Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-19 / 248. szám, kedd

EreÉiénvekbeii gazdag jaUeun A Ján Nálepka nevét viselő bratislavai katonai művész­együttes ezekben a napokban ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját. Igaz, hogy hason­ló néven már 1949-ben tevé­kenykedett egy amatőr-csoport, de a hivatalos „beiktatás" csak később történt meg. Húsz év nagy idő, de elegendő volt ar­ra, hogy az együttes meghódít­sa nemcsak a belföldi, hanem a külföldi nézőket is, hírnévre tegyen szert. ták, kineveztek az új katonai együttes karmesterévé. Másnap már utaztam, harmadnap kéz­be vettem a karmesteri pál­cát .... Esténként zenét sze­reztem egy újabb műsorhoz . .. Hogy kik „vonultak" még be az együttesbe azokban a napok­ban? Íme néhány ma már nép­szerű név: Bohuš Hanák, dr. Ján Sivácek, Bohuš Trnečka, Rudo Novák stb. Az első kon­feranszié Ján Kákoš, a Nemzeti Színház mai igazgatója volt. Az Az együttes kabarécsoporlja fellépés közben (Feni Spáril felvétele) Az egykori amatőrcsoport 180 főre duzzadt. A kezdet így is nehéz volt. A karmester pél­dáui a brnói tüzérek közül ke­rült ki. — A légvédelmieknél szol­gáliam — mondja Ján Novák, aki a tényleges katonai szolgá­lat előtt a SĽUK-ban és a bra­tislavai rádióban karmesterke­dett. Az egyik nap azt mond­VÁLASZTASI s z é J j $ g y z e t A képviselők jelölése Választási és általában poli­tikai rendszerünk előnyeinek egyike, hogy a képviselők jelö­lésében gyakorlatilag nemcsak a politikailag szervezett, ha­nem a szervezetlen állampolgá­rok is részt vesznek. Egyszóval nemcsak ráadhatják avagy nem „voksukat" közvetlenül a vá­lasztás napján a javasolt kép­viselőjelöltre, hanem már ezt megelőzőleg, aktívan befolyás­sal lehetnek arra, hogy ki le­gyen a jelölt. Természetesen ennek meg­van a módja. Választási tör­vényeink értelmében a képvise­lőkre javaslatot tehet a kom­munista párt, a többi politikai páirt és a Nemzeti Front min­den szervezete, elsősorban a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom, a Csehszlovák Nőszövet­ség, a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség stb. Ezek a szervezetek felölelik a lakosság túlnyomó többségét és annak szavatolják is a beleszólás jogát. A javaslatokat a Nemzeti Front illetékes területi szervei gyűjtik össze. Magától értető­dően a választási előkészüle­tek e szakaszában a jelöltek száma messze fölülmúlja a szá­mításba jövő mandátumok szá­mát. Ezért az NF említett szer­veinek feladata — különböző szempontokhoz igazodva, ame­lyekről még beszélni fogunk — válogatást eszközölni s az ál­taluk javasolt jelölteket regiszt­ráltatni vagyis felvétetni a kép­viselőjelöltek névsorára az il­letékes választási bizottság ál­tal. A továbbiakban ezek a kép­viselőjelöltek már úgy szere­pelnek, mint a Nemzeti Front jelöltjei. Így is mutatják be őket a választókerületekben a választópolgároknak. Az NF jelöltjeinek olyan em­bereknek kell lenniük, akik hűek a szocializmus ügyéhez, politikai, szakmai és erkölcsi arcélüknél fogva alkalmasak a képviselői tisztség méltó be­töltésére. (g) első idényben, mint énekes, fellépett az együttesben Villám Polónyi is Az alapító tagok közül ma már csak 12-en tevé­kenykednek az együttesben. Ahogy múlnak az évek, úgy változik az együttes tagjainak névsora. Egyesek leszerelnek, mások máshol találnak munkát. Az együttesben töltött évekre azonban mindig szívesen gon­dolnak vissza. Az első évben 40 fellépést valósítottak meg, a másodikban már 70-et. 1954-ben utaztak el­ső külföldi útjukra Bulgáriá­ba. Két évvel később Lengyel­országban, 1956-ban pedig Ma­gyarországon jártak. Azóta má­sodszor is megfordultak az em­lített országokban, sőt 1966­ban az NDK-ba, egy évvel ké­sőbb a Szovjetunióba és 1969 ben' Romániába is eljutottak. Végeredményben az együttes eddig 5824 alkalommal lépett fel, s a fellépéseket 4 408 200­an tekintették meg. A fellépések zömét a lak­tanyákban, illetve a katonák ré­szére tartották meg. Fiatalokról lévén szó, igyekeznek ennek megfelelően összeállítani a mű­sorukat. Persze mindig szem előtt tartják, hogy hivatásuk nemcsak szórakoztatni, hanem a művészet eszközeivel ta­nítani is. Hogy ez így volt, Il­letve, hogy ež így lesz, erről az a tény tanúskodik, hogy 1953-ban megkapták a „Kiváló munkáért" kitüntetést, 1961-ben az „Építésben szerzett érde­mekért" kitüntetést, és végül 1966-ban a Munkaérdemrendet. Pár évvel ezelőtt az együttes három részre tagozódott. Eddig 20 premiert tartottak. Bratis­lavában október 20—21—22-én mindhárom csoport fellép. Nagy érdeklődésnek örvend a Hét­színű szivárvány című műsor, amely a szocialista országok hadserege katonáinak barátsá­gát domborítja ki dalban, tánc­ban és zenében. Húsz év nem nagy idő, mégis mennyi esemény elfér benne. Az együttes jubileuma eredmé­nyekbeh gazdag. Továbbra is ezt az utat akarják járni. Jel­szavuk szórakoztatva tanítani, nevelni. Ezt a célkitűzést a Ján Nálepka hős partizán nevét vi­velő művészegyüttes ténykedé­se alatt mindenkor követte. NÉMETH JÁNOS • Giovanni Bellini két képét és Bartolomeo Vivarini öt ké­pét rabolták el egy velencei templomból. Az ötszáz éves, felbecsülhetetlen értékű mű­kincset hamarosan megtalálták egy közeli sziget barlangjában. A nyomravezetőről pedig kide­rült, hogy ő rabolta el a ké­peket, de megbánta tettét — és értékesíteni se tudta a kin­cset: ezért adta végül fel ma­gát A BARÁTSÁG üzemében BULGÁRIAI ÜTiJEGYZETEK A Bulgáriában járó cseh­szlovákiai újságíró fi­gyelmét az ottani kollé­gák nem felejtik el felhívni a sumeni Madar Tehergépkocsi­gyár és a Libereci Autógyár között kialakuló kooperációra. Az együttműködés keretében elkészült impozáns külsejű te­hergépkocsi szemembe tűnt a plovdivi vásáron is a bolgár gépgyártás kiállítási területén. Az ősrégi Sumen a Bolgár Népköztársaság egyik gyorsan fejlődő városa. Az ókori erő­dítmény maradványaitól kezdve számos történelmi emlékkel rendelkezik köztük magyar vo­natkozású is: a Bolgár—Magyar Barátság Kossuth Lajos Múzeu­mával, melyet abban a házban rendeztek be, ahol a nagy ma­gyar államférfi a szabadság­harc bukása után egy ideig élt. Gépkocsink ezúttal nem a rég­múlt emlékei, hanem a leg­újabb kor alkotásai felé vette az irányt. Úticélunk a város szélén fekvő gyárnegyed, pon­tosabban a Madar Tehergépko­csigyár volt. Az alig több mint egy évtize­des múltra visszatekintő üzem munkájáról Sztancso Lazárov Sztancsev mérnök, a vállalat igazgatója adott részletes tájé koztatást. A kombinátot 1958 őszén helyezték üzembe. Fel­építéséhez a Szovjetunió nyúj­tott hatékony gazdasági és technikai segítséget. Azóta is „a barátság üzeme" néven em­legetik a Madar Tehergépkocsi­gyárát. Az üzem eredetileg traktorok és teherautók pótalkatrészei­nek gyártására rendezkedett be, később megkezdték a gépko­csik egyes komplett részeinek készítését is. Először a sebesség­váltó szekrények termelését vezették be, majd hozzáfogtak a GAZ—51-es gépkocsik első és hátsó tengelyének gyártásához. Mivel új üzemről és az ország­ban teljesen új iparágról volt szó, legelsősorban is meg kel lett oldani a szakemberek kép­zésének kérdését. A Szovjetunió ezen a téren is testvéri segít­séget nyújtott. A hatvanas évek második felében, amikor már meg­mutatkozott az új üzem dolgozóinak magas színvonalú technikai felkészültsége, az a gondolat merült fel, hogy be­vezetik a komplett tehergépko­csik szerelését. A gondolatot tett követte, és 1967-ben szov­jet üzemekkel kooperálva meg­kezdték a GAZ—52-es és 53-as gépkocsik szerelését a hazai szükséglet kielégítésére. Éven­te mintegy 3000 szovjet típusú teherautót készítenek. Ezzel egyidejűleg vetették fel azt a javaslatot, hogy készítsék elő a tehergépkocsik billenő be­rendezésének sorozatgyártását. Ezt a feladatot is sikerrel meg­oldották. és a múlt évben el­készült a billenő berendezés, mégpedig háromajtós és egyaj­tós típusban. Az üzemben a jövőben a szovjet GAZ—53-A típusú speciális tehergépkocsit fogják gyártani. Valószínű, hogy a gépkocsikba benzimotor he­lyett hamarosan Diesel-motoro­kat fognak beépíteni, melynek gyártását angol szabadalom alapján most próbálják ki a várnai Vaszil Kolárov ÜzeiYi­I»en. Mivel a GAZ—53-A típusú te­hergépkocsi hordképessége 4 tonna, az egyre növekvő köz­úti szállítás viszont mind több, nagyobb tehergépkocsit igé­A sumeni lehergépkocsigvár. nyel, ezért a bolgár kormány javaslatára további tervet való­sítottak meg. Tárgyalásokat kezdtek a Skoda tehergépko­csik gyártásával kapcsolatos kooperáció lehetőségeiről. A bolgár és a csehszlovák kor­mány illetékes szervei 1970 feb­ruárjában kötötték meg az er­re vonatkozó szerződést. A su­meni Madar Teheigépkocsigyár ennek alapján egyezett meg a libereci LIAZ vállalattal az együttműködés konkrét formáit illetően. Sztancso Lazarov Sztancsev igazgató a legnagyobb elége­dettséggel nyilatkozik a cseh­szlovák vállalattal folytatott együttműködés eddigi eredmé­nyeiről. Elmondotta, hogy a csehszlovák fél részéről min­den szükséges technikai és személyi segítséget megkap­nak, és pontosan teljesítik a szerződéses kötelezettséget. Az első szakaszban, 1970-ben 200 Skoda teherautó szerelését fe­jezték be. Ez év első felében 258 Škoda hagyta el a gyárat, az év végéig pedig számuk öt­százra emelkedik. A fejlődés a továbbiakban egyre fokozódik, 1975-ben terv szerint 3000, 1980-ban pedig 6000 Skoda te­hergépkocsit szerelnek majd össze a sumeni vállalatban. A szerelés bővülésével pár­huzamosan a Madar-üzem dolgozói vállalták bizo­nyos alkatrészek és komplett gépkocsirészek gyártásának­megkezdését is. A sorozatgyár­tás kiszélesítése érdekében ezeket nemcsak Bulgária, ha­nem Csehszlovákia részére is termelni fogják. A kétoldalú szerződés értelmében 1972-ben megkezdik az első és a hátsó tengelyek készítését. A bolgár szakemberek egy csoportját Li­berecbe küldték, hogy alapo­san elsajátítsák a műszaki szempontból igényes termékek gyártásának ismereteit. Az év végéig, legkésőbb azonban 1972 januárjának- végéig át kell adni a LIAZ szakemberei köz­reműködésével készülő új ter­melővonalat, melynek berende­zését is Csehszloyákia szállítja. A csehszlovákiai és a bulgáriai teherautógyártás igényeinek kielégítésére a Madar-üzem 1975-ben már csaknem tizen­kétezer első és mintegy tizen­hétezer hátsó tengelyt fog gyártani, 1980-ban