Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-12 / 268. szám, péntek

AZ IMPERIALISTA POLITIKA CSŰDJE 1971. XI. 12. Fidel Castro sajtóértekezlete é Santiago — Fidel Castro ku­bai kormányfő, aki hivatalos látogatáson Chile fővárosában tartózkodik, sajtóértekezletet tartott. Castro kijelentette, hogy látogatása Chilében az egyik legjobb bizonyítéka az imperia­lista politika csődjének Latin­Amerikában. Bár az imperialis­ta körök mindent megtettek, hogy elszigeteljék Kubát — mu­tatott rá Fidel Castro — Salva dor Allende történelmi jelentő­ségű választási győzelme meg­hiúsította ezeket a terveket. A kubai miniszterelnök annak a meggyőződésének adott kije­jezést, hogy országát és Chilét követően a többi latin-amerikai Edward Gierek látogatást tett Moszkvában állam is kivívja függetlenséget. Hangsúlyozta, hogy ezek az or­szágok egyszer már kiharcol­ták szabadságukat a spanyol uralommal szemben s a jelen­legi időszakban az imperializ­mus jármát rázzák le. Castro kijelentette, hogy rend­kívül mély benyomást gyakorolt rá az a lelkes fogadtatás, amelyben a chilei főváros la­kossága részesítette őt. Tegnap a kubai miniszterel­nök folytatta megbeszéléseit Allende elnökkel, amelyek hom­lokterében a két ország közötti együttműködés megszilárdításá­nak kérdései állanak. Az AESZ tízes bizottságának első ülése Dakar — A szenegáli fővá­rosban megtartotta első ülését az Afrikai Egység Szervezeté­nek a közel-keleti rendezés elő­mozdítására kirendelt tízes bi­zottsága. Megnyitó beszédében Hailé Szelasszié kijelentette: „A kö­zel-keleti válság nagy veszélyt jelent az egész világra nézve. Szervezetünk azzal a nehéz fel­adattal néz szembe, hogy meg­oldást találjon erre a konflik­tusra". Ezután az arab országokkal és Izraellel egyaránt jó viszony­ban levő császár azt a nézetét hangoztatta, hogy a „munkát, amely nem könnyű, az AESZ­nek el kell végeznie, s nem szabad elbátortalanodnia attól, hogy a probléma kihívás az egész világgal szemben". „Jogos érdek az afrikaiak részéről — tette hozzá —, hogy a nemzet­közi béke fennmaradjon, kivált, ha olyan konfliktusról van szó, amely Afrika szomszédságában zajlik le és ha az Afrikai Egy­ség Szervezete egyik országá­nak (Egyiptomnak) a területeit tartják megszállva." Ould Daddah, az AESZ soros elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy a tízek bizottságának mun­kája párhuzamos az ENSZ te­vékenységével. Küszöbön áll a döntés Kairó — Az Egyiptomi Arab Köztársaság december 1-én vi­szi az ENSZ-közgyűlés elé a kö­zel-keleti válság kérdését. Erről az elhatározásról dr. Moham­med Hasszán El-Zajjat az EAK állandó ENSZ képviselője tájé­koztatta a közgyűlés elnökét. Abdel Szalam El-Zajjat, az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának első titkára az ASZÚ parlamenti csoportja előtt szerdán kijelentette: „Ami a háborút vagy a békét illeti-, kü­szöbön áll az életbevágó döntés, ezt a döntést sokkal hamarabb nyilvánosságra hozzák, mintsem az ellenség gondolná." Az Al Ahram úgy értesült, hogy a legutóbbi kínai—egyip­tomi diplomáciai megbeszélések során felvetődött Mahmud Riad külügyminiszter kínai meghívá­sa. A látogatás időpontjáról ké­sőbb határoznak. Az ENSZ-be n történt... New Y-ork — Adam Malik, az ENSZ-közgyűlés 26. ülésszaká­nak elnöke indítványozta, hogy a közgyűlés pénteken üdvözölje a Kínai Népköztársaság képvi­selőit a világszervezetben. A forma valószínűleg az lesz, hogy különböző regionális ál­lamcsoportok egy-egy képvise­lője mond rövid üdvözlő beszé­det. Ezután a közgyűlés folytat­ja a leszerelési világkonferen­cia szovjet javaslatának vitáját, amelyet egy hete elnapoltak, hogy megvárják a kínai dele­gáció érkezését. Az ENSZ-közgyűlés szociális, humanitárius és kulturális bi­Kommentárunk A z indiai—pakisztáni ha­tárról az utóbbi időben egyre nyugtalanítóbb hí­rek érkeznek. A helyzet robba­násig feszült, és nincs kizárva, hogy Pakisztán a kelet-bengáli tartomány „pacifikálása" érdé. kében a konfliktus végsőkig va­ló fokozásától sem riad visz­sza. A határ mentén történt csapatösszevonások és tűzhar­cok (egyelőre még csak helyi jellegűek), a kelet-pakisztáni partizánharc kiszélesedése, az Indiába menekült pakisztániak számának állandó emelkedése a helyzet további kiéleződéséről tanúskodik. Miről van szó valójában? Az események mozgatórugóit a pakisztáni belpolitikai vál­ságban kell keresnünk. Bangla Desh (Kelet-Pakisztán) népe a múlt év decemberében csaknem 100 százalékos többségben a Rahman sejk vezette Awami Li­ga programjára szavazott, amely Kelet-Pakisztán számára autonómiát követelt, és lehe­tővé tenné az Indiával folyta­tott kereskedelem bővítését. Az Awami Liga elsöprő választási győzelme és önkormányzati kö­vetelései mélységesen felhábo­rították a központi kormányt és kiváltották Jahja Khan meg­torló akcióit. Ez év márciusá­zottsága szerda este nagy szó­többséggel elfogadta a faji megkülönböztetés összes for­máit elítélő határozatot. A ha­tározatot 93 ország támogatta, ellene az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Portugá­lia, Ausztrália és Kanada sza­vazott, 11 állam pedig tartóz­kodott a szavazástól. A határozat kifejezi meggyő­ződését, hogy az 1971-es év, mint „a fajgyűlölet és a faji megkülönböztetés elleni harc nemzetközi éve", hozzájárul a faji megkülönböztetés minden formájának teljes megszünteté­séhez. Az SZKP Központi Bizottságá­nak és a Szovjetunió Miniszter­tanácsának meghívására no­vember 10-én Moszkvába érke­zett Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, Piotr faroszewicz, a LEMP Po­litikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, Jan Szydlak, a LEMP Politikai Bi­zottságának tagja, a központi bizottság titkára és Mieczyslaw lagielski, a LEMP Politikai Bi­zottságának póttagja, a minisz. tertanács elnökhelyettese. Az SZKP Központi Bizottsá­gában november 10-én elvtár­si véleménycsere volt a Szov­jetunió és a Lengyel Népköz­társaság párt- és állami vezetői között. Szovjet részről L. 1. Brezsnyev, A. N. Koszigin, K. F. Katusev, N. K. Bajbakov. K. V. Ruszakov, lengyel részről: Ed­ward Gierek, Piotr faroszewicz, Jan Szydlak, Mieczyslav Jagi­elski és Zenon Nowak vett részt a tárgyalósokon. A találkozó részvevői mély megelégedéssel állapították meg, hogy sikeresen fejlődnek a sokoldalú kapcsolatok a Szovjetunió és a Lengyel Nép­köztársaság testvéri {Jártjai és népei között. A találkozón különös figyel­met szenteltek a gazdasági és a tudományos-műszaki együtt­működésnek, amely számára jó alap a két ország népgaz­dasági terveinek összehangolá­sa, a hosszú lejáratú kereske­delmi szerződés és a többi szov­jet—lengyel gazdasági egyez­mény. A két ország párt és ál­lami vezetői megerősítették azt a törekvésüket, hogy következe­tesen megvalósítják a KGST­tagországok szocialista gazda­sági integrációjának komplex programját. Ugyancsak kicserélték véle­ményüket a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Miután megállapították az európai kon­tinensen végbement pozitív vál­tozásokat, arra a közös véle­ményre jutottak: erőfeszítései­ket arra összpontosítják, hogy további előrehaladás történjen a feszültség enyhülése, a biz­tonság és az európai tartós bé­ke irányában. A szovjet és a lengyel párt és állami vezetők találkozója a nézetek teljes azonosságáról tanúskodott. A találkozás a szí­vélyesség, a barátság és a test­vériség légkörében ment végbe. Edward Gierek, Piotr Jarosze­wicz, Jan Szydlak és Mieczy­slaw Jagielski még szerdán ha­zautazott Moszkvából. A moszkvai Pravda a csehszlovákiai választásokról Moszkva — A szocialista Csehszlovákia választások felé halad. A párt türelmes tömeg­munkája, a társadalmi élet kon­szolidációja, a CSKP XIV. kong­resszusán megjelölt nagy távla­tok lehetővé teszik, hogy nor­mális viszonyok között demok­ratikusan megújítsák a népha­talmi szerveket — írja a moszk­vai Pravdában a novemberi csehszlovákiai választásokkal kapcsolatban V. Grinyuk, a lap tudósítója. Grinyuk ismerteti a szovjet olvasókkal a választási kam­pány eseményeit, s megállapít­ja: „E napokban számos párt­aktivistával, társadalmi munkás­sal és egyszerű dolgozókkal be­széltem. Nem leplezik a nehéz­ségeket. Néhol még hallatnak magukról a szocializmussal szemben állt ellenséges elemek. A „nép barátainak" álarcát ölt­ve magukra, próbálják rágal­mazni a néphatalmi szerveket, megtéveszteni a naiv és rosszul tájékozott embereket. Kísérlete­ik azonban kellő ellenállásba ütköznek". Kohl és Bahr Berlinben tárgyal Több mint hat óra hosszat tartott az NDK—NSZK közötti államtitkári szintű tárgyalások szerdai ülése Berlinben. A Kohl és Bahr vezette két delegáció csütörtökön 13 órakor találko­zott ismét. A szakértők azonban csütörtök délelőtt is folytatták a munkát. A hirek szerint pén­teken is Berlinben maradnak. A szerdai tárgyaláson a nyu­gatnémet delegáció vezetője, Bahr államtitkár szerint újabb lépést tettek az egyezmények előkészítéséhez vezető úton. Connally javaslata Tokió — Connally amerikai pénzügyminiszter, aki jelenleg Tokióban folytat megbeszélése­ket, japán hivatalos személyisé gek szerint javasolta, hogy hat héten belül hozzanak létre ma­gas szintű találkozót a japán és amerikai kormány tagjai kö­zött. A javaslat szerint, ame­lyet állítólag Connally Tanaka külkereskedelmi és iparügyi mi­niszternek tett, a miniszteriális szintű találkozón a két ország közötti kapcsolatok problémái­val foglalkoznának. ban megkezdődött „a nyers erő­szak uralma, amilyenre a vi­lágon még nem volt példa", ahogy egyik nyilatkozatában Indira Gandhi indiai miniszter­elnök-asszony Jellemezte. Wil­liam Wainwright, a Morning Star szerkesztője szerint, aki meglátogatta a kelet-pakisztá­Kelet-Pakisztánban ugyanis szé­les körű ellenállási mozgalom bontakozott ki, amely folytat­ja a harcot a tartomány felsza­badításáért. .Jahja Khannak a tervezett gyors katonai megol­dás kudarca után hosszabb ide­ig tartó háború lehetőségével kell szembenéznie Kelet-Bengá­Háborús veszély India és Pakisztán között ni menekültek táborait, a köz­ponti hadsereg szörnyű ember­telen tettei gyakran még a Li­dicéből és My Lai-ból ismert kegyetlenségeket is felülmúl­ták. A központi hadsereg barbár módon mintegy — egy­millió személyt meggyilkolt és 30 millió maradt hajlék nélkül. A szörnyű vérengzések és a súlyos gazdasági helyzet elől a pakisztániak milliói Indiába menekültek, és ez a menekülé­si áradat mind a mai napig nem hagyott alább. A menekül­tek száma lassan eléri a 10 mil­liót. A pakisztáni központi kor­mány a kelet-bengáliai helyzet gyors katonai megoldásában reménykedett, de ez a remény, mint a későbbi események is igazolták, ma már elveszett. liában. A pakisztáni vezetőség éppen ezt a lehetőséget szeret­né kizárni, és ezért mindent elkövet a Bangla Desh „pacifi­kálása" érdekében. A pakisztá­ni vezetők elképzelése szerint az indiai—pakisztáni konfliktus nyílt kirobbantása Kelet-Pakisz­. tánban számukra kedvezően megváltoztathatná az esemé­nyek alakulását. Pakisztán — számítva az Egye­sült Államok és Kína támoga­tására — magabiztosan lépett fel Indiával szemben. A feszült­séget mégcsak fokozta a kínai —amerikai közeledés, amely rontott India stratégiai helyze­tén és még inkább növelte azoknak a pakisztáni kötöknek a magabiztonságát, amelyek az indiai—pakisztáni konfliktus ki­robbantásában látják az ország mély, belső válsága megoldá­sának egyedüli lehetőségét. Ép­pen ebben a válságos helyzet­ben jött létre a szovjet—indiai szerződés, melynek az adott helyzetben szinte felmérhetet­len politikai és stratégiai je­lentősége van. A szovjet—indi­ai szerződés a béke és stabili­tás biztosítékát jelentette. A Szovjetuniónak ebben a kér­désben elfoglalt álláspontja vi­lágos és egyértelmű: El kell kerülni a konfliktust, megol­dást kell találni a békés ren­dezésre. A nyílt összecsapásra készülő pakisztáni vezetők talán még idejében tudatosítják, hogy az ilyen háborús kaland szinte be. láthatatlan nemzetközi követ­kezményekkel járna, Pakisztán számára is végzetes lehetne, és semmiképpen sem oldhatja meg a kelet-pakisztáni kérdést. A válság megoldását csak az segítheti elő, ha Pakisztán le­mond kalandor politikájáról, s Kelet-Bengáliában olyan felté­teleket teremt, amelyek lehe­tővé teszik a közel 10 millió menekült visszatérését, ha res­pektálni fogja az Awami Liga, Pakisztán legnagyobb pártja, követeléseit, amelyek a Bang­la Desh egész népének vágyait fejezik ki. —ta Hazánk külügyminiszter­helyettese Gromikónál Moszkva — Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere tegnap fogadta František Kraj­číri, hazánk külügyminiszteré­nek első helyettesét, és szívé­lyes, baráti beszélgetést folyta­tott vele. František Krajčír azért láto­gatott Moszkvába, hogy konzul­tációt folytasson a szovjet kül­ügyminisztérium felelős dolgo­zóival. együttműködés Moszkva — A szovjet főváros­ban tegnap Igor Medvegyev, az APN elnökhelyettese és a cseh­szlovák Televízió igazgatója ne­vében dr. Michal Pecho, a tele­vízió szlovákiai igazgatója alá­írták az 1972. évre szóló együtt­működési szerződést. A szerző­dés értelmében tovább bővül az a gyümölcsöző együttműködés, amelynek immár gazdag hagyo­mányai vannak. A Csehszlovák Televízió így többek között öt filmet mutat be a szovjet szo­cialista köztársaságok életéről és egy riportsorozatot is készít a KGST-n belüli együttműködés­ről. Vlastimil Chalupa közlekedési és postaügyi miniszter a TASZSZ tudósítójának nyilatkozva kije­lentette, hogy szovjet szakem­berek segítségével készítik elő Csehszlovákiában a színes tele­vízió adását. A miniszter továb­bá elmondotta, hogy a műszaki kérdéseket illetően valóban ki­tűnő a szovjet, illetve a cseh­szlovák szakemberek közötti ta­pasztalatcsere és együttműkö­dés. INDIRA GANDHI-indiai mi­niszterelnök Bonnban találko­zott Walter Scheel nyugatné­met külügyminiszterrel. Többek között az India és Pakisztán közötti konfliktus politikai úton történő megoldásának lehetősé­géről, valamint a két ország kö­zötti kapcsolatokról tárgyaltak. ALOIS LICEK, hazánk új ecua­dori nagykövete * átnyújtotta megbízólevelét Velasco köztár­sasági elnöknek. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ké­résére elhalasztják a „tízek" november 22—24-re Rómába ter­vezett pénzügyminiszteri érte­kezletét. AZ AMERIKAI SZENÁTUS 84 szavazattal hat ellenében jóvá­hagyta az Okinawa és Ryu—« Kyu-szigetek Japánnak való visszaszolgáltatásáról szóló egyezményt. Ezzel befejeződik e japán területek 27 évig tar­tó amerikai megszállása. SZERDÁN PEKINGBEN és Bei­rutban egyidejűleg közleményt hoztak nyilvánosságra a Kínai Népköztársaság és a Libanoni Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről. BONNBAN tegnap egyez­ményt írtak alá Moszkva és Majna—Frankfurt közötti rend­szeres légi közlekedésről. 1972. február 1-től e vonalon heten­te kétszer közlekednek majd a szovjet Aeroflot és a nyugatné­met Lufthansa repülőgépei. A BRIT KÉPVISELŐHÁZ egy­hangúlag jóváhagyta az 1966­ban rhodesiai rendszer ellen el­fogadott szankciók további 12 hónapra szóló meghosszabbítá­sát. MITCHELL SHARP kanadai külügyminiszter kijelentette, hogy országa nem ellenzi az NDK felvételét az ENSZ-be. SCHUMANN francia külügy­miniszter kétnapos hivatalos lá­togatásra Londonba érkezett, hogy a brit vezetőkkel a Közös Piac, valamint a kelet és nyu­gati kapcsolatokat érintő kér­désekről tárgyaljon. MOSZKVÁBAN megkezdődött a Nemzetközi Beruházási Bank tanácsának 4. ülésszaka, ame­lyen a KGST-tagállamok képvi­selői vesznek részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom