Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-21 / 17. szám, péntek

össze a racionalizációs programokat. Olyan intézkedések kellenek, amelyek az eddigi gazdálkodás elemzése alapján lehetővé teszik a munkatermelékenység növekedését, és ezzel biztosítják a források jobb kihasználását. Egyidejűleg olyan hatékony intézkedésekre van szükség, amelyek felszámolják a rendetlenséget és a felelőtlenséget, hogy állandóan javuljon a munkaszervezés, a munkafegyelem és a technológiai fegyelem. Ha azonban azt akarjuk, hogy a kidolgozott racionalizációs programok teljesítsék küldetésüket, akkor rendszeresíteni kell az ellenőrzést, és a programokat ki kell egészíteni különösen a dolgozók kezdeményező indítványaival.

A termelés nagyobb intenzitásához vezeti út

A növénytermesztés fejlesztésében a legjobb gazdasági eredményeket azok a mezőgazdasági üzemek érték el, ame lyek teljes mértékben kihasználták a földalapot, gondoskod tak annak rendszeres termékenységéről és rendesen gazdálkodtak rajta. Tehát mezőgazdasági gyakorlatunk tapasztalatai azt igazolják, hogy az állandó gondoskodás a talajról sokszorosan kifizetődik.

Különösen a következő intézkedésekről van szó:

— növelni kell a talaj humusztartalmát, csökkenteni savas kémhatását, javítani kell a szerkezetét.

— fokozatosan termővé kell tenni minden olyan eddig ex- tenzív módon kihasznált talajt, amely alkalmas arra, hogv rekultiválják az intenzív mezőgazdasági termelés számára.

— módosítani kell a vízellátást, elsősorban le kell csapolni a nedves területeket és a megfelelő termőkörzetekben öntözőrendszereket kell létrehozni.

— biztosítani kell a talajjavító szövetkezetek hatékony részvételét, mindenekelőtt a lecsapolást és öntözőberendezések rendes karbantartását, üzemképességét, maximális kihasználását, valamint a többi meliorációs munka elvégzését.

— a termelés koncentrálásával és szakosításával összhang ban javítani kell a földalapot és az úthálózatot úgy, hogy az egyes táblák nagysága lehetővé tegye az új, nagyteljesítményű gépek kihasználását.

Számítunk arra, hogy mindezeket az akciókat kiemelt anyagi támogatásban kell részesíteni a talajjavításra terve zett állami alapból.

A nemzeti bizottságokkal együttműködve gondoskodni kell arról, hogy a termő területeket megőrizzék a mezőgazdasági termelés számára. Nem mezőgazdasági célokra, különösen építkezésekre, mindenekelőtt a községek és városok belső térségét, a nem mezőgazdasági, rosszabb minőségű területet kell igénybe venni. Ez teljes mértékben érvényes a mezőgazdasági építkezési beruházásokra is, mivel ezeket az elveket igen gyakran maguk a mezőgazdasági üzemek sem tartják be. A mezőgazdasági területtel folyó jobb gazdálkodás érdekében meg kell szigorítani és novellizálni kell a talajvédelmi törvényt.

Minden szövetkezetben és állami gazdaságban ki kell alakítani a növénytermesztés intenzifikálásához a következő föltétel 6 Kg ti

— a kisebb hozamú fajtákat minél gyorsabban nagyobb hozamúakkal kell kicserélni;

— érvényesíteni kell a trágyázás új módszerét, a felhasz nált trágya nagyobb hatékonysága érdekében,

— érvényesíteni kell az új bevált nagyüzemi termelési technológiákat a növényápolásban, a betakarításban, az aratást követő munkálatokban és a raktározásban, hogy csökkenjenek az aratási és a tárolási veszteségek, és lehetővé váljon, hogy a munkákat a legelőnyösebb agrotechnikai időpontokban végezzék el.

— Széleskörűen alkalmazni kell a növényvédelem hatékony módszereit.

