Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-28 / 256. szám, csütörtök

Miről ír a világsajtó? Előtérben a politikai és a nevelési feladatok F PAMPI UH U [ met szente l leonyid Brezsnyev lYHlVllL IIUUVLLLL franciaországi látogatásának. A Francé Nouvelle című heti­lap Jacques Duclos, a francia munkásmozgalom veteránja, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja tol­lából közöl cikket. Mint kommunisták és hazafiak — kik tudatában vagyunk hazánk valódi érdekeinek — fordulunk Brezsnyev elvtárshoz és azt kívánjuk neki, hogy jól érezze magát francia földon — írja Jacques Duclos az „Üdvözöljük Leonyid Brezsnyev!" cí­mű cikkében. A franciák — írja tovább a cikkíró — nem fe­ledték el a hitleri megszállás nehéz éveit, azt az időt, amikor a francia nép hősiesen harcolt a megszálló'; ellen. Éppen úgy nem feledték el azt sem, milyen izgatottan figyelték a dicső Vörös Hadseregnek a közös ellenség ellen vívott csa­táit, amikor maga előtt űzte a fasiszta hordákat. I 7 \ l F 0 7 T \f I I Ä Az ismer t szovjet lap N No I / 11 I \ f llllll viko v havannai tudósítását I L • L ll L I I IJfl közli Alexej Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének kubai látogatásáról. A kubai nép őszinte barátságot érez a szovjet nép, Lenin szülőhazája iránt — hangsúlyozza Novikov. Az SZKP, a szovjet kormány és az egész szovjet nép hűen a proletár internacionalizmus lenini alapelveihez, támogatja a baráti kubai népet a szocializmus anyagi-műszaki alapjai­nak a kiépítésében. Alexej Koszigin baráti látogatása még jobban megerősíti és elmélyíti a két ország baráti kapcsolatait — írja a szerző. A közismert szovjet napilap­ban Viktor Szokolov a Kínai m M KS n £A Népköztársaság ENSZ-jogainak wWi I ifl PMfl a felújításával kapcsolatban ír ^^ ^^ " kommentárt. A Szovjetunió mindig következetesen és határozottan síkra szállt a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak a felújításáért és a tajvani rezsimnek ENSZ-ből való kizárásáért Az Egyesült Államok politikája okozta, hogy a Kínai Nép­köztársaság ENSZ-jogainak a helyreállítása csak húszéves hosszú küzdelem után sikerült. Az Egyesült Államok kihasz­nálta hírhedt szavazógépüket", amely azonban az utóbbi idő­ben nem mindig működött megbízhatóan. - A kínai—amerikai kapcsolatok jelenlegi helyzetét figyelem­be véve Washington egyetért Kínának az ENSZ-be való fel­vételével, de ugyanakkor azt akarta, hogy a tajvani rezsim is az ENSZ-ben maradjon. Ez azt jelenti, hogy a kérdést a „két Kína" koncepciója alapján szerette volna megoldani. Ezek a kísérletek azonban kudarcot vallottak. A tagállamok többsége a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak a helyre­állítása és a tajvani rezsimnek az ENSZ-ből való kizárása mellett szavazott. Tóth Vince, a helyi nemzeti bizottság elnöke sokat tartózkodik a szépen berendezett agitációs központban. VÁLASZTÁSI széljegyzet Általános választójog Néhány olvasónk azzal a ké­réssel fordult hozzánk, hogy e rovatunkban kissé részleteseb­ben magyarázzuk meg az általá­nos, egyenlő és közvetlen vá­lasztójog fogalmát. Három rész­ben igyekszünk eleget lenni en­nek a kérésnek. Az általános választójoggal kezdjük. Ez lényegében annyit jelent, hogy a szavazásban mindenki részt vehet, aki betöl­ti a törvény által előírt életkort (nálunk az aktív választójog a 18., a passzív pedig a 21. életév betöltéséhez kötődik). Említet­tük már, hogy a szavazásban csak azok nem vehetnek részt, akik szabadságvesztési bünteté­süket töltik, illetve letartózta­tásban vannak, továbbá azok, ahiket jogérvényes birásági döntéssel megfosztották cselek­vőképességüktől, illetve azt korlátozták. Az általános választójog gya­korlati szavatolása rendkívül fontos demokratikus intézmény, amely nem is olyan magától értetődő, amint azt egyesek vé­lik. Számos, köztük magas fo­kúan fejlett országban is az ál­talános választójogot kisebb­nagyobb mértékben megnyir­bálják. Akadnak még olyan or­szágok, amelyekben a lakosság nagyobb hányada — a nők — i>em vehetnek részt a választás­ban. Az Egyesült Államokban rengeteg korlátozás gátolja en­nek a jognak érvényre jutását. Főleg a déli államokban bizo­nyos műveltségi szint elérésé­től, esetleg külön vizsga letéte­létől teszik függővé gyakorlá­sát, ami elsősorban a néger la­kosságot sújtja. Az USA más ál­lamaiban az egy helyben tar­tózkodás bizonyos idejét, továb­bá választási adó megfizetését, sít antikommunista eskü leté­teléi követelik meg. Az ilyen és az ebhez hasonló cenzusok főleg az idénymunkásokat és a munkanélkülieket sújtják. Arról már nem is beszélünk, hogy az aktfv választójog korhatára többnyire 21. év, |g) Moszkva, a mintaváros A szovjet nép becsületbeli ügyé­nek tekinti, hogy Moszkva kom munista mintavárossá váljék. Az elmúlt öt évben Moszkvában 600 ezer összkomfortos lakás épült és a kővetkező tervidőszakban álta Iában 11—15 emeletes, a főútvo­nalakon pedig még ennél is ma­gasabb lakóházak épülnek. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Moszkva lakosainak száma meghaladja a hétmilliót. A lakos­ság legközkedveltebb városi kőz lekedési eszköze a Metro, ami na­ponta négy és fél milliő utast szál­lít. A vonalak hossza jelenleg 140 kilométer és 1975-re további 40 kilométerrel nő. Folytatják a nagykörutak további építését is, ezek a gyors közlekedés érdekében kikerülik a városközpontot. A te­heráru forgalom gyorsítására Moszkva körül 554 kilométer bősz szú vasúti forgalmi utat építenek ki I APNf) H a az ember hosszabb idő után visszatér ugyanab­ba a faluba és szembe­tűnő változást észlel, akaratla­nul is felötlik benne a kérdés, mi okozta ezt a nagy változást? Én is így jártam ezzel Trsticén (Nádszegen), ahol tétován megkérdeztem egy járókelőt, valóban jó helyen járok-e? A község utcái tiszták, por talanítottak. Este fényárban úsznak a vadonatúj házak. A fényes hidroglóbuszon keresz­tül egészséges, tiszta vizet visz a házakba a vízvezeték. Amikor utoljára itt jártam, a falu kö­zepén egy bűzös „kacsaúsztató" volt. Most ennek a helyén egy kultúrház pompázik könyvtár­ral, klubhelyiségekkel. Hogyan változott meg ilyen rövid idő alatt a község arculata? Erre a kérdésre a választ az agitá­ciós központban keresem. A választások előtt itt összponto­sítják a falu történelmét, itt ta­lálom Nagy Vitus elvtársat, a helyi nemzeti bizottság titkárát Iván Ernőnek, az agitációs köz­pont vezetőjének társaságában. Éppen A galántai járás fejlődé­se című kiállítás anyagát sze­retnék úgy elhelyezni, hogy az jól áttekinthető legyen. Kissé tréfásan jegyzem meg, hogy a falujuk is olyan, mintha kiál­lításra készítenék. Látom, hogy mindenütt szerelik a neonviiá­gítást. A titkár azonban komo­lyan válaszol. Nemrégiben még hét Patonyt emlegettek a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban. Manapság hivatalosan már csak két község létezik, a Patonyok többsége Horná Potôňhoz (Fel­sőpatony) tartozik. A hajdani szegény falucskák megfiatalod­tak. A napokban, az eltelt meg­bízatási időszak programjának értékelésekor, nagyon helyesen állapították meg, hogy a múlt­ban a jól termő csallóközi föld terméséből a lakosság többsége vajmi keveset élvezett, s bizony még ezelőtt tizenöt évvel is lát­hattunk sáros, poros, rendezet­len községeket. A technika és a szakszerű agrotechnika bevezetésével gyorsan fejlődtek a szövetke­zetek. Horná Potôňban, az egy­kori 18—20 mázsás hektárhoza­moktól eljutottak a 40 mázsáig. a nevetségesen alacsony tejho­zamot pedig évi 3600 literre növelték tehenenként. Helyesen állapították meg, hogy az efsz-ek tagságának és az állami gazdaság dolgozóinak az élet­színvonala olyan szintre emel­kedett, amelyről álmodni sem mertek volna a mezőgazdaság szocialista átszervezése előtt. 1965-ben — csupán egy évben — több új lakást építettek, mint amennyi ház volt a századfor­duló előtt a községben. Az új családi házakba már több he­lyütt beszerelték a központi fű­tést, és a lakásoknak közel a felében van fürdőszoba, jófor­mán minden háztartásban talá­lunk televíziókészüléket, mosó­gépet, hűtőszekrényt. A lakosság 37 százalékának van motorke­rékpárja és közel 10 százaléká­nak személygépkocsija. A nemzeti bizottság költség­vetése az utóbbi évben elérte a 658 000 koronát. Ez tette lehe­tővé, hogy az elmúlt megbíza­tási időszakban több mint egy­millió koronát fordítottak az utak portalanítására. Az elmúlt években rekonstruálták a köz­— A falunk fejlődéséről szó­ló kiállítást a választások előt­ti héten nyitjuk meg. Anyagán már dolgoznak a kilencéves alapiskola tanárai. A fényképe­ket és a reprodukciókat a fizi­ka tanár vezetésével készítik. A grafikai részt a képzőművé­szeti szakos tanár vállalta ma­gára, sót a transzparensek fes­tését is, amelyek a választások fontosságára hívják fel a lakos­ság figyelmét. — Nekünk a propagációs anyagok egy fillérbe se kerül­nek — kapcsolódik a beszélge­tésbe Iván Ernő. — Itt minden­ki egy szívvel, egy akarattal dolgozik a választások előkészí­tésén. A Szocialista Ifjúsági Szövetség helyi szervezete szín­darabot próbál. A választások előtti héten ők tartanak műso­ros estet. A pionírok a jelöltek bemutatása alkalmával és a vá­lasztás hapján lépnek fel; tánc­cal, dallal, szavalattal. A helyi zenekar is próbál, mert a vá­lasztások napján a szavazóhe­lyiség előtt kora reggeltől szól majd a zene. Nálunk mindenki bekapcsolódik a választási elő­készületekbe. Az agitációs köz­pont megnyitása alkalmából, amikor ismertettük a lakosság gal a választási előkészületek világítást és a hangoshíradót. jelentősen bővült az üzletháló­zat, és 1 millió 300 ezer koro­nás költséggel (Csészénypatony­banj vendéglátóipari üzemet építettek. Az iskolák, az óvodák fenntartására, a kulturált kör­nyezet kialakítására 120 000 ko­ronát fordítanak évente. Segí­tette a nemsseti bizottság az ala­csony nyugdíjat élvezőkét is. Választási programjukat a XIV. kongresszus határozata alapján dolgozták ki. Fontos feladatként említik a szocialis­ta demokrácia továbbfejlesztését. A lakosság legszélesebb rétegeit szeretnék bevonni a falu társa­dalmi és gazdasági életének irányításába, hogy minél töb­ben vegyenek részt a lakosság ügyeinek intézésében és szük­ségletei kielégítésében. A választási programban elő­térbe helyezték a nemzeti bi­zottságok politikai és nevelési feladatát, a lakosság szocialista öntudatának elmélyítését. Ter­mészetesen továbbra is nagy gondot fordítanak a járadéko­sok életfeltételeinek javítására, községük arculatának további szépítésére. Eddig már több mint ötmillió koronát fordítot­tak a szocialista otthon építé­sére. Még kétmillió koronát kell előteremteniük, hogy a jö­vő évben átadhassák rendelte­sének a művelődés hajlékát. Persze, a kulturális központ csupán megalapozza a sokolda­lú művelődési tevékenységet. A nemzeti bizottságokra vár az a feladat, hogy aktivizálják a tö­megszervezetek vezetőit az if­júság és a lakosság politikai, szakmai és kulturális nevelésé­nek szervezésére. A falu fejlődése szempontjá­ból döntő jelentőségű a nemzeti bizottság pénzügyi bevételeinek alakulása. Előzetes számítások .szerint a jövőben évente 700 ezer koronát terveznek község­fejlesztési célokra. Növelni kí­vánják az iskolákra és óvodák­programját, megszerveztük a kertészkedők termékeinek ki­állítását is. — Mi, nádszegiek nagyon is megtanultuk mit jelent a kö­zös munka, a tettre készség, a szocialista haza! 1. Az élet és a tények tanítottak meg rá, — veszi fel ismét a beszéd fona­lat Nagy Vitus, á titkár. — Ná­lunk 1949-ben alakult meg az egységes földművesszövetkezet. Nehezen szokták meg az embe­rek az újat és sokan nem akar­ták a közöst. Ezért történt meg, hogy 1953-ban sokan . kiléptek a szövetkezetből. 1958-ban, ami­kor saját maguk tapasztalhat­ták, hogy mégis . jobb együtt dolgozni, az egész falu belé­pett a közösbe. Azóta a kollek­tív^ gazdaság tagjai sok nehéz­séget győztek lé. Űe érték a fa-> lul elemi csapások is, amelyek­nek következményeivel nem tudtunk volna megbirkózni, ha nem segít az állam. Az első ár­víz 1960-ban ért bennünket, öt­millió korona kárt okozott. A második nagy dunai árvíz már 11 millióval károsított meg. Ak­kor éreztük a legjobban, mit jelent szocialista állam polgá­rának lenni. Ugyanis az állam megtérítette a kárt és újból megindulhatott a munka. ra fordított kiadások összegét is. Jelentős összeget terveznek az új házsorok közt levő utak portalanítására. Bővítik az üz­lethálózatot, igyekeznek minél előb befejezni a temetőkben a halottasházak építését. Gondos; ikodnak a villanyhálózat bővíté­séről, és megfelelő telket bizto-^ sítanak az új lakást építők ré­szére. A nemzeti bizottság a készség­fejlesztésben nagy jelentőségei tulajdonít a lakosság önzetlen segítségének. A járdák és a parkok létesítése társadalmi összefogást kíván, s természet tesen a jövőben is sz íniítanak a lakosság, valamin; az eísz-ek és az állami gazdas ľgjls segít­ségére. Persze a mez .gazdasági üzemek segítsége lényegesen függ gazdasági eredményeiktől, hogy miként tudják növelni a hektárhozamokat, a gazdasági állatok hasznosságát, és hogyan tudják kihasználni az integrá­ciós és a kooperációs lehetősé­geket. A nemzeti bizottság tevékeny­ségében a gazdasági, a politi­kai és a nevelési feladatok ke­rültek az előtérbe, anii egyúlta( azt is jelenti, hogy a követke : ző megbízatási időszakban az eddiginél sokkal nagyobb gon­dot fordítanak a törvények és a rendeletek megtartására. Hatá rozottabban lépnek fel a társa­dalmi érdekekkel ellentétes kö­vetelményekkel szemben, ame­lyek jogtalan előnyöket akar­nak biztosítani egyéneknek, vagy üzemeknek. Szigorítják a feladatok teljesítésének ellen­őrzését is. Az ízlésesen berendezett agi­tációs központban fényképfel­vételek és táblázatok szemlél­tetik a község fejlődését és vá­zolják a további fejlesztés le­hetőségeit. Persze az elképze­lések megvalósítása elsősorban attól függ, hogy milyen egyé­neket jelölnek és választanak az új nemzeti bizottságba. Elmondhatjuk, hogy a Nem­zeti Front helyi szervezete ala­posan megvitatta a javaslato­kat, s a jók közül a legjobba­kat jelölték. A képviselőjelöltek fele a fiatalabb korosztályba tartozik, a többiek viszont több­éves tapasztalattal rendelkező képviselők. A képviselőjelöltek összetétele biztosítéka, hogy az új nemzeti bizottság a tömeg­szervezetek és a lakosság köz­reműködésével valóra váltja a kitűzött feladatokat. — th— Könyv S o r g é r ő1 Az 1933-ban Makszim Gorkij ala­pította „Kiváló személyiségek éle­te" című könyvsorozat keretében most jelent meg az 500. könyv. A jubileumi alkotás Mihail és Maria Kolesznyiková „Richard Sorge" című könyve, amelyben a kiváló szovjet kém értékes leveleit és dokumentumait hozták nyilvános­ságra. Mindezt a szövetkezeti tagok több és jobb termeléssel viszo­nozzák. Míg 1964-ben a nagy árvíz előtt az évi tejbiiadás nem érte el az egymillió litert, a búza hektárhozama pedig a 30 mázsás átlagot, a sertéshús eladás a 15 vagont, 1971-berl másfél millió liter tejet, 43 va­gon sertéshúst adott szövetke­zetünk a dolgozók asztalára, és a búza hektárhozama elérte a 45 mázsát. A falu is teljesen újjászüle­tett. Az utolsó megbízatási idő­szak alatt 195 új ház épült. Ezenkívül 69 ház teljesen át­épült, 19 régi házat megna­gyobbítottak. Az utak portala­nítása kétmillió háromszázezer koronába került. Az iskola, a napközi és az óvoda korszerű­sítésére két és fél millió koro­nát fordítottunk. A kultúrház szintén két és fél milliós költ séggel épült fel. Szép terveik vannak az elkö­vetkező megbízatási időszakra is. Egészségügyi központot épí­tenek a faluban. Szükség van új bölcsődéré és óvodára is. Ezeknek a feladatoknak meg­valósítása már az újonnan meg­választott nemzeti bizottságra hárul. Viszont a lakosság támo­gatására, áldozatkész munkájá­ra — akárcsak eddig — a jö vőben is számítanak. LÉVAY ERZSEBET A JÖVŐBEN IS...

Next

/
Oldalképek
Tartalom