Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-23 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó
A HET KEPEKBEN 1972. január 23. . A NAP kel — Bratislava: 7.37, nyugszik: 16.29 órakor. Košice: 7.21, nyugszik: 16.13 órakor. A HOLD kel: — 10.13, nyugszik: 0.16 órakor. NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK ZELMA — MILOŠ nevű kedves olvasóinkat ■ 1662-ben balt meg KEMÉNY JÁNOS erdélyi fejedelem, az első művészi értékű erdélyi emlékirat szerzője (szül.: 1607). I 1872 ben született MAURER GYDLA műtárgyépítő mérnök, a budapesti Csepel- szigeti szabadkikötő építésének vezetője (t 1948). ■ 1882 ben halt meg KERT- BENY KÁROLY műfordító és bibliográfus, Petőfi, Arany, Vörösmarty, Jókai stb., műveinek német tolmácsolója (szül.: 1824). ■ 1907 ben született DOMANOVSZKY ENDRE Kossuth- és Munká- csy-dfjas festő, kiváló művész. A következő tartalmából München, Szabadság-adó Genrih Gurkov riportja (3. oldal) Ötéves előnnyel a fejlődés élén B. Dušek cikke a Nitrai Állandó Országos Mezőgazdasági Kiállítási Gazdaságról (7. oldal) Mikszáth Kálmán életművének szlovák és népi sajátosságai Csanda Sándor cikke (9. oldal) Tükörtörténet Ilse Aichinger elbeszélése (10—11. oldal) Válaszúton a japán külpolitika Wilfred Burchett írása (13. oldal) Amazonjában V. Volkov perui útijegyzeto új szú E heti karikatúránk Értékesebb a drágakőnél (Folytatás az 1. oldalról) dent maga megcsinálni, mert erre úgyis képtelen, hanem hasson oda, hogy a környezetében mások is, a pártonkívüliek is felelősséget érezzenek a jövőért és felelősségérzetük mindenekelőtt a munkához való viszonyukban jusson kifejezésre. Előfordulnak olyan esetek is, amikor egyes elvtórsak nagy hangon csupa láng-tűz szavakkal ismertetik az előttünk álló nagy, országépítő feladatokat. Lelkesednek a dolgokért - vagy legalább is megjátsszák - viszont amikor már a szavakat tényleg a tetteknek, a célravezető munkának kellene felváltania, félreállnak, a háttérbe húzódnak. Ilyen esetben szokták mondani: lámcsak, az elvtárs vizet prédikál és bort iszik. Az egyik és a másik megnyilvánulás is szélsőséges, ami nem kívánatos a pártban. A párt^nem kívánja tagjaitól, hogy erejükön felül dolgozzanak, egészségüket, családi életüket tegyék tönkre, de azzal sem ért egyet, hogy tagjai a szavaktól ne jussanak tovább. A kommunista legyen példaadó a munkában, a családi életben egyaránt, ne csak egyetértsen a párt határozataival, programjaival, hanem magvalósítását is tartsa múlhatatlan feladatának, példaadással, jó szóval értelmes felvilágosító munkával hasson a környezetére, a pártonkívüli munkatársait jó munkára, kezdeményezésre serkentse, karoljon fel minden olyan megnyilvánulást, ami ügyünket, a szocialista építést szolgálja. Az évzárókon szó esik a múlt esztendő politikai és gazdasági eredményeiről. Ezek tükrében értékelik majd saját munkájukat a kommunisták is. És mit mutat ez a tükör? Azt, hogy politikai, gazdasági téren egyaránt nagyot léptünk előre. Ez elsősorban is a kommunisták jó politikai és szervező munkáját dicséri. Hiba lenne azonban mindent a kommunisták javára írni. A kommunisták elvitathatatlan érdeme, hogy a politikai és gazdasági válság évei után sikeres eszmei-politikai harcot vívtak a jobboldali opportunista elmélettel és olyan építőprogrammal álltak az ország népe- elé, amely az emberek legsajátosabb érdekeit fejezte ki, amelyet a dolgozók döntő többsége elfogadott, saját programjának tekint, amelynek megvalósításából vállalják a reájuk eső részt. Miben nyilvánul ez meg a legjobban? Gondoljunk csak azokra a milliár- dokra rúgó munkafelajánlásokra, amelyek a párt megalakulásának ötvenedik évfordulójának, a párt XIV. kongresszusának és a választások tiszteletére születtek. Hogy a sok közül csak egy példát említsek. Ez a lendületes aktivitás csupán a Kelet-Szlovákia i kerületben közel két milliárd korona értékű előre nem tervezett érték létrehozását eredményezte. A kommunisták feladata lesz a jövőben is, hogy a lelkesedésnek, a kezdeményezésnek lángját, tüzét tovább élesszék, egy pillanatra se hagyják lelohadni. Gyújtsanak újabb tüzeket, élesszék, lobbantsák lángra a ma még apró szikrácskákat, hogy melegüknél egyre biztosabban ötvöződjék a jövő. Bánjanak jó gazda módjára azzal a bizonyos drágakőnél is értékesebb kinccsel, amelyet - hétköznapicsan - nevezzünk csak a jövőben is kezdeményezésnek, alicotó, célratörő munkának. SZARKA ISTVÁN KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK NEM AZ ELSŐ, NEM AZ UTOLSŰ... A fekete földrész politikai eseményei zajlásának viszonylag csendes szintjét egy katonai hatalomátvétel zavarta meg. Színhelye Ghana, ahol dr. Busia miniszterelnök kormányát egy tiszti csoport félreállította, az alkotmányt, a pártokat és politikai szervezeteket, valamint az igazgatási intézményeket felfüggesztette, s katonatiszteket állított a tartományok élére. A ghanai eseményekkel kapcsolatban, mint általában puccs esetén, szokásosan felmerül a kérdés: és most mi lesz? Mi várható az új kormányzattól? Johb vagy roszabb lesz az előzőnél? Amióta 1966-ban megdöntötték dr. Kwame Nkrumah baladó nemzeti kormányát, Ghana, az egykori Aranypart egyre jobbra tart. Tábornokok, politikusok jöttek, mentek, kígyót-békát kiabáltak elődjükre, de minden maradt a régi. Éppen ezért a mostani ghanai puccs, vértelen hatalomátvétel jelentéktelen epizód. Ennek ellenére nem becsülhető le a hadsereg szerepe az afrikai országokban. Kinek az érdekeit védi, mi mellett kötelezi el magát, ki vezeti ezeket a hadseregeket? — ez a döntő kérdés, amelynek megválaszolása közelebb visz a lényeg megértéséhez. Az afrikai hadseregek szerepe országonként eltérő. Ennek persze történelmi magyarázata van. Az afrikai hadseregek nem születtek a semmiből, a sokszor csak látszatra függetlenné vált államok mindenképpen átvették a múlt örökségét. A jelenlegi néger hadseregek egy része már az egykori anyaország gyarmati hadseregében szolgált. Másik része a nemzeti felszabadító harcok idején formálódott. Ezekhez a fő erőkhöz járultak még az egyes helyi feudálisok (szultánok, emirek vagy tekintélyesebb törzsfőnökök) kisebb „magánhadseregei“, végül a mai hadseregekben mindinkább képviselve van a gyarmatbirodalmak rohamos összeomlása, 1960 óta felnőtt fiatal nemzedék. Az afrikai hadseregek szerepét nem lehet egyöntetűen megítélni. A tisztek zöme a gyarmati hadseregben szolgált mint altiszt vagy közlegény. A gyarmatosítók úgy szervezték meg hadseregüket — számítva azzal a kockázattal, amelyet a bennszülöttekből toborzódó legénység jelent —, bogy a bennszülött katonák lehetőleg idegen törzsek földjén teljesítsenek szolgálatot, hogy eleve megakadályozzák az együvé- tartozás érzésének kialakulását. Azok pedig, akik Angliában és Franciaországban tiszti akadémiai kiképzésben részesültek, a körülmények folytán a nyugati világhoz húztak. Persze, látnunk kell az érem másik oldalát is. A modern kiképzésben részesült tisztek az új afrikai értelmiség tagjaiként tértek haza, s hivatásuknál fogva érzékkel és határozott szakismeretekkel rendelkeznek a közigazgatás megszervezésére. Nem egy afrikai országban ez tette indokolttá a hadsereg vezetését. Mivel az afrikai tisztikar az értelmiség zömét alkotja, nem egy afrikai országban, s így Ghanában is a hadsereg már új osztályként lépett a politikai küzdelem színterére. Politikai szerepe a továbbiakban az illető ország társadalmának osztályszerkezetéből adódik. Brazzaville-i Kongóban és Guienában a hadsereg például a nemzeti burzsoázia leghaladóbb része mellett áll és a szocializmus felé vezető út keresésében a nép biztos védelme az imperializmus neo- kolonialista mesterkedéseivel szemben. Ezzel szemben, például a jelen esetben Ghanában, a hadsereget szoros szálak fűzik a volt brit gyarmattartókhoz. A puccsok értelme abban van, hogy bizonyos idő múltán egyik tiszti csoport megelégeli a másik csoportnak, vagy akár polgári politikai klikknek „a hatalom fényében fürdőzését“, s félreállítja őt, miután „megszedte magát“. Ez történt most Ghanában is. Busia magán- vagyonát zárolták a katonai vezetők, de a Nkrumahot megdöntő s közben a történelem süllyesztőjébe került Ankrah tábornok tovább élvezi a korruptságával összeharácsolt vagyonát — három felesége és húsz gyermeke társaságában. L. L. Heath kür je Alekszej Seljepin vezetésével szovjet szakszervezeti küldöttség folytatott megbeszéléseket hazánkban. A szovjet küldöttség tag- jai megkoszorúzták Klement Gottwald síremlékét és a vítkovl hősi emlékművet. (CSTK) Bulgáriában a hatodik ötéves terv egyik meghatározó jellegű feladata a lakásépítés fejlesztése. Az 1971—75-ös esztendőkben 250 ezer lakást építenek fel Bulgáriában. (ČSTK—BTA) A Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsának meghívására hétfőn Prágába érkezett a Szovjet Szakszervezetek Össz-szövetségi Központi Tanácsának küldöttsége. A küldöttséget Alekszandr Nyikolajevics Seljepin, a Központi Tanács elnöke, az SZKP Politikai Bizottságának tagja vezeti. (CSTK felvétele) VASÁRNAP
