Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-26 / 280. szám, péntek

Aki a felhők fölött szavaz Jozef RadkoS, a Chopok csúcsán lévő Meteorológiai Állomás dolgozója, ma pénteken reggel indult kéthetes műszakjára. Az elkövetkező két hetet a hófedte, 2024 méter magas hegyorom alatti munkahelyén tölti. Minden órában jelentenie kell a meteorológiai helyzetet, állandó méréseket végez, így hat társával együtt nem hagyhatja el posztját. A választások napja úgy mint hét évvel ezelőtt, ma ismét a felhők felett köszönt Jozef Radkošra. Mivel szavazatát rádión nem adhatja le a választókerület jasnái választási bizottságának tagjai az urnával utána jönnek a 2000 méteren felüli munkahelyre. Jozef Radkoš meteorológus a választások előestéjén így nyilatkozott tudósítónknak: — Lakóhelyem szerint Banská Bystricán kellene szavaznom, ott ismerem a jelölteket is. Munkahelyem azonban az Alacsony-Tátra északi lejtőjén elterülő választókerülethez tartozik, ahová bizony nem jutottam el a választási gyűlésekre. De szavazatomat a Nemzeti Front jelöltjeire adom le. Szerintem ez bizalom kérdése. En bízom abban a politikában, amelyet a Nemzeti Front felöltfei képviselnek, s legyek bárhol is, a szocialista politikára, ennek a politikának a képvise lőire stavazok. j

vi

l j Példamutató vállalás A dolgozók választások előtti lelkes munkája jelentős sikert eredményezett a Čierna nad Tisou-i (Tiszacsernyő) átrakodóállomáson is. Az állomás főnökének, Bodur Imre elvtársnak a tájékoztatása szerint az itt dolgozó munkások, technikusok és munkavezetők a megnövekedett feladatok ellenére is vállalták, hogy a választások tiszteletére lerövidítik az átrakodás, a tehervagonok állási idejét, a tervezettnél több szerelvényt indítanak űtnak, az idei feladatokat december 20-ig teljesítik és az év végéig 15—20 százalékkal túlszárnyalják az egész é»l tervet. —

