Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)
1971-12-03 / 286. szám, péntek
ESEMÉNYEK MARGÔJÄRÄ LONDON HOSSZÚ KEZEI Most, amikor a közel-keleti kérdés rendezése körüli erőfeszítések döntő szakaszba jutottak, s ez méginkább mint a múltban, megköveteli az arab egységek szorosra kovácsolását, egy felette zavaró esemény történt az arábiai térségben. Még tartanak a Vaszfi Teli jordániai miniszterelnök meggyilkolása okozta bonyodalmak az arab táborban, s máris újabb kellemetlen mozzanat zaklatta fel a kedélyeket: Irán megszállt három olyan szigetet, amelyre éppen most állammá vált arab sejkségek és emirátusok tartottak Igényt. Abu Musza és a két Tomb szigetről van szó. Irán és nevezetesen Irak között már régóta vannak határkérdések. A legutóbbi három évben emiatt fegyveres villongás is támadt a két ország között, de elsimult a viszály, noha az ellentétek tartanak, mert Irán máig sem mondott le területi követeléseiről. A három sziget fegyveres elfoglalása váratlanul történt, valójában azonban nem érhette meglepetésként az arab világot. Minden jel arra vall, hogy időzített akcióról van szó, s Irán egy régi brit terv, — az Araböböl Emirátusai Szövetségének megvalósulásához időzítette lépését. A föderáció ugyanis december 2-án öltött konkrét formát, noha elvben már 1968-ban döntöttek róla. Anglia Ígéretéhez híven e naptól kezdve „leveszi kezét" védnökségeiről s még az idén felszámolja támaszpontjait. Valóban? A brit „kivonulásnak" nagyon mozgalmas története van, s rendszerint Anglia „úgy vonul ki, hogy ott maradjon". Találóan jellemző arab vélemény, hogy Anglia mestere a bábkormányok és bábállamok létrehozásának. A brit gyarmatbirodalom vezetői valóBan mindenkor a megosztás politikáját követték. Ha pedig 1968-ban mégis beleegyeztek az arab emirátu, Bok szövetségének létrehozásámert ba, nyilván azért tették, terveik vannak vele. A most létrejött szövetség nem az eredeti elképzelésben valósult meg. Bahrein augusztusban, Qatar szeptemberben elnyerte függetlenségét, tagja lett az ENSZ-nek és letett arról a szándékáról, hogy csatlakozzék a szövetséghez. A tervezett szövetség többi hét tagja, a Szerződéses Omán hét tagemirátusa közül Ras el-Khaimah szintén meggondolta magát, s így csak a hátralévő hat sejkség alakította meg a föderációt. E körülményekből messzemenő következtetéseket vonhatunk le. Ras el-Khaimah sejkség, melyet az angol gyarmatosítás idején (1820) az erős flottával rendelkező, vitéz kavaszim törzs lakott, mindenkor ellenzéki álláspontra helyezkedett London neokolonialista mesterkedéseivel szemben, ezért is vetette el a föderáció gondolatát. Igényt tartott a két Tomb szigetre, míg a föderációhoz tartozó Sharjah allítólag megalkudott Iránnal Abu Musza sziget átengedéséről. Noha elenyészően kis területekről van szó, stratégiai helyzetüknél fogva innen őrizhetik a Perzsa-öböl sejkségeinek olajüzleteit a Harmuzi-szorosban, Irán annak idején Bahreinre is igényt tartott, magáénak követelte az arábiai térség legjelentősebb országát, de a függetlenné és ENSZ-taggá vált országgal szemben nem járhat el úgy, mint a három parányi szigettel tette. Jogos az arab világnak az a feltevése, hogy Irán Londontól kapott „zöld utat" a szigetek megszállására, mert ez az arabok gyarmatellenes frontjának gyöngítését jelenti. Az arab országok az ENSZ és Biztonsági Tanácsa elé akarják vinni az önkényes iráni területfoglalás ügyét, s itt majd London képviselőinek is színt kell vallaniuk. Kiderül, vajon a konzervatív kormány irányította-e „tőrdöfést" az arab nemzetek hátába".