Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-28 / 256. szám, csütörtök

PEKING ELEGEDETT „Hangyák a forró tepsiben ..0 A New York Times sajnálkozik KÖSZÖNTÜNK KOSZIGIN!" New York — Adam Malik, az ENSZ-közgyűlés elnöke nyilatkozatában örömmel könyvelte el, hogy a Kinai Népköztársaság elfoglalhatja helyét a világszervezetben. Peking — Az Oj Kína hírügynökségnek kedden az éjszakai órákban kiadott terjedelmes beszámolója megállapítja: a Kinai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak helyreállítása „győzelem a világ népei számára és teljes vereség az Egyesült Államok szempontjából, amely megpróbálta az ENSZ-re kényszeríteni erőpolitikáját, és körömszakadtáig ragaszkodott ahhoZj hogy megakadályozza a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállítását". Az Oj Kína részletesen beszámol a szavazás eredményéről, az azt megelőző amerikai manipulációkról, kiemelve, hogy az Egyesült Államok megbízottjai „úgy rohangáltak össze-vissza, mint hangya a forró tepsiben", fenyegetésekkel és ígéretekkei igyekeztek újabb támogatókat szerezni saját javaslatuknak. Az amerikai és japán reakciósok tervének meghiúsulása a kínai nép és a különböző baráti országok népének győzelme, amelyek huzamos időn át közös harcot folytattak a nemzetközi jog érvényesítéséért. De az amerikai és japán reakciósok sohasem fognak belenyugodni kudarcukba, folytatni akarják bűnös terveiket, amelyek szerint „két Kína van", „egy Kína és egy Tajvan", „Tajvan státusát később kell meghatározni", „független Tajvant kell létrehozni". „A kínai nép továbbra is nagyfokú éberséget tanúsít és különböző országok népeivel együtt folytatja harcát, hogy tökéletesen szétzúzza az amerikai és japán reakciósok ilyen terveit" — fejeződik be az Oj Kína közleménye. Az ENSZ köreiben egyöntetű a vélemény, hogy a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZjogainak helyreállításával a tagállamok meghajolnak a realitások előtt, annak tudatában, hogy egyszerűen képtelenség tovább fenntartani egy olyan helyzetet, amelyben egy olyan hatalmas ország, mint a Kínai Népköztársaság nem vesz részt a világszervezet munkájában. Ami az Egyesült Államokat illeti — állapítja meg a többi között az AFP-kommentár, az amerikai kormány „két Kína" politikájával már régóta csak a „karzatnak játszott", ugyanúgy tudatában volt a realitásoknak, mint mások. James Reston, a New York Times ismert szemleírója szerint a „két Kína" politika olyan volt, mintha valaki „házasságot ajánlana egy lánynak, ugyanakkor azonban arra kérné, hadd maradjon a házban a régi asszony is". A New York Times vezércikkében az ENSZ szavazást kommentálva „már régóta esedékes történelmi lépésnek" minősíti a Kínai Népköztársaság felvételét, ugyanakkor azonban sajnálkozását fejezi ki Tajvan „a világszervezet hűséges tagja" távozása miatt. számolt Donald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője Kissinger visszaérkezése előtt kijelentette, amenynyire ő tudja, a pekingi tárgyalásokon nem merültek fel nehézségek. Hozzáfűzte, azonban, nem tudja, hogy a szerdai fehér házi tanácskozást követően bejelentik-e Nixon pekingi látogatásának időpontját. ENSZ-diplomáciai megfigyelők véleménye szerint az elnök minden bizonnyal november végén vagy december elején indul Pekingbe. telten követeli Tajvan kizárását, 37 szavazattal 48 ellenében, 19 tartózkodás mellett — elutasítják. Az első alkalom, amikor úgy tűnt, hogy megtört a jég, 1965. november 17. A Kínai Népköztársaság ekkor első ízben kap ugyanannyi szavazatot — 47 — mint Tajvan. Később a „kulturális forradalom" évei nemzetközi vonatkozásban is hátrányosak a kínai kérdés rendezésére. Az egyhelyben topogás ével után a Kínai Népköztársaság 1970 novemberében szerezte meg először az abszolút többséget az ENSZ-ben. (51 a felvétel mellett, 49 ellene, 25 tagállam tartózkodott.) A törvényes jogok helyreállításának útjában azonban az állt, hogy az Egyesült Államok „fontos kérdésnek" minősítette az ügyet, mely kétharmados szavazattöbbséget igényelt volna. Ez a közgyűlés viszont' már jelzi, hogy az amerikai „szavazógépezet", mely a maga korában hírhedt volt, hovatovább nem vált „nehézségekkel" küzd. A realitások tiszteletben tartásának gondolata egyre nagyobb teret hódít, s a fiatal afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok közül is egyre többen támogatják a szocialista országok javaslatát. Sőt, maguk a NOTO-szövetségesek is szembefordulnak az Egyesült Államokkal. Ez kényszeríti aztán az amerikai kormányköröket arra, hogy felülvizsgálják kínai politikájukat. Ennek eredménye aztán, hogy Rogers amerikai külügyminiszter, 1971. augusztus 2-án bejelentette, az USA támogatja Kína felvételét, de ellenzi Tajvan kizárását. Ez az ún. NAGY BRITANNIA, Kommunista Pártja felhívást intézett mindazokhoz, „akik tudatában vannak annak, hogy milyen súlyos következménnyel járna Nagy-Britannia számára a Közös Piacba való belépés", v«gyenek részt a Brit Szakszervezeti Központ által rendezett nagygyűlésen. BERLINBEN véget ért az NDK és Magyarország gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésével foglalkozó közös bizottságának ülése, amelyen mindkét fél kifejezte azt a szándékát, hogy a kétoldalú együttműködés keretén belül ls valóra váltsák a KGST 25. ülésszaka által kitűzött integrációs komplex programot. VARSÓBAN hosszú súlyos betegség után elhunyt Boleslaw Rumiňski, a Lengyel Népköztársaság elnökségének elnökhelyettese, a LEMP Központi Bizottságának tagja. HAVANNÁBAN megkezdődött a 7. nemzetközi egészségügyi érteklezlet, amelyen Kuba, Mexiko, Chile és más latin-amerikai országok küldöttei vesznek részt. NENKO CSENDOV, bolgár külügyminiszter-helyettes és A. M. Puzanov szófiai szovjet nagykövet kicserélte annak a két ország között kötött konzuli megállapodásnak a ratifikációs okmányait, amelyet Moszkvában május 6-án írtak alá. BUENOS AIRESBEN hat, illetve hét évig tartó börtönbüntetéssel sújtották azt a két diákot és egy rendőrtisztet, akik tavaly májusban kísérletét tettek arra, hogy elraboljanak egy szovjet diplomatát. SALVADOR ALLENDE chilei köztársasági elnök bejelentette, hogy tervbe vették az amerikai Du Pont társaság birtokában lévő robbanóanyag-gyár államosítását, s a céget a chilei hadsereg kezelésébe helyezik. A chilei államfő közlése szerint már ki is nevezték azt a képviselőt, akí a kormány nevében tárgyalásokat folytat majd az amerikai társaság vezetőivel. két-Kína-elmé\et fogalmazódott meg aztán az ENSZ-közgyűlésen szereplő amerikai javaslatban. Ily módon az ENSZ-közgyűlés mostani ülésszaka előtt két javaslat feküdt. Az egyiket Albánia és több más tagország, a másikat az Egyesült Államok és néhány szövetségese terjesztette a közgyűlés elé. Mint ismeretes, az albán javaslat a Kinai Népköztársaság, mint a kinai nép egyetlen törvényes képviselője ENSZ-jogainak helyreállítását követelte, hangsúlyozva az ENSZ egyetemességét. Javasolta ugyanakkor azt is; hogy a Kína helyét jogtalanul bitorló Csang Kajsek-klikk képviselőit zárják ki a világszervezetből. Ez utóbbit azonban az Egyesült Államok — mentve hű szövetségesét — „fontos kérdésnek" próbálta minősíttetni ... itt érte a kudarc. Az ENSZ-tagállamok ugyanis elvetették az amerikai javaslatot (59 szavazattal 55 ellenében, 15 tartózkodással), s ezzel Tajvan sorsa megpecsételődött. S mivel az albán javaslat elsöprő többséget szerzett (76:35; 17 tartózkodás) az amerikai javaslatról már szükségtelen volt szavazni. A szocialista országok, köztük Csehszlovákia is Kína jogai helyreállítása és Tajvan kizárása mellett szavazott. S aligha leltet vitás, hogy ez a győzelem elsősorban a szocialista országok következetes és állhatatos harcának az eredménye. Jellemző egyébként, hogyha szavazás során Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada, nem is beszélve a skandináv-államokról, valamint az arab orHavanna — Ezekben a napokban a havannai emberek tízezrei hordják ingükön azt a papírból készült kis jelvényt, amelyen ez olvasható: „Köszöntünk Koszigin" a kubaiak megkülönböztetett tisztelettel és figyelemmel fogadták a szovjet kormányfőt, aki Fidel Castro miniszterelnök és Osvaldo Dorticos államelnök társaságában nyitott gépkocsin vonult végig a városon. 30 fokos /hőségben mintegy félmillió haPierre Elliott Trudeau miniszterelnök meghívására Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a kanadai kormány vendégeként október 17-től 26-ig hivatalos látogatást tett Kanadában. A látogatás alkalmából közös közleményt adtak ki. Ez a többi között hangoztatja: Koszigin és Trudeau tárgyalásai az őszinteség, a szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében folytak, ami megfelel a két ország baráti, jószomszédi viszonyának és a konzultációkról szóló 1971. május 19-én Moszkvában aláírt jegyzőkönyv szellemének. A tárgyalások lehetővé tették a hasznos és gyümölcsöző véleménycserét a mindkét fél érdeklődésére számot tartó nemzetközi problémákról és a szovjet—kanadai kapcsolatokról. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Kanada miniszterelnöke kifejtette kormánya külpolitikájának alapvető tételeit. Kiemelték az európai biztonság szavatolásának fontosságát az egyetemes béke megőrzése szempontjából, és kifejezték azt a törekvésüket, hogy elősegítik az Európában végbemenő pozitív folyamatok fejlődését. A közleményben megállapítják: a két fél állást foglalt a megWashington —- Az amerikai rendőrség többszáz békés tüntetőt tartóztatott le Washingtonban. A tüntetők hétfőn kezdődött nagyszabású akciójuk keretében az indokínai háború beszüntetését és Nixon elnök távozását követelték. A Washington emlékmű közelében gyülekeztek, majd zárt menetben vonultak a Fehér Ház felé, szágok többségéről — az Egyesült Államok javaslata ellen foglalt állást. Az Egyesült Államokkal Ausztrália, ŰJ-Zéland, Japán, Fülöp-szigetek, Kambodzsa, Brazília, Uruguay és további kisebb latin-amerikai és afrikai országok, valamint néhány NATO-szövetséges szavazott. Az a tény, hogy a világszervezet ilyen látványosan buktatta meg az amerikai törekvéseket, mindennél jobban bizonyítja, hogy azok a realitások, melyek az utóbbi hónapokban az európai kontinenst jellemezték, nemzetközi vonatkozásban is egyre nagyobb, tért hódítanak. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a szocialista országok álláspontja jelentette azt a magot, mely körül a nemzetközi közvélemény döntő többségének álláspontja kibontakozhatott. A szocialista országok képviselte álláspont volt az az erő, mely a kínai kérdésben az Egyesült Államok legfőbb szövetségeseit is szem befordította az amerikai javaslattal. Ezzel a világszenzációt jelentő eredménnyel a Kínai Népköztársaság lehetőséget kapott most arra, hogy az eddiginél sokkal jobban bekapcsolódjék a nemzetközi életbe. A világ haladó közvéleménye azt várja, hogy a népi Kína — lehetősegeivel élve — a világszervezet minden fórumán a béke és a nemzetközi haladás ügyét szolgálja majd. S bár a jövőt neíéz megjósolni, azt azonban ma ls elmondhatjuk, Tajvan kizárásával egy darab múlt vonult ki a világszervezetből... Egy több mint két évtizede tartó anakronizmus tűnt el a nemzetközi élet porondjáról. FONOD ZOLTÄN vannai zászlókkal, a két nép barátságát éltető jelszavakkal, transzparensékkel üdvözölte a kedves vendéget és kíséretét. A kubai lapok behatóan foglalkoznak a szovjet miniszterelnök látogatásával. Aláhúzzák, hogy az tovább erősíti a két nép barátságát. A televízió, amelynek napi adásideje a két csatornán 16— 18 óra, többször megismételte a fogadtatásról készült felvételeket. felelő módon előkészített európai biztonsági és együttműködési értekezlet mellett minden európai állam, valamint Kanada és az Egyesült Államok részvételével. A felek állást foglaltak a fegyverkezési hajsza megszüntetése, a szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzéssel végrehajtandó általános és teljes leszerelés mellett, amely kiterjed mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverzetre. A tárgyalásokon hasznos véleménycserét folytattak arról a Javaslatról, hogy össze kell hívni a leszerelési világkonferenciát a leszerelést felölelő öszszes kérdések, különösen pedig a nukleáris fegyverek eltiltása és megsemmisítése kérdésének megvitatása végett. A két fél megállapodott abban, hogy további konzultációkat folytatnak ebben a kérdésben. A világhelyzet áttekintése után a közlemény a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztését szorgalmazza, majd így fejeződik be: A Szovjetunió és Kanada kormánya nagy jelentőséget tulaja donft a két ország vezetői közti rendszeres személyi kapcsolatoknak és kifejezi készségét jövőbeni folytatásukra. ahol a Nixcm elnök távozását sürgető felhívást akarták átnyújtani, de mintegy 200 méternyire a Fehér Ház épületétől a rendőrség áthatolhatatlan gyűrűjébe ütköztek. A tüntetők zöme ekkor békejelszavakat hangoztatva az úttesten telepedett le. Ölombotokkal felszerelt rendőrök léptek közbe és „a forgalom akadályozása" ürü- „ gyén több mint 300 tüntetőt vettek őrizetbe. A letartóztatott személyek között van Rennie Davis, Dávid Dell inger, a békéért és igazságért küzdő népi koalíció vezetői, Dick Gregory, neves néger színész és több Vietnamban járt amerikai háborús veterán. A tüntetők szétoszlatása után a késő esti órákban is állig felszerelt rendőrjárőrök cirkáltak még a Fehér Ház környékén. Saigon — B-52-es amerikai stratégiai bombavetők az elmúlt 24 órában több hullámban támadták a vietnami, laoszi és kambodzsai határ találkozásának térségét. 1 A dél-vietnami katonai parancsnokság szóvivője szerda reggeli sajtótájékoztatójában az „ellenség" vagyis a népi felszabadító erők több akciójáról számolt be. Jelentéséből kitűnik, hogy a partizánok az elmúlt 24 órában több sikeres aknavetőtámadást hajtottak végre Tay Ninh dél-vietnami tartományban, továbbá a kambodzsai Krek térségében — ahol különleges harci feladatokra kiképzett Dél-Vietnamban „Ranger"ek fészkelték be magukat — és a kambodzsai határ közelében levő Thanh Duc stratégiai fontosságú helység ellen. Választások Egyiptomban Kairó — Tegnap nyolcmillió választópolgár járult az urnákhoz, hogy megválasszák az egyiptomi parlament, a népi gyűlés 338 képviselőjét. A legutóbbi napokban bejelentett visszalépések után összesen 1660 képviselőjelölt indul a választásokon, a jelöltek a választási előírásoknak megfelelően az Arab Szocialista Unió aktív tagjai közül kerülnek ki. A szavazás reggel nyolctól délután ötig tartott, majd nyomban utána megkezdték a szavazatok számlálását. Kissinger be Washington — Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, jelentést tett a Fehér Házban az elnöknek a kínai vezetőkkel folytatott tárgyalásairól. Kissinger semmit sem volt hajlandó közölni pekingi tárgyalásairól, amikor kedden este megérkezett az Andrews légitámaszpontra, jóllehet a Fehér Ház korábban közölte, hogy sikeres előrehaladást ért el Nixon kínai látogatásának előkészítését illetően. Kommentárunk A Kínai Népköztársaság ^ ENSZ-jogainak felújítása az Egyesült Államok legsúlyosabb diplomáciai veresége az elmúlt két évtizedben, s egyedülálló az ENSZ történetében is. A népi Kína 22-éves fennállása óta ez az első alkalom, hogy végre elfoglalhatja helyét a világszervezetben. Elég egyébként az elmúlt két évtized kínai kérdésben hozott ENSZszavazatait áttekinteni, hogy lássuk, hogyan 'alakult a kérdés, s a Szovjetunió és a szocialista közösség miért tekintheti ezt a győzelmet a sajátjának. A Kínai Népköztársaság megalakulása után a pekingi kormány a kínai nép egyetlen törvényes képviselője lett (1949 október). Ezzel kezdődött el az a vita, mely 22 éven át foglalkoztatta a tagállamokat és az ENSZ-közgyűlést. Annakidején, 1949. november 18-án még Csou En-laj, a KNK akkori külügyminisztere követelte hivatalosan a tajvani küldöttség kizárását. Az ENSZ-közgyűlés először 1950. szeptember 19-én szavazott a kínai képviseletről. A KNK elismerését javasló indiai indítványt azonban 33 szavazattal 16 ellenében, 10 tartózkodás mellett elutasítják. Ugyancsak elvetik azt a szovjet javaslatot, mely Tajvan kizárását követeli. (A szavazás aránya 38:10; 8 tartózkodás.) S bár Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár 1955 januárjában Pekingben jár, a lényegen ez azonban mit sem változtat. Az Egyesült Államok és ENSZbeli „szavazógépezete" hallani sem akar a „vörös" Kínáról. Az Egyesült Államok 1961. de1971. cember 15-én nyugszik bele először, hogy a kínai ENSZképviselet kérdését a közgyűlés 3

napirendjére tűzzék. A szovjet javaslatot azonban, mely ismé28. WASHINGTON VERESÉGE AZ ENSZ-BEN SZOVJET—KANADAI KÖZÖS KÖZLEMÉNY Letartóztatások Washingtonban