pedig ezek termelése lényegében megkét­szereződik. A fokozatosan bővülő terme­lés az üzem további kiépítését kívánja meg. 1980 végéig a Ma­dar dolgozóinak a nagymeny­nyiségü alkatrészek elkészíté­sén kívül évente mintegy tíz­ezer szovjet és csehszlovák tí­pusú tehergépkocsit kell ösz­szeszerelniük. Az üzem nagy­Sumen Hersson nevű új városnegyede. jD. Oimov felvétele] (M. Makarijan felvétele) arányú kibővítésének tervei uz év végéig elkészülnek és a jö­vő évben hozzákezdenek az építési munkákhoz. Az átépítés után a termelési kapacitás a mostaninak mintegy háromszoro­sára fog emelkedni. Korszerű szerelőcsarnok épül, átépítik és kibővítik az öntödét, a ko­vács- és a présműhelyt és to­vábbi munkahelyeket is. Az üzem műhelyeiben járva elsősorban is a szigorú rend, tisztaság ragadta meg a figyel­memet. Mindennek megvan a maga pontos helye. A bolgár dolgozók példás rendszeretete a munkahelyen is megnyilvá. nul. A további dolog — amire kísérőm, Jencso Dimov Alexand­rov, az üzem cseh tolmácsa hívta fel a figyelmemet — a jó munkaszervezéssel biztosított folyamatos munka és a kiváló munkafegyelem. A munkaidőt itt valóban szó szerint értelme­zik és minden egyes percét igyekeznek hasznosan kihasz­nálni. A termelési feladatok megva. lósítása és a minőségi színvo­nal emelése érdekében széles körű munkaverseny folyik az üzem minden egyes munkahe­lyén. A vezetőség és a szak­szervezet által szervezett ver­senyben egyének, brigádok és műhelyek vesznek részt. Az egyének és brigádok eredmé­nyeit, kötelezettségvállalásaik teljesítését havonta értékelik, a műhelyek versenyét pedig ne­gyedévenként. A legjobb ered­ményt elérő dolgozókat és kol­lektívákat anyagi és erkölcsi jutalomban részesítik: A gyárban megalakult az újí­tók klubja, melynek feladata gondoskodni az újítómozgalom fejlesztéséről és segítséget nyúj­tani a javaslatok megvalósítá­sához. Nagy kollektíva foglal­kozik a termelés szocialista ra. cionalizálásával összefüggő kér­dések megoldásával. A sumeni Madar Tehergép­kocsigyár dolgozóinak jó mun­káját tanúsítja az a tény is, hogy a vállalat a gépipari mi­nisztérium üzemei közötti ver­senyben öt év óta az első he­lyet foglalja el. A Bolgár Kommunista Part X. kongresszusa ez év áprilisában erősítette meg a népgazdaság hatodik öt­éves tervének irányelveit, melynek sajátossága: a népgaz­daság intenzitásának és haté­konyságának sokoldalú fokozá­sa, a tudományos és műszaki fejlesztés meggyorsítása, a tár­sadalmi termelés és a külön­böző gazdasági ágazatok struk­túrájának tökéletesítése, a kor­szerű arányos fejlesztés és a nagy hatékonyságú társadalmi termelés következetes politiká­ja. Az ország fő termelési alap­jai ebben az időszakban 50 szá­zalékkal növekednek, a nemze. ti jövedelem 47—50 százalék­kal lesz nagyobb. A. X. kong­resszus nagy figyelmet szentelt a nemzetközi szocialista integ­rációban való részvétel kérdé­sének. A párt új programja ez­zel összefüggésben leszögezi: „Az érett szocialista társadalom még kedvezőbb feltételeket te­remt ahhoz, hogy kifejlődjön és elmélyüljön országunk és a szocialista világrendszer test­véri államai közötti együttmű­ködés, hogy minőségileg új színvonalra emelkedjék a szo­cialista országok kölcsönös se­gítségnyújtása, együttműködé­se és integrációja." A sumeni Madar Tehergépko csigyárban a szocialista intep ráció ígéretesen kibontakozó példájával találkozhatunk. GAL LASZLO

Next

/
Oldalképek
Tartalom