Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-21 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó

Anyarozs (CLAVICEPS PURPUREA (Fr) Tul. ražná hubka, náinel) Az anyarozs (bábafog, rozsanya, varjúköröm) a rozs kalászain élősködő gomba. Az érett rozskalászban a szem helyén található, azonban a rozsszemnél jóval nagyobb. Ha csapadékos, meleg az időjárás, a rozskalászokon tömegesen terem. Ma már mesterségesen, fertőzéssel termesztik •a gyógyszeripar számára ezt a fontos drogot. Begyűjtése kézzel vagy géppel történik. Szárítása nem okoz gondot, mert gyorsan szárad, ezért erre a célra nem keli különleges berendezést alkalmazni. Az anyarozs kívül feketésszürke vagy sötét violaszínű, belül szenynyesfehér, karom alakú képződmény. 1—3 cm hoszszú, 2—5 mm vastag, sarlószerűen meggörbült. Sima vagy repedezett felületű, tömött állományú, frissen puha, megszárítva kemény, keresztmetszete tompaháromszög alakú, enyhén gombaszagú és ízű. Az anyarozs egy gombafaj, a Claviceps purpurea áttelelő alakja (Sclerotium). A drog nagyon fontos aikaloidokat tartalmaz, amelyeket három csoportra osztunk: 1. Ergotamin-csoport (tagjai: ergotamln, ergozin). 2. Ermotoxin-csoport (tagjai: ergokrisztin, ergokripton, ergokornin), és 3. Ergometrin-csoport (tagja: ergometrin). Tartalmaz még olajat, histamint, aminosavakat, fehérjét és más anyagokat. Az antik időkben nem használták. Amikor még nem ismerték az anyarozs mérgező hatását, beleőrölték a lisztbe. Az ilyen kenyér ergotizmus járványt okozott, amely a perifériás testrészek (orr, fül, ujjak) megvörösödésével, üszkösödésévei vagy lehullásával végződött. Az anyarozs már száz éve használatos mint gyógyszer. A gyógyszeripar méhvérzést csillapító, valamint vérkeringési zavarok elleni gyógyszereket készít a drogból. Az ergotamin az ereket szűkíti, ezért növeli a vérnyomást. Érszűkítő hatásával csökkenti az artériák pulzusát, és mivel a migrénes roham az agyi erek erős pulzációjának következménye, az ergotamin- és más ergotalkaloidok is — jó hatású lehet migrén esetén. Ilyen preparátumok nálunk az Ergosedal drazsé, a Bellaspon és a Bellaspon Retard drazsé. A svédországi Brinedrin drazsé ergokrisztint tartalmaz, amelyet magas vérnyomás kezelésére használnak. Ez a gyógyszer a jövő évben kerü'i forgalomba és hatásos gyógyszernek mutatkozik. Ergokrisztin található továbbá a Sandoven kapszulában, amit Svédországból hozunk be, és mint érgyulladásgátlót használunk. Az anyarozs főzetét valamikor vérköpés ellen használták. Nem szabad házilag alkalmazni, mert igen erős hatású, csak orvosi rendeletre szabad használni. Dl. NAGY GÉZA HALÁSZAT A hal főbb érzékszervei II. ' Mit tudunk a hal hallásáról? A hallásnál az egyensúlyozás szervét használja, ami a belső fülben helyezkedik el s a külvilággal nincs kapcsolatban. Bebizo. nyitott tény, hogy a halfajok különbözőképpen érzékelik a magas és a mély hangokat. A halak oldalvonalukkal és bőrükkei 340 hertz rezgésszámig érzékelik a hangokat. A rablóhalaknál különösképpen fejlett az oldalvonal. Ebben helyezkednek el az érzéksejtek, amelyek továbbítják a víz rezgéseit az oldalidegnek, majd az agyközpontba. Ily módon a ragadozó halnak a zsákmányát meg sem kell látnia, mert a vízáramlás segítségével is érzékelni tudja. A léptek zaja, a part rezgése zavarólag hat a halakra, ezért inkább a parton legyünk csendben. Ha pedig már kirándulni viszünk magunkkal családtagot, rokont, ismerőst, akkor a kijelölt horgászhelytől a zajongókat igyekezzünk távoltartani. A halakról megállapították, hogy a vízben oldott anyagokat íz és szag szempontjából érzékelni tudják. Így tehát jelentős szerepe lehet a vízbe dohott csali ízének, szagának. Egyes fialaknak — főleg a fenéken táplálkozóknak és a zavaros vízben élőknek — ízlelő szemölcsei nemcsak a szájban, hanem a test különböző részén is megtalálhatók. Ilyen lehet az ún. bajusz, amelynek a táplálék ízlalésénél van szerepe. Kísérletek igazolják, hogy a szagló és ízlelő szervvel rendelkező halak tökéletesen megtalálják a táplálékukat, ha látásuktól meg is fosztották őket. A fejlett szag- és ízlelőképesség ismeretének birtokában megérhetjük, hogy a halaknál miért hatásosak a különféle ízcsalik. A földi giliszta, állati máj, lóbogár és néhány álca hat. a halakra ingerlően. E fontosabb érzékszervein kívül sok más tényező is befolyásolhatja fogási esélyünket. Hirtelen apadás, vagy áradás, légnyomáscsökkenés, hőmérséklet-változás stb. sok olyan fordulatot hozhat, amely a halak mozgását kedvezően vagy, kedvezőtlenül befolyásolhatja. A halak érzékszerveire épülő kísérletezés ugyanolyan jó szórakozás lehet, mint a halfogás, mert számos egyéni fortélyra jöhetünk rá, aminek a gyümölcsét majd a várva várt „halacska" hozza meg. Az elmondottak még nem fedik fel a halak érzékszerveinek titkait. Olyan új kísérletek vannak, amelyek feltárják a halak élettanát. KELEMEN LAJOS Ezermester A régebbi lakásokban sok helyen ott van még a beépített kémény, és nemegyszer akadályoz bennünket abban, hogy a bútorokat kedvünk szerint állíthassuk fel a lakásban. Képünkön, a bekeretezett vázlaton láthatják a szoba szögletéhez közel eső kéményt. Ebben az esetben a rajzunkon szemléltetett megoldást ajánljuk. Ha önálló bútordarabot nem tudunk erre a helyre állítani, barkácsoljunk ide könyvespolcot. A helyet a padlótól a mennyezetig kitölthetjük egy kis ajtó szekrénykével és a fölé tesszük a polcokat. A „spur" típusú almafák jelentősége Az utóbbi időben külföldről ismerősök révén eljutottak a „spur" típusú almafák a gyümölcskertészekhez, akik szaporították, figyelik és értékelik fejlődését. Nagyüzemi almatermelés folyik Kolovousén, Téchobužicén és a topolníkyi (Nyárasd) Efszben. A „spur" szót az olasz „sperome" szóból lehet lefordítani. Sarkantyút, tüskét, kiugrást jelent, ami a szó legszorosabb értelmében azt jelenti, hogy ezek a típusok az egész törzsön és a fő ágakon is termőnyárssal vannak sűrűn berakodva. A „spur" típusok rügyváltozatok, melyeket izoláltak, mert különösen értékesnek tartottak. Az ilyen spontán módon kialakult riigyváltozatok ritkán jönnek létre, sokszor fel sem figyelünk rá. A Summerlandi Kísérleti Állomáson nyugalmi állapotban X sugárral, gamma sugárral és meleg neutrőnnal sugározzák a fákat. A rügyeket, mélyekre így hatottak, beszemezték a szokott alanyokba. Így sikerült „spur" típusú cseresznyét is termelniök. A „Spur" típusra jellemző a sűrű rügyképződés, jelentősen nagyobb menynyiségű rövid termőág és sűrűbb levélállomány. Mintegy 20 százalékkal több, mint a szokványos fajtánál. Gyümölcsei nagyok, korábban színeződnek, de 8—10 nappal későbben szedik, mint a standard fajtát. A „spur" típusú alma termesztésének fő jelentősége az, hogy korán terem (2—3 évben), nagyobb termést ad, ezért gyengén nő s ki van zárva a szakaszos termés. A termelési költségek 20—25 százalékkal alacsonyabbak. A szakirodalom szerint az első években intenzívebben kell trágyázni, főleg nitrogéntrágyával. Nálunk a következő fajták terjedtek el: STARKRIMSON DELICIOUS, WELLSPUR DELICIOUS, RED SPUR DELICIOUS, STARKSPUR GOLDEN DELICIOUS, STARKSPUR EARLI BLAZE. Külföldön már létezik spur típusban jonatán, Winesap, Lodi, Cox Orange, Richard és Romé Beauty fajta is. A „spur" típus előnyei: 1. Használhatunk erősen növő alanyokat; ennek következménye, hogy termeszthető azokon a helyeken is, ahol ez ideig M típuson nem sikerült. Használható a vadalma alanya is. 2. A nem termő év lerövidül 2—3 évre. 3. A metszésre fordított költségek 60—70 százalékkal csökkennek. 4. A védelemre fordított költségek 30 százalékkal csökkennek. A „spur" típus jelentőségét még nem tudjuk minden vonatkozásban értékelni, de megállapíthatjuk, hogy nagymértékben megfelel- a mostani modern gyümölcsészet követelményeinek. TÖTH SÁNDOR A krompaqhyi munkássztrájkra emlékeztet a Szövetségi Posta 60 filléres alkalmi bélyege, amelyet Július Nemeik festménye Egy kis postatörténet Általában úgy tudjuk, hogy a postaszolgálat kezdettől fogva az állam kiváltsága volt, de mint mindenben, itt is volt kivétel. Némely államban magánposták is voltak a múlt század második felében. A magánposták keletkezésének oka nemcsak az volt, hogy az akkori német posta drága díjszabást vezetett be, hanem az is, hogy törvényrendelet tette lehetővé, hogy egyes városokban, a városi postaforgalom lebonyolítására magánposták alakuljanak. Az első magánposták 1848 körül keletkeztek, de bélyegeket még nem adtak ki, alapján Jindra Schmidt grafikusművész készített. A bélyeg 1971. november 28án jelenik meg. fsl csak később, a 60-as években. Idővel vagy százötven ilyen magánposta működött Németország nagy városaiban, ipari központjaiban. Alacsonyabb díjszabással látták el a városi postaforgalmat, mint az állami, birodalmi posta. A legnagyobb keresetre karácsony és újév tájt tettek szert, amikor milliónyi üdvözlő lapot kézbesítettek. A magánposták bélyeget valóban 'csupán postai használatra adtak ki, s ezek még ma is nagy érdekességnek számítanak a gyűjtők körében. 1899-ben a német birodalmi posta hadjáratot indított a magánposták ellen, s egy éven belül elérte, hogy megszüntették őket.