k— /"Nlyan államban, ahol nemzetiségek élnek, a legfontosabb feladatok közé tartozott és tartozik a nemzetiségi kisebbségek kérdéseinek megoldása. így van ez nálunk is, ahol a CSKP és a csehszlovák kormány politikájának elválaszthatatlan része a gondoskodás a nemzetiségi kisebbségek jogainak biztosításáról. A kommunista párt megteremti a feltételeket ahhoz, hogy nemzeteink és nemzetiségeink között marxista—leninista elveken alapuló kapcsolatok alakuljanak ki, és ezek az internacionalizmus szellemében fejlődjenek. A nemzetiségi kérdés megoldására nemcsak a nemzetiségi törvény elfogadása és a Szlovák Szocialista Köztársaság programnyilatkozata után került sor. A párt a múltban is az egység egyik legfontosabb kérdésének tartotta a nemzetiségi kisebbségek helyzetének megoldását és jogainak érvényesítését. Számos határozatot hoztak a nemzetiségi kisebbségek politikai, gazdasági, szociális és kulturális egyenjogúságának biztosítására. A csehszlovák burzsoázia másként értelmezte a nemzetek és nemzetiségek kérdését. A Csehszlovák Köztársaság 1918ban különböző okokból mint nemzetiségi állam alakult meg. A cseheken és szlovákokon kívül a köztársaság területén németek, magyarok, ukránok és lengyelek is éltek. A kisebbségek helyzetét több szerződés és intézkedés szabályozta, mint pl. az 1920. június 4-i trianoni szerződés, a 122. számú 1920. február 29-i törvény, az 1926. február 3-i 67. számú kormányrendelet stb. Ez a kisebbségi jog azonban elsősorban a kisebbség vagyonos rétegeinek biztosított jogokat és előnyöket, míg a kisebbségek haladó szellemű képviselőit durván elnyomták. A vagyonos rétegek a számukra biztosított jogokat a dolgozók egységének megbontására használták fel. Keresztényszocialista és nacionalista jelszavak hangoztatásával akarták megakadályozni, hogy a magyar, lengyel és ukrán lakosság osztályalapon szervezkedjék, és a kisebbségek védelmének ürügyén támadó politikájukkal támogatták MagyarorKözös hazában Nemzetek és nemzetiségek fejlődése szág és Lengyelország revíziós igényeit. így szándékosan és tervszerűen viszályt szítottak a Csehszlovák Köztársaság nemzeti és nemzetiségei között. Szlovákiában a nemzetiségi kisebbségek nemzeti elnyomása elsősorban gazdasági és szociális téren volt érezhető. Természetesen a nemzetiségi kisebbségek dolgozói ugyanolyan szociális elnyomás alatt sínylődtek mint a szlovák dolgozók, de ezenkívül a nemzeti elnyomás is sújtotta őket. Az általuk lakott területeken nem építettek fel egyetlen nagyobb iparvállalatot sem. Nagyon kevés volt a munkalehetőség. Az elnyomás a politikai életet is érintette. Szlovákia helyzete a burzsoá köztársaságban növekvő elégedetlenséget váltott ki. Ez a helyzet természetesen a nemzetiségi kisebbségekre is vonatkozott. A csehszlovákiai munkásmozgalom érdeme, hogy a nemzetiségi kisebbségek dolgozói a cseh és szlovák nemzetiségű dolgozókkal együtt harcoltak a szociális és nemzetiségi elnyomás elleh. Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulása után ez a harc új értelmet kapott. A párt kezdettől fogva kiállt a nemzetiségek mellett, szociális jogaikért, a drágaság és a munkanélküliség ellen harcolva. A nemzetiségi kérdés megoldásában fontos szerepet játszott Csehszlovákia Kommunista Pártjának VI. kongresszusa, mely kitűzte a két nemzet és a nemzetiségek internacionalista szövetségéért folytatott harc programját az önrendelkezési jog alapján. Minél mélyebb hatást gyakorolt a marxizmus—leninizmus és a kommunista párt, a dolgozók annál jobban tudatosították, hogy a saját nemzetiségükhöz tartozó földbirtokosok, nagyiparosok és gazdagok ho30. < o. <Z) O 0£ < Cfl O ct O * Z < s O > Z ui > Z tUJ s Oŕ z < -J ič E2 ,< az N o CO X * . — Cfl 5 o CC 0 00 H 1 V°

!

t. a

U' v

4'

la

,j

a a t

e'

he

s feladatot:-Apolka. A leányka megszerette";; ikívbSľdSStta a bolond grófot. Pongrác* apja helyett apja lett a kis árvának! e De vajon apjaként bánik-e vele akkor is, ha majd felépül! Miközben a seblázban hánykolódó beteg fölött virrasztott, egyre csak a vén kulcsárné különös szavai jártak az eszében. gyan nyomják el őket. A kommunista pártban számos nemzetiségi kisebbséghez tartozó funkcionárius nőtt fel, mint pl. a magyar Steiner Gábor, Major István, Mező István és sokan mások. A kommunista párt által vezetett nemzetiségi dolgozók igazi együttműködését bizonyítják a tüntetések és sztrájkok, mint pl. az 1931. május 25-i kosúti sztrájk. A szlovákiai nemzetiségi és szociális helyzetre felfigyelt Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1937. május 16-17-1 Banská Bystricán megtartott szlovákiai konferenciája. A konferencia jelentűs dokumentuma — Szlovákia gazdasági, szociális és kulturális fellendítésének programja — megmutatta a nemzetiségi kérdés megoldásának demokratikus útját és a köztársaság védelmének feladatait a fasizmussal szemben. A kommunista párt a dolgozók körében végzett mindennapi munkán kívül több nyilvános gyűlést, tüntetést rendezett, mint pl. az 1938. szeptember 4-i vágtornóci manifesztáció. Ezen a tüntetésen, melyen nemcsak szlovák nemzetiségű, hanem magyar és német dolgozók is részt vettek, kifejezték pozitív viszonyukat a köztársasághoz. Szlovákiábjn a sorsdöntő 1938-as évben a számos politikai párt köziil egyedül a kommunista párt nem hunyt szemet a nefnzetiségek jogos követelései fölött, hanem követelte azok gyors megoldását a csehszlovákiai nemzetek és nemzetiségek egységes érdekében. 1937—1938-ban a nemzetiségi burzsoázia és reakció képviselői a hazai és külföldi reakció szolgálatába álltak. Irredenta politikájukkal hozzájárultak a köztársaság felbomlasztásához. A megszállással nem javult a magyar és a lengyel nemzetiségű dolgozók helyzete, hanem még rosszabbodott. A München előtti Csehszlovák Köztársaságban kiharcolt demokratikus jogait a megszálló rendszer megnyirbálta és sokkal roszszabb lett a szociális helyzetük. Csak a nemzeti és demokratikus forradalom győzelme jelentet alapvető fordulatot a nemzetiségi kisebbségek fejlődésében. A nemzetiségi kérdésben a döntő tényező a csehek és szlovákok, mint két egyenjogú nemzet kapcsolata volt. Ezt a kapcsolatot a szlovák nemzet szuverenitásának elismerése alapján oldották meg. Ezeket az elveket fejezi ki a a košicei kormányprogram is. A Szlovákiában élő nemzetiségi kisebbségek kérdését pártás állami vonalon oldották meg. így pl. a Szlovák Nemzeti Tanács 1945 februári kiáltványa a magyar kisebbség helyzetének megoldásával kapcsolatban leszögezi: „Elvárjuk magyar nemzetiségű polgárainktól, hogy lojálisak legyenek államunk szláv orientációjához abban az értelemben, hogy körükben nem érvényesül már semmilyen revizionista gondolat, semmilyen terv a szlovákok feletti magyar uralom felújítására." Amint a Pravda 1945. február 20-án írta, „a kommunista párt azt az el vet védte, hogy a szlovák gyermek szlovák iskolába járjon, a magyar pedig magyar iskolába." Ilyen szellemben fogalmazták meg a Szlovák Nemzeti Tanács 1945. március 7-i, az iskolaügy és népművelés számára írt körlevelét. Hasonló álláspontra helyezkedett a kommunista párt az ukrán nemzetiségi kisebbséggel szemben az 1945. február 13-án Prešovon megtartott . kerületi konferencián, majd 1945. február 28-án Košicén. 1945. február 17-én a Pravda ezt írta: „A nemzetiségi kérdésben a szlovákok és ukránok teljes egyenjogúságát támogatjuk." Hasonló volt a Nemzeti Front kormányának álláspontja is. Gottwald elvtárs kijelentette: „A kormány a Szlovákia területén élő ukránokat egyenjogú polgároknak tekinti, akikkel az egyenlőség elve alapján kell eljárnunk." A kommunista párt az 1946. évi választásokon a nemzetiségi kérdés Igazságos megoldásáért lépett fel, habár a helyzetet törvényszerűen befolyásolták az osztályerőviszonyok. A munkásosztály februári győzelme véget vetett a nacionalista burzsoáziának a nemzetiségi kisebbségekre gyakorolt befolyásának. Megszűnt a nemzetiségi kisebbségek egyenjogúsításának belső akadálya, s kialakultak a feltételek ahhoz, hogy a nemzetiségi kérdést a marxizmus—leninizmus szellemében oldjuk meg. 1948 után a nemzetiségi kérdés politikai és jogi megoldásának fejlődése nem volt egyen, letes. De általánosságban oda vezetett, hogy megfelelő feltételek alakuljanak ki a szabad, nemzeti és nemzetiségi fejlődéshez. A Szlovákia iparosítására irá. nyúló gazdaságpolitika jelentősen megjavította a szociálisgazdasági helyzetet, ami megmutatkozott az élet- és kulturális színvonal emelkedésében is. A nemzetiségi kisebbségek lakta területen tervszerűen építettek ipari vállalatokat és üzemeket, irtint pl. íalovőn (Nagymegyer), Komárnóban (Komárom), Štúrovón (Párkány), Levicén (Léva), Vráblen (Verebély), Nové Zámkyn (Érsekújvár), Hurbanovón (Ögyalla) és más városokban. Ezek a területek elvesztették agrár jellegüket, és a köztársaság fontos ipari gócai lettek. Az 1960. évi alkotmány 25. számú cikkelye újból kimondja, hogy az állam minden lehetőséget biztosít a magyar, lengyel és ukrán nemzetiségű polgárok számára a művelődéshez és a kulturális élethez. Bővült az iskolahálózat és a nemzetiségi kisebbségek fiataljainak lehetőségük nyílt arra, hogy középiskolai és főiskolai végzettséget szerezzenek. kulturális szövetségek alakultak, melyek biztosítják a nemzetiségi kisebbségek kulturális fejlődését, könyveket és folyóiratokat adnak ki a nemzetiségi kisebbségek nyelvén. Leszögezhetjük, hogy új, szocialista nemzetiségi kultúra alakult ki. Ezen a téren jelentős tevékenységet fejt ki az Ukrán Nemzeti Színház, az Ukrán népi Együttes, a magyar dolgozók körében pedig a Komáromi Magyar Területi Színház és kilie-" lvezett košicei részlege, a TháII,

i Színház. A kultúra és a népművelés terén érdemdús tevékenységet fejt ki az ukrán és a magyar nyelvű rádió. Leszögezhetjük, hogy Szlovákiában teljes politikai, gazdasági, szociális és kulturális kiegyenlítődés ment végbe, egyformák a szlovák, magyar, ukrán és lengyel lakosság lehetőségei. Ma a magyar, lengyel és ukrán nemzetiségű polgárok ezrei egyenjogúan és demokratikusan, aktívan dolgoznak a kommunista pártban, a nemzeti bizottságokban, a felsőbb szervekben és kiveszik részüket szocialista társadalmunk építéséből. A további fejlődés során csakis a szocialista internacionalizmus alapján érhetünk el sikereket. Ezért az elmúlt évek tapasztalataiból és a jövőbeli fejlődés szükségleteiből kiindulva szükségesnek tartjuk, hogy a gyakorlatban, a mindennapi életben egyre jobban elmélyüljön a proletár internacionalizmus. Ez szavatolja további vállvetett előrehaladásunkat, szilárd testvéri és baráti kapcsolatainkat. Meggyőződésünk, hogy a szlovák. magyar, ukrán és lengyel dolgozók teljes mértékben támogatni fogják a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak valóra váltására kifejtett törekvést, és így a testvéri baráti kapcsolatok szavatolják majd közös csehszlovák szocialista htizánk további fejlődését. Dr. FILIP HOLKA, docens A Kodály-vonósnégyes sikere Prágában A csehszlovák—magyar kulturális egyezmény aláírásának 20. évfordulója alkalmából a Prágai Zeneszerzők Klubjának (anáček termében kedden nagy sikerrel szerepelt a budapesti Kodály-vonósnégyes. A vonósnégyes (Ouska Károly, Szabó Tamás, Fias Gábor és Devicb János) Haydn-, Kodály-, Dvofák- és Bartók-műveket adott elő. A telt ház előtt fellépő művészeket • közönség lelkes ünneplésben részesítette. A Kodályvonósnégyes november 26-án Bratislavában vendégszerepel. (sm) 1971. XI. 26. 6