Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-01 / 258. szám, hétfő

Szovjet-francia közös nyilatkozat (Folytatás az 1. oldatról) rendkívül nagy figyelmet szen­telt az európai helyzetnek. Meg­elégedéssel állapították meg, hogy az 1970-ben aláírt szovjet —nyugatnémet és lengyel­nyugatnémet szerződés biztató ígéretet jelent arra, hogy a fe­szültség továbbra is csökkenő irányzatot mutat, és kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az e szerződésekbe foglalt célok megvalósítása nagy jelentőségű az európat béke megszilárdítá­sa szempontjából. Hangsúlyoz­ták, hogy az ez év szept. 3-án a Szovjetunió, Franciaország, az USA és Nagy-Britannia által aláírt négyhatalmi szerződés, amit a szerződő felek felelős­ségük tudatában írtak alá, kife­jezi a szerződő feleknek azt a közös kívánságát, hogy felszá­molják a feszültséget Közép­Európában, ez fontos lépést je­lent a feszültség csökkenése fe­lé vezető úton mind Európában, mind az egész világon. Brezsnyev és Pompidou kife­jezte azt a reményét, hogy eze­ket a szerződéseket kiegészítik az előkészített egyezményekkel és zárójegyzőkönyvekkel. Az így elért haladás, és azok az eredmények, amelyek az NDK és az NSZK kapcsolatainak ren­dezésére fordított törekvésektől várhatók, valamint e két állam felvétele az ENSZ-be, ami min­dennek a következménye, új távlatokat nyit minden európai állam számára biztonságának megszilárdítása, a kapcsolatok fejlesztése és az együttműkö­dés bővítése terén. Brezsnyev és Pompidou hang­súlyozta, hogy nagy jelentősé­gűnek tartja az össz-európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívását. E Ja­vaslatnak a közeljövőben törté­nő megvalósítása, amit a kö­zelmúlt eseményei is elősegíte­nek, véleményük szerint hozzá­járulna az európai államok kapcsolatainak olyan fokozatos változásához, amely lehetővé tenné, hogy felszámolják e vi­lágrész katonai-politikai töm­bök által történő megosztottsá­gát. A konferencia egyik fő feladatának kellene lennie az európai biztonság megszilárdí­tásának, úgy, hogy kialakul a kötelezettségek olyan rendsze­re, amely kizárná az erőszak­kal történő bármilyen fenyege­tést és az erőszak alkalmazá­sának lehetőségét az államok kölcsönös kapcsolatából, s amely biztosítaná az államok területi érinthetetlensége elvé­nek megtartását, kizárná a bel­ügyekbe való beavatkozást és biztosítaná minden állam egyen­lőségét és függetlenségét. Az ilyen konferencia törvény­szerűen a gazdasági és a ke­reskedelmi kapcsolatok, az ipa­ri és a műszaki együttműködés fejlődéséhez, a kulturális és a tudományos csere, és a részt vevő országok népei kapcsola­tának fejlődéséhez is vezetne. Ha a népek közelebbről megis­merhetik egymást, munkájuk gyümölcsének felhasználását, művészetüket és tehetségüket, akkor jobban tudatosíthatják azt a szolidaritást, amely össze­köti őket a béke, a barátság és az együttműködés megszilárdí­tása érdekében. Brezsnyev és Pompidou kife­jezte azt a óhajukat, hogy Hel­sinkiben az érdekelt államok jóváhagyásával mielőbb kezd­jék meg a konferencia sokolda­lú előkészítését, Megállapítot­ták, hogy ez a sokoldalú előze­tes találkozó véleményük sze­rint lehetővé tenné a megegye­zést a konferencia tanácskozási programjáról*, a procedurális kérdésekről, a konkrét időpon­tokról és az összehívás módjá­ról is. A tárgyaló felek fontosnak tartják, hogy az összeurópai konferencia teljes mértékben teljesítse a közvélemény remé­nyeit, és komoly eredménye­ket hozzori a megvitatott kér­désekben. Kifejezik azt a remé­nyüket, hogy a konferenciát úgy készítik elő, hogy 1972-ben összehívhassák. A tárgyaló felek megvitatták a leszerelés kérdését. Megálla­pították, hogy mind a Szovjet­unió, mind Franciaország a ha­tékony nemzetközi ellenőrzés alatt álló általános és teljes le­szerelést szorgalmazza. Igazol­ták pzt a meggyőződésüket, hogy a*; öthatalmi konferencia olyan intézkedés, ami megfelel­ne ennek a célnak. Meggyőző­désük, hogy mindenekelőtt az atomleszerslés kérdéseit kell megvitatni. A tárgyaló felek el­tökélt szándéka továbbra is minden eszközt felhasználni a cél elérése érdekében. Ebben a szellemben pozitív módon ér. tékelik a leszerelési világkon­ferencia összehívására tett szovjet javaslatot. A Szovjetunió és Franciaor­szág megállapította, hogy közös célokat követ a vegyi és bakte­riológiai (biológiai) fegyvere­ket illetően. Kifejezték azt a kívánságukat, hogy tiltsák be ezek gyártását, és semmisítsék meg ezt a két fegyvernemet, mégpedig a minden állam szá­mára megfelelő feltételek sze­rint. A tárgyaló felek aggodalmu­kat fejezik ki a közel-keleti helyzet állandó feszültsége mi­att, és megállapítják, hogy ed­dig nem sikerült haladást el­érni a konfliktus politikai meg­oldásában. Szükségesnek tart­ják, hogy Jarring nagykövet­nek, az ENSZ főtitkára szemé­lyi meghatalmazottjának lehe­tővé tegyék, miszerint a Biz­tonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának szellemében felújítsa a tanácskozásokat az Igazságos és tartós béke ki­alakítása érdekében, aminek feltétele az izraeli katonaság kivonása valamennyi megszállt területről, minden állam terü­leti érinthetetlenségének elis­merése, valamint a terület va­lamennyi országa politikai füg­getlenségének és területi egy­ségének az elismerése. A Szovjetunió és Franciaor­szág magatartása határozott, kihasználják a politikai lehető­ségeket, különösen a négyolda­lú tanácskozásokat, és továbbra is keresni fogják azokat az esz. közöket, amelyek lehetővé te­szik, hogy a Közel-Keleten mi­előbb megegyezést érjenek el. A Szovjetunió és Franciaor­szág szorgalmazza, hogy véget érjen a napjainkig • tartó kül­földi intervenció Indokínában, továbbá, hogy e térségben olyan politikai megoldást érjenek el. amely megfelel az e területen élő népek érdekeinek, továbbra is aktív erőfeszítéseket tesz­nek, hogy tanácskozásokkal segítsék ezt a megoldást, ame­lyek az e területen élő népek­nek lehetővé tennék, hogy az 1954. és az 1962. évi genfi egyezmények alapján önállóan, minden külső beavatkozástól mentesen határozhassanak sa ját sorsukról. Brezsnyev és Pompidou meg­vitatták azt a veszélyes hely­zetet, amely a kelet-pakisztáni események következtében az in­diai földrészen alakult ki, és igazolták, hogy eltökélten tö­rekednek továbbra is e terület békéjének a fenntartására. Ki­fejezték, hogy megértik azokat a nehézségeket, amelybe az in­diai kormány a menekülők tö­meges áramlása következtében ütközik. A tárgyaló felek remé­lik, hogy Kelet-Pakisztánban mielőbb megtalálják a problé­mák olyan politikai megoldá­sát, ami lehetővé teszi a mene­kültek visszatérését. A tárgyaló felek igazolják, hogy hűségesek az ENSZ alap. okmánya céljaihoz és elveihez, amelynek lehetőségeit, ami a béke támogatását és a vitás kérdések megoldását illeti, vé­leményük szerint teljesen ki kell használni, és kifejezik: kö­zös óhajuk, hogy folytassák a közös tanácskozásokat és eze­ket elmélyítsék annak érdeké­ben, hogy biztosítsák az ENSZ hatékonyabb tevékenységét. Hangsúlyozzák, milyen fontos szerepet játszik az ENSZ-ben a kölcsönös megértés és a két­oldalú tanácskozások. Brezsnyev és Pompidou ta­nácskozott a kétoldalú kapcso­latok különféle nézőpontjairól. Megelégedettségüket fejezték ki e kapcsolatok, a Francia Köz­társaság elnökének a Szovjet­unióban tett 1970 októberi lá­togatása utáni fejlődése felett. A tárgyaló felek megelége­déssel állapították meg a gaz­dasági és ipari együttműködés terén eddig elért haladást. Az 1969. május 26-án megkö­tött ötéves kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény óta a kiskereskedel­mi kapcsolatok tovább fejlőd­tek. Mindkét fél megelégedés­sel állapította meg, hogy jelen­tősen nő a Franciaországba im­portált szovjet gyártmányok mennyisége, s ennek keretében növekszik ebben az évben a gépek és berendezések részará­nya. E célból elhatározták, hogy új ösztönzőkkel fejlesztik a két ország kereskedelmi kapcsola­tait. Mindenekelőtt arra töre­kednek, hogy a 6Zovjet nyers­anyagok Franciaországba irá­nyuló szállításának növelésével egyidejűleg növeljék a francia behozatalban szovjet iparj be­rendezések részarányát. A tár­' gyaló felek kifejezték azt az óhajukat, hogy a most kidolgo­zandó nagyobb terveket reali­zálják. Ezzel kapcsolatban meg­elégedéssel mutattak rá azok­ra a Jó eredményekre, amelye­ket különösen a Szovjetunióban épített nagy faipari komple­xumnál értek el, valamint arra a jelenős szerepre, amit a fran­cia autóipar hivatott játszani azzal, hogy részt vesz szovjet teherautógyárak építésében. A francia kormány a maga részé­ről továbbra is támogatni fog­ja, hogy a szovjet szervezetek részt vegyenek Franciaország­ban a különféle ipari komple­xumok építésében. A tárgyaló felek megállapí­tották, hogy kölcsönös érdekük a szovjet földgáz értékesítése Franciaországban, valamint francia berendezések és anya­gok vásárlása a szovjet gázipar számára. Kölcsönösen koordi­nált intézkedésekkel töreked­nek arra, hogy ebben a kérdés­ben mielőbb egyezményre kerül­jön sor. A tárgyaló felek megerősí­tették, érdekük, hogy francia vállalatok részt vegyenek a rö­vid idő alatt befejezhető kö­zépnagyságú tervek megvalósi fásában. Ismételten megerősítették, vé­leményük szerint nagy jelen­tőségű a szovjet—francia együtt­működés a tudomány és a tech­nika területén. Megelégedéssel mutattak rá azokra az eredményeikre, ame­lyeket ezen a téren az 1966. jú­nius 30-án aláírt egyezmények után értek el, és pozitív mó­don értékelték különösen az állandó szovjet—francia vegyes bizottság 1971. július 22—24-i moszkvai 6. ülésszakának ered­ményeit. Ezzel kapcsolatban a tárgyaló felek megállapították az együttműködés jelentős eredményeit a kozmikus kuta­tás, az atomenergia békés cé­lokra való felhasználása terén. Különösen hangsúlyozták, mi­lyen jelentős a francia lézer­tükör elhelyezése a Hold fel­színén, a Mirabelle francia hid­rogénkamra üzembe helyezése Szerpuhovban, a szovjet—fran­cia egyezmény arról, hogy Franciaország természetes urán­ércét a Szovjetunióban dúsít­ják. Az együttműködés pozitív eredményeket hozott a mező gazdaság, az építőipar, a mű­építészet, a vízgazdálkodás, az orvosi kutatások, a vasúti köz­lekedés, a meteorológia és oceanológia területein is. Megerősítették azt a szándé­kukat is, hogy elmélyítik a szovjet—francia kulturális kap­csolatokat. Megelégedéssel vet­ték tudomásul, hogy haladást értek el az orosz nyelv tanítá­sában Franciaországban és a francia nyelv tanításával a Szovjetunióban, s megegyezlek abban, hogy ilyen irányban fo­kozzák törekvéseiket v Kijelen­tik, hogy továbbra is támogat­ni fogják a kultúra valamennyi területén megvalósítandó cse­réket, éspedig a rádió, a televí­zió, a művészet, a film, az ok­tatásügy, a népművelés, a sport és a tájékoztatás szakaszán, va­lamint a két ország lakosainak kapcsolatait, különösen az if­júsági szervezetek cserelátoga­tásai révén. Arra a következte­tésre jutottak, hogy, eltekintve az ezeken a területeken elért eredményektől, az együttműkö­dés jelentősen tovább bővíthe­tő. A tárgyaló felek megelége­déssel állapították meg, hogy Brezsnyev látogatása igazolta a két ország együttműködésé­nek állandó bővülését és elmé­lyülését, valamint azt, hogy a szovjet és a francia népek kap­csolatát a barátság és a köl­csönös tisztelet jellemzi. Ez a látogatás a békét szolgáló szov­jet—francia együttműködési egyezménvt üj színvonalra eme­li. Elégedettek vagyunk a tárgyalások eredményeivel Brezsnyev beszéde a francia televízióban Párizs — Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára október 29-én este beszédet mondott a francia televízióban. Az adást a szovjet televízió is átvette. Elégedettek vagyunk a Pom­pidou francia köztársasági el­nökkel és a francia kormány tagjaival folytatott politikai megbeszélések eredményeivel — mondotta Leonyid Brezsnyev. Az SZKP KB főtitkára kife­jezte azt a meggyőződését, hogy a szovjet—francia tárgyalások eredményei figyelmet keltenek nemcsak Franciaországban, ha­nem külföldön is. A Szovjetunió és Franciaor­szág elhatározták, hogy még lobban elmélyítik és megszilár­dítják a kölcsönös politikai együttműködést. A Szovjetunió és Franciaország még tökélete­sebben koordinálja azt a törek­vését, amelynek célja a béke felújítása mindenütt, ahol meg­sértették, és megszilárdítása ott, ahol létezik. Kifejeztük egyértelmű elha­tározásunkat, hogy magasabb színvonalra helyezzük a szov­jet—francia kapcsolatokat a közgazdasági, a tudományos, a műszaki területen, kialakítva ennek szilárd és hosszútávú alapját. Leonyid Brezsnyev hangsú­lyozta, hogy további jelentős lépést tettünk a szovjet—fran­cia baráti együttműködés meg­szilárdítása terén, s ez az együttműködés a béke, a nem­zetek biztonságának és függet­lenségének céljait szolgálja. Találkozásunkat a francia el­nökkel — mondotta Brezsnyev — a baráti légkör, a teljes őszinteség, a kölcsönös biza­lom és a megegyezés szándéka lellemezte. Az SZKP KB főtitkára hang súlyozta, hogy a szovjet nép nagy művek alkotásán dolgozik és eltökélten szorgalmazza a békét. Egész gazdasági fejlődésünk végső célja a szovjet nép élet­feltételeinek javulása — mon­dotta Leonyid Brezsnyev. Az életszínvonal a munkabérek nö­velésével jelentős mértékben emelkedik, egyidejűleg betart­va az árak stabilitását, és egyes árucikkek érát a lehetőségek szerint még csökkentik. 1975­ben a Szovjetunió lakosságának reáljövedelme átlag 30 száza­lékkal lesz magasabb, mint je­lenleg. A Szovjetunióban különösen a lakásépítés bontakozott ki. Az elmúlt ötéves tervidőszak­ban több mint 11 millió lakást építettek. A lakbér és a kom­munális szolgáltatások díjtéte­lei átlagosan a szovjet családok kiadásainak 4 százalékát képe­zik — mondotta Leonyid Brezs­nyev. Az a társadalom, amit épí­tünk, feltételezi az egész nép magas fokú műveltségét és a kulturális élet gazdaságát. A Szovjetunióban rövidesen áttér­nek az általánosan kötelező középiskolai művelődési rend­szerre. Az oktatás mindenütt díjtalan — jegyezte meg Leo­nyid Brezsnyev. A szocialista demokrácia to­vábbi fejlődése — mondotta — azt jelenti, hogy a dolgozó la­kosság széles tömegei egyre nagyobb mértékben vesznek részt az ország és minden tár­sadalmi ügy irányításában. Büszkék vagyunk erre, s ezt sokoldalúan támogatni fogjuk — leientette ki Leonyid Brezsnyev. — Amikor sikereinkről beszé­lek, egyáltalán nem szeretnék olyan benyomást kelteni, hogy nálunk minden ideális, és egy­általán nincsenek nehézségek és fogyatékosságok. Ez nem így van. Nem kevés bonyolult problémánk van, melyek megol­dására állandó figyelmet kell szentelnünk. Pártunk idejeko­rán és helyesen igyekszik fel­tárni ezeket a problémákat, hogy megoldásukra összponto­sítsa a nép energiáját és az or­szág erőforrásait. Általában ná­lunk a békés alkotómunka szép légköre uralkodik és derűlá­tóan tekintünk a jövőbe — mondotta az SZKP KB főtitká­ra. Leonyid Brezsnyev hangsú­lyozta, hogy a Szovfetunió ered­ményei még nagyobbak lenné­nek és kevesebb lenne a nehéz­ség, ha nem lett volna a német fasizmus által megindított há­ború. Az SZKP, valamint a Szovjet­unió kormánya és népe köteles­ségüknek tartják mindent el­követni azért, hogy ne enged­jék megismételni a háborús tragédiát. Ezt szolgálja orszá­gunk külpolitikája is — jelen­tette ki Leonyid Brezsnyev. Mindent elkövetünk, ami tő­lünk telik, hogy hozzájáruljunk a veszélyes háborús tűzfészkek­nek mielőbbi felszámolásához, amelyeket az agresszorok lob­bantottak lángra Indokínában és a Közép-Keleten. Meg akar­juk hiúsítani az agresszorok, a nemzetek függetlensége és sza­badsága ellenségeinek akcióit és terveit — jelentette ki Leo­nyid Brezsnyev. Az SZKP KB főtitkára rámu­tatott, hogy az SZKP XXIV. kongresszusa olyan programot fogadott el, amelyet számos or­szágban békeprogramnak nevez­nek. Kitartóan harcolunk az euró­pai államok tanácskozásának összehívásáért, amely fontos szakasza lehetne a valamennyi európai nemzet szilárd békéje és biztonsága szavatosságához vezető útnak. Örömmel fogad­juk, hogy ebben a kérdésben csakúgy, mint számos más kér­désben, a Szovjetunió Francia­ország megértésével és támoga­tásával találkozik. Azt akarjuk, hogy Európa végre valóban békés legyen, hogy az európai államok kap­csolatában ne kapjon helyet a fenyegetés, az erőszak alkalma­zása, hogy biztosítva legyen minden állam függetlenségének tiszteletben tartása és határai­nak sérthetetlensége. Azt akar­juk, hogy csökkentsék az egy­mással szemben álló hadsere­gek létszámát, fejleszteni akar­juk a kulturális és a műszaki együttműködést és a kölcsönö­sen előnyös kereskedelmet. OKTÓBER 26—29-ÉN Ivan Ja­kubovszkij marsallnak, az egye­sített fegyveres erők főparancs­nokának vezetésével Lengyel­országban tanácskoztak a Var­sói Szerződés katonai vezetői. Értékelték az egyesített fegyve­res erők harci előkészítését 1971­ben és megegyeztek az 1972. évi közös feladatokban. A KlNAI KORMÁNY nyilatko­zatot adott ki, amelyben hang­súlyozza, hogy Kína ENSZ-jo­gainak felújítása az amerikai imperializmus politikájának csődjét jelenti. A kínai kormány közölte U Thanttal, hogy a kö­zeljövőben elküldi küldöttségét New Yorkba. AZ ANGOL PARLAMENT jó­váhagyta a kormány javaslatát Nagy-Bi anniának a Közös Piac­hoz való csatlakozásáról. OTTO WINZER, az NDK kül­ügyminisztere befejezte ötna­pos hivatalos magyarországi 'lá­togatását. Winzert fogadta Ká­dár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő miniszterelnök AZ INDIAI—PAKISZTÁNI ha­táron tovább tart a feszültség. A pakisztáni tüzérség tüzet nyi­tott Agartala városra. Az indiai kormány adatai szerint 9 millió 587 ezer 897 kelet-pakisztáni menekült van Indiában. TITO jugoszláv elnök Nixon­naí való második megbeszélé­sével befejezte amerikai láto­gatása hivatalos részét, és Hous­tonba utazott. LEMONDOTT a Karjalainen által vezetett finn koalíciós kor­mány. Az. új finn kormány el­nökévé Teuvo Aurát Helsinki polgármesterét nevezték ki. AZ AMERIKAI SZENÁTUS sza­vazattöbbséggel elvetette a kül­földi segítségre vonatkozó tör­vényjavaslatot. A törvény el­vetése nem befolyásolja a viet­nami és a laoszi háborúra for­dított hozzájárulásokat, de érinti az Izraelnek fegyvervá­sárlásra nyújtott amerikai hi­teleket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom