Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-29 / 257. szám, péntek

iilWR A Karlova Ves-i lakótelep EREDMÉNYEKBEN GAZDAG ÉVTIZED Húsz év telt el azóta,• hogy az Építésügyi Minisztérium jóváhagyta a Bratislavai Magasépítő Vállalat megalakításéról szóló dokumentumot, amely lényegben több építőipari üzem egyesítését jelentette. Az 1951 —1958-as években az akkori bratislavai kerület járásaiban, sőt a žilinai kerület ilavai járásában is végzett építészeti munkálatokat. Segített a trineeieknek é

s a Barátság Vasútvonal építésénél is. A vállalat életében 1959. január l-e jelenti a határkövet, dmikor az akkori Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság hatáskörébe került. Ettől kezdve lényegesen növekedett a kapacitása, és megkapta a Mlynské Nivy-i panellgyárat is. VÁLASZTÁSI széljegyzet Egyenlő választójog Mit jelent tulajdonképpen a választójog egyenlősége — kérdezi egyik olvasónk. Nos, lényegében annyit, hogy minden választónak egy szavazata van és ennek ugyanolyan értéke van, mint bárki más szavazatának. Ezen túlmenően minden megválasztott képviselőre hozzávetőleg azonos számú lakos jut Nem új dolog ez és a tőkés államok többségének alkotmánya is kifejezetten rögzíti ezt a demokratikus intézményt. Csakhogy ott más az elmélet és más a gyakorlat. Az esetek zömében nagy szava van az ún. választási geometriának és a mandátumelosztás olyan rendszerének, amely mindenképpen az uralkodó osztálynak és a kormányzó pártnak kedvez. Angliában és Franciaországban például, amelyekben a polgári demokrácia jelentős hagyományokra tekint het vissza, egy-egy választókerület népességében az eltérés néha eléri az 50 ezer főt is. ami természetesen nagy mértékben megcsorbítja a választójog egyenlőségét. A brit választási rendszer, amely lényegében két erős párt rendszere, nemcsak az egyes választókerületekben, hanem országos viszonylatban is diszkriminálja a többi pártot. Az itt érvényesülő „többségi rendszer nél" ugyanis azt a jelöltet választják meg, akinek egy szavazattal többje van, mint az utána következő jelöltnek. Ezzel egyidejűleg a meg nem választott jelöltekre leadott szavazatok érvényüket veszítik, mintha ezek a választók nem is szavaztak volna. Ilyfornián gyakori eset. hogy a kisebbség foglalja el a kormányzás szempontjából döntő fontosságú posztokat. Azok a pártok pedig. amelyek a választókerületekben alulmaradtak — szavazataik számától függetlenül — nem jutnak képviselethez az adott hatalmi-igazgatási szervben. |g) Sok vagy kevés? Lakásban nem bővelkedünk. Ezérl tehetjük fel a fenti kérdést most is, amikor a vállalat húszéves munkájáról beszélünk. Az általuk elvégzett munka értéke több mint 7 milliárd korona. Csaknem 50 000 lakast építettek, ami egy 200 eze"- lakosú városnak felel meg. A szobai forgó időszak alatt mintegy 30 lakótelepen dolgoztak. Hogy csak néhányat említsünk: A štrkoveci, a poseni, az ostredkyi, a trávnikyi és a legutolsó, a barónkai. Hogy a fővárosnak mit jelent a vállalat húsz éves munSája, azt legjoboan az alábbi statisztikai edatok bizt, nyitják: 1945-ben Bratislavában 31 766 lakás volt. — ebből 938 a századforduló előtt épült —, vagyis átlagban 4,5 lakosra jutott egy lakás, addig ma már a lakások száma 9758. Az egy lakásra eső átlag pedig 3,34 főre csökkent. A lakásokon kívül számos középületet is felépítettek, jóllehet e téren akadtak és akadnak fogyatékosságok. Az ő nevükhűz fűződik a Devín szálló, a Mezőgazdasági Minisztérium épülete, a Téli Sportcsarnok, a Krematórium, a Prior áruház stb. építése. Több főiskolai épület is dolgozóik munkáját dicséri. Ölt építétték a Mladá Garda, a Horský Park, a Bernolák utcai és a Mlynská Dolina-i internátust is, amelyek nyolcezer diák befogadására alkalmasak. Egészségügyi közpon tot illetve kórházat építettek Myjaván, Trenčínben, Bratislavában. s a földrengés következtében elpusztult jugoszláviai Skopje városban is. így sorolhatnánk tovább a vállalat által végzett munkálatokat. Szocialista munkaverseny a mozgatóerő A vállalat ma már több mint hatezer munkást alkalmaz. A a Pavel Adamik, Nagy Béla, Mikóczi Sándor, František Ju riga, Fekete Árpád vezette cso portok, amelyeknek tagjai min dig becsülettel helyálltak, ki váló munkát végeztek. Az idei jubileum alkalmából is számos dolgozó részesült kitünte tésben. Nem érdektelen megemlíteni. hogy a vállalat 1954ben „Az építésben szerzett érdemekért" kitüntetést, 1905-ben a Munkaérdemrendet kapta. Természetesen sok még a teendő, főleg a fiatalok körében kell még eredményesebb poli tikai munkát kifejteni, mivel a SZISZ-nek a vállalatban csak 400 tagja van. Az első ifjúsági munkabrigádok eredményei azonban kezességet jelentenek arra, hogy a közeljövőben a vállalatnál e téren is lényeges változás áll majd be. Mit mutat az idei mérleg? A két évtized alatt többször előfordult, hogy a vállalat hiánnyal zárta az évet. Hogyan lesz ez gz idén? Az évi tervet december 20-ig akarják teljesíteni. Ugyanis eddig 2233 la kást adtak .át rendeltetésének, ami lényegében azt jelenti, hogy már csak 930 lakást kell befejezniük. Örvendetes tény az is, hogy egyre jobban előtér be kerül a komplex lakásépítés. Persze még mindig nem olyan mértékben, mint ahogyan azt mindnyájan szeret' nénk. Ennek több objektív és szubjektív oka van. A vállalat vezetősége és dolgozói min den tőlük telhetőt megtesznek, hogy a jövőben e téren is lényegesen változzon a helyzet. A több mint hatezer dolgožot alkalmazó Bratislavai Magas építő Vállalat — dolgozóinak 65 százaléka magyar nemzetiségű — jubilál. Ünnepel, de ugvanakkor nagv feladatok előtt áll. Az idén 3163 lakást' kell elkészíteniük, de 1975 benmár 5050-et. Az ötéves terv A Fekete Árpád vezette kollektíva kezdet kezdetétől a szocialista munkaversenyt tekintették a termelés mozgatóerejének. Volt időszak, amikor egyesek e mozgalmat a háttérbe akarták szorítani, de igyekezetük kudarcba fulladt. A Szocialista munkabrigád büszke címért 80 kollektíva versenyez, Több munkaközösség állami kitüntetés tulajdonosa. Az eltelt két évtized alatt olyan összeforrott kollektívák jöttek létre, mint éveiben összesen 18 850 lakás felépítése a feladatuk. Ehhez több egészségügyi közpent, a Kijev szálló, kutatóintézetek és egy panellgyár építését is el kell végezniük. Bíznak abban, hogy a kitűzött feladatokat valóra is váltják. Erre kötelezi őket az idei jubileum, és a párt XIV. kongresszusa határozatából reájuk háruló feladatok. NÉMETH JÁNOS Százezer kilométer a föld alatt Mi a XX. szazad legfontosabb 'tüzelőanyaga? Kezdetben a szenet hívták ,.'az ipar kenyerének" A szenet a kőolaj váltotta fel, majd hamarosan növekedni kezdett a földgáztermelés. Véletlen-e ez? A választ a gazdaságossági számítások adják meg: egy tonna olaj kitermelése hatszor, egy tonna gázé harmincszor olcsóbb, mint egy tonna kőszéné. Ezért az orsz.-íg fűtőanyagmérlegében az olaj és a gáz aránya fontos ismérve annak, mennyire dinamikusan fejlődik a gazdaság. A modern gazdaságtervezés elsőrendű feladata a fütőanyagjnérleg szerkezetének korszerűbbé tétele. 1928-ban. az első ötéves terv kezdetekor a Szovjetunióban mindössze 300 millió köbméter gázt termeltek. Ez mind az olajkutakból tört fel mint „kísérőgáz". 1970-ben már 198 milliárd köbméter földgázt ter meltek ki. A Szovjetunióban eddig több mint 16 trillió köbméter földgázt tartalmazó lelőhelyet tártak fel, ebből tizenhárom trillió köbméter az elmúlt ötéves tervidőszakban végzett kutatások eredménye. A Tyumeny területen levő lelőhely több mint kilenctrillió köbméter földgázt tartalmaz. Közép-Ázsiában és Kazahsztánban mintegy háromtrillió, Orenburg területen pedig kéttrillió köbméter a földgázkészlet nagysága Tyumeny terület északi részén olyan hatalmas lelőhelyeket fedeztek fel, melyekhez fogható nincs másutt a Földön. így például Urengojszkoje a legutóbbi adatok szerint mintegy négytrillió köbméter földgázt rejt magában. Közvetlen szomszédságában Medvezsje, Zapoljarnoje, jubilejnoje szintén felveszik a versenyt Hollandia, Algéria és az Egyesült Államok leghatalmasabb lelőhelyeivel. Tudnunk kell. hogy a Szovjetunióban nemcsak a hatalmas természetes lelőhelyeken termelnek gázt. A falvakban "mezőgazdasági nyersanyagokat feldolgozó ipari üzemeket létesítenek. s a mellettük levő kis gáztartályok látják el a falusi ipart lűtőányaggal és energiával. Az olaj és gáz kitermelésének gyors növekedése lehetővé tette, hogy a Szovjetunió fűtőanyagmérlegében részarányuk 59,3 százalékra nőjön. Ez az arány 1975-ben már 67 százalék lesz, ami világviszonylatban a legjobbak közé tartozik majd. A Szovjetunióban' a nyersvas és az acél négyötödét földgázüzemű kohókban termelik, a cementgyártásban a fűtőanyagnak kétharmad része, a villamosenergia-termelésben egyharmad része földgáz, s ezen kívül számos vegyíanyag és.műtrágya készül földgázból. A mezőgazdaság is sok helyütt használ gázt. Az utóbbi időben so

: kat foglalkoztatja a tudósokat a takarmánynak alkalmas mesterséges fehérje előállítása; itt is a földgáz bizonyult a legjobb nyersanyagnak. A gáznak nagy szerepe van a háztartásokban is: a Szovjetunióban több mint százmillió ember főz gázon. Az új ötéves tervidőszakban, tehát 1975-ig újabb ötvenhatmillió ember jut hozzá' . ehhez az olcsó fűtőanyaghoz. Az ötéves tervidőszak végére a földgáztermelés eléri az évi 300—320 milliárd köbmétert. Ez a növekedés ugyan nagyon nagynak tűnik, de mégis reális: a Szovjetunióban mintegy hatszáz földgázlelőhely található. A kutatásokat továbbra is folytatják, hiszen szakértők véleménye szerint a Szovjetunió területének több mint leién lehetséges kőolaj- és földgáz előfordulás. A legfontosabb feladat íz egységes gázhálózat megteremtése. Történelmileg úgy alakult, hogy a Szovjetunióban kitermelt földgáz nagyobbik részét az ország európai része használja fel. A földgázkészleteknek viszont aránylag kis része található itt. A Szovjetunió európai részén több mint tizenöt gázvezeték-rendszert építettek, ezek szállítják a gázt a lelőhelyekről a föilVasználiis helyére. Ezek a ve?etékek Moszkva, Osztrogozsszk. Vlagyimir, Ufa, Gorkij, Kaza.ny, Cserepovec, Torzsok 1 s vÁrosok körzetében" kup.'s.MuunáS egymáshoz; Ez a rt .„.í..3r lehetővé le. szi, hogy megváltoztassák a gázszállltás irányát, ésszerűbben használják ki az ország fűtőanyagkészleteit, az iparvidéket és a lakosság szükségleteivel összhangban szabályozzák a gáz szállítását. Folytatódik a Szovjetunió egységes gázhálózatának kiépítése. Az ötéves terv folyamán legalább harmincezer kilométer hosszúságú új föld alatti gázvezetéket kell építeni, 1975ben a gázfövezetékek teljes hossza eléri majd a százezer kilométert. Ennek ellenére az egységes gázhálózat teljes kiépítéséig még számos, tudományos és műszaki probléma vár megoldásra. Azokon a rendkívüli méretií lelőhelyeken, amelyeknek gázkészlete eléri a több trillió köbmétert, évente ötven-százötven milliárd köbméterre növelhető a termelés. Ehhez azonban a szokásos 125—150 milliméter ármérőjű furatok helyett 250 milliméter átmérőjű furatot kell készíteni. A napi háromöt milliárd köbméter gázt szolgáltató, igen magas hozamú kutak létrehozásával kapcsolatos kutató- és kísérleti munka gyakorlatilag befejeződött. Ahhoz azonban, hogy ezt az óriási tömegű gázt sok ezer kilométerre el tudják szállítani, hatalmas, minden eddiginél nagyobb méretű gázvezetékekre van szükség. Az Uhta-Torzsok közötti szakaszon már működik egy 1220 milliméter átmérőjű gázvezeték, egy hasonló pedig épül Közép-Ázsia és a központi vidékek között (a második ág). A legközelebbi jövőben megkezdik egy 1420 milliméter átmérőjű gázvezeték építésé*, késóbb pedig még nagyobb átmérőjüeket ls építenek majd, hogy a hatalmas mennyiségű gázt a Tyumeny terület északi részén lévő páratlan lelőhelyekről a központba vezessék. A nagy gázlelőhelyek feltárásával kapcsolatban még egy probléma merül fel. A mélán mellett néhol kéntartalmú vegyületeket, kondenzvíz, hélium és más anyagok is előfordulnak. Hogy ezeket is maradéktalanul hasznosítani lehessen, különleges gázfeldolgozó üzemeket kell építeni. A kilencedik ötéves terv folyamán hét ilyen üzem épüi majd Meg kell szervezni a folyékony földgáz előállítását is. A mínusz 160 fokra hűtött földgáz egy atmoszféra nyomáson cseppfolyósodik, és térfogata az eredeti hatszázad részére csökken. Ez lehetővé teszi, hogy a földgázt folyékony állapotban szállítsák nagy távolságra. Ennek gazdasági előnyeit nem is kell magyaráznunk. A földgázexport fontos szerepet tölt be a Szovjetunió külkereskedelmében. Az érvényes megállapodások értelmében a Szovjetunió gázt szállít a Lengyel Népköztársaságnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak, a Magyar Népköztársaságnak és a Német Demokratikus Köztársaságnak. Ausztria is vásárol szoviet földgázt, és földgázszállítást megállapodások születtek Olaszországgal, a Német Szövetségi Köztársasággal és Finnországgal is. Nemrég parafálták azt az egyezményt, amelyben a Szovjetunió vállalja, hogy húsz éven át évi 2,5 milliárd m

3 földgázt szállít Franciaországnak. A jövőben egyre gyorsabb ütemben növekszik a gázkivitel. Különösen a cseppfolyós propán, bután és izobután exportjának jósolhatunk nagy jövöt. Miközben a Szovjetunió nagy mennyiségű gázt exportál, vásárol is gázt, mégpedig Afga nisztántól. Nemrégen avatták fel a transziráni gázfövezetéket, amely Irán déli részétől i Kaspi-tenger partjáig húzódik. A szovjet—iráni megílla podás értelmében a Kaukázusontúl évente tizmilliárd kvbméter földgázt kap ipari, mezőgazdasági és háztartási cé lókra. l-ó)