Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-31 / 309. szám, péntek

BELPOLITIKAI KOMMENTÁR A jövő év jelszava: fokozzuk a hatékonyságét Mérleget készítünk az év végén, felmérjük hasznos cselekedeteinket, melyekkel elégedettek lehetünk, de a kevésbé sikerülteket, sőt a mulasztásokat és a hibákat sem hallgatjuk el. Tény, hogy az 1971. évi eredményekért nincs okunk szégyenkezni, hiszen azokat sem osztogatták ingyen. Alaposan megdolgoztunk értük. Husák elvtárs a CSKP KB decemberi p>Iénumán sem rejtette véka alá az elmúlt év gazdasági eredményei fölötti elégedettségét, de azt sem hallgatta el, hogy az elkövetkező két év tervfeladatai rendkívül igényesek. — Teljesítésük az egész ötéves tervre nézve döntő fontosságú — mondotta. Mi következik mindebből? Az. hogy a cékitüzések valóra váltása főleg a kollektívák és az egyének kezdeményezéseitől, a tehetséges és tapasztalt technikusok, a szervezésben jártas alkalmazottak, nem utolsósorban pedig a tudományos-műszaki dolgozók áldozatkészségétől függ. Igyekezetük sikerének ugyanilyen biztosítéka a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval fenntartott baráti kapcsolatok további elmélyítése. Csak ebben az esetben mutatkozhatnak meg a közös munka eredményei, melyekért valamennyiünknek teljes mértékben felelősséget kell válllalnunk. Tisztában vagyunk ugyan szocialista társadalmunk további fejlődésének alapvető követelményeivel, de mondjuk meg azt is, hogy ezek betartása nélkül aligha kerülhetnénk el a jövő évben a kiskereskedelmi árak emelését, nem biztosíthatnánk a piaci helyzet további javulását és a lakosság jövedelme sem növekedhetne a teljesítmények arányában. Nem építhetnénk fel egyre több lakást, nem lennének korszerű szolgáltatások, nem javulnának életkörülményeink ... És így folytathatnánk igényeink felsorolását, melyeknek fokozatos valóra váltásához a pártnak, a kormánynak és természetesen nekünk is meg kell teremtenünk a szükséges feltételeket. A szövetségi kormány józan gazdasági politikája értelmében a fő súlyt a termelés hatékonyságának további emelésére kell fektetni. De gondoltunk e már arra, milyen eszközökkel érhető el ez a célkitűzés? A szocialista versenyek beváltották ugyan a hozzájuk fűzött reményeket, ám a még rjobb gazdasági eredmények érdekében bizonyos módosításokra fesz szükség, mindenekelőtt a munkamódszerek terén. A múltban ugyanis többnyire csak a termelés menynyiségét tartottuk fontosnak. Nem sok gondot okozott a gazdaságosság problémája. A növekvő termelési költségek miatt sem fájt senkinek a feje. A legtöbb vezető dolgozó legfőbb törekvése az volt, hogy minél több árut juttasson a piacra. Akadtak közöttük olyanok is, akiknek csak a meglazult normák formális teljesítésén járt az eszük. Ennek a káros gyakorlatnak haladéktalanul véget kell vetni. Az új követelmények értelmében elsősorban az irányításban van szükség hatékonyabb formákra. A kormányprogram ezért tartja oly fontosnak, hogy a dolgozók ezentúl) beleszóljanak a tervbe, tehát részt vegyenek a terv előkészítésében, hogy a feladatok kiosztásakor senkit se érjen meglepetés. Köztudomású ugyanis, hogy a dolgozók felmérhetetlen értékű személyes tapasztalatainak és ismereteinek felhasználása buzdítólag hat és nagyobb munkakedvre serkent. Ezért nem kételkedhetünk abban, hogy csak a dolgozók segítségével csökkenthető a ma még nagy mennyiségű anyag- és energiafogyasztás a termelésben, csak az ő részvételükkel fokozható a hatékonság, illetve a minőség olyan mértékben, hogy gyártmányaink rövidesen a legmerészebb igényeket is kielégíthessék. Ha tehát mérlegeléseink alapján azt állítjuk, hogy az 1971-es évnek — néhány kivételtől eltekintve — nem maradtunk adósai, mert a legtöbb üzem már megtalálta a komplex szocialista racionalizálás által az igényes feladatok teljesítéséhez vezető utat, akkor a jövő évben még fokozottabban keli ügyelnünk a követelmények pontos valóra váltására. A megalkuvásnak többé nincs helye a termelésben, de másutt sem. A gazdaságosság kérdése, a tartalékok feltárása, a takarékoskodás egyre inkább előtérbe kerülő problémák, melyek együttes igyekezettel feltétlenül megoldhatók. Az elmúlt 12 hónap folyamán erről nem egyszer volt alkalmunk meggyőződni. KARDOS MÄRTA A szakágazat dolgozói építették fel a Teplá Voda-i inagnezitüzemet is. Az új esztendő küszöbén JOZEF BEHUNČÍK mérnök, az Ipari Építkezések szakágazati főigazgatóságának vezérigazgatója nyilatkozik az Clj Szónak Szocialista társadalmat építő hazánkban a rohamos fejlődés korszakát éli Szlovákia, ahol az utóbbi évek folyamán nagyon jelentős ;pari üzemek épülnek. Az építkezések zömének megvalósítását közel hatodik esztendeje a Kelet-Szlovákia metropolisában székelő Ipari Építkezések szakágazati főigazgatósága irányítja. Jozef B é h u n C í k vezérigazgatóval az idei feladatok teljesítéséről, valamint az új esztendőben és az ötéves terv időszakában a főigazgatósághoz tartozó vállalatok legfontosabb tennivalóiról beszélgetett munkatársunk. — Hogyan értékeli, vezérigazgató elvtárs, vállalataik dolgozóinak 1971-ben végzett munkáját? — Köztudott, hogy az irányításunk alá tartozó hét szlovákiai építővállalat jelentős ipari építkezések kivitelezője, talán úgy is mondhatnánk, hogy ezek Szlovákia iparosításának megvalósítói. Az 1971-es évben legfontosabb feladataink egyike volt: biztosítani közel 2,7 milliárd korona értéket képviselő 247 fontos ipari építkezés befejezését. Ebből a bratislavai Stavoindustria 72, a Priemstav 25, a kosicei Kohóépítő Vállalat 41, a humennéi Chemkostav 51, a kosicei Montostav 41 s a žilinai Pamiatkostav 17 építkezés befejezését kapta feladatul; Célunk ezzel az volt, hogy jelentősen csökkentsük a befejezetlen építkezések számát, s minél előbb átadjuk rendeltetésének az igen fontos társadalmi és népgazdasági feladatokat teljesítő ipari üzemeket. Vállalataink dolgozói alapjában sikeresen megbirkóztak az idei feladatokkal, hála a pártjubileum tiszteletére kibontakoztatott versenyben megnyilvánuló munkalelkesedésüknek. Nagymértékben túlszárnyalták 12 millió korona értékű vállalásukat, s terv

0') f"'"

1 t«bb mint 53 millió Jozef B

ahiiniíík elvtárs korona értéket termeltek. Ennek köszönhető, hogy szakágazati főigazgatóságunk az idei feladatokat határidő előtt teljesítette. Nehéz lenne ezen a helyen felsorolni mindazokat az üzemeket, melyeket mi építettünk és 1971-ben átadtunk. A sok közül megemlíteném a levicei Pamutipari Kombinátot, a hlohoveci Drótgyárat, a humennéi Húskombinátot és számos toronyraktárt. Fontos feladatot teljesítettek vállalataink dolgozói a nemzetközi gázvezeték, a vojanyi második hőerőmű, a Kelet-szlovákiai Vasmű újabb acélművének, a Lučenec (Losonc) melletti Tomašovcén épülő Csőgyár, a vranovi Textilkombinát építésénél. Malacky mellett Rohožníkon megkezdtük hazánk legnagyobb cementgyáA béke szolgálatában EGYÜTTMŰKÖDVE OSTROMOLJUK A VILÁGŰRT 1971. XII. 31. „A világűr a békének — a tudomány az emberiségnek" című prágai kiállításon meggyőződhettünk a Szovjetunióval folytatott tudományos-műszaki együttműködésünk rendkívüli előnyeiről. A világűrkutatás az 1966 óta működő interkozmosz szervezete keretében lehetőséget nyújt a szocialista országok tudósainak és szakembereinek tapasztalataik érvényesítésére, ismereteik gyarapítására és természetesen a szélesebb körű kísérleti programok megvalósítására is. A szervezet tagországai szempontjából a legnagyobb előnyt az jelenti, hogy a rakéták és a mesterséges bolygók kifejlesztésére, a költséges földi berendezések és egyéb bonyolult rendszerek felépítésére nincs gondjuk. Ezt a munkát ugyanis a Szovjetunió vállalta. Ez a tény már magában véve óriási segítség. Különösen ha meggondoljuk, hogy az erre a célra fordított költségek a tudományos kísérletek összköltségeinek mintegy a 95 százalékát képezik. A naprendszer atmoszférájának és sugarainak geofizikális és fizikai kutatásában a mi tudósaink is sikeresen részt vesznek. Az interkozmosz 3 — 1970. augusztus 7-től teljes 4 hónapon keresztül — végzett geofizikális kutatásokat a világűrben. A fedélzetén elhelyezett készülék küldetése az alacsony frekvenciájú elektromágneses hullámok felmérése volt. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Geofizikális Intézetének és a Tesla üzem A. S. Popovról elnevezett híradástechnikai kutatóintézetének dolgozói együtt tervezték és fejlesztették ki ezeket a hajszálpontossággal működő műszereket, melyeknek a földre továbbított adatait Moszkvában is felfogták. Míg az így kapott adatok az ionoszférában végbemenő fizikális jelenségekről számolnak be, az 1970. november 28-án a világűrbe juttatott Vertikál 1 jelzésű rakéta készülékei a rakéta speciális tartályában felfogott meteorikuš por mennyiségéről, illetve a mikrometeoritokról tájékoztatták a földi megfigyelőket. Az Interkozmosz 4 fedélzetén elhelyezett csehszlovák berendezés feladata a Nap röntgensugarainak a tanulmányozása volt. Ez a mesterséges bolygó is számos adattal látta el a szakembereket. Feldolgozásuk azonban hosszabb időt venne igénybe a Csehszlovák Tudományos Akadémia Asztronómiai Intézete dolgozóinak erre célra előállított félautomata kiértékelő készüléke nélkül, mely egy számítógép segítségével lényegesen megkönnyíti a tudósok munkáját. A legutóbb a világűrbe röpített Interkozmosz 5 fedélzetén levő tökéletesített csehszlovák szerkezetek és készülékek az ionoszférában észlelhető változások gyors megítélését teszik lehetővé. Noha ezek a műszerek már az Interkozmosz 3 fedélzetén is jó szolgálatokat tettek, az Interkozmosz 5 készülékei még pontosabb és több, a kutatások során felmerült kérdésre adnak választ. Például a Hold kőzetének öszszetétele sem teljesen világos még. Csehszlovákia természetesen ezekből a kutatásokból is részt kér. Azért rendeltük meg azt az elektroncsöves mikroszondát, mely a Szovjetunióból szállítandó kőzetminták elemzésére alkalmas. A különböző ásványokat és egyéb fontos anyagokat tartalmazó holdközet kisebb-nagyobb sötétbarna szemcséi ugyanis sok mindent elárulhatnak a Hold keletkezéséről és az ottani feltételekről. Ezekből viszont a tudósok a planétánkkal kapcsolatban még fel nem derített jelenségekre is következetethetnek. Ennek a mikronszondának tehát, mely a Hold kőzetén kívül a természetes és a mesterséges anyagok összetételére is rámutat, az ásványtanban, a petrografiában, és a biológiában vehetjük jó hasznát. Programjával az Interkozmosz — közvetlenül vagy közvetve — a mindennapi életünkben felmerülő kérdésekre is igyekszik rávilágítani. Például az atmoszféra összetételének tanulmányozása a rádióösszeköttetés jobb minőségét célozza, és az éghajlati törvényszerűségekkel, valamint az időjárásváltozással kapcsolatos tudnivalókkal is megismertet. A Nap sugarainak megfigyelésével a sugaraknak az ember egészségére és a többi biológiai folyamatra gyakorolt hatása is nyilvánvalóvá válik. Az elmondottakból is kitűnik a világűrkutatás óriási jelentősége valamennyi tudo-' mányág szempontjából. Az erre a célra kifejlesztett új anyagoknak és az új technológiai eljárásoknak az iparban is egyre nagyobb fontosságot tulajdonítanak a szakemberek. Ezért tekintjük mind a tudomány, mind kulturális politikánk szempontjából elsőrendű érdekünknek együttműködésünket a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval, az Interkozmosz keretében. —km— rának építését. Feladataink jellemzéseként talán elegendő az említett néhány építkezés. — Milyen érzésekkel és feladatokkal lépnek az új esztendőbe? — Az új esztendő az eddiginél még igényesebb feladatokkal köszönt ránk. Az 1971-es évvel szemben 309 millió koronával, tehát 9,4 százalékkal megnövekszenek vállalataink feladatai. Az egy-egy dolgozóra számított munkatermelékenység értéke 1972-ben meghaladja a 111000 koronát. A 6,3 százalékos munkatermelékenység növekedésével párhuzamosan 3,8 százalékkal növekszik a dolgozók átlagkeresete. Az új évben számítunk a költségek 2,1 százalékos csökkentésére is. Az új ötéves terv első éve számukra sikeres volt, ami arra enged következtetni, hogy 1972-ben s az ötéves terv további időszakában is — hála dolgozóink lelkiismeretes munkájának — megbírálunk az egyre igényesebb feladatokkal. Tájékoztatásképpen jegyzem meg, hogy 1975-ig vállalataink építkezési munkálatainak terjedelme — az 1970-es évhez viszonyítva — 49,5, a munkatermelékenység pedig 34,2 százalékkal növekszik. Az új esztendő küszöbén vállalataink minden dolgozójával munkaközösségével együtt tudatosítjuk, milyen nagy feladatok várnak ránk a Szlovákia további iparosításának érdekében tervezett jelentős beruházások kivitelezése, valamint kapacitásunk egy részének Bratislavába, Prágába, illetve Észak-Csehországba történő átcsoportosítása terén. Mozgósító feladatok ezek, s bízom dolgozóink alkotókészségében, az építőkollektívák erejében, kezdeményezésében és r inkalelkesedésében. Ez olyan biztosíték, amely a legnehezebb feladatok megvalósításánál is nagy segítséget jelent. (kulik) Növelik a termelést (CSTK) — A Szovjetunió a fifakovói (Fülek) „Béke" bútorgyár Termékeinek egyik legnagyobb vásárlója. Az üzem az idén szállította első ízben a „Galina" új típusú konyhaberendezést exportra. A Szovjetunióba irányított exportfeladatokat már december első felében teljesít tették, a további exportfeladatokat az év végéig egyenlítik ki. A racionalizációs intézkedések bevezetésével és a brnói bútorgyárral együttműködve jövőre 7000 komplett berendezéssel többet küldenek a Szovjetunióba és a bruttó termelést ezáltal 5 százalékkal emelik. Az idei tervteljesítés feladatait több mint egymillió koronával túlszárnyalják.