Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-29 / 257. szám, péntek

FOLYTATÓD New York — Az ENSZ-köz­gyűlés politikai bizottsága foly­tatta a vitát arról a kérdésről, hogyan hajtják végre a nemzet­közi biztonság megszilárdításá­ról a közgyűlés múlt évi ülés­szakán elfogadott deklarációt. Grozev, Bulgária állandó ENSZ-képviselője felszólalásá­ban rámutatott: a nyilatkozat elfogadása óta eltelt év alatt pozitív lépésekre került sor az európai feszültség enyhítésére. E lépések a Szovjetunió és a többi szocialista állam békés kezdeményezései révén váltak lehetővé. Gorra libanoni küldött köszö­netét fejezte ki a Szovjetunió­nak, hogy az ENSZ-közgyölés elé vitte a nemzetközi bizton­ság kérdését. A közel-keleti helyzetről szólva kijelentette, hogy az e térségben kialakult helyzet veszélyezteti leginkább a nemzetközi békét és biztonsá­got az izraeli kormány politi­kája miatt. Szen, India állandó ENSZ­képviselője felszólalásában mél­tatta a Szovjetunió és India nemrég megkötött szerződésé­nek jelentőségét. A küldött ki­fejezte reményét, hogy a tömb­politika gyengülése Ázsiában véget vet olyan katonai szövet­ségek létezésének, mint a SEATO és az ANZUS, s ehelyett a regionális együttműködést fogja erősíteni. Szen kiielentette, hogy az in­diai szubkontinens legutóbbi eseményei nem hagyhatók fi­gyelmen kívül a nemzetközi biztonságról szóló vitában. A kelet-pakisztáni Jragikus ese­mények tűrhetetlen terhet rak­tak India vállaira egy olyan or­szág miatt, amely most háború­val fenyegeti szomszédját" mondotta, majd válaszul azok­ra a pakisztáni állításokra, hogy Indiának nincs mit aggo­dalmaskodnia a kelet-pakisztá­ni események miatt, hozzátette: „ami egy állam területén tör­Cinikus kije Belfast — Észak-Írországban tegnapra virradó éjszaka is folytatódtak a lövöldözések és a robbanások. Egy brit tisztet és egy rendőrt megöltek. Belfast nyugati részében nyolc órán át tartó harc dúlt. A katonai parancsnokság köz­K A VITA ténik, az valóban áz ő dolga, de amikor ,a kérdéses események emberileg és anyagilag is érin­tenek egy másik országot, a dolog óhatatlanul is komoly kérdéseket vet föl az illető or­szág nemzetközi felelősségével kapcsolatban". Washington — Az ENSZ-köz­gyűlésen részt vevő diploma­ták hatalmas többsége nagy megdöbbenéssel fogadta Nixon amerikai elnöknek a Kínai Nép­köztársaság ENSZ-tagságáról lefolyt szavazás alatti lelkes ünnepléssel kapcsolatos kiro­hanását. Az amerikai elnök említett nyilatkozatában „megdöbbentő­nek" és az amerikai politiká­val szembeni „nyílt ellenséges­ség" megnyilvánulásának ne­vezte azt a spontán ovációt, amely azután tört ki, hogy a közgyűlés szavazattöbbséggel elvetette az amerikai javaslatot, hogy Tajvannak a világszerve­zetből való kizárását fontos kér­désnek n-inősítsék. Noha az elnök — szavai sze­rint — csupán amiatt háboro­dott fel, hogy egyes küldöttek úgymond „gusztustalan módon adtak kifejezést az Egyesült Államok álláspontjával szembe­ni véleményüknek", nem tart- , ják kétségesnek, hogy a táma­dás mögött az amerikai kor­mányzatra a vereség miatt ér­zett csalódása húzódik meg. Ezt a feltételezést támasztja alá a Fehér Ház szóvivője által nyil­vánosságra hozott elnöki nyi­latkozatnak az a kitétele, amely az ENSZ-költségvetéshez való amerikai hozzájárulás