Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)
1971-12-05 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó
Vilá g proletárjai f egyesüljetek! v SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOCIALIZMUSRA Csehszlovákia Kommunista Pártjának az év első felében lezajlott történelmi jelentőségű XIV. kongresszusa után a legnagyobb politikai és társadalmi esemény, amelynek valamennyien szemtanúi és aktív részesei voltunk, alig egy héttel ezelőtt zajlott le. Választott, szavazott az ország népe, hitet tett a jövő, a szocializmus építése mellett. Ez az esemény, és az, ahogyan történt, belés külpolitikai vonatkozásban egyaránt óriási jelentőségű. Azzal, hogy az ország népének abszolút többsége képviselői rangra emelte a Nemzeti Front jelöltjeit, bebizonyosodott, hogy a jelöltek kiválasztása tényleg pártunk XIV. kongresszusának határozata szellemében történt. A jelöltek „listájára" tényleg a legjobbak közül is a legjobbak kerültek, olyan emberek, akik már eddigi tevékenységükkel is rászolgáltak a bizalomra, akik a legválságosabb időkben sem inogtak meg, hűek maradtak a szocializmushoz, képesek és készek a további építőmunka élére állni, győzelemre vinni az ügyet, amelyért egy ország állt csatasorba. A dolgok másik oldala, hogy a szavazatok leadásával népünk szinte egy emberként mondott igent arra, ami ma szocialista hazánkban történik, helyesli, járhatónak, célravezetőnek tartja azt az utat, amelyen járunk: igenli azt a jövőt és hozzá vezető utat, amelyet pártunk XIV. kongresszusa felvázolt. A CSKP KB elnökségének és a Nemzeti Front Központi Bizottságának a választásokkal kapcsolatban kiadott nyilatkozata a többi között leszögezi: „A választás a csehek és szlovákok és az országban élő nemzetiségek spontán népszavazásává, Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front politikája iránti föltétlen bizalom kifejezőjévé vált." Más szóval: népünk világosan és minden kétséget kizáróan kifejezte azt a szilárd elhatározását, hogy egyetért a párt, Csehszlovákia Kommunista Pártjónak politikájával és építő programjával. Ez a választás egyben népünk politikai érettségéről is jó bizonyítványt állított ki. Ezt - tetszik, vagy nem tetszik - azoknak is tudomásul kell venniök, akik mást vártak, mást reméltek. A választásokat megelőző politikai aktivitás széle? körű munkakezdeményezéssel párosult, ami a választás napjain sem szünetelt. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a szó talán még soha nem volt annyira összhangban a tettel, mint éppen most. A választás napjain is százával érkeztek az olyan jelentések, amelyek hírűi adták, hogy az üzemek és más termelővállalatok dolgozói szavazatuk leadásával párhuzamosan rendkívüli műszakokat szerveztek. Hazánk száraz kikötőjében például - ahogyan egyesek találóan a Čierna nad Tisou-i határállomást nevezik - a dolgozók rövid lejáratú kötelezettségvállalással köszöntötték a választási napokat. Az átrakodás a kérdéses napokon sem szünetelt. Kötelezettségvállalásukat, amely 2000 tonna áru átrakásóra szólt - a rendkívüli kedvezőtlen időjárás ellenére is teljesítették, sőt, mindent egybevetve közel 5000 tonna szállítmányt raktak át. A Keletszlovákiai Gépgyár dolgozóinak nagy többsége szintén rendkívüli műszakot vállalt a választások tiszteletére. Hasonló hírt kaptunk a bratislavai Nemzetközi Nőnap üzemből is, ahol többnyire asszonyok, lányok dolgoznak. Áldozatkész munkájuk nyomán közel egymilliós új érték született. Ezek olyan tények, amelyek a szavazásokkal kimondott igent még alá is húzzák. A választások lezajlottak, a nép képviselői máris munkához láttak. Ez a rendje a dolgoknak, hiszen - ha szabad így fogalmazni - a munka nehezebbik része még csak ezután következik. A választók bizalmat szavaztak a Nemzeti Front jelöltjeinek: hitet tettek a szocializmus mellett, igenlik a párt országépítő politikáját, sőt, megvalósításáért áldozatok vállalására is készek. A bizalom fejében viszont elvárják választottjaiktól, hogy a nagyszerű győzelem után se váljanak önelégültekké: ne gondolja senki, hogy a nehezén már túlvagyunk, most már minden megy majd a maga útján. A legszebb, a legnagyobb körültekintéssel kidolgozott program csak félmunkát jelent. Igazi értékké csak akkor válik, ha már gyakorlatilag is megvalósul. Tehát? Fogalmazhatnánk talán úgy is, hogy az ünnepet most már kövessék a célratörő, teremtő munkával telített, dolgos hétköznapok: választottak és választók vállvetve azon fáradozzanak, hogy a kimondott szót mielőbb gyümölcsöző, valamennyiünk javát szolgáló tettek kövessék. Legyen most ez valamenynyiünk számára a legfontosabb, a munkában is legyünk olyan egységesek, mint amilyenek azon a bizonyos két napon voltunk, amikor a mára, a jövőnkre, oly határozottan kimondtuk az igentl SZARKA ISTVÄIM (A ČSTK FELVÉTELEI)
