Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-07 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó

VASÁRNAP 1971. november 7. A NAP kel — Bratislava: 6.49, nyugszik: 16.19 óra­kor. Košice: 6.33, nyugszik: 16.03 Ďrakor. A HOLD kel: 20.14, nyug­szik: 11.46 órakor A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM ÉVFORDULÓJA • 1771 ben született ALOIS SENEFELDER német szí­nész, író, költő, a litográ­fia feltalálója (+1834). • 1811 ben született KAREL [AROMÍR ERBEN cseh rn mantikus költő, műfordító (+1870). • 1891-ben szüle­tett DIMITR1) ANDREJEVICS FURMANOV szovjet író (+1926). Választások és a pedagógusok Alig akad a választási elő­készületekről szóló hír vagy tudósítás, amelyben ne es­ne szó a pedagógusokról. Vonatkozik ez a megállapí­tás különösen a falusi taní­tókra, amin nem is lehet csodálkozni, mivel a peda­gógusok a falu köz- és kul­turális életében mindig je­lentős szerepet játszottak.' Aktív részvételük a község életében társadalmi helyze­tükből és foglalkozásukból ered, hiszen nem túlzás olyasmit mondani, hogy azon kevesek közé tartoz­nak, akik nemcsak a falu, hanem a családok, az em­berek életét is úgy Ismerik, mint a tenyerüket. Ez a helyzetük szükségszerűen adódik abból a puszta tény­ből, hogy az iskolásgyerekek révén a lehető legközvetle­nebb kapcsolatba kerülnek a szülőkkel. És mennyivel inkább elmondható ez azok­ról a pedagógusokról, akik­nek több évtizedes tevékeny­ségük alatt a generációk so­ra került ki kezük alól. Ter­mészetes, hogy ezek a taní­tók élvezik a falu lakossá­gának a bizalmát, s ennek eredményeként nem ritka­ság, hogy az emberek leg­különbözőbb problémáikkal keresik fel őket, fordulnak hozzájuk tanácsért. Éppen ennek a bizalom­nak, ennek a közmegbecsü­lésnek az eredménye, hogy a pártszervezetek, a helyi nemzeti bizottságok a vá­lasztási előkészületek során a legkülönbözőbb felada­tokkal bízzák meg a peda­gógusokat. Tevékenyen részt vesznek az agitációs köz­pontok munkájában, mint agitátorok meglátogatják a családokat és elbeszélget­nek velük szocializmust épí­tő munkánk eddigi eredmé­nyeiről s a jövő terveiről, de épp ilyen jelentős mun­kát végeznek a fiatalok, az először szavazók előkészíté­sében is. Következésképpen társa­dalmunk joggal támaszkodik aktív munkájukra abban a meggyőződésben, hogy épp úgy, mint eddig, nemcsak pedagógusi, hanem közéleti tevékenységükben is újabb tanúságot tesznek a szocia­lizmus ügye mellett. (bl) A következő mrnpi tartalmából Az állami szervek és a tár­sadalmi szervezetek felada­tai a CSKP XIV. kongresz­szusának tükrében Liviu Rebreanu: A feleség BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK NAGYOBB FELELŐSSÉGGEL! A napokban este egyszerűen nem akartam hinni a szememnek. Cgy 19 óra tájban indultunk el szolgálati gépkocsinkkal Stúrovó­böl (Párkány). Míg Komárno (Komárom) érintésével rátértünk a Csallóközt átszelő 63-as számú országútra, a Duna pártján tübb falun haladtunk át. Amit egyes polgártársaink művelnek, az egye­nesen hajmeresztő. Kivilágítatlan kerékpárral közlekednek keresz­tül-kasul az országúton, a gyalogosok pedig — mintha csak ösz­szeheszéltek volna — az országút jobb oldalán haladnak. Enyhe túlzással szólva ez merénylet saját életük és az úttesten haladé gépkocsivezetők elleni Nem kell különösebb fantáziával rendel­keznie annak, aki el akarja képzelni, mi történik akkor, ha a so­főr a szembejövő jármű vezetőjének „megvakltását" elkerülendő, úgynevezett városi lámpára kapcsol! A szemközti forgalomban részt­vevő autók motorkerékpárok lámpáitői káprázik a szeme, a messzi­re világító reflektort le kell kapcsolnia, ki kell húzódnia az út jnbb oldalára és tegyük fel, hogy ott valaki kivilágítatlan kerék­párral halad, melyről — mini ahogy az említett útszakaszon erről meggyőződtünk — még a stopplámpát is leszerelték. Az autó le­tompított fényszőrúja legfeljebb 2—3 méterre világít, s mire a gépkocsivezető észreveszi a „címeres kihágást" elkövető kerékpá­rost, autósnyelven szólva úgy „elradírozhatja", hogy az illető csak a kórházi ágyon tudja meg, mi is történt, ha egyáltalán megtud ja . . .! Ilyenkor természetesen legtöbben a gépkocsivezetőket okol­ják, mondván: versenypályának nézik az országutat és istent, em­bert elgázolnak! Ismert tény, hogy a legtöbb faluban — ha külön forgalmi tábla nem szabályozza a közlekedést — 50 kilométeres sebességgel szabad haladniok a gépjármüveknek. Ha egy újborkos­tolásból meglehetősen bizonytalan léptekkel az út jobb oldalán ha­zatelé igyekvő polgár egy ilyen sebességgel haladó autó elé lép, s bár legyen olyan fékrendszere, hogy valósággal „leragad" tőle a kocsi, akkor is elgázolja. A söfőriiket gyakran ellenőrzik: nem fogyasztottak-e alkoholt, megvizsgálják a fényszórókat, a hátsólámpákat, fékeket stb. Ez helyes. A közúti forgalomban azonban nemcsak autók, motorke­rékpárok, traktorok vesznek részt, hanem a már említett, nem ki­világított kerékpárok és a szabálytalanul közlekedő gyalogosok ls. A falusi emberek arra gondolnak: minek nekem a lámpa, úgy Is­merem a falnt, mint a tenyeremet, lehányt szemmel is hazatalálok. Ez lehet, hogy igaz is. Értsék azonban meg, hogy a lámpára főleg azért van szükség, hogy őket lássák, messziről is észre vegyék a gépkocsivezetők. Senki sem jut anyagi csődbe, ha vásárol egy zseb­lámpát, és a zakójára erősíti, vagy ha a hátső sárhányóra vesz egy fény hatására foszloreszkáló, pirosan felizzó stopplámpát. Ami pe­dig a gyalogosokat illeti, nem esik le a „korona a fejükről", ha az országút bal oldalán közelítik meg otthonukat. Ha a jobb olda­lon laknak, amikor elérik a házukat, körülnéznek, s amikor szabad az út, átmennek a másik oldalra. Nem új dolgok ezek, sajnos azon­ban a gyakori ismételgetés ellenére is olyan „anarchia" tapasztal­ható a kerékpáros és gyalogos közlekedésében, hogy az ember haja az égnek áll. Sokan arra a „filozofikus" következtetésre jut­nak. azért BI a sofőr a volán mögött, hogy figyelje az utat és vi­gyázzon. No és persze, hogy feleljen is! Hát ebben tévednek a for­galmi kihágást lépten-nyomon elkövető felelőtlen egyének! Az or­szágúton a közlekedési szabályok betartása mindenki számára kö­telező, akár gyalogosan, egy Favorit márkájú kerékpáron vagy egy T 603-as fekete személygépkocsival közlekedik. A felelősség meg­állapításánál ugyanis a szakértők nem akarják tüzzel-vassal a tör­ténteket a gépkocsivezető „nyakába varrni", hanem az objektív tényállást veszik alapul. így azután könnyen megtörténhet, hogy a szabálytalankodó gyalogos vagy kerékpáros is a vádlottak pad­jára kerülhet! KOMLÖSI LAJOS KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK EGY ELV SZILÁRDSÁGA Rohanó napjaink nemzetközi politikai vonatkozású esemé­nyeit figyelve markánsan domborodik ki előttünk a Szovjet­unió vitathatatlanul elsőrendű szerepe a béke és biztonság további megszilárditása szempontjából. Ha csupán az utóbbi időszak eseményeit elevenítjük fel, láthatjuk, hogy a moszk­vai vezetés következetesen érvényesíti a lenini békepolitika elveit, ugyanakkor módszeresei\_látott hozzá a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusa határozatainak teljesí­téséhez. A diplomáciai erőfeszítések fókuszában pillanatnyilag két­ségkívül az európai biztonsági értekezlet összehívása áll. Hadd emlékeztessünk rá, hogy az értekezlet összehívását a Varsói Szerződés tagországai javasolták budapesti felhívásukban. Tény, hogy a történelmi jelentőségű felhívást követően pozitív elüjelű diplomáciai erjedés indult meg kontinensünkön, a két­es tübb oldalú tárgyalások egész sora kezdődött meg. Ezek közül is kiemelkedik a szovjet—nyugatnémet, illetve lengyel —nyugatnémet tárgyalássorozat, amely mindkét esetben ál­lamszerződések parafálásáhan konkretizálódott. Kétségtelen, hogy az európai biztonsági értekezlet összehívásának útjában elsősorban az űn. „német kérdéskomplexum" megoldatlansá­ga állott, amely viszont szorosan összefügg az európai status quo elismerésével. A szovjet diplomácia előrelátását, megfon­tolt, koncepciózus vonalvezetését dicséri, hogy elsősorban erre a problémakörre irányította figyelmét. Ezt követően születhe­tett meg ugyanis az a szovjet javaslat, amely az Európában állomásozó külföldi és nemzeti hadseregek arányos létszám­csökkentését indítványozta. Szándék és cél ebben az esetben is világos: egyértelműen a feszültség enyhítését, következés­képp a béke és biztonság megszilárdítását szolgálja. Mindez­zel azonban nem zárul a szovjet kezdeményezések sora. A szovjet-amerikai stratégiai fegyverkorlátozási tárgyalásokon túlmenően legutóbb az Egyesült Nemzetek Szervezete talaján terjesztett elő a szovjet diplomáciai vezetés valóban nagy horderejű javaslatot: a leszerelési világértekezlet összehívá­sát. Ez az indítvány imniár kontinensünk határait túllépve, szélesebb koncepciókban kívánja megoldani korunk égető kér­dését, a fegyverkezési hajsza leállítását, a meglevő készletek megsemmisítését, illetve békés felhasználását. Ugyanakkor vi­szont közös nevezőre hozná a szintén szovjet kezdeményezésre megindult és több irányban folytatott leszerelési tárgyaláso­kat, az eddig elért eredményeket mintegy összegezve, minősé­gileg magasabb szinten láthatna hozzá a problémakör megol­dásához. A szovjet külpolitikai koncepció lényegét tekintve mindösz­sze vázlatosan vetettünk fel néhány, alapjában véve közismert tényt. Ám több mint fél évszázad távlatából tekintve erre a politikai vonalvezetésre, nyilvánvalóvá válik, hogy a Szovjet­unió mind a mai napig hű marad a történelmi mérföldkövet jelentő októberi napok első nemzetközi politikai megnyilvánu­lásához: Lenini békedekrétumához. Egy elv szilárdságáról van tehát szó, következetes békepo­litikáról, amely előbb-utóbb megérleli gyümölcseit, hovatovább mind nagyobb teret hódít a nemzetközi politikai élet arénájá­ban. Ezeket a szempontokat felelevenítve kell, és lehet csupán megérteni azokat a célokat, amelyeket a szovjet diplomácia pajzsára tűzött, ezeknek a szálaknak az összessége alkotja mindazt, amit általában békepolitikának szoktunk nevezni. BALOGH P. IMRE Az elmúlt héten két napot Bratislavában töltött jeleségével együtt Kiril Trofimovics Mazurov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese. A baráti látogatás során többek között megtekintette a Csehszlovák Televízió bratislavai adó­állomásának új antennatornyát és adóberendezéseit is. t ČSTK j Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára fogadta a Varsói Szerződés katonai tanácsa ülésének résztvevőit. [ČSTK — PAP) Koszigin szovjet miniszterelnök kubai látogatása során szé­les körű tárgyalásokat folytatott a két országot érintő kérdé­sekről, ugyanakkor a kubai vezetőkkel áttekintette a nemzet­közi politikai helyzetet. [ČSTK) E heti karikatúránk EURÓPAI BIZTONSÁG Sötét árny Európa felett? ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom