Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-26 / 21. szám, szerda

MEGKEZDŐDÖTT A JKSZ KONFERENCIÁJA

Bele/rád — Kedden délelőtt Belgrádban 367 küldött és mintegy 300 bel- és külföldi újságíró jelenlétében foszip Broz Titónak, a JKSZ elnökének megnyitó szavaival kezdte meg kétnapos tanácskozását a JKSZ

II. országos konferenciája.

Tito rövid megnyitójában kiemelte, bogy „jelen értekezletünket olyan időpontban tartjuk, amikor az egész országban teljes mértékben kifejezésre jutott az a meggyőződés, hogy a kommunisták szövetségének erélyes intézkedéseket kell tennie a fennálló problémák megoldására“. Ezután hangoztatta, hogy a pártkonferencia egyik legfontosabb feladatának az 1969 ben megtartott IX. pártkongresszus célkitűzéseinek teljesítését tartja.

„Eredményeink nagyok, de még nagyobbak lennének, ha a kommunisták feladataik magaslatára álltak volna. Jói meg kell szerveznünk a JKSZ tevékenységét és a vezetőségnek mindenütt vállalniuk kell a felelősséget. Munkájukat pedig alá kell vetniük a munkásosztály ellenőrzésének“, — mondotta Tito megnyitó beszédében.

Ezt követően Veljko Vluho- vics, a Végrehajtó Iroda tagja mondotta el beszámolóját az első napirendi pontról: „A JKSZ fejlődése és időszerű feladatai“ témáról. A konferencia másik fő kérdése: „A jelenlegi társadalmi, gazdasági helyzet és a kommunisták ezzel kapcsolatos feladatai“ témáról Kiró Gligv- rov, a Végrehajtó iroda tagja mond beszámolót.

Az egyiptomi belügyminisztérium nyilatkozata a diáktüntetésekről

Bejrut — Kedden hajnalban a kairói rádió ismertette az egyiptomi belügyminisztérium nyilatkozatát.

A nyilatkozat emlékeztet ar ra, hogy az egyiptomi törvények tiltják a tüntetéseket, s ezért a Belügyminisztérium mostantól fogva betilt minden tüntetést, s megvédelmezi az or szág belbiztonságát, amelyet éppen az {izraeli} ellenség akar lerombolni.

A nyilatkozat visszaidézi az egy hét óta történteket. El mondja, hogy január I7-e és 24 e között a kairói és az Ein Saínsz Egyetem diákjai számos összejövetelt tartottak, s ajánlásokat fogadtak el a közel-keleti válság békés rendezése minden formájának elutasításáról s a honi frontnak a háborúra való felkészítéséről. A diákok kifejezték azt az óhajukat, hogy a kormányzat vezetőivel találkozhassanak és vitát folytathassanak. Néhány diák ülősztrájkba kezdett a követelések alátámasztása végett.

A nyilatkozat ezután rámutat, hogy számos kormánytag több- ízben is tárgyalt a diákokkal, meghallgatta panaszaikat. Né hányán ezt követően felhagy tak az ülősztrájkkal; megint mások folytatták a sztrájkot és röpiratokat terjesztettek.

„Maguknak a diákoknak és az állam biztonságának érdekeit védelmezve, a rendőrség végül bevonult az egyetem területére, erőszak alkalmazása nélkül megszüntette az ülő sztrájkot, s őrizetbe vett számos diákot. Ezek közül többeket szabadon bocsátottak; néhány ügyében még folyik a vizsgálat.“

„A tegnapi tüntetések már el fordulást jelentettek a helyes hazafias viselkedéstől... s a rendőrség a tüntetők szétoszla- tására kényszerült“ — hangoztatja a belügyminisztérium nyilatkozata.

Kudarcot vallott államcsíny

1972.

I. 28.

Sharjah — Kedden hajnalban végérvényesen kudarcot vallott a Sharjah i uralkodó unokaöcs- csének államcsínye. A kérészéletű hatalomátvétel azonban Khaild Bin Mohammad Al Ka- szimi emir életébe került.

Amikor az emír fivére, a bizKom mentárunk

A nyugat-európai integrá** clós törekvések eredményeképpen 19 hónapos maratoni tárgyalássorozat után a múlt hét végén Brüsszelben Nagy- Britannia, Írország, Dánia és Norvégia képviselői aláírták a közös piaci csatlakozást szentesítő szerződést.

Az ünnepélyes aktuson a brüsszeli Egmont-palotában nem volt jelen a norvég kormány egyik legfontosabb tárcát betöltő tagja: Hoem, a halászati

ügyek minisztere. Nem saját jószántából maradt távol az országa közös piaci belépését hitelesítő ceremóniáról. A sok-sok ezer norvég halász kényszerí- tette lemondásra, akiknek a kenyerét, egyetlen jövedelmi forrását veszélyezteti az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozás.

A halászattal foglalkozó tőkés államok állítólagos együttműködését a jobb halászterületekért vívott harc, az a törekvés jellemzi, hogy gyorsabban, nagyobb zsákmányt ejtsenek, mint a másik állam. A beava- tatlan ember csodálkozva olvassa a halászcsónakok lefoglalásáról, a halászzsákmány elkobzásáról, a kapitányok megbüntetéséről szóló újsághíreket.

Különösen az Atlanti óceán északi részén és Afrika partjainál szinte szabályos háború dúl a halásznemzetek között, és nem ritkaság, hogy a halászha- jő rajok — például Franciaországból — hadihajók kíséretében futnak ki halászatra.

Azt hinné az ember, hogy a tengerből elegendő hal jut mindenkinek. Ez valamikor így is volt, de az utóbbi évtizedekben a helyzet alaposan megváltozott. A nagy halászati vállalatonsági erők főnöke helyi és szövetségi (Sharjah az Arab Emirátusok Államszövetségének tagjaj erők élén behatolt a palotába, a túszként fogva tartott uralkodó holttestére bukkant. Pajta kívül négy ember esett áldozatul a puccsistáknak.

néhány sorban

MOSZKVÁBAN ünnepi ülésen emlékeztek meg Gleb Krzsi- szanszkij, az első szovjet villamosítási terv egyik megalkotója születésének 100. évfordulójáról.

EGY PORTUGÁL állambiztonsági bíróság 18—20 hónapi börtönbüntetésre ítélt négy személyt, akiket „Illegális kommunista röplapok készítésével és terjesztésével“ vádoltak. Egyikük, Alvaro Ribeiro, jelöltként indult az 1969-es nemzetgyűlési választásokon.

LUDOLF, müncheni ügyész egy sajtóértekezleten bejelentette, hogy Klaus Barbier, a franciaországi Lyon egykori Gestapo-főnöke Klaus Altman álnéven Bolíviában tartózkodik. Barbier La Pazban él és fontos pozíciót tölt be az egyik bolíviai hajózási társaságnál.

KEDDEN sztrájkba lépett 6000 bilbaói munkás, hogy így tiltakozzék társai elbocsátása ellen. A város legnagyobb hajóépítő üzemében teljesen megállt a munka, amiért 2600 munkást felfüggesztettek állásából.

KÖLNBEN mintegy kétezren tüntettek a városi közlekedés tervezett 25 százalékos drágítása ellen.

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN

szigorú intézkedéseket terveznek azok ellen, akik nem értenek egyet a vietnami háborúval, valamint a faji megkülönböztetéssel.

AZ URUGUAYI KP taglétszáma a múlt esztendőben 11 ezerrel gyarapodott, a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe pedig 8000 új tag lépett be.

EDWARD KENNEDY szenátor javaslatot nyújtott be a szenátusnak, amelyben felhívja Nixon elnököt: szüntesse be a földalatti nukleáris robbantásokat.

BRÜSSZELBEN tegnap folytatódott a közös piaci tagállamok külügyminisztereinek értekezlete.

A TÖRÖK PARLAMENT jóváhagyta azt a javoslatot, amely szerint meghosszabbítják a rendkívüli állapotot az országban.

NAGYARÁNYÚ ÉJSZAKAI BOMBATÁMADÁSOK

A B—52-es amerikai bombázók 15 hullámban támadtak 0 A DIFK felhívása az ország népéhez

Saigon — A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány a Giai Phong, a Felszabadulás Rádió hullámhosszán felhívással fordult az egész ország népéhez, valamennyi szervezetéhez, az antimilitarista békemozgalmakhoz, a frontokon lévő katonákhoz, a hurcoló egységekhez, a buddhistákhoz, a diákokhoz és iskolásokhoz, a tisztségviselőkhöz és rendőrökhöz, felszólítva őket, hogy küzdjenek a Saigon rezsim által meghirdetett egyoldalú mozgósítás és a washingtoni kormány viet namizálási politikája ellen.

A felhívás hangoztatja: „A

nép és az ideiglenes forradalmi kormány folyamatos és nagyarányú győzelmeket aratott az amerikaiak, valamint a Thieu rezsim fölött. A végső győzelem nem maradhat el.“

A B— 52-es amerikai óriásgépek keddre virradó éjjel egymást követő 15 bevetésben támadták a Dél-Vietnam középső területein levő fennsíkot. A B— 52-esek bomzázásai kambodzsai és laoszi területeket is érintettek — jelentették be kedd reggel hivatalosan Saigonban.

Az amerikai légierő a vietnami háború megindítása óta egyetlen éjszaka még sohsem hajtott végre ilyen nagyarányú bombalámadásokat. A masszív bombázások az AFP szerint azt tükrözik, hogy az amerikai hadvezetőséget nagymértékben aggasztja a magas fennsíkon kialakuló helyzet s az az értesülés, hogy az e térségben harcoló hazafias erők rendelkezésére immár modern T—54 es harckocsik állnak.

Egyébként riadókészüllségbe helyezték a központi fennsíkon tartózkodó saigoni kormánycsapatokat, mert parancsnokaik attól tartnak, hogy a DNFF fegy veres erői Nixon elnök küszö bönálló pekingi látogatása közeledtével elsöprő támadásokul indítanak az amerikai és saigoni hadállások ellen.

A dél-vietnami hadszíntéren kedden felélénkült a hazafias erők tevékenysége. Saigoni katonai szóvivő szerint „kommunista“ harcosok egy csoportja a sötétség leple alatt behatolt a Cam Rand nevű haditengeré szeti támaszpont közelében lévő egyik katonai állás területére és ott több létesítményt

partmenti vízterületeken a nemes halfajtákat úgyszólván teljesen „kihalászták'1. Mindazonáltal a becslések szerint évente még mindig több mint 20 millió tonna halat fognak ki a tengerből. E hatalmas zsákmánynak minél nagyobb részéért, a minél nagyobb profitért folyik a halászati „hidegháború“ e tenger jeges vizein.

A halállomány csökkenéséhez nagy mértékben hozzájárul a világtengerek egyre fokozódó szennyeződése is. Ennek következtében óriási mennyiségű plankton pusztul el — számos halfajta fő tápláléka.

Számos olyan ország, amelynek gazdasága úgyszólván teljesen — mint Izland — vagy pedig tetemes mértékben — mint Norvégia és Dánia — a halászattal függ össze, már évtizedek óta védekezik az ellen, hogy országa partjainál mások halásszanak s a szó szoros értelmében elhalásszak orruk elől a „kövér halakat“.

Izland kérésére 1968-ban a felségvizek általánosan érvényben levő 6 mérföldes határát — ezen az övezeten belül idegen

halászhajó nem tartózkodhat — 12 mérföldre terjesztették ki. Az északi államok és Nagy- Britannia ilyen módon igyekeztek védekezni a Közös Piac egyik tagjának, a Német Szövetségi Köztársaságnak egyre

erőteljesebb fellépése ellen.

Nyugat Németországban ugyanis óriási adókedvezményekkel a nagyipar támogatásával ismét

hatalmas halászflotta épült ki

s ez veszélyeztette azoknak az országoknak az érdekeit, amelyek számára a halászat lét- fontosságú.

Az NSZK és Franciaország nagy halászba jó-flottái ma is fenyegető veszélyt jelentenek Norvégia számára. Ebben az északi országban ugyanis mintegy 40 000 halász 36 000 halászcsónakkal járja a tengert. Egyetlen megélhetési forrásuk a halászat, amely ugyanakkor értékes devizát biztosít hazájuk számára is. Ezért a halászati felségvizek megszüntetése súlyos csapást jelentene nemcsak e néhány tízezer emberre, hanem az ország egész gazdasági életére is. Ezért kellett lemondania a norvég halászati miniszternek is, mert a halászok élesen tiltakoztak a közös piaci csatlakozás ellen, hisz a gazdasági közösség meghirdetet célja a felségvíz övezetek megszüntetése.

Nem véletlen azonban a nyugatnémet és a francia halászat nagyipari fejlesztése. Az utóbbi évtizedek folyamán ugyanis egy Európától távol fekvő szigetország, Japán, a világ egyik

legnagyobb halászati hatalmává fejlődött.

A halászati konfliktusok, több tízezer ember sorsának alakulása, beleszólt az Európai Gazdasági Közösség jövőjének eldöntésébe. A norvég halászok követeléseit tekintetbe kellett ven ni, hogy az ünnepélyes aláírás útjából elháruljon az akadály. Eredetileg arról volt szó, hogy a közös piaci tagok egymás part menti vizeit szabadon használhatják, de mivel Norvégia partjai mentén vannak a leggazdagabb „halövezetek“, ezáltal súlyos károsodás érte volna. Ezért a norvég kormány az utolsó pillanatig latolgatta a csalatkozási szerződés aláírását. Végül, hosszas vita után kompromisszumos döntés született, a Közös Piac jelenleg érvényben levő halászati szabályzata alól tíz évig felmentést adnak Norvégiának. A hatmérföl- des parti övezeten belül csak a helybeli államok halászhatnak.

Az 1972 es év folyamán a Közös Piacba belépő országok parlamentjének még ratifikálnia kell a csatlakozási okmányokat. A brit Alsóház a belépést ténylegesen már tavaly októberben jóváhagyta. Írországban májusban, Dániában június közepén, Norvégiában pedig szeptemberben tartanak népszavazást. A referendumok eredménye azonban nem lesz kötelező, — végérvényesen a parlament dönt. így azután — s ehhez nem szükségesebb bővebb kommentár — abban az esetben is, ha mint várható, a norvég lakosság többsége a népszavazáson a közös piaci belépés ellen foglal állást, a parlamentnek jogában áll a nép akaratával ellenkező döntést hozni. P. J.

felrobbantott. A támadás következtében 18 saigoni katona életét vesztette, sokan megsebesültek. A szóvivő, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna kijelentette, hogy „ellencsapásként“ amerikai egységeket vetettek be.

Kedd reggel Saigon közelében is összecsapások zajlottak le a felszabadító erők és a kormánycsapatok között.

Indokína másik hadszínterén, Kambodzsában a hazafias erők kedden 19 kilométerre közelítették meg a fővárost, Phnom Penht és ott 5 órás csatába bocsátkoztak a kormányhadsereg egységeivel. Részletek egyelőre nem ismeretesek.

Vietnami világkonferencia

Párizs — A francia kormány nem lát semmi indokot arra, hogy betiltsa a Párizs melletti V ersailles-ben rendezendő vietnami nemzetközi békekonferenciát, — jelentette ki hétfőn este a francia kormány egyik szóvivője. A múlt héten ugyanis az Egyesült Államok nyomást gyakorolt a francia kormányra annak érdekében, hogy ne engedélyezze a világkonferencia létrejöttét.

A februárban rendezendő vietnami világkonferencián 60 ország ezer küldötte vesz részL Miként az értekezlet rendezőbizottsága hangoztatta, a világ- konferencia állást foglal Indokína békéje és függetlensége mellett s tájékoztatni fogja a nemzetközi közvéleményt a VDK ellen intézett legutóbbi amerikai bombatámadásokról, és az Egyesült Államok által Vietnamban bevezetett új tömegpusztító fegyverfajtákról.

Gromiko Hirohito császárnál

Tokió — Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden látogatást tett Hirohito császárnál, és ennek során baráti beszélgetés folyt a császár és Gromiko között.

O. A. Trojanovszkij, a Szovjetunió tokiói nagykövete is részt vett a beszélgetésben.

Kedden délután Gromiko Na- goyába, Tokió és Osaka után Japán harmadik legnagyobb ipari, kereskedelmi és kulturális központjába utazott. A szovjet külügyminiszter Nugoyából Tóba városba utazik.

Fukuda Take, japán külügyminiszter hétfőn ebédet adott h Tokióban tartózkodó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter tiszteletére. Az abéden a két külügyminiszter mondott pohárköszöntőt.

Gromiko kijelentette: Azért

jöttünk Japánba, hogy elősegítsük kapcsolataink megjavu- lását.

A Szovjetuniónak, a szovjet kormánynak az a véleménye, hogy jóakarat mellett — az pedig megvan nálunk — sok problémát meg lehet oldani. Mi pozitív álláspontra helyezkedünk a Japánnal való békeszerződés megkötését illetően. Ennek — tartalmát tekintve — jó békeszerződésnek kell lennie.

Megszorítják a „bércsavart”

London — Edward Heath angol miniszterelnök értésre adta, hogy kormánya nem tervez komolyabb akciót a munkanélküliség csökkentésére, inkább még jobban megszorítja a „bércsavart“. Heath az egymillió fölé szökött munkanélküliség miatt benyújtott munkáspárti bizalmatlansági indítvány vitáján beszélt hétfőn az Alsóházban. A bizalmatlansági indítványt a Ház 27 szavazattöbbséggel elvetette.

Heathnek a hétfői alsóházi vita volt az egyik legkeményebb parlamenti csatája. A kormányfő szokás szerint a munkáspárti örökségre, az „elszabadult inflációra“ hivatkozott. Harold Wilsont, az AUZ ellenzék vezérét azért is kárhoztatta, hogy amióta nem kormányoz, kiáll minden bérkövetelés mellett. ,

k Közös Píkg és a Mtisnl

tok prolithajhászásuk érdeké ben nem vették figyelembe a kutatók figyelmeztetéseit, akik arra intettek, hogy bizonyos halfajták könyörtelen megtizedelése a halállomány pusztulásához vezet. így azután például az Atlanti-óceán északi részén, ahol azelőtt a hering rajok rendszeresen átvonultak, ma már alig található egyetlen raj is. így történt az is, hogy egyes