-inA gyermekgondozási segélyről szóSó új törvényről A mammut-t Stok nyomában A Szovjet Tudományos Akadémia jakut tagozatának és a leningrádi zoológiai intézetnek néhány munkatársa és szakembere több mint egy évvel ezelőtt útra kelt a Bereljog alsó folyásának vidékére. A kis expedíció célja az volt, hogy felkutassa és feltárja az úgynevezett mammuttemetőt, ahol több mint tízezer évvel ezelőtt utolsó menedéket kerestek ezek a hatalmas állatok és csontjaikat azóta az örök fagy vastag jégtakarója borította be. A tudósok mindaddig nem tudtak közös nevezőre jutni abban a kérdésben, hogy Földünkről miért haltak ki a mammutok: katasztrófa, elemi csapások érték-e őket, vagy kihalásuk fokozatosan ment végbe? Az expedíció megvívta harcát á nehézségekkel, az elemekkel és a szúnyogokkal. Gépekkel kimosták az örök fagy jegéből az értékes leleteket. Összesen 120 állat 7367 darab csontját lajstromozták. Verescsagin professzor dolgozószobájában — a professzort nevezték ki a különleges mammuttanulmányozó bizottság elnökhelyettesévé — „tárolták" az agyarakat. A mellette levő szobában szinte lépni sem lehet a számtalan lelettől. — Különös állatok voltak ezek a mammutok — mondja a professzor. — A negyedkor sajátos „megjelölőinek" nevezhetnénk. Ahol mammutcsontokat találunk, feltétlenül más kísérő állatok — lovak, barlangi oroszlánok, szőrös orrszarvúak — nyomaira is bukkanunk. Véleményem szerint a mammut kihalásának titkát csakis Északon lehet megfejteni. Más helyeken ugyanis az őskőkor embere csaknem teljesen kiirtotta ezeket az állatokat. Az ásatások során sikerült megállapítani, hogy az éghajlat azokban az időkben sokkal zordabb volt a jelenleginél. A csontokat borító rétegekben egyáltalán nem találtunk tönköket, oszlopokat, vagy fákat. De vajon csak az éhség pusztította el az állatokat? Nem. A mammutok az éhséget — mint mondani szokás — teljes fegyverzetben fogadták és szőrzetük alakulása igazolja, hogy a fagyhoz is akklimatizálódtak. A főképp anyaállatokból és növendékállatokból álló, s látszatra teljesen akklimatizálódott mammutcsordák pusztulása titkának nyitja mindenekelőtt az, hogy a hatalmas észak-szibériai rónák domborzata átalakult. Az állatcsoportok feltehetően a tavaszi—nyári áradások következtében a viszonylag alacsonyabb dombokra szorultak és Itt végzett velük a táplálékhiány, a betegség, a fásultság, a gyorsan emelkedő jéghideg árhullám. Közismert, hogy a számos feltevés között kozmikus okok is szerepelnek. E szerint egy más bolygóról származó test — aszteroida — a jégkorszakban a Csendes óceánba hullt. Ez a test hatalmas hullámot vert a Himaláján keresztül egészen Közép-Ázsiáig. A hullám az állatokat — köztük a mammutokat is, a mongol sztyeppékról messzi északra sodorta és örökre befagyasztotta. Számos elmélet, találgatás és feltételezés van. Verescsagin professzor hangsúlyozza, hogy az ő következtetései nem a mammutok végleges eltűnését, hanem csupán egyes nemzedékek pusztulását magyarázzák meg. Egyébként az expedíció folytatja munkáját. V. SMIGANOVSZKIJ (APN) Mint ismeretes 1971. október 1-én lépett hatályba az 1971/107 sz. törvény a gyermekgondozási segélyről. Az új törvény egyúttal hatályon kívül helyezte az előző szűkebb hatású 1969/154. sz. hasonló tárgyú törvényt. Az új törvény iránti nagy érdeklődést bizonyítja a hozzánk érkező nagyszámú, közelebbi tájékoztatást kérő levél is. A TÖRVÉNY CÉLJA Az új törvény célja, hogy népesség jobb fejlődését elősegítse a kedvezőbb feltételek megteremtésével azon nők számára, akik kisgyermekeikről való gondoskodás érdekében ez idő alatt nem folytatnak kereseti tevékenységet. AZ IGÉNY FELTÉTELEI Annak a nőnek van igénye gyermekgondozási segélyre, aki egész napi gondoskodással maga neveli két évnél fiatalabb gyermekét és ezen gyermekén kívül rendesen gondoskodig további egy vagy több gyermekéről, azok kötelező iskola látogatásának befejeztéig (a 9 éves alapfokú iskola), vagv 26 éves koráig, ha oly rokkant gyermekéről gondoskodik, aki állandó gondozásra szorul. Az előző rendelkezéssel szemben tehát nem feltétel már a munkaviszony vagy más munkatevékenység. Ebben a csoportban a kereső anyák és a nem keresők között csupán a segélyt folyósító szervben van különbség. IGÉNY EGY GYERMEK ESETÉN Gyermekgondozási segélyre igénye van az olyan anyának is — bár csak egy két évnél fiatalabb gyermekéről gondoskodik —, ha nem férjezett, megözvegyült, elvált vagy más komoly okból magányosan — tehát nem élettárssal — él. Ez az igény csupán egy gyermekről való gondoskodás esetében megilleti az anyát akkor is, ha kisgyermeke rokkant és emiatt állandó gondozásra szorul, végül abban az esetben is, ha oly kisgyermekről van szó, akit nő fogadott anyai gondozást pótló gondozásba. Az igénylő anyák ezen csoportja legy gyermekről való gondoskodás) esetében a törvény megkívánja, hogy az anya jogosult volt a szülési pénzsegélyre, vagy hogy munkaviszonyban van és a szülés előtt, illetve az anyai gondoskodásba való fogadás előtti egy évben legalább 90 napon át részese volt rendes munkaviszonyon alapuló betegbiztosításnak, vagy mint termelőszövetkezeti tag, vagy efsz-tag, vagy efsz-ben állandó jellegű munkatevékenységet kifejtő dolgozó volt részese a betegbiztosításnak. Továbbá el kell ismerni az egyéni gazdálkodást folytató személyek járadékbiztosítását, s a fegyveres erők betegbiztosítási viszonyát is. A közép és magasabb fokú képesítést nyújtó Iskolák esetében a tanulmányi időt, mint foglalkozási időt kell értékelni. MILYEN GYERMEKRE IGÉNYELHETŐ A SEGÉLY? A törvény szerint gondozott gyermek alatt elsősorban az anya saját gyermekét kell érteni. Az anyai gondozást pótló gondoskodás alatt az oly esetet kell érteni, amikor a gyermeket illetékes szerv (bíTöbb mezőgazdasági gépet A „Mezőgazdaság gépesítése" folyóirat 10. évfordulója alkalmából Košicén aktívát rendeztek a mezőgazdasági üzemek vezető gépesítői, valamint a mezőgazdasági gépesítési középiskolák képviselői részére, melyen részt vett Németh Jenő mérnök, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének helyettese is. Németh elvtárs beszédében rámutatott arra, hogy a CSKP XIV. kongresszusának irányelvei értelmében Szlovákia mezőgazdasági üzemei az ötéves terv időszakában csaknem 5,6 milliárd korona értékű gépet kapnak. Kijelentette, hogy 1972-ben kevesebb gondot okoz a mezőgazdasági gépek beszerzése. A jövő évben Szlovákia közel 934 millió korona értékű mezőgazdasági gépet kap. -ik róság, jnb) döntése a)apján fogadott gondoskodásába nő, valamint az oly esetet, amikor a férj oly gyermekéről van szó, akit a férj nevelésére és gondoskodására bíztak (rendszerint a válóperes ítéletben). TOVÁBBI FELTÉTELEK A gyermekgondozási segéiy csak csehszlovák állampolgárságú gyermekre igényelhető. Az új törvény egyik fontos új feltétele, hogy csak olyan anya, illetve nő igényelheti, aki rendesen törődik mindegyik gyermeke testi és lelki egészségével és a terhesség ideje alatt az illetékes egészségügyi intézetekben alávetette magát a rendszeres egészségügyi gondaskodásnak. A törvény továbbá minden esetben az igény feltételéül szabja, hogy az anya nem folytat a szocialista társadalom polgárának alapelveivel össze nem egyeztethető oly életmódot, amellyel gyermekei testi és lelki fejlődését veszélyeztetheti. Ezen az alapon a már engedélyezett segélyt meg lehet vonni. A gyermekgondozási segély folyósításának további feltétele, hogy az anya nem folytat kereseti tevékenységet, nem élvez táppénzt, szülési pénzsegélyt. Ha ezek a juttatások alacsonyabb összegűek lennének, mint a gyermekgondozási segély, a különbözet kiegészítés formájában igényelhető. KIVÉTEL A MAGÁNYOSAN ÉLŰ ANYÁK RÉSZÉRE Az új törvény szerint a magányosan élő anyáknak abban az esetben is igényük van gyermekgondozási segélyre, ha kereseti tevékenységet folytatnak, és mivel gyermeküket nem tudták bölcsődében elhelyezni, saját költségükre munkaidejük idejére más aszszonyra voltak kénytelenek bízni gyermeküket. A szülők szülei és nagyszülei nem számíthatók ilyen idegen személyeknek. MEDDIG JÁR A SEGÉLY? A gyermekgondozási segély legfeljebb addig az időpontig jár, míg a gyermek betölti második életévét még akkor is, ha a gyermek születése után a másik vagy további gyermek, akikről a gondoskodás a segély feltétele volt, meghalt vagy már befejezte a kötelező iskoláztatást, vagy a rokkant gyermek betöltötte a 26. életévét. Ha a két évnél fiatalabb gyermek vagy az anya három hónapnál hosszabb ideig egészségügyi okokból intézeti