Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-26 / 51. szám, Vasárnapi Új Szó

400 ÉVE SZÜLETETT JOHANNES K&PĽÉR ^ • -•• v. Tfľí:^-.,,­Képler 1571. december 27-én született Würtembergben. Szülei lelkésznek szánták. Teológiai tanulmányai lehetővé tették, hogy tökéletesen megtanuljon latinul, ami később nagy hasznára vált. Édesapja kalandvágyó ember volt, so­kat utazott és keveset törődött a családjával. A körülmé­nyek és a szüntelen veszekedések apját a családi ház el­hagyására késztetik. Belép az osztrák hadseregbe és is­meretlen helyen, a törökök elleni harcban esik el. Nagyon nehéz körülmények között kezdi meg. pályafutá­sát az ifjú csillagász, aki csüggedés nélkül folytatja tanul­mányait. Négy évet Tübingenben tanult, ebből három évet a teológiának szentelt. Csillagászatra a híres Michail Mäst­lin tanította, aki többek között magyarázatot adott a Hold hamuszürke fényére. Mästlin ^nyilvános előadásokon Pto­lemaosz bolygórendszerét hirdette, ahogy ezt a kor Iskola­törvényei megkövetelték, de a haladó szellemű diákjainak Kopernikusz új, heliocentrikus elméletét tanította. Az elsők közé tartozott, akik kiálltak a heliocentrikus bolygórend­szer mellett. Mästlin tanításai nagy hatást gyakoroltak Kep­ler további életére. Tanulmányai befejezése után 1594-ben Grácban a gimnázium matematika és etika tanára lett. Nehéz helyzete késztette rá a horoszkóp készítésére amelyhez, a kor szokásaihoz híven,' időjárás és politikai előrejelzést is mellékeltek. Szerencséjére az 1594. évi elő­B TQbojipw i ClxTöHőTe VOIT rejelzés, amelyben kemény telet és politikai nyugtalansá­got jósolt, beteljesült. Tekintélye ezután lényegesen meg­nőtt és elismerték mind az értelmiség, mind a nép köré­ben. De ő továbbra is a sors üldözöttje lesz. Huszonhat éves korában feleségül veszi Müller Barbarát, aki másodszor özvegyült meg és egy ötéves leánygyermeket vitt a házas­ságukba. Két gyermekük született, de mind a kettő meg­halt. Szomorú házaséletéről tanúskodnak levelei, amelyeket egy ismeretlen hölgynek írt: A csillagászatban semmi rossz nincs, a csillagász sokkalta jobb, mint az iparos, mint a kereskedő. Fontosabb, mint a tanító, felesége számára jobb, mint a lelkész, gyöngéd, mint az orvos, de sokkal megfontoltabb. Ha szegény feleségemnek jobb egészsége lett volna és nekem jobb fizetésem, hogy lehetősége lett volna a társasági élethez, akkor, szeretném tudni, milyen érzéssel lett volna az én csillagászatomhoz. 1596-ban jelenik meg a „Mystérium cosmograficum" cí­mű műve. A tübingenl szenátus nem engedélyezi a mű ki­adását, majd később mégis az ő engedélyükkel adják kr. Művében foglalkozik a bolygók pályamozgásával. A mű se­gítségével ismerkedik meg Galileivel és Tychoval. Tanára, Mästlin lelkesen írja Keplernek: Gratulálok Neked, hogy végre tudós lett belőled s a kis matematikusok, akik Ko­pernikusz tanait ellenzik, örökre elhallgatnak. A könyv megjelenése bajt hozott Sžámára. 1598. szeptem­ber 17-én el kell hagynia a várost, különben kivégezték volna. Magyarországra menekül, ahonnan később visszatér Tübingenbe. Makacsul ragaszkodik állításához, s ezért nem marad más választása, mint elhagyni Tübingent, az egyete­met. Egyedüli reménye Tycho de Brahe Prágában. Kepler 1600-ban kerül Prágába, ahol szívesen fogadják nemcsak mint vendéget, hanem mint barátot, hű segítőtár­sat. Tycho de Braheval együtt bolygőmegfigyeléseket vé­geznek, táblázatokat és horoszkópokat állítanak össze. 1601-ben váratlanul meghal a kor egyik legjelentősebb csillagásza, Tycho de Brahe és Kepler átveszi tőle a csá­szári matematikus és csillagász szerepét 500 arany évi fi­zetéssel, ami'elég nagy fizetés volt, de sajnos csak nagyon ritkán fizették ki. Keplernek sok fáradságába került, hogy megkapja. Tovább folytatja munkáját, s pontosabb tábláza­OBJEKTÍV SZEMLENCSE tok összeállításán szorgoskodik. Fáradhatatlanul követi a Mars mozgását, ellenőrzi Tycho megfigyeléseit, számításait. Ezekből az adatokból jön rá, hogy a Mars bolygó nem kör­alakú, hanem ellipszis pályán mozog. Már korábbi írásaiban fejtegeti az ellipszis pálya előnyeit. Az ellipszis pályák számításai könnyebbek és pontosabbak. Észlelésének eredményeit az „Astronomia nova" című művében írja meg. Felfedezéseit három alaptörvényben fog­lalja össze: 1. A bolygók ellipszis pályákon keringenek a Nap kö­y KEPLER l TÖRVÉNYÉ rül úgy, hogy a Nap az ellipszis egyik gyújtópontjában he­lyezkedik el. 2. A vezetősugár (radius vector) egyenlő idő alatt egyen­lő területeket súrol. 3. A bolygók keringési idejének négyzetei úgy arányla­nak egymáshoz, mint a Naptól való távolságainak köbei. A harmadik törvényt csak tíz évvel az első kettő után vezette be. Lényegében e három törvény Kopernikusz új rendszerének kiegészítése, aki „megállította" a Napot, s bolygórendszerünk középpontjába helyezte, de ő sem tu­dott megszabadulni a körpályák elméletétől, s ezért rend­szere továbbra is a pályaelemszámítás pontatlanságához vezetett. Ez csak a XVI. század másik nagy csillagászának, Keplernek sikerül. Kepler az égi mechanika törvényeinek kutatása közben optikával is foglalkozott. Ö készítette az első csillagászati lencsés távcsövet, amely fordított és nagyított képet ad. Ezt a típusú csillagászati távcsövet ma is Kepler-féle távcsőnek nevezzük, s a legtöbb lencsés távcső, amit a csillagászok használnak, ilyen típusú. Élete alkonyán ls tovább kutatta naprendszerünk rejté­lyeit. Munkásságát nem befolyásolták az akadályok. Édes­anyját megmenti a biztos haláltól, mért előzőleg boszor­kánysággal vádolták. Második házassága már szerencsé­sebb, de anyagi helyzete változatlan. Sokat kell nélkülöz­nie. A harmincéves háború kitörése után. helyzete még rosszabbodott. II. Ferdinánd megtartotta őt állásában, de semmivel sem fizetett jobban, mint elődei. Utolsó munkája a logaritmusszámítás volt. A csillagászattól talán azért vo­nult vissza, mert abban az időben már üldözték Galileit és az átalakított vallás sem nagyon éltette Kopernikusz ta­nait. KEPLER TAVCSO KEPLER, II. TÖRVÉNYE 1624-ben kiadják a logaritmusszámítással foglalkozó mű­vét, 1627-ben pedig már a nagyon várt Tabulas Rudolphi­naet. Ezek a táblázatok harminc év fáradságos munkáját egyesítik. Megmaradt éveit az ígért járadékok kifizetésének inté­zésére fordította. Ez az összeg már 29 000 aranyra nőtt. Ne­ki mégis szegényen, összetörten kellett meghalnia Re­gensburgban 1630-ban. Kepler élete hasonló volt a kor nagy tudósaiéhoz. Majd­nem az összes közép-európai országban a legnagyobb nyo­morban kellett tengődniük a tudomány fejlesztőinek. Az egyetemek csak formálisan biztosították „nyugodt munkás­ságukat", s ezzel lehetetlenné tették Közép-Európa kulturá­lis és tudományos fejlődését. Azóta négyszáz év telt el. Az ember megtette az első lépéseket a világűrben. Fokozatosan megismeri naprend­szerünket s már a legközelebbi csillagok elérését tervezi. A számításokat már nem az ember, hanem a számítógépek végzik, de alkotómunkánkban nem szabad megfeledkeznünk azokról, akik kezdetleges eszközökkel is bámulatos ered­ményeket értek el, és sokszor életük veszélyeztetésével tet­ték lehetővé a tudomány előrehaladását. Ifj. MOLNÄR IVÁN — ... Ne is mondd tovább! Veled bizalmas vagyok, tudod. Neked elmond­hatom. Tudom, mit gondolsz róla és teljesen egyetértek. Fogadok, te nem is tudsz mindent... P^dtg ha egyszer úgy Istenigazában kipakolnák ... Na, ne vesztegessük a szót. Örülök, hogy megértjük egymást. — Persze, lehet, hogy tévedek. De, ha te többet tudsz ... — M/az, hoqy tudok?! Regényt ír­hatnék róla. Nálam minden fel van jegyezve. Itt, tudod? Ez fejecske, eb­ben minden megvan. Mint egy lexi­konban. Csak fel kell lapozni. Nem felejtek én, öregem, ne hidd. — De ha jól emlékszem, te jóban voltál vele ... — fóban. Jóban. Ismertem. Éppúgy, mint te, vagy más. Csakhogy én jiem felejtettem el semmit, tudod? En az­tán nem. Többet ne mondjak, itt van ez a csomagolási ügy. Beszél ma va­laki róla? Senki egy kukkot sem. Csakhogy én nem felejtek ám! Vagy a garázsa? Minden beosztottja ott briqádozott, aztán mint városszépítést akciót írta be nekik. — Tyűha!? A beosztottjait saját ga­rázsára vezényelte, mint városfejlesz­tési brigádot? Látod, ilyesmit kell tudnom róla biztosan, togy tehessek valamit. Mondj részleteket, nagyon érdekel. — „Részleteket, részleteket." Maga a tény nem elég? Mit mondjak még? — Te is ott voltál azon a brigádon? Te is nála dolgoztál valamikor, ha jól emlékszem ... » — Az nem akkor volt. En már nem voltam ott. De amit tudok, azt tu­dom. Vagy itt van az a tetőgerenda­ügy a villájára. Mert az nem családi ház. öregem, az egy kész villa. Flo­ridán a milliomosoknak ha van olyan. — Ne monddl Ez is hasonló dolog? Nocsak. Ki vele! — Na, ezt elmondhatom, ha annyi­ra akarod a részleteket. Próbáltál már tetőgerendát szerezni normális úton­módon? Mit mondjak többet? A váU lalati kocsi fuvarozta ki neki a hely­színre. Még le is rakták. Mit mond­jak, na. És, hogy elfűrészelte a kis Kovácsot, emlékszel? Miért? Mit gon­dolsz, na? Persze hogy, tűi sokat tu­dott. barátom, túl sókat. Ogy kire­pült, mint a pinty, öregem. Megvan az ebben a fejecskében pontosan, be­tűről, betűre. Nem felejtek én ám olyan egykönnyen ... — Várjunk csak. nem fejezted be az előbb. Méq annál a garázsépítés­nél, tudod, amikor a beosztottiai bri­gádoztak... — Mondtam, hogy én akkor már nem voltam a beosztottja. De akik ott voltak, azt hiszed, ki merik nyitni a szájukat? Akkor te nem ismered őket, öregem. Az egy betojós társaság, azoknak a hátán fát lehetne apríta­ni... — És az a tetőgerenda? Azt hogy szerezte? t- Megvan annak a módja, édes egy komám. Nem kötik azt mindenkinek az orrára. Majd éppen neked fogja benyújtani a számlát, mi? Van an­nak is magához való esze, öregem, úgy csinálja, hogy semmit se lehes­sen rábizonyítani. De én tudom, amit tudok, azt elhiheted. Ha én egyszer úgy istentgazában kipakolnék ... Ha­jaj... De benned megbízom, öreg jiú, neked elmondhatom. Csak amit én tudok róla, az elég lenne neki élet­fogytiglanra. Most már te is tudod, na. Hiszen megértjük egymást, igaz? — Természetesen, igen. De... Ho­gyan higgyem mindezt, ha te, akt mindent tudsz róla, nem mondod el a bizonyítékokat... — Nem mondom el, nem mondom el. Hát nem mondtam el eleget? És ez csak része annak, amit tudok. Megvan itt ebben a fejecskében min­den pontosan, azt elhiheted. Tudod, hogy ért ez az alak a szakmájához? Mint a tyúk az ábécéhez. Emlékszel, amikor az a zűr volt a tervrajzok­kal? Hát ez is jellemző... • • • ...És így tovább a végtelensé­gig ... A trükk remek: ha egy állítás bizonyítására terelődik a szó, átkeli váltani egy másik állításra. És így szépen körbe. A légkör szennyezésnek kiváló módszere. A tudomány mai ál­lása még nem ismert ellenszerét. (vilcsek)

Next

/
Oldalképek
Tartalom