Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-03 / 286. szám, péntek

Koszigin Koppenhágába érkezett Moszkva — Alekszej Koszi­éin, szovjet miniszterelnök csü­törtökön délelőtt repülőgéppel Koppenhágába utazott, ahol há­rom napig a dán kormány ven­dége lesz. Hírügynökségi jelentések sze­rint a szovjet kormányfő és Ottó Krag, dán miniszterelnök megbeszélésein központi helyet foglalnak el az európai bizton­ság és a biztonsági konferencia összehívásának kérdései. Moszkvában és Koppenhágá­ban az előzetes sajtójelentések 'anúsága szerint egyaránt úgy vélik, hogy Koszigin látogatá­sának komoly szerepe lehet a kapcsolatok továbbfejlesztésé­ben. A hatvanas évek közepe- óta 'voszigin személyében először utazott Ilyen magas rangú szov­jet személyiség Dániába. Ottó Krag, a vendéglátó dán minisz­terelnök, aki az októberi vá­lasztások után jutott hatalomra, előző miniszterelnöksége idején kétszer járt a Szovjetunióban. Koszigin dániai látogatását követően a hét végén tovább utazik skandináviai útjának má­sodik állomására — Norvégiába. A szovjet kormányfőt elkíséri Valter Klauson észt miniszter­elnök, N. Hudajberdijev üzbég miniszterelnök és Andrej Szmir­nov külügyminiszter-helyettes. A vnukovói repülőtéren a szovjet delegációt Kirill Mazu­rov, Dmitrij Poljanszkij, Jurij Andropov, Mihail Szolomencev és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. LON NOL: „V isszavonuln i!" Saigon —Phnom Penh — A kambodzsai hadszíntér úgyne­vezett északkeleti frontján, a 6. számú országút térségében, csütörtökön is folytatódtak a heves összecsapások a kambod­zsai kormánycsapatok és a né­pi erők között. Az AP tudósítója helyzetjelentésében a kormány­csapatok szempontjából súlyos­nak nevezi a helyzetet. Ennek egyik bizonyítékát ab­ban látja, hogy Lon Nol tábor­nok, a rezsim miniszterelnöke, aki még nem épült fel telje­sen az év elején elszenvedett agyvérzésből, szerdán az észak­keleti front tábori parancsnok­ságára utazott és ott — a had­műveleti főnök heves ellenál­lását figyelmen kívül hagyva — utasította a parancsnokokat, vo­nuljanak vissza mindazokról a megtámadott helyekről, ahon­nan ez fizikailag egyáltalán le­hetséges. Dél-Vietnam területén folyta­tódik a vietnami—laoszi—kam­bodzsai hármas határszöglet­ben indított saigoni offenzíva. A kormánycsapatok a felsza­badító fegyveres erők heves el­lenállásába ütköznek, saigoni katonai körök szerint a felsza­badító erők harckocsikat vetet­tek be ebbe a térségbe. Frontáttörés" Romában? XII. 3. ff Róma — A világ tíz vezető tőkésországát egyesítő „klub" tagjai, a közös piaci „hatok", valamint Nagy-Britannia, az USA, Kanada és japán pénz­ügyminiszterei december 17-én találkoznak ismét Washington­ban. Hírügynökségek — a konfe­renciához közel álló források­ra hivatkozva — abból a szem­pontból tartják döntően fontos­nak a most lezárult tanácsko­zást, hogy az Egyesült Államok valutapolitikájában módosulás történt: Washington immár késznek látszik a dollár-arany paritást az előbbi rovására megváltoztatni. Kérdés persze, mit kapnak ezért a „döntő en­gedményért" a többiektől cseré­be. A Reuter szerint az is elkép­zelhető, hogy Connally nem csupán elméletben, hanem gya­korlati formában is ajánlatot Kommentárunk öt nap telt el a vasárnapi uruguayi általános választások óta, de még nem ismeretesek a végleges eredmények. A leg­frisebb, nem teljes adatok sze­rint a kormányzó Colorado Párt •593 900, a Nemzeti Párt (Blan­coj 582 248, a velük szemben el­lenzéki baloldali tömörülés, a Frente Amplio (Széles Front) pedig 270 553 szavazatot kapott. A sajtóirodák szerint még hete­kig is eltarthat a szavazatok összeszámolása. A nem teljes adatok alapján is képet nyerhetünk a kialakult erőviszonyokról, melyek nyil­ván már nem fognak lényege­sen változni. így tehát a kor­mányon levő vörös, azaz Colo­rado Párt megőrizte pozícióját és a konzervatívabb fehér, azaz Blanco Párt továbbra is ellenzékben maradt. Oj jelenség a baloldali egységet megteste­sítő Széles Front viszonylagos előretörése, hisz a szavazatok több mint egyötödét szerezte meg. Az uruguayi választásoknak több jellemzője van. Először is különös légkörben, a három éve tartó rendkívüli állapot, a lecsapásra lesben álló különfé­le szélső'obboldali csoportok torro.'a légkörében zajlottak Másodszor 136 év után első­í inn formálódott, egy számot­tevő baloldali csoport, mely ugyan nem alkot önálló pártot, hanem a baloldali és demokra­tikus pártokat és szervezeteket, valamint a többi pártok bizo­nyos frakcióit tömöríti. Ezzel megtört a két hagyományos párt választási egyeduralma. A kormányzó Colorado Párt tett a dollár „több, mint 5 szá­zalékos leértékelésére". Kari Schiller nyugatnémet gazdasá­gi csúcsminiszter szerint az ajánlat, amelyet a „tizek klub­jának egyik tagországa" tett, „jóval több annál, amit a ború­látók vártak". Annak ellenére, hogy Rómá­ban láthatóan „jelentős front­áttörést értek el", Connally nyilván igazat mondott, ami­kor kijelentette, hogy a prob­lémák megoldásáról még szó sincs. Meg kell például teremteni a nemzetközi valutarendszer új alapjait. A régi, amely 27 éven keresztül, az 1944-es Bretton Woods-i egyezmény óta volt ér­vényben, augusztus 15-én a dol­lár és az arany „köldökzsinór­jának" elvágásával összeomlott. A valuták azóta rögzített át­váltási árfolyamok nélkül „le­begnek". NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke táviratban üdvözölte az európai biztonsá­gért küzdő ifjúság firenzei nemzetközi konferenciájának résztvevőit. A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANÁCSÁNAK küldöttsége de­cember elején a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságba láto­gat — jelentették be Moszkvá­ban. A KÍNAI—MONGOL tárgyalá­sok eredményeként a két or­szág között vasútforgalmi meg­állapodás megkötésére került sor a napokban. AZ NDK új kormányának tagjai Walter Ulbrichtnak, az NDK Ál­lamtanácsa elnökének a kezébe letették a hivatali esküt. ERICH HONECKER, az NSZEP Központi Bizottságának első tit­kára megbeszélést folytatott John Gollannai; Nagy-Britannia Kommunista Pártja főtitkárával. FRANCIAORSZÁG nem járul hozzá, hogy a Közös Piac állan­dó engedményeket tegyen Nagy­Britanniának és Norvégiának a halászati jogok kérdésében — jelentette ki Maurice Schumann külügyminiszter a francia kor­mány legutóbbi ülésén. BAJBAKOV, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tese, a Goszplán elnöke hivata­los látogatásra Belgrádba érke­zett. FIDEL CASTRO, aki hivatalos baráti látogatáson Chilében tar­tózkodik, a fővárosban fogadást adott a chilei vezetők tisztele­tére. MACKEVICS szovjet mezőgaz­dasági miniszter december 8­tól hattagú küldöttség élén 12­napos látogatást tesz az Egye­sült Államokban. AMALIA FLEMING, aki nem­régiben szabadult ki a görög rezsim börtönéből, Washington­ban nyilatkozatot tett. Hangsú­lyozta: bizonyos abban, hogy ha az Egyesült Államok nem nyúj­tana pénzügyi és katonai se­gítséget Görögországnak, a je­lenlegi katonai rezsim össze­omlana. KANADA és a Kínai Népköz­társaság között december 7-én új telefonösszeköttetést helyez­nek üzembe. India keleti határán teljes készültségben van az indiai hadse­reg. A tüzérségi ütegek tüzelőállásban örködnek az ország/ területi sérthetetlensége felett. Mélyponton az amerikai—indiai kapcsolatok Oj Delhi — Az indiai parla­ment csütörtökön vitatta meg Nixon elnök levelét, amelyet a közelmúltban intézett Indira Gandhi miniszterelnök-asszony­hoz. A parlamenti vita alaphan­gulatát nyilvánvalóan meghatá­rozta az a washingtoni bejelen­tés, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti az Indiának szánt fegyverszállítmányok exportjá­nak engedélyezését. Az ameri­kai külügyminisztérium szóvi­vője az intézkedést azzal indo­kolta, hogy „az indiai fegyve­res erők átlépték a kelet-pa­kisztáni határt és jelenleg a ke­leti tartomány területén har­colnak." Az indiai főváros hivatalos körei egyelőre óvatosan reagál­nak az amerikai bejelentésre. Megfigyelők szerint azonban nyilvánvaló, hogy az amúgy is mélyponton levő amerikai—in­diai kapcsolatokat ez az intéz­kedés tovább rontja. Az indiai kormány ezzel bizonyítva látja azt a korábbi feltételezését, hogy Washington nem fogadja el azt az indiai álláspontot, hogy a válságért a pakisztáni katonai rendszer felelős. Mint ismeretes, India többször is ki­fejtette, hogy a maga részéről csak annyiban részese a konf­liktusnak, amennyiben „egy kü­lönös agresszió" — a menekül­tek Indiába özönlésének áldo­zata. Az indiai kormány szóvivője kijelentette, egyelőre nem tud megjegyzést fűzni azokhoz a lapjelentésekhez, amelyek sze­rint az amerikai elnök a fegy­verszállítmányok leállításán kí­vül a más, gazdasági jellegű segítség visszatartásával is fe­nyegetőzött. Az indiai hadügyminisztérium szóvivője közölte, hogy az in­általában liberális irányzatú burszoá párt, 1858 óta van ural­mon csak 1958 és 1966 között történt bizonyos „törés", ami­kor a Blanco Párt vette átt a kormányzást. A Colorado Párt­nak elsősorban Montevideóban és a városokban van be­folyása, míg a vidéket, a föld­birtokos osztályt, a Blanco Párt Nem voltak ábrándozok, akik a Széles Front győzelmét re­mélték, mert elnökjelöltje, Li­ber Seregni nyugállományú tá­bornok rendkívül népszerű sze­mélyiség, a tisztikar rokon­szenvét élvezi s mindenképpen számíthatott a hadsereg támo­gatására (annak idején balol­dalisága miatt mozdították el Változások előszele ? 'Képviseli. Ez konzervatív jel­legű, ám az uruguayi pártok­kal kapcsolatban is óvatosan kell bánnunk a jelzőkkel. Ugya­nis mindkét burzsoá pártnak rengeteg frakciója van — a szélsőjobboldaliaktól a harcos baloldali frakciókig minden­fajta politikai árnyalatot felfe­dezhetünk. Egészen új, de komoly erő­csoportosulást jelentett a Szé­les Front. A kommunista, szo­cialista, kereszténydemokrata pártokon és más baloldali tö­mörüléseken kívül megtalálhat­juk soraiban a Colorado Párt „néphatalom" csoportját, to­vábbá a Blanco Párt „hebreriz­mus—herrerizmus" csoportját, „reform és fejlődés", „népi és haladó mozgalom" csoportját és más frakciókat. A Széles Front ezeknek a pártoknak és irányzatoknak szervezetileg la­za, de szilárd akcióegységbe tömörült erőcsoportosulása­ként jelentkezett a választáso­kon, s bár győzelmét várták, nagy eredményt az is, hogy el­nyerte a szavazatok több mint 20 százalékát. vezető beosztásából, illetve nyugdíjazták). A pozícióját, bár meggyöngül­ve, megőrző Colorado Párt nem indult vérmes remények­kel a választásokon. Pacheco Areco elnök, aki az 1966 óta ismét kormányzó párt embere­ként a köztársasági elnöki tisz­tet mindöjsze egy évig betöltő Gestido elnök 1967-ben bekö­vetkezett halála után vette át az államfői tisztet, a nehézsé­gekkel szembeszállva most is él­re a';art törni, hogy ismét megszervezze az elnöki méltó­ságot olyan alkotmánymódosí­tást csikarjon ki, amely a ha­gyományokkal ellentétben lehe­tővé teszi az elnök újbóli meg­választását. Ez nem sikerült neki, ami várható is volt, mert rövid elnöksége alatt a legnép­szerűtlenebb intézkedéseket hozta. Ű rendelte el a városi gerillák tevékenysége miatt a rendkívüli állapotot, s az egy­kor „Latin-Amerika Svájcának" kikiáltott Uruguay államadós­sága meghaladja a 800 millió dollárt. Az év tíz hónapja alatt 24,9 csak októberben 6,5 szá­zalékkal emelkedtek a létfenn­tartási költségek. Érthető, hogy nem volt nagy esélye Pacheco Areco azonban ezzel az eshetőséggel is számolt s úgy intézte a dolgokat, hogy ha nem ő, akkor bizalmi em­bere és mezőgazdaságügyi mi­nisztere, jüan Bordaberry győz­zön pártja színeiben. Valóban a választási eredmények alapján Bordaberry az esélyes elnökje­lölt. Bordaberry — szavai sze­rint — úgy akar bemutatkozni az elnöki székben, hogy radiká­lis hadjáratot indít a Tupamaro­gerillák ellen. Ezzel szemben a szavazatok számát tekintve nem sokkal Bordaberry után követ­kező Wilson Ferreira Aldunate, a Blanco Párt jelöltje liberáli­sabb politikát ígért. Korai volna jóslatokba bo­csátkozni a leendő elnök tény­leges politikájával kapcsolatban. Annyi bizonyos, hogy Uruguay változások küszöbén áll, s a haladás erői, mint a választá­sok is tanúsították, jelentősek és változásokat fognak kierő­szakolni. A városi gerilláknak szóló hadüzenet ls csak hetven­kedésként hat — hisz köztu­dott, hogy a konspiratív mó­don, kitűnően szervezett geril­láknak befolyásos polgári tag­jaik is vannak, akik — „inkog­nitóban" is — ott vannak, ahol a döntések születnek. A Frente Amplio által megtestesített egy­séges baloldali erők mozgalma pedig erőteljesen kibontakozik, s a jelek szerint tekintélyes erővé válik, amely kivívja ma­gának azt a jogot, hogy bele­szóljon az ország sorsának irá­nyításába. L. L. diai csapatok ötödik napja el­lenőrzésük alatt tartják Kelet-. Pakisztánban Hili-körzetét, amely hat—nyolc kilométernyi­re fekszik az indiai határtól, és a vasúti forgalom szempontjá­ból stratégiai jelentőségű. Mint a szóvivő közölte, a harci cse­lekmények ebben a körzetben lecsendesedtek, az indiai csa­patok azonban mindaddig ott maradnak, amíg „ezt az ország biztonsági szempontjai megkö­vetelik". / A PTI indiai hírügynökség je­lentése szerint a Bangla Desh katonai erői jelentős sikereket értek el Sylhet körzetének észa­ki részében. Rawalpindi — A Pakistan Times című lap, amelyet sajtó­körökben a kormány hivatalos orgánumaként tartanak nyilván, „katonai, politikai és diplomá­ciai megfontolásokkal" indo­kolta, hogy Pakisztán „még nem nyitotta meg a második frontot". Elismerte ugyanakkor, hogy az ország „még nem kész az általános harcra és ennek a belső politikai megosztottság az oka". Nyilvánvalóan ezeknek a bel­ső politikai ellentéteknek elsi­mítására folytatott sorozatos tanácskozásokat Jahja Khan pa­kisztáni elnök az ország leg­jelentősebb és jelenleg aktív politikai vezetőivel. A tárgyalá­sok eredményeképpen Zulfikar Ali Bhutto, a Pakisztáni Nép­párt vezetője jelentette, hogy hajlandó részt venni egy olyan polgári koalíciós kormányban, amelynek elnöke Nurul Amin, a centrista és jobboldali pár­tok egyesüléséből alakult Egye­sült Koalíciós Párt vezetője lenne. Jahja Khan pakisztáni elnök­nek állítólag az a terve, hogy december közepén kihirdeti az új alkotmányt, december 27-ére összehívja a nemzetgyűlést, majd ezt követően átadja a ha­talmat egy polgári kormányzat­nak. New York — U Thant ENSZ­főtitkár továbbította a Bizton­sági Tanácshoz Pakisztánnak azt a kérését, hogy helyezze­nek el ENSZ-megfigyelőket Ke­let-Pakisztán és India határán, — közölte a világszervezet szó­vivője. Döntött a brit alsóház London — Az angol alsóház 297:269 arányban elfogadta a brit—rhodesiai megállapodás ajánlásait. A szavazást egész­napos vita előzte meg. Az alsó­ház a vita során leszavazta a munkáspárti ellenzék indítvá­nyát, amely elveti a megálla­podásban megfogalmazott fel­tételeket. Az ellenzéki támadás fő szónoka Denis Healey, az árnyékkormány külügyminiszte­re volt, aki hevesen bírálta a torykat, és az afrikai érdekek álszent kiárusításáról beszélt. Állást foglalt egyébként az ügy „mindkét illetékese", Doug­las-Home külügyminiszter az alsóházban, a vita megnyitása­kor azt mondotta, hogy a meg­állapodás „létrehozza majd a faji megkülönböztetés nélküli Afrikáť' ahol a színes bőrű többség „fokozatosan" hata­lomra kerül. Mindazonáltal kénytelen volt beismerni, hogy a jelenlegi megállapodás felté­telei mellett lehetetlen megha­tározni ezt az időt. lan Smith rhodesiai minisz­terelnök a BBC-nek adott nyi­latkozatában szintén kijelentet­te, hogy az afrikaiak hatalom­ra kerülnek majd — száz vagy ezer év múlva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom