Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-19 / 248. szám, kedd

MÉZES3ÖDÖN ÉS RUHATÁR... Egy ~ .>erestetik. Az önmagúvai szembenéző ember. Egy most elkészült magyar íilmgroteszknél van reá szükség. Fontos szerepet kap. Néző lesz. És ' talán ezt nem is bánja meg. Legalábbis ezt ígéri Bácskai-Lauró István, a film groteszk rendezője. — Három filmet forgattam eddig, stílusban, műfajában mindhárom erősen eltért egymástól. Első filmem a „Hamis Izabella", bűnügyi történet volt, második a „Gyula vitéz télennyáron" szatíra és a harmadik — amely egyelőre a „Nyulak a ruhatárban" címet kapta — groteszk. íme, ez a története: egy idősebb férfi, Budapest külvárosában, sok mindenfélével ügyeskedik. Uzsorás és álláshalmozó, aki sok mindennel próbálkozik, és mindenen a maga hasznát vadássza. Csak a maga kicsi hasznát, semmi mást. Egyszer aztán nyúltenyészetének büszkeségeit abban a kultúrházi ruhatárban helyezi el, ahol másodállásban ruhatáros A nyulakat azonban a ruhatárban hagyja, azok elszaporodnak, niii,

J elözönlik a kultúrház helviségeit... Mindez csak egy epizód a filmből, s úgy érzem, nem fejezi ki a lényeget még akkor sem, ha az uzsorás tulajdonképpeni üzlete az, hogy a nyulakat egy közeli kisvendéglősnek adja el, aki bárányként méri és árulja azo kat... • Mi tehát filmjének lényege? — Egy régi felismerés, amely,et már annyian megfogalmaztak előttem, mégis aktuálisnak érzek ma is. Lényegét talán két idézet fejezi ki a legtalálóbban. Az egyik gondolat Ralph Waldo Emersontól származik és így- szól: „Előbb-utóbb mindannyian beleesünk az élet apróbb mézesbödöneibe." A másik gondolat atyja Makszim Gorkij: „Az ember húszéves korában forradalmat csinál, de harmincévesen már dácsát épít..Engem — Polgár András és Herczenik Miklós filmnovelláját olvasva — ez a két gondolat befolyásolt, de idézhettem volna a világirodalom számos más nagyságát is, akik hasonlóan vélekedtek. A „Nyulak a ruhatárban" mondanivalója a mi megfogalmazásunkban így hangzik: „Az ember úgy kezdi az életet, hogy meg szeretné váltani a világot, azután kifőzdét nyit." Cseppet sem vidám, sőt sok szempontból tragikus dolog ež, éppen ezért nevezem munkámat „filmgroteszk"-nek. • Ml ellen emel szót film je? — A „tudat gebinjeit" ostorozom, a kispolgári világ maradványait, amelyek egyre terhesebbek a mai társadalom egésze számára. • Kik segítik ebben a munkában? — A külvárosi uzsorás megszemélyesítőjeként Páger Antallal találkozhatnak, akinek partnerei többek között Gobbi Hil da, Iglódt István, Inke László. Kőműves Sándor, Rajz fános Siménfalvy Sándor és Schiitz Ila. • Mikorra várható a bemu tató? — Azt hiszem csak 1972 el ső, vagy második negyedére. • És addig? — Nos, addig, újabb témákat keresve dolgozom és lelkileg felkészülök a támadásokra. Ezúttal elsősorban nem a kritikusok kritikájától tartok, hanem a kritizáltak kritikájától. És mert ezek sokan lesznek, gondolom, sokfelől teszek majd megjegyzéseket. De vállalom a „veszélyt", mert tudom, hogy ez a témával és a foglalkozásommal jár ... Mosolyog, de mosolya mögött érzem a kihívást. Pontosan tudja mire vállal kozott és számol vele, hogy ezért milyen megjegyzéseket, véleményeket kaphat. S mert ennyire határozottan és pontosan tudja, hogy mire vállalkozott, talán igazi sikert sikerül kivívnia ... FENYVES GYÖRGY IHHIľf: HÍRKÖZLÉS MESTERSÉGES HOLDAKKAL Hazánk is bekapcsolódott a Holdag hírközlő rendszerek berendezéseinek, valamint speciális mérőműszereinek fejlesztési munkájába. Részvételünket indokolják a mikrohullámú rádióreléprogram során szerzett tapasztalataink, továbbá kutató és gyártó bázisunk. Az interkontinentális hírközlés megvalósítására kezdetben a tenger alatti kábelek és a horizontálontúli védőösszeköttetések szolgáltak. Ezekkel a rendszerekkel azonban nem tudták kielégíteni az egyre fokozodó igényeket, sem az átviteli kapacitás, sem az átvitel minőségi jellemzők, sem pedig a megbízhatóság tekintetében. Ezenkívül ezek a rendszerek nem voltak alkalmasak globális hírközlő hálózatok létesítésére sem. Az interkontinentális és a globális hírközlés feladata fekete-fehér és színes televízióműsorok (kép és kísérő hang) sokcsatornás távbeszélőjelek, távírójelek és adatok nagytávolságú továbbítása. Passzív és aktív szatelliták A mesterséges holdak segítségével történő hírközlés gondolata már több, mint egy évtizede felmerült, de megvalósítására csak a rakétatechnika megfelelő fejlettsége után kerülhetett sor, amikor mesterséges objektumokat tudtak földkörüli pályára juttatni. E korszerű hírközlő rendszerek elsődleges feladata interkontnientális és globális hírközlő hálózatok létesítése. De alkalmazzák regionális hírközlő hálózatokban is, főleg nagy kiterjedésű orszá-' gokban a nehezen megközelíthető vidékeknek az országos és ~Vv<

—vw- vv^ĹľJ^L ÍLT? ľu lT- [

é5z

é* 'kiszolgáltatások" fejében kopjak bérbe a parasztok. Valahányszor körülhordozzák a baranyvérbe mártott kardot, gyülekezniük kell a'várudvaron. Rájuk adják „JuWZV"!!^ [elhalmozott rég, egyenruhákat, vérteket, jelmezeket, a sereg kétfelé oszlik aztán a védőkés támadok kozott megkezdődik a küzdelem a var birtokáért. Hetekig tart ez a játék Az ádáz Ökölharcban sok „zsoldost úgy elagyabugyálnak, hogy ágyba kell fektetni őket. Az ellenség vezére mindétig Forget nyugalmazott őrnagy úr. aki ezért a hivataláért ötven pozsonyi mérő búzát kop évente. Együtt tervezik a hadjáratot is amikor István gróf úr győz — mert e

i a dolog rendje — együtt isszák meg az áldomást. 'Úgy döntöttünk, hogy^ bált rendezünk a győzelem örömére. ' Dicső gondolat, István. Hanem a rangbéli urak aligha fognak eljönni, Nem szívesen vendégeskednek fehérnéppel olyan háznál, ahol nincs asszony; a nemzetközi hálózatba való bekapcsolására. A műholdas hírközlés a kísérletek sorozatával kezdődött, amelyek az alapelvek gyakorlati igazolására voltak hivatottak. Ki kell közülük emelni például az Echo-programot, amelynek keretében passzív mesterséges holddal vizsgálták az elektromágneses hullámterjedés sajátosságait kozmikus körülmények között. A legfontosabb megállapítás az volt, hogy nagy kapacitású vagy szélessávú hírközlésre csak aktív hírközlési mesteséges holdak alkalmasak, amelyeken mikrohullámú adó-vevőből álló reléállomás van. A tápenergiát napelemekkel lehet biztosrreni. Az aktív műholdas hírközlés alapelveinek igazolására szolgált például a Telstar, a Syncom és az Early Bird (Intelsat 1.) program. Az „Orbita"-rendszer kiépítésével és a „Molnijaprogram" megvalósításával a Szovjetunió is bekapcsolódott a műholdas hírközlés fejlesztésébe. A Syncom és az Early Bird kísérletet stacionárius mesterséges holdakkal folytatták. Az aktív műholdas kísérletek befejezése után arra a fontos eredményre jutottak, hogy létre lehet hozni olyan aktív fedélzeti hírközlő-berendezéseket, amelylek élettartama eléri a 1,5—3 évet. Azóta már foglalkoznak egy 5—7 évig terjedő élettartamú fedélzeti berendezés fejlesztésével is. A másik kényes felismerés az volt, hogy a műholdas hírközlés két földi állomás közötti üzemben nem gazdaságos, és a mesterséges hold nagy „látószöge" által adott műszaki lehetőséget teljesen kihasználni csak akkor lehet, ha további földi állomásokat is bevonnak a rendszerbe. Ezt nevezik többállomás-hozzáférésű műholdas hírközlésnek. Napjainkban már ilyen rendszereket fejlesztenek és létesítenek. Nemzetközi társulások A fejlesztési tevékenység lényegében arra a műszaki-ipari háttérre támaszkodik, amely már korábban is adva volt, például a rádiólokátor-technikában, a rádiórelé-berendezések technikájában és a horizonton túli összeköttetések technikájában alkalmazott berendezéseknél. Űj feladatnak számított a többi között a fedélzeti hírközlő berendezések kidolgozása, melyeknél lényegbevágó szempont a kis súly, a hosszú élettartam és a jó hatásfok. Hangsúlyozni kell, hogy az ilyen berendezések létrehozása műszakilag igen bonyolult és rendkívül költséges feladat. Ezért a műholdas hírközlő-renszerek kidolgozására általában nemzetközi társulásokat alakítanak. Napjainkban már több ilyen szervezet létezik, mint például az Intersat, az Interszputnyik. Mindkettő célja á több földi állomás-hozzáférésű műholdas hírközlő hálózat létesítése stacionárius (gyakorlatilag a Föld egy bizonyos pontja felett „lebegő) aktív mesterséges holdakkal. A műholdas hírközlő-rendszerek kidolgozásában a feladatok nagy részét nemzetközi munkamegosztással oldják meg, hiszen a problémák nemzetközi jellegűek. A mesterséges holdak segítségével működő hírközlő-rendszerek nemzetközileg kiterjedt frekvenciasávban alkalmazhatók. Miután ezek a sávok egybe esnek a földfelszíni rádiórelé-rendszerek számára ugyancsak nemzetközileg engedélyezett frekvenciasávokkal, ezért a kétféle rendszer közöttj interferencia csökkentése gondot okoz. Az ebből származó zajokat és zavarokat tehát minimális értékre kell csökkenteni, s ennek érdekében különös gondot kell fordítani egyrészt a földi állomások földrajzi helyének kijelölésére, márészt a többállomás-hozzáférésű üzemmódnál az interferenciára kevésbé érzékeny modulációs rendszer alkalmazására. Ugyancsak intenzív kutatómunka folyik világszerte — különösen a sokcsatornás távbeszélőjelek továbbítására szolgáló rendszerekben — a többállomás-hozzáférésű üzemmód megvalósítására alkalmas, műszakilag, gazdaságilag optimális modulációs és nyalábolási eljárás kivállasztására. A berendezéseknek, illetve azok egyes részeinek fejlesztéséből ki lehet például emelni a kis zajú nagy nyereségű földi állomásantennák, a hűtött, kis zajú mikrohullámú előerősítők kidolgozásának fontosságát, továbbá az átviteli minőség jellemzőinek javítását szolgáló „zajvédett" demodulációs eljárások alkalmazását, és a megbízhatóság további javítását. A fedélzeti berendezéseknél pedig főleg az élettartam növelése és újfajta energiaforrások kidolgozása a legfőbb cél. LÉZERSUGÁR A NYOMDAIPARBAN 1960-ban kezdte meg Dr. Maiman amerikai tudós kísérleteit a rubinlézerrel; azóta mintegy 150 féle lézersugár Ismeretes. Egyedül az USÄ-ban több száz vállalat és kutatóintézet foglalkozik újabb lézerrendszerek kifejlesztésével. A fejlesztés egyik eredménye a nyomdaipart érdekli közelről, mert lézersugárral háromdimenziós hatással lehet fotókat és képeket vetíteni. A lézersugaraknak fémfeldolgozásra való alkalmassága közismert. A sugarak pontos fókuszolásával és megfelelő adagolásával a fémfelületek megmunkálhatok, vagyis a felületek pontonként tetszés szerinti mélységben kihegeszthetők. Más szóval: megfelelően irányított lézersugarakkal reliefek készíthetők — és éppen ez az, amin a nyomóformák felülete nyomtatástechnikai szempontból alapul. Elméletileg tehát a lézersugarak felhasználhatók nyomóformák készítésére, és ennek gyakorlati kifejlesztésén az USÄ-ban már munkálkodnak. Mivel a kihegesztés — ezt érintkezés nélküli marásnak is nevezhetjük —, megfelelő Irányítóberendezést feltételezve, nagy gyorsasággal végezhető, ezért kilátás van arra, hogy a nyomólemezek előállítási ideje az eddigihez képest lényegesen csökkenthető. Ez a formakészítési eljárás méltó partnere lehetne a mai rendkívül gyorsjáratú nyomógépeknek. A Harris-Intertype Corporation, a világ leghatalmasabb nyomdagépgyártó konszernje (Michigen) kutató központot létesített, amelynek feladata, hogy elektro-optikai téren új gyártmányokat fejlesszen ki az információipar számára. A kutatóintézet tudományos munkatársai már eddig is nemzetközileg elismert eredményeket értek el a holográfia (háromdimenziós képhatású eljárás) és az elektro-optikai eljárások terén. A kutatási program a többi között kiterjed a holográfiai információtárolásra, lézer— rendszerű színbontó szkennerekre, lézerprinterre, kéziratolvasó készülékekre. Az eddigi fejlemények alapján nyilvánvaló, hogy az információs iparban a hetvenes években az elektro-optikai módszerek nagy jelentőségűekké válnak. Azokat a kommunikációs feladatokat, amelyeket ma számítógépekkel és elektronikus módszerekkel látnak el, előreláthaóan optikai úton gyorsabban és jobban lehet majd megoldani. (dj) 1971. X. 21. MIKSZÁTH KÄLMÄN REGÉNYE NYOMÄN Cs. HORVÁTH TIBOR — KORCSMÁROS PÄL