Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-09 / 291. szám, csütörtök

Kurucz Sándor felvétele SZEBB LAKÁSOK A zvoleni Bucinóban növelik a kiváló minőségű farostlemezek gyártását A lakások belső kivitelezését jelentősen befolyásolja a faanyagok felhasználásának módja és minősége. Ugyanakkor azonban a fával takarékoskodni kell, s ezért a lakásépítésnél használt farostlemezek minősége gyakran nem felel meg a követelményeknek. A zvoleni Bučina fafeldolgozó üzemben ezért újszerű megoldást választottak: a szlovákiai faipar strukturális változásainak megfelelően továbbra is a farostlemezek gyártását növelik, de olyan felületi megmunkálással, hoqy az minden esztétikai és minőségi követelménynek megfelel. A zvoleni Bučinában folynak a munkálatok egy új részleg építésén, amelyben laminált farostlemezeket fognak gyártani. Az üzemrészt 1973-ban helyezik fizembe és évente 56 000 tonna újszerűen kiképzett falemezt gyártanak itt. Az új falemez felhasználási és alkalmazási módjaival már jóelőre, ezekben a napokban, ismerkedtek a feldolgozó üzemek képviselői és a bútorkonstruktőrök. A filakovói Béke bútorgyár, amely konyhaberendezéseket gyárt, ugyancsak érdeklődik az új gyártmány iránt, mert gazdag tapasztálatokkal rendelkezik a Bučina készítményeivel. Az újfajta lemezekből lakássejteket lehet építeni, beépített szekrényekre alkalmazható és felhasználható a falak faburkolatának elkészítésére ls. Firakovőn főleg a konyhaberendezések gyártásával kapcsolatban latolgatják a mutatós anyag felhasználását. (vil.) J

osef Mánes festőcsaládban született 1820. május 12-én. Apja, Antonín, Václav nagybátyja és öccse, Quido, mindannyian elég jónevű festők voltak. Első munkál akvarellel és ceruzával készült tájképek és portrék voltak. Alig töltötte be 15. életévét, mikor már az Akadémia növendéke. Első mestere Fr. Tkadllk volt, az a mester, aki a modell használatára nevelte tanítványait. Tkadlík azonban rövidesen meghal és Ch. Ruben újra a régi mederbe tereli az előadásokat. Václavot és Antonínt eltávolítja az intézetből és Josef is rövidesen otthagyja az iskolát és Ruben maradi módszereit. Ezután csak rövid ideig marad drágában, s Münchenbe távozik. 1843—46 között ott folytatja tanulmányait. Münchenben festi meg első kiállított képét, a „Petrarca találkozását Laurával". 1843-ban is megszületik egy jelentős képe, a „Leydeni Lukács halála", amely motívumban párhuzamot von apja és a holland mester halála közt. Ezen a képen már jól bánik a fénnyel, s felismeri anyag- és térformáló jelentőségét. Hazától távol, Münchenben kristályosodott ki a fiatal mester nemzeti érzése, s amikor 1846-ban viszszatér, vidékre indul. Ekkor kezdi meg szinte egy életen át tartó vándorútját. Erről az útjáról még csak néprajzi jeli • dokumentációval tér haza. Ekkor jár a Silva-Taroucca grófok, nál is. Táj- és zsánerképeket fest azok čechyi birtokán, melyek még jelentősen Caspar Dávid hatását tükrözik. Az 1848-as forradalmi év már teljesen meggyőzi őt, s a nép oldalára állítja. A kromäríži országgyűlés idején a cseh küldöttek képmásait rajzolja, s itt a Haná-síkság központjában ismerkedik meg a morva néppel. Itt találta meg valószínűleg a motívumot a „Boldogság a Hanán" c. képhez. Kicsit érzelgősnek tűnik ez a litográfia, azonban ez az adott helyzetben érthető volt. A fiatal pár esküvő után utazik haza lovaskocsiján, mögöttük a morva síkság. A táj már realisztikusan ábrázolt, az alakokat egy kicsit idillisztikusan adta vissza. Kroméŕížbôl újra Čechybe, a Silva-Taroucca család birtokára utazik. Majd 1854-ben Szlovákiába indul. Bejárja a Vág völgyét, Jablunkov környékét, és eljut Krakkóba és a sziléziai Tešínbe is: Ütja során mindent papírra vet: a tájat, az embereket és a növényzetet. Marina Farušelka, Véruna Cudová képmása és sok más portré készül útján. Tájképeit a lírikus hangvétel jellemzi. A „Haza" c. litográfia is ebbe a körbe tartozik. A cseh nép múltját dicsőíti benne. A „Musica"-sorozat lapjai életképek sorát foglalják magukba. A kilenc latiból álló sorozat monumentálisan megfogalmazott, kompozíciói szinte ,,falra kívánkoznak" „Reggeli dal". Szerelmi dal". „Harci dal" stb. alkotják a sorozatot. Az addig idillikusán ábrázolt paraszt, már mint húsvér huszita harcos jelenik meg a „Harci dal" c. lapon. Eme munkáival párhuzamosan népdalokat illusztrál, valamint a JOSEF MÁMES „Dvür Králové-i" kéziratot, amelyet abban az időben eredetinek hittek. Ezek az illusztrációk kitűnő vonalritmikájukkal tűnnek ki, azonban nem volt sikerük, talán túlságos forradalmi akcentusuk miatt. Tehetségét életében a hivatalos körök ritkán ismerték el, s éppen ezért meglepődve fogadta a prágai városháza csillagászati órájának restaurálására vonatkozó megrendelést. Elképzeléseinek helyességéről nehezen győzte meg az illetékeseket, végül mégis elfogadták a terveket. Az óra számlapjának központi motívumai fölényes kompozíciós készségről árulkodnak. Körbe komponálni a motívumot mindig komplikált feladat a művész számára. Nézzük csak például a „Február", „Április", „November" , „December" c. lapokat. A központot itt is a paraszt alkotja annak mindennapi élete. Ebben a műben összefoglalta mindazon törekvéseit, melyekkel a népet igyekezett művészetének központjába állítani. A realitásra való törekvés színskáláját is bővíti. Hogy kolorisztikus igényeit kielégítse, egészen a rokokó mestereihez nyúl vissza. Ez a „mánesi rokokó" szintén Cechyben kezd formálódni. A „Csillagos éj", „Holdfénynél", „A csók" jelzik az út kezdetét. A modellálás és a kompozíció is a „gáláns motívumok" mesterét, Watteaut idézik. Az 1856-ban festett „Egy kastély élete" c. akvarell-sorozata jelenti ezen törekvések csúcspontját. Ezek a művek csak intermezzók Mánes munkájában, mégis ezek a törekvések tették a rajzoló Mánest festővé. A „Piros napernyő" pedig már a plein-air jelentkezését jelzi. „Varrónő" c. vászna pedig már a nagy francia realisták hatását. Tájképfestészete is a fentiekben ecsetelt problémák jegyében fejlődött. Tájképeit a merész, szinte panoramatikus térképezés jellemzi. Színeiben ÜS formáiban hű a valósághoz. Legjsllegzetessbb tájképei: „Kiránduláson". „Hegyvidéki táj", „Elba-parti táj, „Táj a Ŕíp heggyel", „Falusi templom", „Ház a domboldalon". Nem volt közvetlen kapcsolatban a barbizoni mesterekkel, ezekkel a művekkel azonban melléjük is felsorakozott. Mánes sokoldalú tehetségét dokumentálják portréi is. Port. réit spontánul fogalmazza meg, s középpontjukba megint csak az embert helyezi. Egyszerű háttér előtt jeleníti meg alakjait. A hangsúly az arcon van, a lélekrajzon. A drapéria a precíz kidolgozás ellenére is csak másodlagos szerepet kap. A „Vendulák házaspár" portréin az egyéniség visszaadására törekszik. Az asszony képmásán még túlzottan átengedi a teret a ruhának és az ékszernek. de így is jól kiemeli az asszony tulajdonságait. Josef a Schwarzová képmásán már az arc és a szemek hangsúlyozására törekszik, ezek dominálnak a képen. Legismertebb, s méltán legkedveltebb portréja az ún. ,,/osefina". Meglepő, de amellett jogos analógia lelhető fel e képmás és Leonardo híres Mona Lisája között. Mánes életében jelentős szerepet játszottak az érzelmek. Túlzottan intenzív érzelmi élete aláásta egészségét is. Utolsó éveiben már egyre jobban csak saját problémái foglalkoztatják, s ez az alkotómunkában is hátrányt jelentett. Alkotómunkája az ötvenes években a legintenzívebb, akkor készülnek legjelentősebb munkái. A hatvanas évek vége felé elme-baja mindinkább elhatalmaskodik rajta, és csak megszakításokkal tud dolgozni, de még így is csak árnyéka önmagának. Azért az élet még utolsó éveiben is nyújtott némi örömet. 1867-ben teljesül régi vágya és eljut Oroszországba. A küldöttségnek, mellyel utazik, tagja Palacký, Rieger és Érben is. Moszkvából hazatérve újra rosszabbra fordul egészségi állapota, de 1870-ben még Itáliát ,is látni engedi neki a sors. H

azatérte után már nincs egy normális pillanata sem, s 1871. december 9-én eltávozik az élők sorából •a cseh nemzeti festészet úttörője. T. 1. 1971. állam gazdasági funkciójának gyakorlása során olyan gazdasági mozgató erőket használ, mint az adók, elvonások, dotációk, hitelek stb. A szocialista államnak a népgazdaság sokoldalú fejlődésével kapcsolatos fő feladatait a kommunista párt irányelvei és gazdasági programja határozzák meg, amely párt a munkásosztálynak és szövetségeseinek vezető politikai ereje. A kommunista párt vezető szerepének érvényesítése a népgazdaságban szervesen összefügg azzal a történelmi küldetéssel, melyre a párt a szocialista társadalom építésében hivatott. A kommunista párt társadalmi vezető szerepéből ered, hogy a párt gazdaságpolitikája a szocialista állam gazdaságpolitikája kialakításának meghatá. rozó tényezője. Az állami szervek a párt gazdaságpolitikáját megfelelő módon alkalmazzák saját tevékenységükre. A kommunista párt gazdaságpolitikáját az állami szervek kötelező népgazdasági tervekben rögzítik, ezekhez kötődnek a konkrét jogszabályok és előírások, s összességük képezi azt az állami koncepciót, mely a párt gazdaságpolitikájának megvalósítására irányul. Az állam sajátos vonása, hogy gazdasági tevékenységét jogi normákban fejezi ki, és ezek kötelező erejűek minden gazdasági intézmény és az intézmények vezető dolgozói számára. E normák megszegését az államhatalom végrehajtó szerveinek — bíróság, ügyészség, állami egyeztető bíróság — beavatkozása követi. A párt és az állam jogi normákban kifejezett gazdaságpolitikája a szocialista állam minden polgára számára kötelező erejű. Ha tagadják a kommunista párt gazdasági vezető szerepét, akkor ebből logikusan következik az állam gazdasági funkciójának gyengítése, majd általában a szocializmus gyengítése és veszélyeztetése. A CSKP XIV. kongresszusa a

z 1971—1975 évi népgazdaságfejlesztési ötéves terv irányelveiben számos nagy horderejű feladatot tűzött ki a csehszlovák állam számára. Az ország előző gazdasági fejlődésének elemzéséből levont következtetés: meg kell erősíteni az állam gazdasági funkcióját. Az a tény, hogy a népgazdaság irányításának ügyvitelében érvényesült a bürokratikus-adminisztratív forma és vontatottan alkalmazták a CSKP XIII. kongresszusának az irányító tevékenység szükségszerű változásairól hozott döntését, gyengítette az állam központi gazdasági irányító szerepét. Az, hogy népgazdaságunkat néhány éven át csak évi tervekkel irányították, bizonyos gazdasági egyensúlyhiányt alakított ki népgazdaságunk fejlődésében. Gyengítette a terv és a gazdasági normák mellőzését követő állami szankciókat is. 1968-ban és 1969 elején a politikai válság, a népgazdaság fejlesztésével kapcsolatos jobb. oldali opportunista és antiszocialista nézetek jelentős mértékben felbomlasztották a népgazdaság központi irányítású tervrendszerét és ezzel negatív hatást gyakoroltak fejlődési arányaira. A kaotikus-inflációs események következtében meglazultak a vállalatok és az állam kapcsolatai. Ezzel megbontották a nemzeti jövedelem kialakításának és felhasználásé. nak alapvető arányait, valamint a bérek és a munkatermelékenység növekedésének ütemét. A CSKP új vezetőségének 1969 áprilisa után meg kellett fékeznie ezt a válságot. A CSKP KB 1969 májusi realizációs irányelve és a szövetségi, valamint a két nemzeti kormánynak az irányelv alapján foganatosított gazdasági intézkedései kivezették az országot a gazdasági és politikai felfordulásból. Felújult ^kommunista párt gazdasági vezető szerepe és az állam gazdasági irányító tevé-. kenysége. A bővített szocialista újratermelési folyamat irányításának ismét az állami népgazdasági terv lett az alapja. Az ötödik ötéves népgazdasági terv a konszolidáció és népgazdaságunk további fejlődésének terve. Az állam központi gazdasági szerveinek konszolidációja során néhány olyan komoly feladatot kell teljesíteni, amelyek nagy jelentőségűek társadalmunk további gazdasági fejlődése szempontjából. Ezeket a feladatokat már a CSKP KB 1970 januári határozata kijelölte, és foglalkozott velük a CSKP XIV. kongresszusa ls. Elsősorban a következő feladatokról van szó: az erőforrások hatékony felhasználása a kiemelt termelési ágazatok újjáalakítására, az ipar szerkezeti átalakítása, a termelés intenzifikációja és a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítése. A központi gazdasági szerveknek ezenkívül mielőbb meg kell oldaniuk a külkereskedelem és beruházások problémáit. A külkereskedelemben a központi szerveknek a behozatali igényekkel szemben a kiviteli törekvéseket kell ösztönözni. Ez többek között nyersanyagforrásaink jobb kihasználását és a termelés hatékonyságának lényeges fokozását jelenti. A nemzeti jövedelem az ötéves terv mutatói szerint 5, legfeljebb 5,5 százalékkal nő. A tervezésnél abból az előrejelzésből-indultak ki, hogy 1971— 1975-ben a munkaerők száma legfeljebb 305 000 dolgozóval nő. Számolnak a nemzeti jövedelem mérsékeltebb ütemű felhasználásával, hogy tartalékot alakíthassanak ki. Növekedésének dinamikája szorosan összefügg a beruházások terjedelmével. A beruházások méreteitől függ a termelés és a fogyasztás is, ezért a központi gazdasági szervek meghatározása szerint a beruházások terjedelme az egész ötödik ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem felhasználásra kerülő összegének 29—30 százalékával nő. Az állam központi gazdasági szervei olyan feltételeket teremtenek, amelyek lehetővé teszik az ötéves terv kulcsfontosságú beruházási feladatainak megvalósítását és ellenőrzését. A gazdasági szervek biztosítják a gazdasági fejlődés olyan nem invesztíciós jellegű tényezőinek növekedését, mint a művelődés, a racionalizáció, a nemzetközi szocialista munkamegosztás és az integráció. A CSKP XIV. kongresszusának határozata és az 5. ötéves terv ugyancsak nagy feladatokat ró a központi állami szer* vekre a dolgozók életszínvonalának emelésével kapcsolatban is. Az állami központi szervek elsődleges feladata a lakosság személyi szükségletei és a nemzeti jövedelem növekedése közötti összhang biztosítása. Az ötéves terv a nemzeti jövedelem évi növekedését 5, a lakosság személyi szükségleteinek növekedését pedig 4,5 százalékban határozza meg. A lakosság személyi szükségleteinek szabályozott növekedése, a belföldi piac konszolidálása, a szükségletek minőségi módosulását elősegítő feltételek kialakítása ugyanolyan objektív szükségszerűség, mint az, hogy módosítani kell az élelmiszer és az iparcjkkek iránt mutatkozó kereslet arányát az iparcikkek javára. Az ötéves tervidőszakban nő az olyan tartós fogyasztási cikkek szükséglete, mint a lakás, az autó és a nyaraló. Az állami központi szervek a kiskereskedelmi árak szabályozásával elősegíthetik a közszükségleti cikkek keresletének és kínálatának kedvező alakulását. Ugyanakkor az állami szervek a tervezett bérpolitikával is biztosítják, hogy a munkatermelékenység növekedésével összhangban évente átlag 2,5—3 százalékkal emelkedjen a munkások és dolgozók reáljövedelme. Az állam kialakítja a feltételeket ahhoz, hogy a munkatermelékenység gyorsabb ütemben nőjön, mint a lakosság jövedelme. A felsorolt problémákon kívül az állami szervek megkezdték számos jelentős szociális intézkedés megvalósítását- is. A szocialista állam a központi gazdasági szervek irányítási tevékenysége színvonalának emelésével, a tudományos tervezéssel, a demokratikus centralizmus következetes érvényesítésével, valamint azzal, hogy növeli a dolgozók részvételének arányát a népgazdaság irányításában és egyidejűleg következetes ellenőrzést gyakorol, képes teljesíteni a CSKP XIV. kongresszusának határozatában és az 5. ötéves tervben kijelölt összes feladatot. VIERA KUCHAROVA