Annak érdekében, hogy a növénytermesztésnek az ötéves tervben rögzített fő feladatait teljesítsük, mindenekelőtt a következő intézkedésekre van szükség:

— növelni kell a gabona vetésterületét, növelni kell a búza és az árpa vetési arányát. Nagyjából a jelenlegi vetéste

rületen kell tartani a rozstermesztést, és mielőbb át ftell térni a nagyobb hozamú vetőmag alkalmazására, mivel ez a hektárhozamok további növekedésének egyik tartaléka,

— bővíteni kell a megfelelő területeken a szemes kukorica vetésterületét. A nagy hozamok biztosítása érdekében a legnagyobb hozamú hibrideket kell termeszteni és érvényesíteni kell az agrotechnikai tudomány és kutatás legújabb ismereteit,

— állandósítani kell a burgonya vetésterületét, s a Szlovák Szocialista Köztársaságban bővíteni kell termesztését a szocialista szektorban. Jelentősen meg kell gyorsítani az ültetőanyag becserélését és ennek érdekében növelni kell a termelést. A burgonyatermesztés racionalizálását és a komplex gépesítést kooperációban kell megoldani. Fokozatosan ki kell építeni az osztályozó gépsorokat, esetleg a fogyasztók szükségleteinek minőségileg is jobb kielégítése érdekében különleges feldolgozókat kell létesíteni.

— állandósítani kell az ipari célokra szánt cukorrépa vetésterületét és ugyanakkor bővíteni kell a takarmánycélokat szolgáló vetésterületét. A lehető legnagyobb mértékben el kell terjeszteni a cukorrépatermesztés új technológiáját és csökkenteni kell az élőmunkát. Az ötéves tervidőszakban a szakosított termelési körzetekben számolnak a rakodók műszaki színvonalának növelésével, a répaszelet szárazanyagtartalmának legalább 14 százalékra való növelésével már 1975-ben. Fokozni kell a repce termesztését, és ahol kedvezőek a feltételek, a napraforgó és a szója termesztését is, hogy csökkenthető legyen az olajos magvak behozatala.

Az ötéves terv egyik jelentős feladata a gyümölcs- és zöldségtermelés fokozása és minőségi javítása. Elsősorban itt is a termelés fokozatos koncentrálásáról van sző, tehát szakosított és kölcsönösen kooperáló mezőgazdasági üzemekről, valamint arról, hogy megkezdjék a termelést, a betakarítást, a tárolást, a szállítást és a növényvédelmet szolgáló közös berendezések építését.

Minden efsz és állami gazdaság elsődleges kötelessége fokozottabb mértékben gondoskodni a szarvasmarha-állomány, különösen a tehénállomány fejlődéséről. Ez azért szükséges, mert az ötéves terv a marha- és borjúhús, és a tejtermelés további növekedésével számol, és mert a marhaállománynak jelentős és sajátos helyzete van a mezőgazdasági termelésben. Ugyanis kihasználhatja a terimés takarmányt, viszont befolyásolhatja a talaj termőképességét és ezzel a mezőgazdasági termelés egész színvonalát. Az elmúlt évtizedben sikerült növelni hasznosságát^javítanl egészségi állapotát, különösen a brucellózis és a fbc teljes felszámolásával és növelni a törzsállomány minőségét. Azonban ez ideig sem sikerült az efsz-ek és állami gazdaságok tehénállományának növelésével pótolni a háztáji gazdaságok és az egyénileg gazdálkodó parasztok tehénállományának csökkenését.

A terv 1975-ig a tehénállomány állandó növelésével számol. A szocialista szektorban legalább 10 százalékkal kell országos viszonylatban növelni az állományt. Ennek érdekében minden járásban, szövetkezetben és állami gazdaságban konkrét intézkedéseket kell kidolgozni annak érdekében, hogy elérjék a tervezett tehénállományt.

A szarvasmarha-tenyésztés célszerű koncentrációja az esetek többségében megköveteli az állomány kicserélését éspedig az egyes mezőgazdasági vállalatok kooperációs kapcsolatának formájában, az egyes kategóriák szerinti előnyös szakosítás mellett.

Feltételezhető, hogy az állatállomány nyílt forgalma mellett a távlati tervben a következő típusú termelési egységek alakulnak ki:

— nagykapacitású borjúneveldék a borjak összpontosított nevelésére, rendszerint a kooperációs körzet számára (egyszeri kapacitás 800—1400 borjú),

— szakosított üsző-tenyészetek, ahol a koncentráció 1000 — 2000 üsző között mozog, esetleg 500—1000 férőhelyes növendékmarha hizlaldák, az eddigi épületek célszerűbb kihasználásával, új építkezéseknél pedig 2 ezer, sőt több növendékmarha összpontosításával,

— új farmok fejőstehenek számára ott, ahol nem lehet megfelelő Istállókat biztosítani a meglevő épületek korszerűsítésével és kiépítésével Oj építkezés esetén ajánlatos 400—* 1000 tehén összpontosítását mérlegelni.

6