kezelésben részesül, a gyermekgondozási segélyt a 4. hónappal kezdődően beszüntetik. Az illetékes szerv (az üzemi bizottság mellett működő nemzeti biztosítási bizottság (KNP), illetve a jnb társadalombiztosítási osztálya nyomós okok alapján a segély további folyósítását engedélyezheti. A SEGÉLY ÖSSZEGE A segély összege a két évnél fiatalabb gyermekek száma szerint a következő: egy gyermekre havi 500 korona, egy napra 16 korona, két gyermekre 800 korona, napi 26 korona, három gyermekre 1200 korona, egy napra 40 korona. A segély havonta visszamenőleg esedékes. VÁLTOZÁSOK ÉS A SEGÉLY VISSZATÉRÍTÉSE. Ha a segély szempontjából döntő körülmények megváltoztak, megszűntek, vagy ha a segélyt téves adatok alapján folyósították, a segélyt beszünteti*, illetve összegét módosítják, vagy a folyósítást szüntetik be azzal a nappal, amikor a döntő körülmények bekövetkeztek. Ha a segélyt már folyósították, akkor a segélyt azzal a nappal szüntetik be, illetve módosítják, amelyre mint utolsó napra az utolsó kifizetett részlet vonatkozott. A magasabb segélyt az ilyen igény keltkezése napjától kell kifizetni — hacsak az igény el nem évült (az elévülés ideje egy év). Ha az anya felróható módon okozta a segély egészben vagy részben jogtalatnul történt folyósítását, köteles az átvett összeget visszafizetni, főként abban az esetben, ha a segélyt kicsalta, elhallgatott valamilyen döntő ténykörülményt, vagy ha nem teljesítette a törvény által előírt kötelezettségét. Ha az anya végrehajtó döntés alapján köteles a folyósított segélyt visszatéríteni, ez levonható a még fizetendő segélyből, munkabérből azonban csak a végrehajtásnál számításba jövő életminimum összegén felül. Az ilyen túlfizetést az illetékes szerv azon időponttól számított egy éven belül igényelheti, amikor megállapította a jogtalan kifizetést, legkésőbb azonban a kifizetéstől számított 3 éven belül. HOL KELL A SEGÉLYT IGÉNYELNI? A gyermekgondozási segélyt az anyák (nők) a következő szerveknél érvényesíthetik: a munkaviszonyban illetve betegbiztosítási viszonyban levő anyák a munkaadó vállalat üzemi bizottsága mellett működő nemzeti biztosítási bizottságnál (KNP), a termelőszövetkezetben, efsz-ben munkatevékenységet végzett nők ezen szövetkezetnél, a tényleges katonai szolgálatot teljesítő női katonák és egyéb fegyveres alakulatok tagjai ezen alakulatoknál. A többi igénylő az állandó lakhely szerint illetékes járási nemzeti bizottságnál (a társadalombiztosítási ügyosztályon). Ha az igénylő több helyen dolgozott, a segélyt annál a munkaadó vállalatnál igényelheti, ahol a legmagasabb volt a keresete. A gyermekgondozási segélfynél a jnb legkésőbb a segély keletkezését követő hónap végéig folyósítja az esedékessé vált összeget. A törvényben említett rokkantságot a társadalombiztosítási előírások szerint kell érteni. AZ IGÉNYLŐK KÖTELEZETTSÉGEI A segélyt igénylők kötelesek a döntő körülményekre vonatkozóan nyilatkozatot tenni, továbbá a keletkezéstől számított 15 napon belül kötelesek az igényre és összegére vonatkozó döntő körülményeket és változásokat bejelenteni A TÖRVÉNY SZIGORÁNAK MEGSZÜNTETÉSE A törvény esetleges szigorát annak végrehajtása során a dolgozók betegbiztosítása részeseinek esetében a Járási Betegbiztosítási Igazgatóság, a szövetkezeti tagok esetében az illetékes szövetkezeti szövet' ségek, a fegyveres erők esetében az illetékes katonai szervek, a többi nő esetében a jnb jogosult megszüntetni. ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK Ezen törvény értelmében a gyermekgondozási segély 1971.. október 1-től kezdve jár és he^ lyettesíti az eddigi előírások szerinti segélyt. A segélyt a törvény feltételei értelmében és terjedelmében 1971. október 1-től kezdődő hatállyal igényelhetik azok a nők is, akik esetében a gyermek születése, illetve anyai gondozásba fogadása előbb történt. A törvény által megkívánt terhességi ellenőrzést azon anyáknál nem kell igazolni, akik 1972. április 1. előtt szülték meg gyermeküket. Dr. FÖLDES JÓZSEF 1971. XII. 3.