csökkentésével fenyeget. Mint a hírügynökség jelenté­seiből kitűnik, jelenleg még nem tudni, a Nixon-féle fenye­getőzéseket követi-e valamilyen gyakorlati megtorló lépés, az azonban világos, hogy az ENSZ költségvetésével foglalkozó kül­döttek alapos vizsgálat alá ve­szik azt. entés lése szerint a katonák hat orv­lövészt ártalmatlanná tettek. „Ha elkerülhetetlen lesz, gyermekekre is lőni fogunk" — jelentette ki Peter Johnson őr­nagy, az észak-írországi brit egységek parancsnokságának képviselője. néhány A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT Politikai Bizottsága fel­hívásában élesen tiltakozik a Görögocszágban megindított új terror-hullám ellen, és egyidő­ben felszólítja a dolgozókat, hogy csatlakozzanak a görögor­szági megtorlások ellen szerve­zett tiltakozó akciókhoz. AZ ARGENTIN KOMMUNISTA PÁRT Végrehajtó Bizottsága fel­szólította az argentin népet, hogy őrizfee meg a reakciós erőkkel szembeni éberségét, mert a hadseregben, az állami és hatalmi apparátusokban még nem számolták fel teljesen a felkelő központokat. ALLENDE chilei elnök dekré­tumot írt alá, melynek értelmé­ben a .nemzetgazdaság legfel­sőbb szintű szabályozására gaz­dasági irányító bizottságot hoz­nak létre. MITCHELL SHARP, kanadai külügyminiszter felszólította William Rogerst, hogy tilta­kozzon az Amcsitka szigeten szervezett amerikai földalatti atomrobbantások ellen. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK elő­ször ismerte be, hogy Okina­wán atomfegyvereket tárol. Ro­gers, amerikai külügyminiszter ugyanis a szenátus külügyi bi­zottságában bejelentette, hogy az Egyesült, Államok kivonja atomfegyvereit az említett tá­maszpontról. WERNER BEST, volt SS-tiSZ­tet — aki 11 ezer lengyel ál­lampolgár haláláért felelős — ismét letartóztatták. Best már 1969—1971-ben volt vizsgálati fogságban, de akkor „bizonyíté­kok híján" felmentették. A FINNORSZÁGI Turkuban Svédország, Norvégia, Dánia, Finnország és Izland miniszter­elnökei tárgyalásokat folytat­nak az északi országoknak a Közös Piachoz fűződő jövőbeni kapcsolatairól. PÁRIZSBAN az „Avtopromim­port" nevű szovjet külkereske­delmi társulat szerződést kötött a „Renault" francia vállalattal a diesel-motorok gyártására vo­natkozólag. Kommentárunk ——— ÖSSZEKÖTŐ SZÁLAKAT KERESVE Többször is megállapítottuk, hogy ritkán tapasztalt dip­• lomáciai aktivitás jellemzi az idei őszt. Látogatásokra kerül sor a legmagasabb szinten, s e téren a szovjet vezetők „tartják a rekordot". Ugyanakkor szembeötlő az a tény is, hogy a békeküldetésben járó szovjet vezetők látogatásai már­is elkezdték az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett békeprogram valóra váltását, az idő, az események a kong­resszus megállapításait igazolják. Koszigin kanadai látogatását sajtókampány előzte meg, melyből érezhető volt, hogy Kanadában nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a szovjet kormányfő látogatásának, mely alka­lom elsősorban a két ország kiaknázatlan gazdasági lehetősé­geinek felhasználására, másrészt politikai állásfoglalásainak egymáshoz közelítésére. Koszigin kanadai látogatása nem volt mentes zavaró mo­mentumoktól. Kanada erősen fejlett tőkésország, melynek mind európai, mind ázsiai érdekeltségei vannak, s ezért próbál reá­lis politikát folytatni az itteni szocialista országok irányá­ban. Ugyanakkor történelmi fejlődésének sajátosságait tekint­ve különféle elemek gyűjtőhelye is lett, amelyek „nagy alka­lomra" várva vándorolnak be Kanadába, s itt nem egy alka­lommal a reakciós erők bázisául szolgáltak. Noha ezek az elemek megpróbálták Koszigin látogatását szovjetellenes pro­vokációkra felhasználni, a kanadai nép hangulatának spon­tán megnyilvánulása, valamint a vendéglátó kormány maga­tartása világosan bizonyította, hogy a barátság elmélyítése szükségességének a felismerése hatja át a szovjet—kanadai kapcsolatokat. Nem puszta udvariasság megnyilvánulása volt az, amikor Fillon, a kanadai gyáriparosok szövetségének elnöke kijelen­tette, hogy „a kanadaiak sokat tanulhatnak a szovjet ipart és tudományos vívmányokból". Ugyanis ez a szellem hatja át a két ország között aláírt csereegyezményt ls, amely meg­állapítja, hogy „mindkét kormány ösztönzi és támogatni kí­vánja az érintkezéseket és a cseréket a mezőgazdaság, a ha­lászat, a bányászat, az energetika, a természet- és környezet­védelem területén, valamint a természeti kincsek fokozottabb kiaknázásának szférájában, főképp ott, ahol a földrajzi és az éghajlati tényezők azonos feltételeket teremtenek és azonos problémákat okoznak". Vonatkozik ez egyebek között a sark­köri területek lehetőségeinek kihasználásában való együttmű­ködésre. A jövőre nézve nagyon bíztatóan hangzanak Koszigin elv­társ szavai, amelyeket bizonyos alkalomkor Kanadában mon­dott. „Szükséges, hogy politikai kapcsolataink legyenek. Ér­vényben van egy jegyzőkönyv, amely előírja közöttünk az információk cseréjét politikai kérdésekben. Ez igen fontos ok­mány, amelynek rendelkezéseit szigorúan betartjuk, s amely­nek végrehajtásával elégedettek vagyunk. Szükséges, hogy köl­csönös megértés legyen közöttünk a gazdasági kapcsolatok területén is. Meg kell mondanom, hogy gazdasági téren még kevéssé ismerjük egymást, azokat a csatornákat, amelyek összekapcsolhatnak bennünket." Ugyanekkor Koszigin úgy nyi­latkozott, hogy nyitva kell hagyni az ajtókat a fennálló gaz­dasági tömörülések között a nemzetközi együttműködés érde­kében. Jó mederbe terelődtek a szovjet—kanadai kapcsolatok. A szovjet külügyminiszter útjának másik állomása Havanna volt. Rövid kubai látogatása alkalmul szolgált a szovjet—kubai kap­csolatok fejlődésének áttekintésére, a Szovjetunió sorsdöntő szerepének újbóli értékelésére és a jövőbeni együttműködés még szorosabbá tételére. L. L. Közismert tény, hogy Cseh­szlovákia és a Lgngyel Nép­köztársaság között immár hagyományosan rendkívül szívélyesek és, tegyük hoz­zá, riíélyek a gazdasági, va­lamint politikai kapcsolatok. Az utóbbi esztendők során, főként a Komplex Program elfogadását követően minő­ségileg is megváltozott az együttműködés szintje. Mind a hazai, mind a lengyel köz. vélemény érdeklődéssel te­kint a kapcsolatok további fejlesztése elé. Úgy véljük, hogy a Jószomszédi kapcso­latok útjába sem ma, sem a jövőben nem gördülnek aka­dályok. Végeredményben az derül ki az alábbi interjú­ból is. • Pillanatnyilag miként ér­tékelhető a csehszlovák—len­gyel gazdasági kapcsolatok a KGST-n belül? Milyen meny­nyiségi és minőségi változások várhatók a közeljövőben, kü­lönös tekintettel a Komplex Program elfogadására? • A kérdés olyan időben hangzik el, amikor még nem le­hetséges a mi viszonyaink kö­zött konkrétan válaszolni rá. Lengyelországban most van folyamatban az új ötéves terv irányelveinek a kidolgozása és általában most születik a gaz­dasági-politikai koncepció. Ép­pen ezért általánosságban kell válaszolnom kérdésére. A szo­cialista közösség több országa immár törvényesítette ötéves tervét. A lengyel ötéves tervet majd a pártkongresszus fogad­ia el. Pillanatnyilag széles kö­rű vita folyik az irányelvekről. Tény, hogy a KGST-n belül el­fogadták a Komplex Progra­mot. Ám számunkra, ebben a pillanatban ez a program még csupán keretterv, lebontásán jelenleg szakemberek dolgoz­nak. A Komplex Program el­fogadását követően az egyes reszortok hozzáláttak a lehető­ségek felkutatásához. Ennek a munkának az eredménye in­tegrális része lesz új ötéves tervünknek. Ha a tervelőkészí­tés az előrejelzett ütemben ha­lad tovább, úgy márciusban ke­rül a felsőbb fórumok elő. Ugyanakkor hangsúlyoznom kell, hogy az 1972. esztendőre immár elkészült a népgazdasá­gi terv. Elmondhatom, hogy a tervezésnél ügyelünk a kétol­dalú gazdasági egyezmények maradéktalan teljesítésére is. Ami a KGST-én belüli kapcso­latainkat illeti, elmondhatom, hogy elégedettek vagyunk. Hoz­zájárulunk a közös beruházá­sokhoz, nem csupán Csehszlo­vákiában, hanem a többi szo­cialista országban is. Ezen az alajaon ugyanis több probléma oldható meg. Csehszlovákia pél­dául tevékenyen hozzájárul a lengyelországi kén kiaknázásá­hoz. A befektetéseket kész áru­termékekkel egyenlítjük ki. Ha­sonló a helyzet a rézbányászat terén is. Sőt, nagyon jó tapasz, talataink vannak a - komplex dokumentáció-cserét illetően. • A kooperáció bővítése ter­mészetesen a hazai ipari kapa­citások, illetve a nyersanyagbá­zis bővítésével jár. Ebben a te­kintetben lengyelországi vi­szonylatban milyen intézkedé sek várhatók? • Husák és Štrougal elvtárs legutóbbi látogatása után arra gondolunk, hogy a gazdasági együttműködésnek még gyor­sabb ütemben kell fejlődnie. Mindezt természetesen kétolda­lú szerződések rögzítik. Úgy véljük, hogy az árucserének is gyorsabbnak, Illetve nagyobb terjedelműnek kell lennie. Az erre vonatkozó irányelveken már dolgoznak szakembereink. Annyit mondhatunk, hogy ré­szünkről fontos a gazdasági ko­opreráció további bővítése, mind Csehszlovákiával, mind a szo­cialista közösség országaival általában. Véleményünk sze­rint ebben a vonatkozásban a legjobb út a műszaki bázis fej­lesztése. Természetesen hazai viszonylatban is mindent meg­teszünk, hogy forrásainkat a lehetőségekhez mérten a koo­peráció szolgálatába állítsuk. • Lengyelország számára me­lyik ágazatban a legelőnyösebb az együttműködés Csehszlo­vákiával? Kielégítő-e ennek az együttműködésnek a szintje? 0 Ennek a ténynek a megál­lapításán pillanatnyilag szintén dolgoznak szakembereink. Az egyes reszortoknak kell min­denekelőtt javaslatot tenniük. Ezt természetesen megfontol­tan, alaposan és nem utolsó sorban tudományosan is doku­mentálni kell. A kooperáció további bővítésének kérdéseit ezen túlmenően műszakilag ls részletesen kidolgozzuk. Nera elhanyagolandó momentum eb. ben a tekintetben a speclalizá­ciő kérdése. Mi, a magunk ré­széről arra is gondolunk, hogy az együttműködés a másik fél számára is maximálisan előnyös legyen. Az együttműködés szintjét illetően leszögezhetjük tán, hogy mindeddig nem si­került kimeríteni az összes tar­talékot. • A tudományos-műszaki forradalom korszakában rend­kívül fontos az együttműködés a kutató intézetek szintjén is. Miben lehetnének a csehszlo­vák tudományos munkahelyek, illetve szakemberek nagyobb se­gítségére Lengyelországnak? • Előrejelzem, ez nem az „én asztalom". Véleményem szerint ebben a tekintetben szintén nagyon előnyös az együttműködés. Arra kell ügyelnünk, nehogy duplicitá­sokra kerüljön sor a tudomá­nyos kutatásokat illetően, S eb­ben a vonatkozásban nem csu­pán részletkérdésekről van szó, hanem általában a tudományos kutatás rentabilitásáról. Nálunk az utóbbi időszakban megvál­tozott a helyzet Az a tény, hogy a tudományos munkahelyek szorosabb kapcsolatba kerültek a termeléssel, pozitív eredmé­nyekkel kecsegtet. Ebben a vo­natkozásban, természetesen, minden a realizáció gyorsasá­gától függ. Azt az elvet követ­jük, hogy egyes üzemeknek feladatul adjuk a realizác'ó gyors végrehajtását, s ezt ter­mészetesen megfelelően jutal­mazzuk is. A múltban ezt a kérdést jelentősen elhanyagol­ták. Kérdését illetően leszö­gezhetem. hogy szívesen műkö­dünk együtt csehszlovák szak­emberekkel, jó tapasztalataink vannak, sőt szeretnénk, ezt az együttműködést tovább bővíte­ni. Csehszlovákiában kiváló gépipari szakkáderek vannak, akiknek segítségét szívesein vesszük, sőt megállapodásaink alapján igényeljük is. • Lengyelország számára ko­moly feladatnak számít a me­zőgazdaság gépesítése. A cseh­szlovák mezőgazdasági gépipa­ri termékek elegendő mennyi­ségben kerülnek a lengyel piac­ra? • Valóban fő feladatként je­löltük kl a mezőgazdaság gyors és célszerű gépesítését. Felme­rül azonban ezen a téren egy probléma. A csehszlovák gépek kizárólag a nagyüzemi mező­gazdaság céljait szolgálják. Bár Lengyelországban Ilyen gépek­re is szükség van, gondolni kell a kisgazdaságokra is. Ez azon­ban nem zárja kl az együttmű­ködést. Amennyiben a csehszlo­vák mezőgazdasági gépek para­méterei (műszaki jellemzői) megfelelnek számunkra, szíve­sen látjuk azokat hazai piacún, kon, sőt minél többet szeret­nénk belőlük. Ez nem utolsó­sorban a mezőgazdasági struk­túra kérdése is • A KGST-n belüli együttmű­ködés nem csupán gazdasági, hanem fontos politikai tényező is a szocialista világrendszer­ben. Lengyel részről miként ér­tékelik Csehszlovákia tevékeny­ségét a KGST ben általában, il­•letve ebből a szempontból mi­ként értékelhető a csehszlo­vák—lengyel együttműködés? 9 A szocialista integráció valóban politikai kérdés is. A gazdasági együttműködés tu­lajdonképpen a kétoldalú kap­csolatokon alapszik, annak el­lenére, hogy a Komplex Prog­ram az általános irányt is meg­szabja. Mi Csehszlovákia sze­repét a KGST-n belül pozitívan értékeljük, s úgy véljük, hogy a csehszlovák—lengyel kapcso­latok szintén hozzájárulnak a szocialista világrendszer politi­kai és gazdasági megszilárdulá­sához. BALOGH P IMRE Vannak még „rejtett tartalékok"!... Bővül az árucsere-forgalom? # Kerüljük a duplicitásokat # Csehszlovákia pozitív szerepe a KGST-ben Az Oj Szónak nyilatkozik Stanislaw Godowski, a Lengyel Népköztársaság Minisz­tertanácsa melletti Állami Tervbizottság koordinációs bizottságának igazgatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom