Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-23 / 303. szám, csütörtök

A Biztonsági Tanács határozata AZ INDIAI-PAKISZTÁNI KONFLIKTUS ÜGYÉBEN Kurt Waldheim az ENSZ kijelölt főtitkára New York — Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán hajnalban (közép-európai idő) 13 szavazattal, ellenszavazat nélkül, két tartózkodás mellett határozati javaslatot fogadott el az indiai—pakisztáni konfliktus ügyében. A határozati javaslat, amelyet Argentína, Burundi, Japán, Nicaragua, Sierra Leone és Szomália közösen terjesztett elő, egy szóval sem tesz említést a kelet-pakisztáni probléma politikai rendezéséről, csak tartós tűzszünetet sürget az összes indiai—pakisztáni frontokon s az összes csapatok mielőbbi visszavonását szorgalmazza idegen területekről. A határozat felszólítja az ENSZ összes tagországait, hogy tartózkodjanak olyan intézkedésektől, amelyek élezhetnék a helyzetet az indiai szubkontinensen. Arra kéri az érdekelt feleket, hogy kíméljék az emberi életeket, s nemzetközi intézkedéseket sürget a menekültek támogatására. Felhatalmazza az ENSZ főtitkárát arra, hogy külön megbízottat nevezzen ki, aki a „humanitárius problémák" megoldására felajánlhatja jószolgálatait. A szavazástól a Szovjetunió és Lengyelország tartózkodott. fakov Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ képviselője a Biztonsági Tanácsban kijelentetted az indopakisztáni konfliktussal kapcsolatban hozott BT-határozat fontos szempontokat tartalmaz, elősegíti a hindusztáni félszigeten kialakult helyzet normalizálódását. Malik emlékeztetett rá, hogy Indiának nincs területi követelése — mint azt Indira Gandhi miniszterelnök közölte. Rámutatott, a Szovjetunió kezdettől fogva állást foglalt amellett, hogy csakis Kelet-Pakisztán népe dönthet a maga sorsáról törvényesen választott képviselőin keresztül. A szovjet küldöttség a Biztonsági Tanácsban azért tartózkodott a hindusztáni helyzetre vonatkozó határozat szavazásakor, mivel a Szovjetunió kezdettől fogva úgy vélte, hogy csak a kelet-pakisztáni nép választott képviselői dönthetnek arról is, Pakisztán része marad-e ez a térség, vagy önálló, független államot hoznak létre. Erről a BT-határozat nem szól-, mondotta Malik. A Biztonsági Tanács a határozat megszavazását követő felszólalások után szerdán hajnalban közép-európai idő szerint 4.36 órakor elnapolta ülését. Újabb ülés időpontját nem tűzte ki. Személyi változások Pakisztánban Rohman sejket háziörizetbe helyezték Karachi — Rawalpindi — Zulfikar Ali Bhutto, pakisztáni köztársasági elnök — a szerdai hírügynökségi jelentések szerint — utasítást adott a hadbíróságokon jelenleg folyó összes perek felfüggesztésére, a diákok, parasztok és földművesek ellen indított perek beszüntetésére. Ali Bhutto azt is közölte, hogy mielőtt a kelet-pakisztáni problémáról tárgyalásokat kezdenek Indiával, „minden valószínűség szerint" a Kínai Népköztársaságba utazik. Mudzsibur Rahman sejk kelet-pakisztáni politikust, a törvényen kívül helyezett Avami Liga március 25-én letartóztatott vezetőjét nyugat-pakisztáni börtönéből szabadon bocsátották és háziörizetbe helyezték — közölte szerdán a pakisztáni rádió. New York — Az Egyesült Nemzetek Szervezetének kijelölt főtitkára Kurt Waldheim. A Biztonsági Tanács kedd esti üléséről az alábbi közleményt adták ki: „A Tanács megvizsgálva az ENSZ főtitkár kijelölésére vonatkozó ajánlásokat, javasolja a közgyűlésnek, hogy a világszervezet főtitkárává dr. Kurt Waldheim-et nevezze ki". A volt osztrák külügyminisztert, aki 1955 óta az ENSZközgyűlés minden ülésszakán részt vett, s így igen komoly tapasztalatai vannak, éppen 53. születésnapján érte a megtiszteltetés. A Biztonsági Tanács 15 tagja közül 11 adta rá szavazatát, hárman tartózkodtak, egy nem állandó tag ellene szavazott, vétó ezúttal tehát nem volt. Az ENSZ-ben úgy tudják, hogy Kína volt az, amely végül is elállt vétójogának fölhasználásától Waldheimmel szemben. Az osztrák diplomatánál több igen szavazatot adtak le az argentin de Rozasra, számszerint 12-t, de az ellenszavazatok egyike vétót jelentett, mert valamelyik állandó BT-tag szavazata volt. Nurul Amin, Pakisztán új köztársasági elnökhelyettese szerdán reggel letette a hivatali esküt. Pakisztánból fontos személyi változásokról érkeztek hírek. Bhutto menesztette az Indiával szomszédos pakisztáni tartományok több tábornok-kormányzóját, akiket még Jahja Khan volt elnök nevezett ki, s polgári kormányzókkal váltotta fel őket. Az elnök elmozdította tisztségéből a pakisztáni Aliami Bank eddigi elnökét, a hat napilapot kiadó National Press Trust elnökét, valamint az e sajtótröszt tulajdonában lévő, százhúszezres példányszámban megjelenő Pakisztan Times főszerkesztőjét is. Egyidejűleg kinevezte a leváltott személyek utódait. Dr. Kurt Waldheim, a Biztonsági Tanács jelöltje az ENSZ főtitkári posztjára, 1918-ban születelt az alsó-ausztriai St. Andrea-Wördenben. egy tanár gyermekeként. Jogi tanulmányokat folytatott a bécsi egyetemen. A háborúban súlyosan megsebesült. Leszerelték és visszatért tanulmányaihoz, jogi diplomát szerzett. A második világháború befejeztével lépett diplomáciai szolgálatba. Az osztrák külügyminisztériumban dolgozott és az osztrák államszerződésről tárgyaló delegáció tagjaként Párizsban, Moszkvában és Londonban is járt. 1948 és 1951 között a párizsi osztrák követségen dolgozott követségi titkárként, majd a külügyminisztérium személyzeti osztályának élére került. Még Ausztria ENSZ-tagsága előtt Waldheim volt országa ENSZ megfigyelője, majd 1955-től (az osztrák ENSZ-tagság kezdetétől J első állandó képviselője. 1956 és 1960 között hazája kanadai nagyköveteként működött, majd a külügyminisztérium politikai osztályát vezette. Ezt követően 1964—1968-ig már hazája állandó ENSZ képviselője volt. 1968—1970-ig josef Klaus kancellár kormányának külügyminisztere, majd 1971-ben a konzervatív Néppárt jelöltjeként indult a köztársasági elnökválasztáson-. Ezután visszatért az ENSZ-be, ahol továbbra is hazája küldöttségét vezette. Dr. Kurt Waldheim 53 éves, nős, négy gyermek apja. Amenynyiben a közgyűlés jóváhagyja jelölését, ő lesz az Egyesült Nemzetek Szervezetének a norvég Trygve Lie, a svéd Dag Hammarskjoeld és a burmai U Thant után negyedik főtitkára. A román mezőgazdaság sikerei Bukarest — A Román Kommunista Párt Végrehajtó Bizottsága ülésén megvizsgálták a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdasági-pénzügyi tevékenységét. A bizottság megállapította, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek az 1971-es évben — a kollektivizálás befejezése óta — a legjobb eredményt érték el. A termelésnövekedés 29 százalékos a múlt évihez képest és 18 százalékkal magasabb az előző ötéves tervidőszak évi átlagánál. A gabonatermelés 1,2 millió tonnával haladja meg az 1966— 1970-es évek átlagtermelését. A szövetkezetek pénzbevétele 19 százalékkal magasabb az előző évinél. SZÖULBAN bejelentették, hogy Nixon elnök levelet intézett Pak Csöng Hi dél-koreai államelnökhöz, amelyben közölte az Egyesült Államok külső agresszió esetén, bárhonnan származzék is az, teljesítené a Dél-Korea irányában vállalt katonai kötelezettségeit. Nixon ezenkívül biztosította Dél-Koreát arról, hogy küszöbönálló pekingi látogatása során nem ír alá Dél-Koreát érintő kínai— amerikai egyezményt. A

z éghajlati viszonyokat tekintve Jugoszláviában az év végén téli időszak uralkodik. Az ország legdélibb részéből, Macedóniából is hófúvásokat jelentenek, BoszniaHercegovinában minden hegység tartós hótakaró alatt van, s a verőfényes Adrián óránkénti 110 km sebességű szélvihar dühöng. A vadászok, ha csak tehetik, kimennek a földekre és erdőaljakra, hogy friss vadhússal gazdagítsák a menüt. Ilyen vadászatot rendezett Tito elnök is a vajdasági Karagyorgyevóban és meghívta a diplomáciai testületet. A diplomaták számára ez azért volt érdekes, mert a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnökségének egy héten belül tartott két ülése után került rá sor, s éppen Karagyorgyevóban tartották az első ülést. Mint ismeretes ezen az ülésen, melyet a második pártértekezlet előkészületei jegyében tartottak, elsősorban a Horváth Kommunisták Szövetségének helyzetéről volt szó, miután a jugoszláv államünnep előestéjén Zágrábban és más horvátországi városokban diáktüntetések zajlottak le. A diplomaták érthetően igyekeztek valamit megtudni. Meg kell azonban jegyezni, hogy mindkét elnökségi ülés nagyon nyílt volt, Tito elnök is nyíltan beszélt. így aztán lényegében semmilyen szenzáció sem szivárgott ki a a

„diplomáciai csatornákon". Lássuk elejétől a történteket. Horvát politikai és gazdasági körökben már hosszabb ideje, vitáznak arról, hogy vál23 toztatni kell, a devizarendszeren. éspedig e jelszó jegyében: 3

„Devizákat azoknak a vállalatoknak, amelyek ezeket kitermelik" ... Tehát ne halmozzák fel egy helyen és osszák el az egyes köztársaságoknak szükségleteik szerint a devizákat úgy, mint ez eddig volt. E jelszó érvényesítése, természetesen, előnyös helyzetbe juttatta volna Horvátországot mint ipari és idegenforgalmi szemJlňí JAKOUBEK • belgrádi levele mek góca lett. Felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy az egyetemi előadások diákbojkottja általános sztrájkká fajulhat, s feltette a kérdést, hol vannak e pillanatban a horvát kommunisták? Tény az, hogy a diákok eljártak az üzemekbe és vállalatokba, röpiratokkal és szónoklataikkal igyekeztek Zágrábban és más horvátországi városokban a maguk oldalára állítani a munkásokat, mert állítólag az ő érdekeikért küzdenek, JUGOSZLÁVIA AZ ÉV VÉGÉN pontból az egyik legfejlettebb köztársaságot az ilyen, lehetőségekkel nem rendelkező többi köztársasággal szemben. E jelszó, éppen úgy, mint sok más előző, alkotmányos módosítások keretében Horvátország államiságára vonatkozó jelszó erős nacionalista színezetet kapott. Az államünnep előestéjén a zágrábi és a horvátországi főiskolai bizottság felhívást adott ki, hogy az egyetemen és az összes főiskolákon bojkottálják az előadásokat és ezzel támogassák a devizarendszer megváltoztatására irányuló törekvéseket s így állítólag a Horvát Kommunisták Szövetségének Központi Bizottságát is, amely ezért a változásért küzd. Tito a 21. elnökségi ülésen mondott bevezető beszédében világosan feltárta, ki rejtőzik a diákok akciója mögött. Hisz, közülük sokan azt sem tudják mi is az a devizarendszer. Rámutatott a Matica Hrvatská ra, az 1842-ben alapított egykor hazafias író- és értelmiségi szervezetre, amely ellenséges, nacionalista és soviniszta elesztrájkokra és tüntetésekre szó. lították fel őket. Megjártak. A munkások szinte minden üzemben megtagadták a sztrájkot, elitélték a diákok reakciós akcióját és arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a devizarendszer csak legális úton, a politikai szervek és szervezetek által változtatható meg. így a főiskolai előadások bojkottálása december l-ig véget ért. Ezt követte a IKSZ elnökségének ülése: az első december 1-én és 2-án Karagyorgyevoban, a második december 9-én Belgrádban. Ezeken Tito két fontos, beszéde és Sztane Dolancnak, a JKSZ elnöksége végrehajtó bizottsági tagjának, beszéde hangzott el. A beszédek nagyon nyíltak, bírálók és elsősorban nagyon címre szólók voltak. Bírálták a Horvát Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának nem kielégítő tevékenységét. Sok horvátországi vezető tevékenységében feladta az osztályszempontokat, mindinkább nacionalista platformra lépett, s innen pedig már csak néhány lépés hiányzott az ellenforradalmi magatartásig. A második elnökségi ülésen széles körű vita indult arról, hogyan helyezkedjenek szembe a nacionalista és soviniszta irányzatokkal, hogyan segíthetnek a többi köztársaságok kommunistái a horvát elvtársaknak, hogyan szilárdíthatják meg a párt vezető szerepét és a tagság ideológiai nevelését. Nemcsak Horvátországban, hanem valamennyi pártszervben és szervezeten nagy aktivitás bontakozott ki. Mindenütt élénken vitáztak Tito beszédeiről és az elnökség következtetéseiről, s támogatásukat fejezték ki nekik. Gyűléseken és aktívákon név szerint említették a HKSZ vezetőit, akiktől elvárták, hogy a bírálat és önbírálat szellemében nyilatkozzanak munkájukról, mint például dr. S. Dabčevič-Kučar, a horvátországi pártelnök, Mika Tripalo. Pero Pirker, Srečko Bijeliö és mások. (A nevezettek időközben lemondtak tisztségükről, s új vezetőket választott a HKSZ). Nem csupán a horvátországi kommunisták munkájának fogyatékosságairól van szó, ezt látnunk kell. A JKSZ a második pártértekezlet előkészületei jegyében él. Az értekezlet január 25-én és 26-án ül össze, s legfontosabb napirendi pontja a párt társadalmi helyzetének megvitatása lesz. mert a JKSZ tevékenységében sok fogyatékosság amiatt mutatkozik, hogy a párt nem foglal el eléggé szilárd és határozott álláspontot az ország Időszerű politikai és gazdasági problémáinak megoldásával kapcsolatban. Ezért nagy reményeket fűznek a második pártértekezlethez. EYSKENS kijelölt belga miniszterelnök felhagyott kormányalakítási kísérletével. Eyskens 1968-tól 1971. november 8ig állt a kormány élén, s a határidő előtt kiírt általános választások után kormányával együtt lemondott. A MAGYAR országgyűlés tegnapi ülésén jóváhagyta az idei költségvetést, amely feltételezi a folyamatos fejlődést és a népgazdaság pozitív irányzatainak továbbfejlődését. SCHEEL nyugatnémet külügyminiszter felszólította az ellenzéki CDU/CSU pártot, vizsgálja felül a nyugatnémet—szovjet és a nyugatnémet—lengyel szerződéssel kapcsolatos elutasító álláspontját. HELYREÁLLNAK a diplomáciai kapcsolatok az NSZK és Algéria között — jelentették be Bonnban. A két ország hamarosan nagykövetet cserél. Algéria és az NSZK diplomáciai viszonya hat esztendeje, 1965-ben szakadt meg, miután az NSZK elismerte Izraelt. A LENGYEL nemzetgyűlés szerdán folytatta a vitát az ország jövő évi népgazdasági tervéről, és költségvetéséről. Az ülésen részt vesznek a politikai pártok vezetői, Jozef Cyrankiewicz-csel az élükön az Államtanács, és Piotr Jaroszewiczcsel az élükön a kormány tagjai. LANUSSE tábornok katonai kormánya kedden 19 személyt bocsátott szabadon ama 208 közül, akiket 1969 júniusa, a rendkívüli állapot kihirdetése óta letartóztatásba helyeztek. A 19es listán nem szerepel két ismert szakszervezett vezető, On< garo és Tosco neve. POMPIDOU francia elnök és Willy Brandt nyugatnémet kancellár 1972-ben látogatást tesz Londonban — közölték angol hivatalos személyiségek. Tito az osztályellenség elleni harcra szélit fel 30 éves a jugoszláv néphadsereg Belgrád — Harminc évvel ezelőtt, 1941. december 22-én alakult meg Jugoszláviában a proletár rohamdandár, amely a jugoszláv nemzeti felszabadító hadsereg stratégiai magva lett. Ezen a napon ünnepli Jugoszlávia népe a jugoszláviai nemzetek és nemzetiségek fegyveres felkelésének és szocialista forradalmának 30. évfordulóját. Ez nemcsak a fegyveres erők, hanem a munkásosztály és élcsapata, a JKSZ és az egész jugoszláv nép ünnepe. Az ünnepi alkalomból mondott beszédében Tito elnök kijelentette: „Nem hittem, hogy az ellenség harminc év múltán ismét feltűnhet. Az ellenség, érthetően, nem akadályozhatja meg fejlődésünket, nem is semmisítheti meg forradalmunkat, de fékezheti ezt a folyamatot, s azt is teszi." Tito elnök felszólította a jugoszláviai kommunistákat, segítsék a horvátországi kommunistákat azzal, hogy munkahelyeiken leszámolnak az osztályellenséggel, amely veszélyezteti Jugoszlávia szocialista fejlődését. « * # Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere üdvözlő táviratot intézett Ljubicsics hadseregtábornokhoz, Jugoszlávia szövetségi nemzetvédelmi államtitkárához, a jugoszláv néphadsereg napja alkalmából. « • * Zágreb — Dragutin Haramija, a l.orvát kormány elnöke lemondott. Elhatározását szerdán hozta a Végrehajtó Tanács tudomására, azzal az indokolással, hogy a HKSZ KB 23. ülésén elszenvedett bírálat következtében, érzése szerint, a területen megrendült iránta a bizalom és ezért nem képviselheti többé eredményesen kormánya álláspontját a belgrádi megbeszéléseken és a szövetségi szervekkel szemben.