéssel, és a költségvetési eszközök felhasználásával kapcsolatos kérdések megvitatásában, és minden erejükkel, tudásukkal hozzájáruljanak a leghelyesebb, a legcélravezetőbb döntés kialakításához.

A nemzeti bizottság képviselője — aki állandó kapcsolatban áll a választókkal — pontosan ismeri saját körzetének közhangulatát, ismeri az állampolgárok jogos igényeit, a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó ágazatok és területek problémáit és fogyatékosságait, és ugyanakkor ismeri a párt általános és gazdaságpolitikai célkitűzéseit is, tehát az a kötelessége, hogy megakadályozza a terv retrográd, vagy avantu- rista torzítását, a költségvetési eszközök fecsérlését, hogy megfékezze ezen a területen a szubjektivizmus elburjánzását.

A szocialista demokrácia érvényesítése mindenekelőtt fegyelmet követel és a tervteljesítés, valamint a költség- vetési fegyelem szakaszán nem tűrhetjük a liberális nagyvonalúságot, nem tolerálhatjuk, hogy a feladatok teljesítésének fontossági sorrendjét — a párt és az állam koncepciójával szemben — egyéni, vagy szűkén értelmezett lokális érdekek határozzák meg.

A nemzeti bizottságok újonnan megválasztott képviselői számára ez az év jelenti az érettségi vizsgát. Ha majd as év végén ellenőrizzük a tervteljesítés eredményeit és elkészítjük a költségvetés zárómérlegét, kiderül, hogy ki hogyan állta meg a helyét és milyen osztályzatot érdemel a szocialista társadalomtól.

PÉTERFI GYULA

SZÉPEN FEJLŐDŐ KÖZSÉG

Veľká Calomija (Nagycsalo- mlja) a Veľký Krtíš-i (Nagykürtös) járás déli részének egyik szépen fejlődő községe.

A krónika feljegyzése szerint már 1070-ben létezett ez a község. Eredeti helye a ma már romokban heverő Puszta- templom környéke. A régi település lakosainak kisebb része észak felé húzódott, hol Malá Calomija (Kiscsalomija | néven községet alapítottak. A lakosok nagyobb része dél felé, az Ipoly közelébe települt. Ott fejlődött ki a mai Veľká Ca- lomija (Nagycsalomija) község, melynek ma már 726 lakosa van.

Fejlődésről, igazán meghatározó jellegű fejlődésről csak az utóbbi évtizedben történtek alapján beszélhetünk, ha erről a községről szólunk. 1964-ben 1 millió 400 ezer koronás költséggel felépült az új, modern kultúrház, melybe most szerelik be 224 ezer koronás költséggel a korszerű színpadot a martini Divadelná služba dolgozói. És szerelik már a központi fűtést is, mely 103 ezer koronába kerül. A nyári idényre pedig a község szabadtéri színpadot épített 36 ezer korona befektetéssel.

De már előbb megvalósult a helyi hangszóró hálózatának kiépítése, a közvilágítás korszerűsítése, az utak portalanítása. Ezek megvalósítására 860 ezer koronát fordítottak. Hamarosan átadják rendeltetésének az 1 millió 400 ezer koronás költséggel épülő községi vízvezetéket, bár a munkálatok befejezését fékezi, hogy az »ddig

fúrott három kút vize ivásra alkalmatlan.

Jelentős építkezés a 8,5 millió koronás költséggel épülő körzeti egészségügyi központ, mely mellé négylakásos házat is építenek. Megnyugtató, hogy befejezés előtt áll az üzletház építése. Az 1 millió 700 ezer koronás épületben élelmiszer-, zöldség-, és gyümölcsüzlet, valamint vendéglő és étterem kap helyet. Az óvoda elhelyezésének problémáját is sikerült megoldani családi ház átalakításával. Ezeken kívül tűzoltó- szertárat, autóbuszvárótermet, több hidat is építettek a községben és bekerítették a temetőt.

Több a lakosok munkalehetősége. Jó jövedelmet biztosít majd a községnek és a környék nyolc szövetkezetének a 18 millió koronás beruházással épülő sertésnevelde és hizlalda, melyet már az idén átadnak, és mely évente 100 vagon sertéshúst biztosít közellátásunknak.

Biztató a község jövője. Egyik legjelentősebb építkezés a 18 millió koronás beruházással épülő 13 tantermes szlovák kilencéves alapiskola, melynek alapkövét már tavaly letették. Négylakásos társasházat is építenek. Most készítik a korszerű postahivatal épületének terveit. Űj utcát nyitnak majd, ahol 24 családi ház felépítése várható. Minden utcán lesz járda. Bővítik a villanyhálózatot Is, s rendezik a kultúrház körnvékét.

Bizonyítják a torVov is: jA úton haladnak. BÖJTÖS JÁNOS