Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-26 / 51. szám, Vasárnapi Új Szó

Evek óta Hetente kétszer különös szakköri foglalkozásra gyűlnek össze a pionírok Samorín (Somorja) város pionírházában. Már évek óta eredményesen működik ebben a pionírházban a a könyvkötők szakköre. Vezetője Húsvét Lajos ta­nító, aki jó pedagógus, • s ugyanakkor igazi mestere ennek a szakmának. A pio­nírok útmutatása nyomán szinte játszva sajátítják el a könyvkötészet mesterfo­gásait. Néhány héti gya­korlat után már önállóan keményfedelű kötésbe fog­lalják könyveiket, jegyzet­füzeteiket és az összegyűj­tött újságokat. Érdekes és haszno§ foglalkozás szá­mukra a szakköri munka. Hontl Irén A 73 éves Kovács József bácsi, strekoví (Kürt) la­kos mint távírász dolgo­zott, amíg elérte a nyugdíj­korhatárt. Jelenleg a köz­életi funkciók és családja közt osztja meg szabad idejét. Amíg alkalmazás­ban volt, nem nyílt alkal­ma közéleti szereplésre a saját falujában, mert ott­honától távol kereste a ke­nyeret. Fárasztó volt a munkahelybe és a család­hoz való utazgatás — em­lékszik vissza Kovács bá­csi, amikor leülünk beszél­getni, de .a keresetből szo­lidan élhettünk. A kürtiek még a múlt század nyolc­vanas éveiben rájöttek, hogy a távirász szakmának jövője lesz, ezért egyre többen választották ezt a mesterséget, mely azután apáról fiúra szállt. A falu­ból még ma is 450-en vág­nak neki hetente a nagy­világnak, akik mint távírá­szok dolgoznak szerte az országban. Köztük Kovács bácsi fia is, aki technikusi szinten dolgozik apja szak­májában. Gábris József Igaz volt Éliás Lajos bácsi, Zá­dielské Dvorníky (Szász­udvarnok) község nemzeti bizottságának 70 esztendős kézbesítője gyakran és szí­vesen „mesél" a múltról. Cipész volt fiatalabb korá­ban. Jó szakmának mond­ták ezt a mesterséget, még­is nehéz volt a megélheté­se. Gyakran emlegeti, hogy mások még nehezebb kö­rülmények között éltek: a munkanélküliek vándorútra keltek, munkát kerestek, éhesen, rongyosan. Emle­geti, hogy házának padlá­sán néha 30—35 olyan sze­mélynek adott „szállást", akik munkát keresve ván­doroltak s legtöbbjük na­pok óta nem evett, esetleg csak egy tál aludttejet. Volt olyan időszak is, ami­kor rákényszerült ő is ar­ra, hogy a vándorlókhoz csatlakozzon. Ilyenkor be­járta az egész országot, és mindenféle munkát elvál­lalt, csakhogy egy pár ko­ronához juthasson. Elbe­szélését a gyermekek szin­te szájtátva hallgatják. Ta­lán még mesének ls gon­dolják történeteit, pedig amit mond: mind igaz volt. Farkas Rózsa Nagy László felvétele A felvételen látható, 1603-ból származó éggömb (Sphaere stellifera) a komárnói (Komárom) Duna menti Múzeum egyik értékes tárgya. A négylábú faállványon vízszintesen forgatható gömb zodiakus képekbe (kos, bika, ikrek) illeszti bele az égitestek Földről látható elhelyezkedési formáit. Feliratai latin, illetve görög nyelvűek. A képek között az égitestek fényességére vo­natkozó táblázatok és a gömbbel kapcsolatos tudnivalók szövege található. Az állvány kör alakú, vízszintes lap­ján a hónapok elnevezése mellett a megfelelő állatövi csillagkép és különféle számítgatások láthatók. Az ég­gömb Tycho Brahe (1546—1061) dán csillagász nevével és arcképével van ellátva. Ez a dán csillagász azok közé tartozott, akik a vallá­si nézetekkei szemben a világmindenség jelenségeit az ésszerűség és az anyagi eredet alapján próbálták ma­gyarázni. A rendkívül pontos méréseiről ismert csilla­gász életének utolsó éveit Prágában töltötte. Különösen pontos feljegyzéseket készített a Mars bolygóról, melyek az ugyancsak Prágában tartózkodó Kepler kezébe kerül­tek. Ezek alapján Kepler helyes elméletet állított fel a bolygók mozgásával kapcsolatosan s felfedezéseit 1609­ben tette közzé az „Űj asztronómia, avagy égi fizika, a Mars csillag mozgásának vizsgálataiban kifejtve, az Igen nemes férfi, Tycho Brahe megfigyelései alapján" című munkájában. Tok Béla A felvételt Bíró Béla készítette. Hazánk' egyik legfiatalabb városában, Kolárovón (Gú­ta) jó hírnévnek örvend a Szolgáltatások Háza. Húsz éve szolgálja a várost és a környező falvak lakosait szolgáltatásaival. Tíz munkacsoportja versenyez a szo­cialista munkabrigád cím elnyeréséért. Néhány munka­csoport már meg is kapta ezt a címet. Így igyeksze­nek öregbíteni a Szolgáltatások Háza jó hírnevét. Űk is, a lakatosok. Gogola Frigyes Olvasni jó Malý Horeš (Kisgéres) községben főleg a fiatalok látogatják a könyvtárat, mely 1700 magyar nyelvű, 452 szlovák nyelvű kötet­tel rendelkezik. A nyilván­tartott 232 olvasó közül legfiatalabb Kis Tóth Eri­ka, aki alig 7 éves". Leg­idősebb olvasó a 69 eszten­dős Berta László. Legtöb­bet olvasnak Erdei László, Fodor Klára, Berta Sán­dor és Fürjész Edit. Erdei László havonta 12 kötet könyvet szokott kérni. Fo­dor Klára pedig 10 köny­vet, míg Berta Sándor és Fürjész Edit hat-hat köny­vet. Fiatal a könyvtárosnő ls. Lázár Zoltánné, aki két éve vezeti a könyvtárat, hisz csak 21 esztendős és nem is olyan régen érett­ségizett. Lelkesen szervezi az olvasókat. Ogy tervezi, hogy évente legalább 300 —400 kötettel gyarapodjon a könyvtár s az olvasók száma már jövőre kétszer annyi legyen, mint az Idén. Tecye reális, hisz az idén a jnb anyagi támoga­tásával 350 kötetet vásá­roltak 5100 korona érték­ben, a lakosok pedig egy­re nagyobb számban tuda­tosítják önmagukban, hogy olvasni jó. Dócs Ildikó Évente 50 kg mézet fogyaszt A 85 esztendős prágai Vltek Jozef szaktekintély a méhészek körében. Tíz­éves kora óta foglalkozik méhészkedéssel. Legutóbb, amikor igen értékes szak­előadást tartott Želiezov­ce (Zselíz) méhészei szá­mára, megkérdeztem tőle, hogy mennyi mézet fo­gyaszt. Elmondta, hogy ő is, felesége is évente mint­egy 50 kg mézet fogyasz­tanak. A szűz keretekből kivágott és ledarált virág­port mézzel keveri. így tartósítja és így fogyaszt­ja. A keverés aránya: 30 százalék virágpor és 70 százalék méz. Akaratlanul Is kísért a gondolat: ta­lán éppen ez az a csodá­latos anyag, melyből erőt merít, hisz 85 éves koriá­ban olyan munkabírással rendelkezik, melyet sok fiatal irigyelhet. Bende József Furcsa babonás szokáso­kat tartottak valamikor Nitra (Nyitraj környékén. Karácsony estéjén a leá­nyok mákostésztát főztek, pár csíkot villára tűztek és kiszaladtak vele az utcá­ra. Amilyen nevű férfi jött feléjük legelőször, olyan nevű lesz a vőlegényük, hitték babonás módon. Má­sok a kutyaugatást figyel­ték, mert úgy hitték, hogy amelyik irányból hallat­szik, abbó l a z irányból ér­kezik majd jövendőbelijük. Néhányan a legények kö­zül is hódoltak a babonás szokásoknak. Ezek a kap­cájukat kiakasztották egy fára, s figyelték, hogy me­lyik irányból fújja a szél, mert abból az irányból vár­ható élete párjuk. Többen álmukban akartak a jövő­be látni, ezért este fordít­va tették fejük alá a pár­nát. A leányok közül pe­dig néhányan férfinadrá­got tettek este a fejük alá, ha arről a bizonyos „vala­kiről" akartak álmodni. Karácsony táján pedig, ha a vőlegényjelölt látogatást tett a leánynál, tükör elő ültették, hogy „maradan­dó" legyen. Száraz Pál A múlt századbán a Komárnóban (Komárom) megte­lepedett szerb hajósok adományaiból építették fel a görögkeleti (pravoszláv) templomot. Múzeális értékű berendezését Marsalovics bácsi gondozza. Épületét most javítják. Egyébként a templom közelében található a sír, melyben a Jókai Mór ál tal közismertté vált regény­hős, az „Aranyember" alussza örök álmát. Boncsek László MIT NÉZNEK? Tavaly októberben újra megalakult a Kráľovský Chlmec (Királyhelmec) vá­rosában, a magyar Kilenc­éves Alapfokú Iskolában a CSSZBSZ szervezete. Az iskolán tanító valamennyi pedagógus tagja. A napok­ban tartották évzáró tag­gyűlésüket. Pribék Berta­lan elnök méltatta a szov­jet nép segítségét, majd felmérte a szervezet egész évben végzett tevékenysé­gét. Több sikeres akció bi­zonyítja a jó munkát. Könyvkiállítást rendeztek s ezt könyvárusítással kö­tötték össze. így nagyon sok könyv a családokba ls eljutott. A „Szovjetba­rát" című képes újságból ötven darab jár az isko­lába. Ezek Jő segédeszköz­nek bizonyultak a polgá­ri nevelés órákon. Megem­lítette a „Lenin örökké él" és az „Ismerd meg a Szov­jetuniót 1" című rendezvé­nyeket, az orosz nyelvű szavalóversenyt és a pio­nírok levelező kapcsolatát a szovjet pionírokkal. Az évzáró gyűlés második fe­lében Molnár János gim­náziumi tanár saját készí­tésű. „Séta a régi Moszk­vában" című színes dia­filmjét vetítette vászonra. Jól sikerült az évzáró tag­gyűlés. Csontos Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom