Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-03 / 260. szám, szerda

Sokrétű munkát regeznek A CSEMADOK-szervezetek a választások előtt nemzeti bizottság hivatali helyiségeiben. A névjegyzékeket az illetékes helyi (városi) nemzeti bizottság állítja össze, mégpedig szavazókörzetenként. Köztársaságunk minden állampolgára szerepel rajtuk, aki a választás napjáig eléri 18. életévét, választójoggal rendelkezik és a névjegyzék összeállítása idején az adott nemzeti bizottság területén van az állandó lakhelye. Döntő fontosságú tehát a lakhely s ha e tekintetben vitás kérdések merülnek fel, akkor a számításba jövő két vagy több hnb-nek előzetesen kötelessége megegyeznie. Ez azért fontos, mivel mindenki csak egy választói névjegyzéken szerepelhet. A választók névjegyzéke ugyanis olyan dokumentum, amely nemcsak lehetővé teszi a választójog gyakorlását (e névjegyzék alapján kapják meg a választók a szavazólapokat!), hanem egyben megakadályozza azt is, hogy bárki több ízben szavazhasson. Egyes esetekben a polgárok csak a választók névjegyzékének összeállítása után szerzik meg vagy vesztik el a választójogot. Ezeket utólag kell felvenni a névjegyzékre vagy törölni abból. Tekintettel arra, hogy a november 20—27-i választás általános, vagyis egyidejűleg választjuk az összes népképviseleti sz'crvet, a választók névjegyzékei közösek. |g) tunk a göröngyös, de biztos úton. Az elvtársak és elvtársnők családtagjai is részt vettek a választási harcban. Ipolyságon történt... A Sukerek Lajos házaspár Julika lányukat és Lali fiukat kiskoruktól bevonták a pártmunkába. Ahova a csendőrség által figyelt szülők nem mehettek el, oda a két értelmes gyereket küldték. Ezek vitték és hozták az üzeneteket, vagy az illegális irodalom csomagjait, amit Csehszlovákiából kellett átjuttatni a salgótarjáni bányászokhoz. Sukerekék a város szélén laktak, így alkalmas hely volt a titkos határátlépésre. Sok elvtársat segítettek át, akik délről igyekeztek a Szovjetunióba, vagy Spanyolországba. Julika és Lali „biztosított", lesték a „tiszta helyzetet". Amit még el kell mondani róluk, az szintén egy régi választáskor történt. Sukerek elvtársék szomszédságában lakott egy összetákolt autó tulajdonosa. Fuvarozással kereste a kenyerét, és szimpatizált a kommunistákkal. Azon a bizonyos napon az ipolysági agrárpárt járási székházából érkezett haza. Elmondta, hogy a „kocsi tömve van választási, agrárpárti újságokkal". A Sukerek házaspár szeme összevillant. Egyre gondoltak: ezt az alkalmat ki lehet és ki is kell használni! Éjfél felé megindult az „akció". A két gyerek bebújt az autóba és minden agrárújság közé bedugott egy kommunista röplapot. így jutottak el választási röplapjaink agrár pénzen, autón a falusi néphez. Az agrár korteseket nem akadályozta senki a „szórásban". Csak viszszafelé jövet tudták meg a turpisságot. Tépték is a hajukat dühükben. A lelkes fiatalok öntevékenyen is működtek. Ipolyságon történt meg az, hogy valamelyik diák szarvasmarha-fejet festett az egyik plakátra, és nagy betűkkel ráírta, hogy: „Marha vagyok — az urakra szavazok!" A szöveg érdes volt ugyan, de okulásra annál megfelelőbb. Ostya nélküli gyógyszer, az ingadozóknak! A burzsoá választások sikerét sötét napok követték. Németországban tajtékzott a fasizmus. A tajték átcsapott hozzánk ls. Gajda, Hodzsa, Eszterházy és társaik Hitler „lovafarkába" kapaszkodtak. Hlinka páter pedig nem szégyellte az istenházát felhasználni: a szószékről hirdette a fasiszta „tanokat". Azt hitték, hogy ha betiltják újságjainkat, ha elveszik tőlünk a gyülekezési szabadságot, akkor ezzel a fejünket is, kezünket is levágták. Pártunkat akkor még nem merték betiltani. A parlamentben ott voltak képAz agitációs központok munkáját figyelve valóban nem találunk okot panaszra. Talán még egyetlen választási kampány idején sem találkoztunk olyan változatos, ötletes, színvonalas, céltudatos és sokoldalú tevékenységgel az agitációs központokban, mint amilyennek ezekben a napokban tanúi vagyunk. Az agitációs központok többsége igen