Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-03 / 260. szám, szerda

SZÓLJON HOZZA...! KÉPVISELŐJELÖLT Közös erővel elérjük céljainkat Kék munkaruhában jött elém a kapuhoz, amikor a portás hosszas telefonálgatás után elő­kerítette. A háromnapos munka­szünet utolsó napja volt éppen, de a öalovói (Nagymegyer) tejüzemben ünnepnap, hétköz­nap, egyformán dolgoznak., A szövetkezetek, állami gazdasá­gok tehenészetéből a hét min­den napján százezer liter szám­ra jön a tej, s ezt az értékes élelmiszert haladéktalanul fel kell dolgozni. Bédy Kálmán, a tejüzem vil­lanyszerelő csoportjának mes­tere a műhelyükbe vezetett. A nagy csarnokban zakatoló gé­pek zúgását, az üvegek csöröm­pólését itt már csak tompán hallani. A délelőtti műszakban egyedül volt szolqálatban, vi­szonylag csendes időszak volt, üzemzavar miatt egyszer sem szólalt meg a telefon csengője, csak néha kopogott be alkatré­szért, szerszámért egy-egy mun­kás Így zavartalanul elbeszél­gettünk. S mi más lehetett vol­na beszélgetésünk tárgya, mint a közelgő képviselőtestületi vá­lasztások. A harminchat éves, pártonkívüli Bédy Kálmánt ugyanis a Nemzeti Front a Szlovák Nemzeti Tanács képvi­selői tisztségébe jelölte. A személye iránt megnyil­vánuló bizalmat nagy megtisz­teltetésnek vette. Jólesett neki, hogy pártonkívüli létére ilyen magas tisztség betöltésének ja­vaslatánál ráesett a választás. Jelölése munkatársai és polgár­társai körében is kedvező vissz­hangot keltett. Kezdettől, illetve egy kicsit még régebbtől dolgozik a tej­üzemben. Az üzemelés ugyanis 1964 októberében indult meg, ő pedig már áprilisban munkába lépett a villanyvezeték beszere­lésénél. Így a szó szoros értel­mében minden centiméternyi villanyvezetéket, minden egyes villanymotort és kapcsolót is­mer az üzem területén, ami fe­lelősségteljes feladatának ellá­tásában naqy seqítségére van. A tejüzemben, ahol könnyen romlandó anyaggal dolqoznak, különösen fontos, hogy rend­ben legyen a villanyhálózat, za­vartalanul működjenek a vil­lanymotorok, amelyekből mint­eqy háromszázötven üzemel éj­jel-nappal a munkahelyeken. A fő szezonban a napi feldolqo­zás mennyisége átlagosan elér­te a 200 000 liter tejet. Az üzem dolgozói — köztük a néhány­tagú villanyszerelő kollektíva — derekasan helytállnak fel­adataik megvalósításában. Az eredetileg öttagú villany­szerelő csoport jelenleg három főre olvadt, két fiatal a közel­múltban katonai szolgálatra vo­nult be. Így még több feladat teljesítése vár mindegyikükre. Feladataikat igyekeznek becsü­lettel ellátni, s munkájukkal Bédy Kálmán (Tóthpál Gyula felvétele) kapcsolatban nincs panasz. A rendes műszak után még úgy­nevezett készültséqi szolqálatot is tartanak, és ha szükség van rá, a nap bármely órájában a helyszínen teremnek, hogy a mester vezetésével helyrehoz­zák a hibát. Bédy Kálmán elmondja, hogy boldog házaséletet él. Házassá­gukat nem kísérte gyermekál­dás, operáción esett át a fele­séqe, nem lehet gyermekük. A fiatalokhoz való vonzódásához talán ez a körülmény is hoz­záfárul. Bédy Kálmán szabad idejének jelentős részét a Pol­gári Honvédelmi Szövetség rá­diósköre vezetésének szenteli. 1964-től vezeti ezt az érdek­kört, melyben huszonnyolc— harminc fiatal, iskoláskorú gye­rek és bevonulás előtt álló fia­talember dolgozik. Minden hé­ten kétszer összejönnek az esti órákban és hasznos tanulással, érdekes gyakorlati foglalkozás­sal töltik idejüket. A körvezető egész évre szóló pontos tervet dolgoz ki, eszerint veszik át az elektrotechnika alapjaitól kezdve a rádiózás valamennyi alapvető tudnivalóját. A fiatalok rendkívüli érdek­lődést tanúsítanak e kör tevé­kenysége iránt. Ebben kétségte­lenül naqy szerepet játszik az a tény is, hogy a körvezető nagy hozzáértéssel foglalkozik a fiatalokkal, akik a tanultak­nak nemcsak a bevonulás után, hanem a polgári életben is hasznát veszik. A különféle rá­diómodellek —• a kezdetleges kristályos készüléktől kezdve a legkorszerűbb szupervevőkészü­lékig —, valamint műszerek ké­szítése vonzó és hasznos szóra­kozással tölti ki a fiatalok sza­bad idejének egy részét. A Du­najská Stredán I Dunaszerda­hely j két évvel ezelőtt megren­dezett kiállításon a öalovói rá­dióskör modelljei nyerték az első díjat. Bédy Kálmán tagja a Polgári Honvédelmi Szövetség öalovói városi bizottságának, ezenkívül érdemes közéleti munkát végez az üzemi szakszervezeti bizott­ság tagjaként is. A munkabiz­tonsági bizottság elnöki funk­cióját is betölti. Nagy körülte­kintéssel ügyelnek a balesetek megelőzésére és az egészséges munkakörnyezet biztosítására. Példás munkája és erkölcsi magatartása, széles körű köz­életi érdeklődése tette érdemes­sé arra, hogy a Nemzeti Front Szlovákia legmagasabb népkép­viseleti szervének képviselői tisztségébe javasolja. „Felada­taimat, kötelességeimet mindig becsülettel elvégzem — mond­ta beszélgetésünk befejezéséül Bédy Kálmán —, s továbbra is erre fogok törekedni. Ha meg­választanak, minden erőmmel azon leszek, hogy a választók ne csalódjanak bennem, hogy a körzet érdekében mindent megtegyek, ami tőlem telik, és a választási időszak véqén el­mondhassuk: jó munkát végez­tünk. Párttagok és pártonkívü­liek egyet akarunk ebben az országban. Meg vagyunk győ­ződve arról, hogy helyes úton járunk, s közös erővel elérjük kitűzött céljainkat." GAL LÁSZLÓ A NEMZETKÖZI GÄZVEZETÉK ÉPÍTKEZÉSÉN SOKAT SEGÍT A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY •1971. XI. 3. A csehszlovák—szovjet határ­tól végeláthatatlan sávként hú­zódik az ország belsejébe az április óta forrasztott nemzet­közi gázvezeték. A forrasztók vállalták, az év végéig a cső­forrasztást 47 kilométer hosszon elvégzik. Eddig ezt a feladatot közel 32 km távon teljesítették. Ennek következtében többségük már átköltözött Veiké Kapušany (Nagykapós) határából Slanec vidékére. Innen közelebb van jelenlegi munkahelyük. A földmunkát végző gépek több mint 12 kilométeren „meg­vetették az ágyat" , kiásták a csatornát a csővezeték részére. Az év végéig még csaknem ilyen hosszú területen kell ezt a munkát elvégezni. A napokban újabb gépzaj ve­gyült a gázvezeték építőinek munkazajába. A košicei Mély­építő Vállalat dolgozóinak egy csoportja Emil Sokin mérnök­nek, a vállalat főtechnológusá­nak vezetésével összeszereltek, kipróbáltak és már üzembe he­lyeztek a csövek hidegszigetelé­sét végző szigetelőgépet. Ez a gép menet közben, műanyagból készült szalaggal vonja be, szi­geteli a hatalmas csővezetéket, melyet aztán a beemelőberen­dezés a kiásott gödörbe, csator­nába helyez. — Ez a munka nagyon igé­nyes a csőszigetelők és a beeme­lőberendezés kezelőinek tökéle­tes együttműködésére — figyel­meztet Šokin mérnök. — Hiszen a csővezetéknek az a része, mellyel mindkét csoport szinte egyidőben dolgozik, néhány tíz tonna súlyú, s a legkisebb elővi­gyázatlanság tragikus következ­ményekkel járhat. — Eddigi tapasztalataik? — Csak azt mondhatom, hogy az itt dolgozó munkások, tech­nikusok nagyon ügyesen végzik munkájukat. Ennek köszönhető, hogy ezeken a helyeken nemso­kára újra csend honol majd, s csupán a talaj felületén még le nem ülepedett halomcsík jelzi, merre halad a nemzetközi gáz­vezeték az ország belsejébe. — Ügy hallottuk, nemes ver­sengés folyik itt. — Igen, az építkezés minden munkaszakaszán találkozunk a szocialista munkaverseny ered­ményeivel. E versenyben érté­kes felajánlásokat tesznek a dolgozók, amit becsülettel igye­keznek teljesíteni. Bízunk ab­ban, hogy a csőforrasztók, a szigetelést végző szakembe­reink, a csatornaásók, a csőve­zetékbeépítők, a nehéz teher­gépkocsik kezelői és a többiek is, hiánytalanul elvégzik az év végéig azt a munkát, amit vál­laltak. A munkaverseny ered­ményeire felfigyeltek központi szerveink is. A gázvezeték leg­jobb dolgozóit, a verseny győz­teseit, vállalatunk részéről konkrétan Szabó István csőfor­rasztót, — aki a versenyben a legjobb értékelést kapta — a napokban fogadta Odvarka mér­nök, a gázvezeték kormánybiz­tosa és más központi szervek képviselői. Jólesik, lelkesít ez a megbecsülés. (kulik) Lassan évfordulóhoz érkezünk. A Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának a kezdeményezésére ez év elején kezdtük meg e rovat anyagának közlését. Azóta hétről hétre foglalkozunk azokkal a problémákkal, amelyek egy kis jóaka­rattal, nagyobb felelősségérzettel megszüntethetők lehetnének. Sok javaslatot felkaroltak az illetékes szervek, többet figyel­men kívül hagytak. Vannak olyan indítványok, melyeknek megvalósítása hosszabb időt vesz igénybe. Mindent összegez­ve elmondhatjuk: a fórum teljesíti küldetését. EGY KIS TÖRTÉNELEM Hogyan ís kezdődött? Elő­ször az üzleti tevékenység ja­vításával, szervezési kérdé­sekkel, az eladás új formái­nak meghonosításával foglal­koztunk. Ezután tértünk át a közétkeztetéssel kapcsolatos problémák feltárására. Ja­vaslatokat, bírálatokat tettünk közzé az üzemi és iskolai ét­kezdék működésével kapcso­latban. Ezután terjesztettük ki fórumunkat a szolgáltatá­sok, iskolák, óvodák, szociá­lis intézmények területére. Hogy miért ismételtük ezt most el? Mert egy év távla­tából is találhatnak olvasóink megoldást azokra a problé­mákra, melyekkel már hóna­pok óta nem foglalkozunk, de amelyekre — ha értékes gon­dolatokat tartalmazó levele­ket kapunk — készségesen visszatérünk. Szívesen adunk helyet olyan közléseknek ls, melyek arról tájékoztatnak, hogy az újságban megjelent bírálat segített és a korábban sok bosszúságot okozó hibát eltávolították az illetékesek. De leközöljük azt is, ha vala­melyik olvasónk hiteles tudó­sításban számol be arról, hogy szavát nem vették figyelem­be, és minden maradt a régi­ben. NEM VOLT FALRA HÁNYT BORSÚ ...! Többször foglalkoztunk a raktárhelyiségek hiányával. M. Medvec a Spišská Nová Ves-i járásból arról számolt be, hogy az egyik, korábban raktárhiánnyal küzdő üzlet három nagy helyiséget kapott. A poprádi járás egyik falucs­kájában — Vyšná Súöaván — sikerült zöldség- és gyü­mölcselárusítóhelyet létesíte­ni. Konkrét terveket dolgozott ki a bratislavai városi nem­zeti bizottság kereskedelmi szakosztálya az illetékes ve­zérigazgatóságok bevonásával az üzlethálózat minden igényt kielégítő bővítésére. A berno­lákovói cipőüzlet raktárhelyi­ségeinek kibővítésére irányu­ló javaslatot ezekben a na­pokban tárgyalja a fogyasztá­si szövetkezetek fővárosi el­nöksége és az eddigi intéz­kedések arra utalnak, hogy kis anyagi ráfordítással sike­rül megoldani egy több éven át húzódó problémát. DICSÉRETET ÉRDEMELNEK A ružomberoki V. I. Lenin üzemben bevezették a táska­rendszert, megszervezték a téli tüzelő házhoz szállítását, az óvodákból külön autőbusz­szal viszik haza a kicsinye­ket. A Banská Bystrica! Váro­si Nemzeti Bizottság félkész­árut árusító üzletet nyitott és a kerület hat községében kis anyagi ráfordítással átalakí­tották a mai követelmények­nek megfelelő üzlethelyisége­ket. Dolný Kubínban össze­fogtak az asszonyok és az il­letékes szervek hatékony se­gítségével félkészárut árusító üzletet adtak át rendeltetésé­nek, mely április 15-től köny­nyíti a munkaviszonyban levő háziasszonyok otthoni munká­ját. A városban piacot létesí­tettek, ahol termelőszövetke­zeti tagok és egyéni kertész­kedők értékesíthetik termé­nyeiket. A Dolný Kubín-i já­rásban levő mokradi golyós­csapágy-gyárban még ebben az évben bevezetik a táska­rendszert, mely szintén meg­könnyíti az asszonyok házi­munkáját. A járás területén megvalósítható legértékesebb javaslatokat összegyűjtötték, feldolgozták és csatolták a választási programhoz. A felsorolást hosszan foly­tathatnánk, mert a Szóljon hozzá akció keretében az SZSZK minden járásában újí­tottak, javítottak, új létesít­ményeket hoztak létre. Az ak­ciót irányító és koordináló or­szágos bizottság néhány nap­pal ezelőtt megtartott munka­értekezletén örömmel hallot­tuk, hogy a szlovákiai nők kezdeményezése iránt érdek­lődnek a Cseh Szocialista Köztársaságban is. MIÉRT KELL UTAZGATNI? Értékes hozzászólást kap­tunk Múlyadról. A levél írója Budai József. Olvasónk nehéz­ményezi, hogy a múlyadiak­nak a 3 kilométerre levő Bus­sára kell utazniuk, ha friss húst akarnak vásárolni. — Ügy tudom — írja leve­lezőnk —, hogy több falu la­kosai csak a szomszédos na­gyobb községekben szerezhe­tik be a húst és hente:árut. Nézetem szerint a Jednota he­lyi üzleteiben is lehetne áru­sítani húsipari termékeket, csak valakinek ezt el kellene intéznie. Lényegében nem „egetrengető" ügyről van sző. Kellene vásárolni egy iiagy hűtőszekrényt, amelyben tá­rolni lehetne a friss húst, a szalámit, kolbászt. A Jednota üzletvezetői tudják: hány em­ber lakik a faluban és ennek az adatnak a birtokában nem művészet kiszámítani, mennyi árut kell rendelniük. Most az a helyzet, hogy csütörtökön és pénteken megindul a „nép­vándorlás" a nagyobb közsé­gekbe. Ogy gondolom, egy kis jóakarattal, megértéssel ezt kiküszöbölhetnénk. Olvasónk levele végén né­hány kedves sort írt az ille­tékesek címére: „Ha a Jedno­ta vezetősége elintézi, hogy Múlyadon is vásárolhatunk hentesárut, két vezetőségi ta­got meghívok vacsorára". Nos kedves elvtársak, ez sem egy elhanyagolható javaslat. In­dítványozzuk: fogják szaván Budai Józsefet! IGY IS LEHET Lényegében semmi különös nem történt. A személyzet ugyanaz, az épületet sem kor­szerűsítették, mégis néhány hét óta az ebédelni, vacsoráz­ni járó vendégek napjában azt tapasztalhatják a bratisla­vai Savoy étteremben, hogy sok minden megváltozott. A pincéreknek minden vendég­hez van egy-két kedves, ud­varias szavuk. Tisztelettel en­gedélyt kérnek, ha egy má­sik asztalra akarják átvinni a péksüteményt, kedvesen ér­deklődnek: nem akar-c a ked­ves vendég ebéd után tésztát, kávét fogyasztani? És van még valami, amit nem lehet számokkal, centiméterekkel mérni: az a meleg, családias légkör, melyet az üzem új ve­zetője kialakított. Távozáskor megkérdezni a vendéget, elé­gedett-e az ételek minőségé­vel, a kiszolgálással? Mindez nem került pénzbe, talán nagy fáradságba se. Ezúton ^gratu­lálunk a vezetőségnek és a vendéglátóipar többi dolgozó­jának pedig tanácsoljuk: láto­gassanak el az említett üzem­be és meglátják: így is !shet! Egy héttel ezelőtt közöltük az új tematikus feladatokat. Kértük olvasóinkat: szóljanak hozzá, hogyan lehetne kis anyagi ráfordítással javítani a szolgáltatások színvonalát? Kérjük olvasóinkat, hogy ja­vaslataikat, bíráló megjegyzé­seiket minél előbb adják pos­tára. Az eddig közzétett tema­tikus feladatokra több, mint 500 levelet kapott az akciót irányító bizottság, ebből 99 konkrét javaslatot tartalma­zott. Hisszük, hogy olvasóink a máit héten közölt temati­kus feladatokhoz is legalább ennyien hozzászólnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom