Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-19 / 248. szám, kedd

Demokrácia, de kinek? Beszélgetés Szántó László akadémikussal 1971. X. 19. A novemberben sorra kerülő választások előtérbe helyezik a szocialista demokrácia kérdését. Egyrészt ezért időszerű ezzel a kérdéssel foglalkozni, másrészt azért, mivel az 1968— 69-es válságos időkben számos alapvető fogalom deformálódott, s vissza kell adni e fogalmak helyes, marxista-leninista értelmezését. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szántó László akadémikussal, az ismert filozófussal. • Hogyan határozná meg a szocialista demokrácia fogalmát és miben látja lényegét? — „Minden forradalom legfontosabb kérdése az államhatalom kérdése" — mondotta benin. Mely osztály kezében összpontosul a hatalom, mely osztály kezéből melyik osztály kezébe kerül az államhatalom, ez a forradalmi átalakulás lényege. A szociáldemokrata árulók tagadták az állam ilyen sorsdöntő Jelentőségét. Azt hirdették, hogy a kapitalizmusban kialakult demokrácia az eszköze annak, hogy a munkásság lerázza a burzsoázia igáját. A demokráciát, persze, osztályjelleg nélkülinek, általánosnak, minden osztály érdekeit egyformán kiszolgálónak tekintették. A „szabadság", az „egyenlőség" és a demokrácia többi fogalmát szintén általánosságban értelmezték. Nem tudták, vagy nem akarták megérteni, hogy a burzsoázia uralta társadalomban mindennek, tehát a demokráciának, a szabadságnak, az egyenlőségnek, igazságnak stb. osztálytartalma és osztályjellege van. A burzsoá demokrácia nem lehet eszköze annak, hogy a kapitalizmust szocializmussá formálja át. A marxizmus—leninizmus arra tanít, hogy ezen feladat megvalósításához a buszoá demokrácia lerombolására és új típusú demokrácia, a proletár demokrácia felépítésére van szükség. A proletár demokrácia Jellemző vonásai: először a dolgozó többség uralma a társadalom elenyésző kisebbsége felett. Másodszor: a proletár demokrácia a gyülekezés szabadsága a dolgozók számára, de nem a volt uralkodó osztály számára; szólásszabadság a dolgozók számára, de nem a volt uralkodó osztály számára. A régi bürokrata, hivatalnoki, Csendőri-rendőri államapparátust olyan apparátussal cseréltük fel, amely törvényhozó, törvényvégrehajtó és igazságszolgáltatási szervezet egy személyben. A nép képviselői egyenlő, titkos, általános választások útján kerülnek funkciójukba, s h,a a választók úgy akarják, akkor bármikor visszahívhatók. A szocialista demokrácia tehát olyan új típusú államban ölt testet, mely törvényhozó és államhatalmi szerveit a munkásság és a dolgozók többsége által választott, és mindenkor visszahívható egyénekből alakítja, ellentétben a burzsoá demokrácia hamis és diktatúráját leplező demokráciájával. A szocialista demokrácia lényege az, hogy általa a társadalom a kapitalizmusból a szocializmusba, aztán pedig a kommunizmusba A munka-és eladási idő módosítása (ČSTK| — A CSSZSZK Munka ügyi és Népjóléti Minisztériumának közleménye szerint a munkaidő a második félévben egy műszakkal bővül és a szabadnapul uktúber 28 ról, csütörtökről október 29-re, péntekre helyezik át. E közleménnyel összhangban a szlovákiai nemzeti bizottságok az SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma rendelkezése alapján a he lyi leltételeket figyelembe véve mődusítsák az eladási időt. A Bratislavai Városi Nemzeti Bizottság kereskedelmi és idegen forgalmi osztályának döntése alapján uktúber 24-én, vasárnap valamennyi bratislavai üzlet a pénteki nyitvatartási idő szerint tart nyitva. Pénteken, október 29én a cukrászdák és dohányárudák kivételével minden üzlet zárva lesz. Október 30-án, szombaton és 31-én, vasárnap az eladási idő nem változik. A bratislavai vendéglők nyitvatartási ideje változatlan. menjen át. Végül pedig, hogy a szocialista demokrácia lényegét illetően tömör kifejezéssel éljek, a lenini meghatározást kell idéznem: demokrácia, de kinek. • Vannak emberek, akik a jobboldal befolyására a demokrácia kiteljesedését a többpartrendszerben látják, és mert nálunk a kommunista párt vezette Nemzeti Front jelöltjei lépnek fel, ezt a demokrácia megcsonkításának tartják. Mi erről a véleménye? — Az ilyen elképzelés és gyakorlat a burzsoázia egyik trükkje, amellyel a dolgozókat félrevezeti és becsapja. Ugyanis a vélemény- és szólásszabadság demokráciája látszatának feltüntetésére megengedi, hogy a társadalmat alkotó különböző érdekcsoportok saját pártjuk vezetése alatt csoportosuljanak és igyekezzenek érdekeiket megvédeni, a gyakorlatba átültetni. Ezt a pluralista elvet és gyakorlatot a demokrácia maximumaként hirdetik, holott nyilvánvaló az illúzió, mert a kis csoportokat a néhány nagy érdekcsoport annulálja. A pluralizmus a valóságban tehát a demokrácia megcsonkítását jelenti. A szocialista demokrácia egységesíti a társadalom különféle , érdekcsoportjait: a munkásságot, a parasztságot, az értelmiséget. Hogy a különböző, de dolgozó egyéneket egységes, fegyelmezett egészként vezethesse, szükséges, hogy marxista—leninista szellemben nevelt egy párt vezesse. Ez a párt a kommunista párt, amely tudományos módszerrel analizálja a különböző csoportérdekeket, összefoglalja egységes egésszé és a gyakorlatban megvalósítja. Ez a tudományos alapú vezetés minden érdekcsoportot kielégít, tudományos tudatra és harcos fegyelemre nevel bennünket, s ezért ez is egyik lényeges vonása az új típusú demokráciának, a szocialista demokráciának. K Ha a szocialista demokráciáról beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egyén szerepét és helyét a demokráciában, az egyén és a demokrácia viszonyát. —A burzsoá gondolkodásban az egyén áll az élet középpontjában, a társadalom pedig amolyan szükséges rossz. A,magántulajdonra épült társadalomban ez törvényszerű. Az élet mínuszait ezért hárítja a saját osztályán kívül álló osztályokra, az élet javait tekintve pedig önző, kapzsi. A szocialista demokrácia a közös tulajdonra épült, ezért a társadalom és az egyén viszonya is más: a társadalom az elsődleges és az egyén a másodlagos tényező. A társadalom érdekei nem minden esetben azonosak az egyén érdekeivel. Az egyéni érdekeknek meg kell valósulniuk de úgy, hogy hozzá idomuljanak a társadalom érdekeihez. A társadalomnak, mint olyan szervezetnek, amely az összes egyén érdekét (természetesen józan és becsületes érdekét) képviseli, tudnia kell, hogy mely egyéni érdeket és milyen mértékben engedjen érvényesülni. Itt tehát sokkal fontosabb az erkölcsi normák helyes betartása, mint az előző társadalmakban volt. • A szocialista demokrácia nem utolsó sorban a bizalom kérdése. Mi erről a véleménye? Hogyan, mi módon kell ennek a gyakorlatban megvalósulnia? — A burzsoázia számára is fontos volt a bizalom. A biza lom alapja az elmélet és a gyakorlat, a szó és a tett összhangja. Ez az összhangra való törekvés a burzsoáziát hamar cserben hagyta és fokozódó bizalmatlanságot terjesztő ténykedéssé vált. Ezt a bizalmatlanságot a burzsoá demokrácia is a maga álszent voltánál fogva nagyban terjesztette. A szocialista demokrácia a szó és a tett, az elmélet és a gyakorlat összhangjának a világa. Ha a képviselők választóikkal az igazság alapján beszélnek és igy tesznek, ha a gyár vezetői a munkássággal az igazság, a becsületesség hangján szólnak és tesznek, s a munkások hasonlóan tesznek és szólnak, akkor megvan az alap a bizalomra. BATKY LÁSZLC NÉHÁNY A SOK KÖZÜL Bepiflontós a nemzeti bizottságok feladatkörébe A Nemzeti Front választási programjai külön fejezetekben taglalják a nemzeti bizottságok feladatait az elkövetkező választási időszakban. Néfiány e sok feladat közül különösen figyelmet érdemel, mert számos új mozzanatot tartalmaz. E helyütt figyelmezetetnl szeretnénk néhány ilyen mozzanatra, amely a múltban gyakran nem szerepelt konkrét feladat formájában, vagy teijesítésére kevés gondot fordítottak. Különös jelentősége van mindenekelőtt a nemzeti bizottságok politikai-nevelő tevékenységének. amelynek az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet szentelnek a választási programok. A CSKP XIV. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a „Tanulság a párt és a társadalom válságából" című dokumentum érvénye tartós, és a szocialista társadalom minden szerve igazodjék hozzá. Ezért a nemzeti bizottságok is tevékenységükben kiindulópontnak tekintik ezt a dokumentumot. A politikai-nevelő, a tömegszervezési és ellenőrző tevékenységben a nemzeti bizottságok egvik legfontosabb feladata, hogy a szervek és az apparátus rendszeresen és következetesen érvényesítse a munka lenini normáit, hogy céltudatosan törekedjenek a CSKP helyzetének és a társadalomban betöltött vezető szerepének megszilárdítására. E feladat teljesítése megköveteli a jobboldali opportunista nézetek rendszeres leleplezését és gyakorlati megcáfolását. A politikai-nevelő tevékenység célja a nemzeti bizottságok minden fokán olyan munkaaktivitás kifejtése, amely a tervezett feladatok teljesítésére mozgósít és szervez. Az eredmények egyben a legjobb érveket is jelentik a nevelőmunkában. Ezért a hangsúly a munkakezdeményezés szervezésén van e téren is. A nemzeti bizottságok és a lakosság munkakezdeményezését felelősségteljesen kell felkarolni, a szocialista munkaverseny útján szervezni, s e tevékenységbe bekapcsolni a lakosság széles rétegeit, a nemzeti vállalatokat, valamint a Nemzeti Front társadalmi szervezeteit. Pártoktatás gazdag programmal JÖVÖRE MAGYAR NYELVŰ ELŐADÁSOK IS LESZNEK Megkezdődött az új prátok tatási év. A kommunisták mun ka-, vagy lakhelyükön, esti iskolákon, esti egyetemeken bővítik ismereteiket, tgy van ez a rožnavai (rozsnyói) járásban is. ahol EUGEN GEMBICKÝ, a marxizmus—leninizmus esti egyetemének igazgatója tájékoztatott bennünket az új pártoktalási év előkészítéséről A propagandisták iskoláztatása még a nyári hónapokban megtörtént; a kerületi politikai iskolán és a kerületi esti egyetemen rendezték meg. Szeptem. berben járási méretű iskolázásra is sor került, melyen 230 propagandista vett részt. A múlt hónapban kétnapos szemináriumot rendeztek az esti egyetem lektorai részére. A járási pártbizottság kiadja az egyes előadások kidolgozott mintapéldáit. Az esti egyetem alaposan felkészült az új tanévre. Minden tanszék konkrét tervet készített. A tanítás október 4-én kezdődött meg. Ez idén 181 hallgatója van a rožňavai esti egyetemnek, ebből 91 elsős. Ebben az évben először történt meg, hogy nem toborozták a hallgatókat, hanem az alapszervezetek javasolták őket. Főleg munkáskádereket, olyanokat, akikkel a jövőben számolnak a pártmunkában. A hallgatók átlagos életkora optimális: 37—38 év Meg kell azonban jegyezni, hogy még mindig nagyon kevés köztük a nő. Jelenleg az esti egyetemen csak szlovák nyelven folynak az előadások, de jövőre a Ri- mavská Sobota-i (rimaszombati) esti egyetemmel karöltve magyar nyelvű előadásokat is akarnak tartani főleg a Gemer- ská Horkai (gömörhorkai) gyár és környékéről jelentkező hallgatók számára Említést érdemel, hogy megfiatalították az esti egyetem előadói gárdáját; főleg olyanokat vontak be, akik korábban a járási esti egyetemen kitűnő eredménnyel végeztek. Ebben az évben minden tekintetben növelik a követelményeket. Ezt egyebek közt úgy akarják elérni, hogy az egyes tanszékeken minden hónapban kiértékelik az előadások színvonalát. Nagyobb mértékben használnak majd segédeszközöket is az oktatásban, mint eddig. A helyi gimnázium felajánlotta a vetítőtermét, ami lehetővé teszi, hogy film felhasználásával is modernizálhatják a tanítást. Nagy gondot fordítanak a megfelelő irodalom beszerzésére is. Az egyetem valamennyi lektornak és hallgatónak beszerezte a politikai gazdaságtan tankönyvét, az SZKP történetének legújabb kiadását, a CSKP XIV pártkongresszusának és az SZKP XXIV. kongresszusának anyagát. Hiányzik azonban a filozófia és a CSKP történetének tanköny ve. A filozófia tankönyvével egyelőre csak a lektorok rendelkeznek, novemberig talán már a hallgatók is megkapják őket. Az esti egyetemnek 68 lektora van. Külön kell szólni azokról a tanfolyamokról, melyeket a pártművelődés keretében rendez az esti egyetem. Ilyen (egyéves) tanfolyam kezdődik még ebben a hónapban a járás polgári nevelést tanító pedagógusai, iskolaigazgatói és helyettesei számára. & tanfolyam résztvevőinek kiválasztását a jnb iskolaügyi osztálya a járási pártbizottság ideológiai osztályával karöltve végezte. A kiválasztott pedagógusok havonta egyszer egésznápos iskolázáson vesznek részt. Az előadások tervében ilyen címek szerepelnek: A párt és a társadalom fejlődése a XIII. kongresszus után, A XIV. kongresszus határozatai, Az SZKP XXIV. kongresszusának hatása a nemzetközi munkásmozgalomra, Az antikommunizmus jelenlegi formái és az ellene folyó harc, A szocializmus építésének általános törvényszerűségei stb. A 30 résztvevővel induló kurzus célja a polgári neveléstan tanításának helyes ideológiai orientációja. Ugyancsak még októberben egyéves tanfolyam kezdődik gazdasági vezetők (főleg igazgatók és igazgatóhelyettesek) részére. Egy másik tanfolyamon munkapszichológiai kérdések szerepelnek majd. Lényege az egyén és a közösség helyes kapcsolatának vizsgálata. Az egyetem biztosítja annak a tanfolyamnak az előadóit is, melyeken az ifjúsági szervezetek funkcionáriusai vesznek részt. Ennek az esti iskolának az időtartama még nem dőlt el. Az említettekből világosan kitűnik, milyen gazdag a programja a marxizmus-leninizmus esti egyetemének. Ez pedig egyben azt is bizonyítja, hogy a járás kommunistái nagy fontosságot tulajdonítanak a párt művelődésének. A szép eredmények eléréséhez minden feltételük megvan FÜLÖP IMRE A lakosság részvétele a társadalmi feladatok teljesítésében jelentős mértékben függ a képviselőknek választási körzetükben kifejtett munkájától. Ezért az eddiginél magasabb színvonalon és rendszeresebben kell megszervezni a választókkal folytatott kapcsolatot, a nyilvános gyűléseket, találkozókat, vitaesteket, s végeredményben a nemzeti bizottságok plenáris üléseit is. A nemzeti bizottságok másik jelentős feladatköre a beruházási tevékenység. Nagy társadalmi és gazdasági jelentősége van annak, hogy helyesen oldják meg a teriileti-műszaki problémákat és a komplex közművesítéseket főleg a lakásépítés terén. Az életkörnyezet problémáinak megoldása nagy mértékben függ attól is, mily gyorsan és milyen minőségben fejezik be a már megkezdett létesítmények építését. A cementgyárak, vegyiművek, kohászati üzemek, hőerűmüvek, papírgyárak stb. olyan nagy mértékben szennyezik a levegőt és a vizet, hogy az a közép-szlovákiai kerületben például úgyszólván mindenütt túllépi a megszabott normát. E téren sok még a teendő, s a z erők jelentős összpontosítására lesz szükség. Az életkörnyezet megjavításának munkájában segít majd az a felmérés, amelyet a nemzeti bizottságok most készítenek elő. A felmérés intézkedési tervben csúcsosodik ki, amelynek teljesítése nemcsak a nemzeti bizottságok, hanem a többi érdekelt szervezet és üzem feladata is lesz. Az intézkedési terv maradéktalan és eredményes teljesítése érdekében már most, a felmérés idején olyan minőségű munkát kell végezni, hogy utólag ne kerüljön sor az eredményt csökkentő módosításokra. A feladatok tömkelegéből végezetül még egyszer szeretnénk figyelmeztetni: a nemzeti bizottságok ellenőrző tevékeny, ségére. A CSKP XIV. kongreszszusa határozatának teljesítése megköveteli az ellenőrzés népi szervei munkájának megjavítását. A népi ellenőrző szervek döntő szerepet tölthetnek be az állami és gazdasági fegyelem megszilárdításában, s a szocialista törvényesség betartásában. A népi ellenőrzés szerveinek rendszere most alakul ujjá, mégpedig úgy, hogy az állami ellenőrzés egyesül a népi, társadalmi ellenőrzéssel. Az e téren küszöbön álló feladatok teljesítése megköveteli az ellenőrző szervek rendszere átépítésének gyors befejezését, különös tekintettel az üzemi, városi és helyi népi ellenőrző bizottságok újjáalakítására. Önkéntes aktíva kialakítására szükség lesz, mert ennek az aktívának a közvetítésével vesznek részt az ellenőrzésben a lakosság legszélesebb rétegei. - A társadalmi ellenőrzés megszervezésében a nemzeti bizottságok a szakszervezetek, a Nőszövetség és a SZISZ aktív együttműködésére számítanak. Az ellenőrzési akciók sikerének tartóssá tétele szempontjából eredményesnek mutatkozik az a módszer, miszerint egy-egy akció eredményeit nyilvános gyűléseken, értekezleteken vitatják meg, hogy a fogyatékosságokat nemcsak kiküszöböljék, hanem elejét vegyék a megismétlődésüknek is. A panaszok és javaslatok objektív, igazságos és rugalmas megoldása segít megszilárdítani a lakosság bizalmát a CSKP politikája és az állami szervek munkája iránt. Csupán három feladatkörre hívtuk fel a fentiekben a figyelmet, pedig a nemzeti bizottságok ennél sokkal szélesebb körű tevékenységet fejtenek ki. A politikai-nevelő munka, az életkörnyezet megjavítása és az ellenőrzési tevékenység azonban olyan feladatkörök, amelyekben az elért jó eredmény kedvezően érezteti hatását minden további tevékenységben is. Ezért ajánljuk a nemzeti bizottságok figyelmébe a választási programoknak különösen ezeket a részeit. VILCSEK GÉZA