rövid idő alatt a lakosság minden rétege számára vonzó lett. Az emberek érdeklődve jönnek a központba, s elégedetten távoznak. A műsorok, vitaestek, találkozók tartalmi vonatkozásain is meglátszik a céltudatos, elvszerü irányítás, ami a központok élén álló kommunisták jó munkáját dicséri. Egy agitációs központ tevékenységét huzamosabb ideig figyelve látható, hogyan növekedik a rendezvények népszerűsége. Míg az első napokban úgyszólván kizárólag a környéken közismert aktivistákat lehetett látni a központ közelében, majd a ráérős nyugdíjasok töltötték be a széksorokat, ma már a környék lakosságának legszélesebb rétegei járnak a központba, fiatalok, dolgozók, aszonyok. Persze, evés közben jön az étvágy. Az agitációs központ vezetői is úgy vélekedtek, viselőink. Csak a szárnyaink megnyirbálásával próbálkoztak, de ez további harcra ösztönzött. „Harc, az utcához való jogunkért" lett a jelszó, hiszen közeledett a tartományi választások Ideje. Indulni kellett, mert innét akartak „kibuktatni". Próbálkoztak, de tévedtek. A párt a választási időre engem a füleki járásba küldött. A füleki zománcgyár munkásaival szót értettünk. Sztrájkba léptek magasabb órabérért, de a beadott írásos követelés szövegében benne volt: „És követeljük a sajtónk betiltásának megszüntetését, a gyülekezési szabadságot, az utcához való jogunkat!" Medvesaljának hívják a Fülek közelében levő, néhány községből álló vidéket. A domboktól nem látni át egyik faluból a másikba. — Népgyűlést kell tartani! — kaptuk az értesítést Bratislavából. S ml beadtuk a kérelmet: „Vasárnap Egyházbáston akartunk szólni a néphez". Tudtuk, hogy nem engedélyezik. összedugtuk a fejünket: ha így nem, akkor úgy! Ogy, úgy! Illegális népgyűlést tartottunk. Vecseklőn. Két kilométernyire Egyházbásttól. Szájról szájra adták a hírt, mint a népdalt. El is jöttek a zománcgyári munkások és a kemény markú kőbányászok. Asszonyaikkal, leányaikkal, fiaikkal. Birtokba vettük az utcát. A szónok. Révész László elvtárs, Losoncról jött. (Néhány év múlva a leopoldovi börtönben halt meg.) Mintegy fél órát beszélt. Aztán én is szót kértem. Bandur Gyula köbányász emelt fel a hatalmas gömbkőre, amelyről Révész László leszállt. És mondtam a magunkét: — Jogunk van az utcáinkhoz, amit mi építettünk, mi söprünk, ahol mi ültetjük a virágot, ahol mi öntözzük az életet. És jogunk van a nyomdagéphez, amit mi teremtettünk, az ólomhoz, hogy betű legyen belőle, ami a ml igazunkat hirdeti... Aztán szétszéledtünk. A folytatás? Engem Révésszel együtt Ajnácskőn letartóztattak. Az ottmaradt elvtársakat a csendőrök szuronyszegezve kísérték be Egyházbástra, kihallgatásra. Mindegyiket külön zárták. Minket a rimaszombati börtönbe szállítottak, ahol később, a már régebben letartóztatott elvtársakkal együtt éhségsztrájkba kezdtünk. Ide kívánkozik még, hogy a párt Richter Miska elvtársat küldte be hozzám a börtönbe, ahol az igazgató előtt közölte velem, hogy képviselőnek jelöltek a tartományi listán. A harcot később tovább folytattuk ... DÖMÖTÖR TERÉZ hogy a fiatalok körében minden eddiginél nagyobb részvételt érnek él. A központnak szerencséje volt, a patronáló üzem történetesen a Mototechna ke* rületi vállalata. A központ előtt kis térségen „mini autószalont" rendeztek az ifjúsági találkozó napján, s kiállították az összes hazai piacon kapható gépkocsi- és motorkerékpár-típust. A valóban jó ötlet nyomán csak úgy sereglettek a fiatalok, de a kevésbé fiatalok is az agitációs központ köré. Amikor még azt is megtudták, hogy este az először választó fiatalok vitaestjén a Mototechna vezetői is ott lesznek, mihamar megtelt a központ nagyterme. A vitaesten színvonalas előadást hallottak a jelenlevők választási rendszerünk lényegéről, a választási tudnivalókról, politikánk helyességéről, a szocialista demokráciáról. És itt jön az a bizonyos „de" —: Közvetlenül az értékes előadás után a gépkocsiközlekedés fejlődéséről beszélt a Mototechna igazgatóhelyettese, s azután következett csak a vita. Természetes, hogy a rendezvényen sok olyan ember is részt vett, akik gépkocsi tulajdonosok és kapva kaptak az alkalmon, hogy közvetlenül beszélhetnek a Mototechna vezetőivel. A gépMindössze három hét választ el a választásoktól. MUiéi jobban közeledik ez az időpont, annál inkább növekszik a társadalmi szervezetek, így a CSEMADOK helyi szervezeteinek az aktivitása is. Jelenleg taggyűléseken tanácskozzék meg a tagsággal a választások Jelentőségét és ismertetik a választási törvényt. Ezenkívül a legtöbb helyi szervezet kultúrműsorral készül a választásokra. A CSEMADOK Központi Bizottsága elnökségének felhívása alapján sok helyi szervezet a tagságnak a választásokon való manifesztációs részvételét szervezi. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a CSEMADOKszervezetekben a választási kampány során pezsgő kulturális és politikai élet indult meg. így pl. az elmúlt napokban a levicei járásban több mint tíz helyen rendeztek taggyűlést a választásokkal kapcsolatban, melyek közül külön dicséretet érdemel a farnál (farnadi) helyi szervezet vezetőségének kezdeményezése, ahol a taggyűlést a falu 20 éves fejlődését bemutató kiálítással kapcsolták össze. Követendő példa ez a többi helyi szervezet számára is. Hasonló aktivitás tapasztalható a nitrai járás helyi szervezeteiben is, ahol különösen említésre méltó a koliňanyi (koloni), a žiranyi [zsérei), a klasovi (kalászi), a pohranicei (pogrányi) és felsőkirályi szervezetek aktivitása. A bezuncsl, a ladicei (lédeci és nyitracsehi) helyi szervezetek a kulturális rendezvények szervezése területén érdemelnek elismerést. A košicei járásban a milhosti (migléci), a pederi (péderi), a Turnianska Nová Ves-1 (tornaújfalusi), tornai, a Moldava nad Bodvou-i (szepsi), a bužitkai (buzitai), a janíki (jánoki) helyi szervezetek tagsága és vezetősége érdemel dicséretet, ahol a tagság vállalja a választási kampány biztosításával kapcsolatos apró szervező munkát i». Pl. a migléci, a péderi és a torkocsi és alkatrész árusítás, a gépkocsijavítás, a pótalkatrészprobléma közvetlen szenvedő alanyai olyan bírálat-zuhatagot zúdítottak a Mototechna képviselőire, hogy más itt már szóhoz sem juthatott. Az első választások előtt álló fiatalok, ha akartak volna is kérdezni egy és mást, a „motoros-vitába" sodródtak, és mivel itt otthonosan érezték magukat — abban is maradtak ... Külön-külön mindkét ötlet kiváló: a motoros rendezvény és az ifjúsági találkozó is. Még egybekapcsolásuk is jő, elvégre a motorizmus és a fiatalok közel állnak egymáshoz, s a gépkocsiközlekedés fejlesztésén keresztül nagyszerűen meg lehet mutatni a fejlődésben megtett útunknak egy jelentős részét. A hiba ott történt, hogy a két témakör egybekapcsolásával a fontos, szükséges és az agitációs központ tevékenységének lényegét képező választási tematika nemcsak a háttérbe szorult, de teljesen elveszett. Érdemes lett volna mindkét rendezvényt külön-külön megszervezni, vagy legalább a vitát elválasztani. Hiszen a motoros-vita is hasznos volt — a Mototechna vezetői legalább közvetlenül hallhatták, mi bántja a motorosokat. De kár volt a remek választási előadást, amely igazán felkeltette az érdeklődést, elnyomni a motoros vitával. (VILCSEK) naújfalusi helyi szervezetek tagr sága részt vett az agitációs központok szervezésében, díszítésében, Tornán a propagációs anyagok előkészítésében. Szepsin faliújságot szerkeszienek a választásokat méltató cikkekből, továbbá Buzitkán és Janikon könyvkiállítást rendeztek, a CSEMADOK-tagok pedig állandó szolgálatot teljesítenek az agitációs központokban. Szép példákat említhetünk a Velký Krtíš-i (nagykürtösi) jár rásból, ahol alig találni agitációs központot a magyarlakta falvakban, amely a CSEMADOK tagsága szervező munkájával ne venne részt annak ténykedésében. Hasonló munka folyik a tö^bi járásban is. A Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járásban a rimaszombati és a Rimavská Janovce-i (rimajánosi), de kü. lönösen a gömörújfalusi helyi szervezet érdemel elismerést, ahol a tagság manifesztációs részvételét szervezik. A komáromi Járásban a nesvadyi (naszvadi), a kolárovo! (gútai) és Zlatná na Ostrove-i (aranyosi

J helyi szervezetek tartottak választási tematikával kapcsolatos sikeres gyűléseket. Hasonló gyűlések zajlottak le a bratislavai járásban Senecen (Szencen) és Podunajské Biskupicében (Pozsonypüspökin i. A tomaSoyol (féli) CSEMA )Ktánccsoport sikerrel szerepelt az NF által rendezett gyűlésen. Vrakúrián (VereknyénJ a helyi szervezet kultúrműsort készít a választási kampányra. E rövid áttekintés is azt igazolja, hogy a CSEMADOK tagsága aktív munkával kíván bekapcsolódni a választási kampanyba, támogatja a párt és a Nemzeti Front programját. Ez az aktivitás minden bizonnyal fokozódni fog a választási kampány harmadik szakaszában, melynek eredményeként a CSEMADOK egész tagsága egységesen adja majd le szavazatait a Nemzeti Front jelöltjeire és arra a programra, melyet a párt tűzött elénk. VARGA JÄNOS, a CSEMADOK KB titkára Tevékeny agitációs központ A bratislavai rendőrség épületében három héttel ezelőtt nyílt meg az agitációs központ. Az ízlésesen feldíszített helyiségben jelszó hirdeti: „A szocialista jövőt választjuk, a Nemzeti Front jelöltjeire szavazunk." A rend fiatal őrei, akik első ízben járulnak az urnák elé, az agitációs központban rendezett kiállítás anyagából megismerhetik, hogyan veszélyeztette Csehszlovákiát a fasiszta Németország, milyen hősi harcot vívtak a Szlovák Nemzeti Felkelés harcosai, hogyan szabadította fel hazánkat a szovjet hadsereg, és hogyan építettük a szocializmust. A kiállítás anyagának egy része a rendőrök életével foglalkozik. Az alakulat tagjai Dktóber 16-án részletesen foglalkoztak a CSKP KB szeptemberi plénumán elfogadott dokumentumokkal. A következő időszakban hetenként két akcióval vesznek részt a választások előkészítésében. (g—a) Kemény léptekkel a göröngyös, de biztos úton VÄLASZTÄSI EMLÉKEK A MÜLTLBÖL Nem lehet elkerülni az összehasonlítást a múlt és a jelen között. Az új generáció nem érzi már a megaláztatás tengernyi szégyenét. Csak könyvből olvassa, hagyományul kapja. A közelmúlt történelemmé, érdekes, értékes, harcos történelemmé válik. Az egyszerű ember elemi, de hatalmas akaratával: megváltoztatni az embertelen, elnyomó világot! Meleg otthont teremteni mindenkinek, aki dolgozik. A nemes cél sok szenvedésen keresztül, de megvalósultl Mi, öreg harcosok örülünk, hogy ezt megélhettük. Most, hogy közelednek a választások, kikívánkoznak a harcos napok emlékei. A mi életünket nehézségek kísérték. Csehszlovákia Kommunista Pártja működését engedélyezték ugyan, de jogunk csak annyi volt, amennyit mindennapi küzdelemmel kiharcoltunk. Demokrácia csak a gazdagoknak termett. Bennünket a választások •idején üldöztek. Ha tehették, elkobozták plakátjainkat, röpcéduláinkat. Persze nagyon vigyáztunk, hogy eljussanak azokhoz, akiknek szóltak. Csengők voltak ezek az észhez. A gondolat és a cselekvés egységére való felhívások: „Hogy tudja az eszed, mit csinál a kezed!" „Mert az vagy, amit cselekszel, tetteid bizonyítanak, nem a szavad'. Lenin szemében, ahogy ezt már sokan megírták, apró huncutkás szikrák ragyogtak: „Túljárni az ellenség eszén — kifogni rajtuk!" A választások idején a ml szemünkben is ilyen tűz lobogott: Győznil... Minél több munkást, szegényparasztot, értelmiségit, mint például Major István, Fero Zupka, Steiner Gábor, Clementis és a többi hozzájuk hasonló képviselőt bejuttatni a parlamentbe. Több kommunista képviselő — több szavazat a dolgozók érdekében ... Nem engedtük elnyomni magunkat. Hittünk a jövőben és ez a „mi hitünk" rendíthetetlen volt. Kemény léptekkel haladVÁLASZTÁSI s z é I j e g y z e t A választók névjegyzéke A választási kampány jelenlegi szakaszában már mindenkinek módjában áll megismerkedni a választók névjegyzékével. Ezek a névjegyzékek az 5000 lakoson felüli nagyobb községekben, városokban valamennyi házban megtalálhatók, illetve a kisebb községekben közszemlére teszik ki őket a 1Ó ÖTLET, DE Felvételünkön a választásokkal kapcsolatban Nové Zámkyban (Érsekújvár) rendezett szeminárium hallgatóinak egy csoportja.