Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-09 / 291. szám, csütörtök

s z Ü L Ő K, N E V E L Ő K F Ó R U MA n EGY KÖNYVTÁR — 10 HÍR Tizenhatodik éve működik Že­liezovce (Zseliz) városközpont­jában, négy ízlésesen beren­dezett helyiségben a népkönyv­tár. Olvasóterme is van, s a látogatók 5700 szlovák nyelvű, 3150 magyar nyelvű, 506 orosz nyelvű és 50 egyéb idegen nyel­vű könyv között válogathatnak. Mindenki megtalálhatja az igé­nyének legmegfelelőbb köny­vet. 2. Három könyvtárosnő, Henz Er­zsébet, Oravecz Ilona és Kle páčová Janka várja az olvasó­kat. Tavaly 6682 látogatója volt a könyvtárnak. Elnyerték a „Példás népkönyvtár" kitünte­tést. J. A legidősebb olvasó, Paulisz Gyula 83 éves, a legfiatalabb pedig Tóth Brigitta, aki 11 éves. Egyébként 500 magyar és 450 szlovák olvasója van a könyvtárnak, és egyformán lá­togatják olvasótermét a fiata­labb és az idősebb korosztály tagjai. 4. Gyakran felkeresi a könyvtá­rat Dudich Sándor, Mészáros Ernő és Pásztor Lajos, s havon­ként kb 10—12 kötetet visz haza olvasni. A téli hónapok­ban néha még többet is. Ugyan­olyan állapotban adják vissza a könyveket, mint ahogy elvit­ték, s ezzel megóvják őket az idő előtti elértéktelenedéstől. Általában egy-egy olvasóra évente 21 kikölcsönzött könyv jut. A legolvasottabb könyvek Mikszáth Kálmán- Szent Péter esernyője, Ján Kalinčiak Res­taurációja, továbbá Berkes! András „Küszöbök", Gárdonyi Géza „Egri csillagok", Lovi­csek Béla „Húsz •év után" cí­mű könyvei. Ezek szinte kéz­ről kézre járnak. 6. Vitaesteket és könyvismerteté­seket szoktak szervezni a könyvtárosnők. Tavaly 30 ilyen akción 716 látogató jelent meg. Az idén külön könyvkiállítást is rendeztek Lenin születése évfordulójának tiszteletére. A fiatalok számára Antonín Zá­potocký „Vörös fény Kladno fö­lött" című regénye alapján könyvismertető estet tartottak. 7. Bő választékban találhatók új­ságok és folyóiratok is a könyvtárban, hisz 27 különféle sajtótermékre fizet elő a könyvtár. A legolvasottabb na­pilapok az ŰJ SZÓ és a PRAVDA, de az érdeklődők megtalálják itt a hetilapokat és a különféle divatlapokat is. 8. Jónak mondható a könyvtár anyagi helysete. Ebben az év­ben már 856 új könyvet vásá­roltak. A jnb évente 20 000 ko­ronás anyagi támogatást biz­tosít a könyvtár számára. A kikölcsönzött könyvek kötetei után szedett 20 fillérekből eredő bevételt műanyag borí­tók vásárlására fordítják. Ezzei is növelik a könyvek élettarta­mát. 9. Az idén növekedett a politikai művek iránt érdeklődök száma. Nem találta készületlenül- a könyvtárosnőket ez az érdek­lődés, hisz 1143 ilyen tartalmú kötet található a könyvtárban. Legkeresettebb politikai mű­vek: A marxizmus—leninizmus alapjai, V. I. Lenin Válogatott Művei, valamint a XIV. párt­kongresszus anyagának kiadá­sa. 10. Jövőre 900—1000 kötettel bő­vítik majd a könyvállományt. A tervek szerint a jövőben na­gyobb figyelmet szentelnek majd a verseskötetek ismerte­tésére, és szavalóversenyek for­májában kívánják népszerűsí­teni a költők műveit. BENYÄK JÖZSEF 500 ezer látogató A világűr a békének, a tudománynak, az emberiség­nek című kiállítás a prágai Kongresszusi Palotában nagy érdeklődésnek örvend. A kiállításon felsorakozta­tott ritkaságok nagy él­ményt jelentenek, melyek­nek megtekintésérői a vidé­kiek sem mondanak le; tö­megesen keresik fel a kiál­lítást az iskolák diákjai, az ipari tanulók, az üzemek dolgozói. A fiatalok, az idősebbek, sőt az öregek is iélegzeiü­ket visszafojtva figyelik a Bajkunor üzembe helyezett kicsinyített mását, a „világ­űrbe készülő" űrhajó min­den mozdulatát, megcsodál­ják a Holdat fényképező és a felvételeket a Földre to­vábbító Luna—9 szerkeze­tét, és önfeledten álldogál­nak a világűrben egyesült, majd különváltan a Földre érkező Szajuz—4 és Szajuz —5 modellje előtt. Ugyan­csak nagy érdeklődésnek ör­vend a Lunohod és a Luna —16 is. Mindkettő a Föld­ről kapott parancsra kezdte meg működését a Holdon. A Luna—16 kaparókészüléke segítségévei a Hold szem­csés kőzetéből 101 gram­mot juttatott a Földre, mely. nek nagyító alá helyezett kis töredékével is megis­merkednek a kiállítás láto­gatói. A legtöbb látogatót a kí­váncsiság vagy a tudás­vágy hozta a Kongresszusi Palotába. A kiállítás sikere elvitat­hatatlan. Ezt nemcsak az bizonyítja, hogy már 500 000 látogatója volt a kiállítás­nak, hanem az emlékkönyv­be való számtalan bejegyzés is. Legtöbben a Szovjetunió­nak a világűrkutatásban el­ért sikereit dicsérik, és kö­szönetet mondanak a kiál­lítás nyújtotta felejthetetlen élményekért. Vannak, akik röviden, csupán néhány szó­val juttatják kifejezésre el­ismerésüket, mások tudomá­nyos szempontból értékelik a Szovjetunió sikereit. KARDOS MARTA 40. A HIÁNYZÁSOKRÓL Az iskolai élet egyik legidő­szerűbb kérdése a tanulók is­kolalátogatása. Az új iskolai rendtartás, mely ebben a tan­évben lépett életbe, nem feled­kezett meg erről a kérdésről sem, és pontos szabályokba fog­lalta azokat az alapelveket, me­lyek az, osztály főnökök számá­ra útmutatásul szolgálnak olyan esetekben, amikor a tanuló nem jelenik meg a tanítási órán. Az iskolai rendtartás ez­zel kapcsolatban leszögezi, a szülőknek is lehetőségük van arra, hogy igazolják a tanulók rövid ideig tartó távolmaradá­sát az iskolából. Ez a lehető­ség már megvolt a múltban is, ezért a gyakorlatból szerzett észrevételek alapján állíthat­juk, hogy egyesek — az iskola követelményeivel mit sem tö­rődve — ezzel a lehetőséggel visszaéltek. Hogy az ilyen hi­bákat megelőzhessük, az aláb­biakban részletesebben foglal­kozunk a problémával. A pedagógusok a tanév folya. mán két ellentétesen ható té­nyező befolyása alatt állnak, mely szinte konfliktusos hely­zetet Idéz elő. Az egyik ténye­ző a tantervben előírt ismere­tek összessége, a másik viszont a rendelkezésükre álló idő. A tananyag rendszerint "terjedel­mes, az idő, mely alatt a ta­nulóknak az ismeretlen anya­got el kell sajátítaniuk, viszont igen kevés. A szükségleteknek ÍS a lehetőségeknek ez az el­lentmondásossága nem egy esetben kiváltja a szakembe­rek és a közvélemény vitáját a tanulók túlterheléséről, a tan­anyag mennyiségének csökken­téséről, az oktatás átszervezé­sének időszerűségéről. Kétség­telen, hogy a kötelező kilenc­éves alapiskola elvégzése min­den tanulót fizikailag és szel­lemileg is igénybe vesz. Az emberek többsége jellemző, hogy nagy megterhelés esetén „lazítani" szeretnek, a túlságo­san igényes munka elől kitér­nek vagy mellőzik azt. Az isko­lások esetében ez a vonás ab­ban nyilvánul meg, hogy a ta­nuló itt-ott kimarad a tanítás­ról. Érthető, az iskola elsőren­dű érdeke, hogy szigorúan har­coljon az ilyen megnyilvánulá­sok ellen. Ezért joggal mondják ki, hogy a rendszeres iskola­látogatás a tanulók fegyelme­zettségének alapvető vonása. A fegyelmezettség azonban min­den esetben bizonyos önfelál­dozást vagy áldozatvállalást, az egyéni érdekekről való lemon­dást jelenti. Ez a folyamat egyes tanulóknál könn-yebben, másoknál nehezebben zajlik le, s benne a személyiség tulaj­donságai és jellemvonása tük­röződnek. Az iskolának a ne­velés szempontjából viszont fel­tétlenül szükséges figyelemmel kísérni ezek lezajlását, egyéb­ként kollektívában nem lehet­ne dolgozni. A fentiekben a tananyag elsajátítását kapcso­latba hoztuk az iskolalátogatás­sal. E két tényező valójában egy és ugyanazon érem két ol­dala, hiszen ezek révén formá­lódik a játékos, gondtalanul élő kisgyermek személyisége és jelleme, s olyan egyénné vá­lik, aki fokozatosan megtanul­ja az eddig még ismeretlen fo­galmak — a feladat, a köteles­ség, az akarat, a kitartás, a valamiről való lemondás, a megismerés — jelentését és jelentőségét.- Ez a folyamat a gyermek felnőttéválása s ebben éppen a felnőtteknek van je­lentős szerepük — a tanítók­nak és a szülőknek egyaránt. A tanulók iskolalátogatásá­val kapcsolatban az új iskolai rendtartás kimondja, hogy az osztályfőnök a tanulót felment­heti a tanítási órán való rész­vétel alól abban az esetben, ha rövid ideig tartó távolma­radásról van szó, s a hiány­zást ilyenkor a szülő is igazol­hatja. Ebből következik, hogy a szülők az iskola irányításá­val megbízott felettes szervek­től olyan lehetőséget kaptak, mely bizalmat feltételez. Óva­kodjunk tehát attól, hogy ez­zel a bizalommal vissza éljünk. Többen azt hihetnék, hogy a szülők számára teljesen vilá­gos. mikor élhetnek az adott lehetőséggel. A gyakorlat azon­ban mást igazol. Szembeöltően sok az fskolai mulasztás és az olyan esetek száma, amikor a szülők meggondolatlanul és valljuk be őszintén, jogtalanul „együttműködnek" a gyermek­kel, hogy az távolmaradhasson a tanításról. Az eseteket két csoportba oszthatjuk: Az egyik csoportba sorolhatók azok a szülők, akik még mindig néni értették meg teljes egészében a kötelező iskolai látogatás szükségességét, minek követ­keztében nem is törődnek gyer­mekük iskolába járásával. El­lenkezőleg, hasznosnak tart­ják, ha a gyermek otthonmarad az iskolából és segít nekik a háztartási munkákban. Ha az ilyen tanulókat az iskola részé ről indított fegyelmi eljárás ve­szélye fenyegeti, a szülők ' a helyzetet azzal mentik, hogy élnek a jogukkal: ők maguk igazolják a gyermek hiányzását. Szerencsére, hogy az ilyen ese­tek nem túlságosan gyakoriak. Gyakrabban hiányoznak az is­kolából azok a tanulók, akik­nek szülei nem tudnak a gyer­mektől semmit sem megvonni, tehát túlságosan elkényeztetik őket. Ha a gyermeknek reggel pé'dául nem akaródzik felkel­ni és iskolába menni, csupán lustaságból, esetleg a felelés­től való félelem miatt', vagy azért, mert nem készítette el a feladatát, a papa vagy a ma­ma másnap igazolást ír. A gyermeket* ugyan rendszerint megfenyegetik, mondván, hogy ez aztán többször ne forduljon elő, ám nem telik bele hosz­szú idő, s az eset tijfent meg­ismétlődik. S aztán ennek foly­tatása" is van. A gyermek bi­zonyos idő múltán a szülőknek „elfelejti" bejelenteni, hogy nem akaródzik neki iskolába menni, s önmaga szabja meg az iskolalátogatás módját. S ez már csak egy lépés ahhoz a szakakdékhoz, mely bukáshoz, osztályismétléshez, vagy az is­kolából való kizáráshoz vezet. A nevelésügyi szakemberek hányszor elismétlik a szülők­nek, hogy a nevelés rendkívül érzékeny és néha egy téves lé­pés csak nehezen, több hóna­pos kitartó munkával hozható heiyre. A gyermekeket az isko­lai kötelességek teljesítésére is nevelnünk kell. Ez olyan igé­nyes feladat, melynek nehéz­sége abból adódik,- hogy a já­tékos kisgyermeket kell megta­nítanunk dolgozni, meg kell őt szoktatni arra, hogy akarjon ta­nulni és ismereteket szerezni. Ez a tevékenység pedig nem bír ki ismételt tévedéseket és hibás lépéseket. Az^ iskola szi­gorúan figyelemmel kíséri a tanulók iskolai látogatását, s ebben a tevékenységben a szü­lőnek segítenie kell az iskolát. A gyermek lelki világának, én­jének fejlődését- semmi sem befolyásolhatja kedvezőtleneb­bül, mint az iskola és a szülő érdekeinek és állásfoglalásának különbözősége, diszharmóniája. Az iskola fegyelmezettséget és rendszerességet követel meg az iskolalátogatást Illetően is, s helytelen, ha a szülő ezt a gyermek előtt semmibe sem veszi. Érdekes talán megemlí­teni, hogy így rendszerint a jó anyagi körülmények közt élő családok vagy a nagyobb mű­veltséggel rendelkező szülők viselkednek, s éppen ők azok, akik jogtalanul igazolják a gyermek hiányzását is. Nem okoz számukra gondot, hogy jól hangzó indokokat találja­nak ki. Nem ritka az -az- eset sem, amikor a gyermekkel kö­zösen keresnek ürügyet, hogy figyelembe vegyék az osztály­főnök szokásait is, aki az iga­zolást elbírálja majd. Csak­ugyan fonák helyzet! Az ilyen szülők aztán érthetetlenül áll­nak a szomorú valósággal szem­ben, hogy a gyermek, akinek nagv jövőt jósoltak, alig-alig képes elvégezni alapiskolai ta­nulmányait. Az ilyen szülőknek valahol a szakadék szélén kel­lene keresniük az okpkat s visszaemlékezniük azokra az esetekre, amikor a gyermekkel „együttműködtek" és cinkos­társként segítették kisebb-na­gyobb csínytevései elsimítását. Az új iskolai rendtartás is­koláink számára lehetővé teszi, hogy hatékony eszközökkel biz. tosíthassák az új, szocialista nemzedék neveléséből adódó feladatok teljesítését. Ez olyan igényes feladat, mely részletei­ben is mindannyiunkat — taní­tókat és szülőket egyaránt — érint. Dr. CZAKÖ MÁTYÄS

Next

/
Oldalképek
Tartalom