Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-21 / 17. szám, péntek
G. CSIGS ERIIM; A TANÍTÓ PÉLDAJA Vlagyimir lljics a szó legszorosabb értelmében tanító volt. A vele való érintkezés valóságos nevelő szerepet töltött be. Lenin tanított személyes példájával, útmutatásaival, irányításával, egész egyéniségével. Vlagyimir lljics mindenekelőtt abszolút pontos volt mindenféle munkájában, s ilyen abszolút pontosságot követelt meg minden munkatársától. Minden állítást pontosan meg kellett okolni, és minden megokolást pontosan kellett kifejteni. Aki Vlagyimir lljiccsel dolgozott, rögtön megérezte, hogy a társalgásban szokásos 'állítás, amelynek megokolását nem dolgozta ki a legteljesebb pontossággal, semmit sem ér. A pontos állításhoz szükséges nevek, számok, adatok, idézetek, s egyáltalán mindennek konkrét, megvizsgált adatokra kell épülnie, jobb kevesebbet dolgozni, de úgy, hugy a munka egészen világos és megalapozott legyen, jobb semmit sem beszélni, semmint megalapozatlanul állítani valamit. Aki.Lenintől akar tanulni, soha ne felejtse el: ne siesse el a következtetéseket! Semmiféle igazolatlan állítással ne hozakodjék elő! Semmiféle elsietett kifejezést ne használjon, ha az nem pontosan ellenőrzött, s adatokból származó, világos következtetés. Dolgozzuk ki gondolatainkat teljesen — ez az, amit mindenkinek meg kellett tanulnia, akinek Vlagyimir lljiccsel dolga volt. Lenin utánozhatatlan humorával finoman kigúnvolt minden gondolatot, amely homályos, tisztázatlan volt. Beszélgető társa megtanulta tőle, hogy minden emberi gondolat lelkiismeretes munka eredménye, nein pedig felelőtlen önáltatás vagy blöff legyen. Mindenki tanulja meg Vlagyimir Iljics- töl, hogy a gondolat sokkal több,- mint hangulat vagy ösztön. A gondolatot logikusan végig kell vezetni. A harmadik, amit meg kellett tanulnia mindenkinek, aki lljiccsel dolgozott, az volt, liogy mindenekelőtt tisztán kell látni a valóságos tényeket. Amikor lljics beszélgetőtársa elméleti fejtegetésekbe bocsátkozott, vagy hajlamosnak mutatkozott arra, hogy deduktív okfejtést kövessen — amely nálunk annyira elterjedt volt —, Vlagyimir lljics mindig szembeállította öt az élő valóság pontos, határozott, igazolt tényeivel. Iljics. nek ez a tulajdonsága különös élességgel mutatkozott meg, amikor a breszti béke aláírásának kérdését vitatta meg. A. végtelen elméleti fejtegetésekkel szein- l>oállította a meztelen tényeket a maguk egész könyörtelenségében. Amikor a külföldi diplomácia az őt jellemző, évszázadokon át kidolgozott művészettel álcázni próbálta a dolgok valóságos állását, hogy igazi törekvését szép szavak óriási tömege és kellemes állítások mögé rejtse, Vlagyimir lljics néhány tömör szóval mindezt semmivé tette, s beszélgető partnere ele állította az élő valóság meztelen tényeit. Éppen ez tette őt a politika irányításának utánozhatatlan mesterévé, s a külföldi diplomácia legkiválóbb mestereinek félelmetes ellenfelévé. Mindenkinek meg keli tanulnia Vlagyimir Iljicstól az alapvető szabályt: figyeld meg az élet reális tényeit, s ne helyettesítsd őket kiagyalt elméletekkel, vagy kellemes illúziókkal. Negyedszer, a Vlagyimir lljiccsel való munka azt jelentette, hogy pontosan kell teljesíteni a reális lényekre alapított utasításokat, amelyek világos és teljes kidolgozott gondolatokat képviseltek. Nem csupán világosan kell gondolkozni, világosan látni a tényeket, amilyenek azok magiig valóságában, hanem abszolút pontosan végre kell hajtani azt, amit Vlagyimir lljics világos gondolatként és határozott utasításként kidolgozott. Vlagyimir lljics a legjobban értékelte azokat a munkatársait, akik a maguk t?!jes realitásában látták a helyzetet, meg tudták érteni, hogy az adott helyzetben mi a tennivaló s a legteljesebb pontossággal, minden akadály ellenére végre is tudták azt hajtani. Emlékszem például egy elvtárssal közvetlen vonalon folytatott beszélgetésére; ez az elvtárs az antantnagykövetek Vologdából való elutazása után — ez a város egyébként a fehérgárdisták valóságos menedékhelye és fészke volt — végrehajtotta a szükséges intézkedéseket, e búvóhely megtisztítása végett. Jelentése arra mutatott, hogy pontosan és világosan látja, mi történik körülötte, s erről pontos és világos jelentést tesz. Amikor megkapta az utasításokat, teljes energiával munkához látott és atcadályt nem ismerve, rögtön megtette, amit tennie kellett. Emlékszem, hogyan mondott neki ezért köszönetét Vlagyimir lljics a közvetlen vonalon. Ennek a pontosságnak, amely megmutatkozott a végrehajtásban, összhangban kelleti állnia a reális tények megfigyelésének és a gondolatnak pontosságúval, és meg kellett nyilatkoznia nem csupán a nagy tettekben, hanem a legkisebb cselekedetekben is. Meg kell tanulnunk Vlagyimir 11- jicstő] a következőt: a legteljesebb felelősséget kell tanúsítani a legkisebb dolog iránt is, s azt a legnagyobb lelkiismeretességgel és pontossággal kell teljesíteni. Az ügy érdemére vonatkozó megfontolásoknak elsődleges szerepet kell kapniuk az egyéni dolgok feleit, minden egyéni mozzanatnak háttérbe kell szorulnia az iigv érdekeivel szemben — ez az elv annyira áthatotta Vlagyimir Iljieset, hogy a vele folytatott beszélgetések folyamán szinte lehetetlen volt bármiféle egyéni elgondolásra hivatkozni, amikor valamely ügy érdekéről volt szó; Vlagyimir lljics beszélgetőtársa akaratlanul is megérezte, hogy amikor valamely ügyről beszél, nem gondolhat semmiféle sze- mél vés elképzelésre. Soha nem láttam Vlagyimir Iljieset haragosabbnak, mint olyankor, amikor valaki jelentéktelen személyes dolgot vitt bele az érdemi munkába, amikor az ügy érdemére vonatkozó érveket személyes támadásokkal helyettesítették, amikor ahelyett, hogy a lényegről beszéltek volna, személyes sérelmekkel hozakodtak elő, vagy az ügyben részt vevő egyik vagy másik személy egvéni tulajdonságait bírálták. Ilyen esetekben Vlagyimir Iljicsből valósággal kitört a legélesebb válasz, s a legélesebben fogalmazta meg feljegyzéseit. Az ügyre kell gondolni, nem pedig saját egyéni érdekeinkre. Ugyanakkor a leggyöngédebb gondoskodást tanúsította munkatársai iránt s még a kellemetlent is olyan enyhe és tapintatos formába tudta öltöztetni, hogy ezzel teljesen lefegyverezte az érdekelt munkatársait. Azoktól, akik vele dolgoztak, ugyanilyen gyöngédséget és tapintatos magatartást követelt környezetük iránt. Az állami fontosságú intézkedéseket kíméletlenül végre kellett hajtani, minden ellenállást, szabotázst, lazaságot, tunyaságot könyörtelenül meg kellett torolni, de ha az emberek teljesítették kötelességüket, és jól dolgoztak, Vlagyimir lljics megkövetelte, hogy tapintatos magatartást tanúsítsanak irántuk, s nem tűrte a türelmetlen, éles kifejezéseket velük szemben. Legmagasabb rendű tulajdonságának kell tekintenünk azt a jellemvonását, hogy tudatosan alárendelte magát a kollektívának, még azokban az esetekben is, amikor — véleménye szerint — a kollektíva tévedett. Bármilyen óriási volt a tekintélye, az esetek többségében meggyőzte munkatársait állami és pártvonalon egyaránt. Voltak azonban olyun esetek is, amikor véleményét nem fogadták el, s kisebbségben maradt. Ilyenkor teljesen és feltétel nélkül alárendelte magát a szervezet döntésének. Soha nem használta ki a tekintélyét, csak érvekkel és meggyőzéssel dolgozott, soha nem vette igénybe példátlan befolyását, hogy legyőzze a másképp gondolkozók ellenállását, hanem mindig érvelt, s addig nem nyugodott, amíg meg nem győzte a többieket. Kaptam tőle néhány feljegyzést, új érveket hozott elő, amikor meg akart győzni engem valamiről. Emlékszem arra a vitájára, amelyet egy vezeti) elvtárssal egy párton belüli kényes kérdéssel kapcsolatban folytatott. Vlagyimir lljics kifejtette érveit, s ezt mondta: „Meggyőződésem, hogy bármilyen pártgyűlés előtt bebizonyítom, hogy nincs igaza, s hogy minden pártgyűlés egyetért majd ezzel.“ Soha nem képzelte a másképp gondolkozók fölötti győzelmét másként, mint érvelésének a szervezeten belül eléri győzelmes formájában. Vlagyimir lljics személyében a proletárkultúra utánozhatatlan példaképét és képviselőjét látjuk, annak a kultúrának képviselőjét, amely az ismeretek pontosságán, az egész emberi munka ésszerűségén alapul. A fáradhatatlan forradalmár KAROL ŠMIDKE EMLÉKÉRE Ha Karol Šmidke élne, ma töltené be 75. életévét. Papírra vetve gazdag munkásmozgalmi tevékenységét, önkéntelenül pártunk történetét elevenítjük fel. Šmidke forradalmi tevékenysége egybeesik Csehszlovákia Kommunista Pártjának a felszabadulásért vívott küzdelmével. Karol Šmidke 75 évvel ezelőtt, 1897 január 21-én született Vítkovicén. Mint asztalosinas 15 éves korában belépett a Szociáldemokrata Párt ifjúmunkás csoportjába, s itt érlelődött oszlályöntudatos munkássá. Az első világháború alatt 1914—1918 ig Pólóban teljesített katonai szolgálatot egy tengerészegységnél. 1919-től Banská Štiavnicán mint aszta- lossagéd dolgozott. Itt tevékenyen bekapcsolódott a forradalmi inunkásiňozgalomba. További életútját a Nagy Októberi Szocialista Forradalom irányította. A pártunk megalapítása utáni években Közép-Szlová- kia területén járási pár.ttitkár- ként tevékenykedett. 1930-ban Moszkvában a pártfőiskolán tanult. Visszatérte után a vörös szakszervezet szlovákiai területi titkári funkcióját töltötte l>e. Számos bérharcot és sztrájkot szervezett és vezetett. A szomorú emlékű müncheni események után az illegális CSKP vezetősége megbízta az illegális párttevékenység megszervezésével Morvaország területéin. 1939 augusztus havában a párt jóváhagyásával feleségével és két gyermekével a Szovjetunióba ment. Az út fölötte kockázatos és a végkimerülésig fárasztó, ka. landos volt. Moszkvában . egv ideig a moszkvai rádió szerkesztőségében a „Za slovenskú slobodu“ című adásban dolgozott Csehszlovákia leigazolt népének felszabadításáért. Pártunk moszkvai vezetősége határozata alapján 1943-ban mint ejtőernyős Szlovákia területére érkezett azzal a nagy feladattal, hogy megszervezze a fegyveres Szlovák Nemzeti Felkelést. Megérkezése után hozzálátott az — immár ötödik — illegális KB megszervezéséhez. lAz egymást követő, előző négv Központi Bizottságot ugyanis a szlovák állambiztonsági szervek leleplezték s tagjaikat börtönbe vetették.) Az ötödik, egyszersmind utolsó Központi Bizottságija Karol Šmidke beszervezte Gustáv Hu- sákot és Laco Novomeskýt. E háromtagú KB-nak történelmi jelentőségű feladat jutott osztályrészül, hogy a szovjet hadsereg felszabadító harcának utolsó szakaszában megszervezze a Szlovák Nemzeti Felkelést. Az ötödik KB érdemének tudható ba hogy ismét kiépült a párthálózat, amelyet Immár központilag irányítottak. 1943- ban az illegális pártvezetőség egyes haladó szellemű polgári páttok képviselőivel értekezletet tartva megalakította az illegális Szlovák Nemzeti Tanácsot. A fegyveres felkelés sikere érdekében szükségessé vált a személyes kapcsolatok felvétele a Szovjetunió illetékes katonai szerveivel. E célból Karol Šmidke 1944. augusztus 4- én a Szovjetunióba repült. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején Šmidke fontos állami és politikai tisztséget töltött be. Egyik alelnöke volt a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, tagja az új államvédelmi tanácsnak, majd a partizán vezérkar főnökévé nevezték ki. Végül a kommunista és szociáldemokrata párt Banská Bystrica-i egyesítő kongresszusán a kommunista párt elnökévé választották meg. A felkelés leverése után Šmidke élete kockáztatásával Nyugat-Szlovákiába utazott, és ott folytatta forradalmi tevékenységét. Megszervezte a hatalom átvételének előfeltételeit, a helyi nemzeti bizottságokat és a felszabadulásért vívott harc végső szakaszát. Csehszlovákia felszabadulása, után ugyancsak fontos állami és pártlisztségeket töltött be. A személyi kultusz időszakában, 1650-ben, Szlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusán Šmidkét „burzsoá1 nacionalista“ elhajlás vádjával illették, 1953-ban azonban tel-« jes mértékben rehabilitálták. Haláláig a bratislavai Tesla gyár igazgatója volt. 1967-ben, meg nem élt 70-ik születésnapja alkalmából in memoriam a legmagasabb állami kitüntetésben részesült, özvegye átvette „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság hőse" kitüntetést. Karol Šmidke élete utolsó napjáig hű maradt a párthoz, a kommunista eszmékhez és a munkásosztályhoz, amelynek soraiból származott. Születésének 75. évfordulóján Szlovákia dolgozó népe szeretettel emlékezik meg Karol Smid kéről, a szerény és fáradhatatlan forradalmárról, az önfeláldozó kommunistáról, s kegyelettel őrzi emlékét. RÓJÁK DEZSŐ FEJLESZTIK A SZOLGÁLTATÁSOKAT A trebišovi járás választási programjában érdemben emlékeznek meg a helyi gazdálkodási üzemek hálózatának bővítéséről, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások színvonalának növeléséről. A szóban forgó üzemek egyike a Kráľ. Chlmecen (Királyhelmec) székelő Járási Ipari Vállalat, amely tizenegy éves fennállása alatt — főleg az utóbbi időben — elég jelentős fejlődést ért el tevékenységének bővítése terén. A vállalat igazgatójával, JAKAB Sándor elvtárssal a vállalat tevékenységéről, múlt évi gazdasági eredményeiről s az új esztendő feladatairól beszélgettünk. — Vállalatunk tevékenysége két fontos szakaszra osztható — tájékoztatott Jakab elvtárs. — Elsőként említeném a termelő részleget, melynek keretén belül egy fémipari vasüzem működik Királyhelmecen. Tavaly közel másfél millió korona beruházással új termelőműhely, lyel bővítettük ezt az üzemet. Ezen kívül a pribeníki és a Vei. Kapušany-i bútorkészitő üzemekben szoba,, irodai-, és iskolai bútorokat gyártunk. S a legfontosabbak közé sorolhatom a Sečovcén működő fehérneműt gyártó üzemünket, ahol jelentős számú női munkaerőt foglalkoztatunk. Szeretném megjegyezni, hogy ezek a termelő üzemek bizonyos fokú szolgáltatást is végeznek. Egyébként a második fontos szolgáltatási részleg keretében tíz férfi- és női szabóság, Sečovcén, Čierna nad Tisou-ban, Vei. Kapušanyban, Kráľ. Chlmecen és Streda nad Bodrogomban cipészüzem, valamint elektromos háztartási gépek javítását végző négy üzem, TV, rádió javítását végző üzem működik a trebišovi járásban. 9 Milyen gazdasági eredménnyel zárták az elmúlt évet? — Az általános, országos politikai és gazdasági konszolidáció a mi vállalatunknál is éreztette kedvező hatását s örömmel közölhetem, hogy az 1971- es esztendő sikeres volt. A 32,2 millió korona értékű termelési tervet 1,7 millió koronával túlszárnyaltuk, a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokból a tervezett 9,3 millió korona helyett 9,4 millió korona jövedelmet értünk el. Remélem, nem minősítik szerénytelenségnek, ha elmondom, hogy vállalatunk a helyi gazdálkodási üzemek versenyében járási és kerületi szinten első. szlovákiai viszonylatban pedig a negyedik helyezést érte el. • Hogyan alakulnak az 1372- es év feladatai vállalatuknál? — Az új esztendő feladatai az 1971-es év eredményeivel szemben — további öt százalékkal növekedtek. Tudatában vagyunk, hogy a CSKP XIV. kongresszusának irányalapján az ötödik ötéves terv időszakában 25—30 százalékkal kell növelni a szolgáltatások terjedelmét. A trebišovi járási választási program keretében a vállalatunkat is érintő több jelentős beruházásra került sor, ami a szolgáltatások fejlesztését célozza. Például már az idén átépítjük a Čierna nad Tisou-i fürdőt szolgáltatási házzá. A pribeníki bútorgyárban 1,5 millió korona ráfordítással korszerűsítjük a kazánházat. Számolunk gáztűzhelyek és hasonló berendezések javításával Trebišovon és Čierna nad Tisou-ban. Már az idén — habár még kis mértékben — autójavításokat is végzünk Az 1973— 74-es években hétmillió korona- költséggel autószervizt építünk Kráľ. Chlmecen (Királyhelmec). (kulik)
