Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-19 / 248. szám, kedd

A francia kommunisták közös kormányprogram kidolgozására szólítják fel a szocialistákat Georges Marchais, az FKP fő­titkárhelyettese az Európe—1. rádiónak adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy a francia tár­sadalom égető problémáit csak a baloldali egység kialakításá­val lehet megoldani. Éppen ezért kívánatos lenne, hogy a szocialisták és kommunisták között mielőbb folytatódjanak a tárgyalások a közös kormány­program kidolgozására. Fran­cois Mitterrand, a szocialista néhány KEKKONEN, finn elnök — aki nem hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodott — tegnap elutazott Moszkvá­ból. Elutazása előtt találkozott Nyikolaj Podgornijjal, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnökével. Az államfők megvitatták a két ország kap­csolataival, a nemzetközi hely­zettel és az európai biztonság­gal kapcsolatos kérdéseket. MOSZKVÁBÓL elutazott az Egyesült Államok kormányzói­nak küldöttsége. Warren Hearnes szenátor, a küldött­ség vezetője elutazása előtt tett nyilatkozatában a szovjetunió­beli látogatásukat nagyon hasz­nosnak és kellemesnek nevezte. JACQUES CHABAN-DELMAS, francia miniszterelnök megkö­szönte Alekszej Kosziginnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének azt a baráti üzene­tét, melyet Koszigin az Algé­riában és Marokkóban tett lá­togatásáról visszatérőben a repülőgép fedélzetéről küldött a francia miniszterelnöknek. TOKIÓBAN megkezdődött a szovjet és a japán szakszerve­zetek már hagyományossá vált találkozója. A szovjet küldött­séget Pjotr Pimenov, a Szövet­ségi Központi Szakszervezeti Tanács titkára vezeti. LANUSSE tábornok, argen­tin elnök befejezte kétnapos hivatalos chilei látogatását. A kormányfők megbeszélésükön állást foglaltak a más államok belügyeibe való be nem avat­kozás, valamint a nemzetek ön­rendelkezési joga mellett. BOLÍVIÁBAN letartóztatták a Nemzeti Forradalmi Mozga­lom több tagját. A letartózta­tottak között találhatjuk Jósé Ortiz Mercado volt minisztert és Marcelo Velarde, Santa Cruz volt polgármesterét. HELSINKIBEN a Finn Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának plénumán megvitatták a párt XIV. kongresszusa elő­készítésének kérdéseit, vala­mint az időszerű kül- és bel­politikai problémákat. BULGÁRIÁBAN folytatódnak a Földműves Népi Szövetség XXXII. kongresszusának az elő­készületei. A kongresszuson részt vesz 1300 küldött, akik mintegy 120 000 tagot képvisel­nek. JEAN JACQUES SERVAN­SCHREIBER győzelmével végző­dött a közte és a Radikális Szocialista Párt eddigi elnöke, Maurice Faure közötti harc a párt vezetéséért. SPIRO AGNEW, amerikai al­elnök hivatalos görögországi látogatásának második napján Athénben megkoszorúzta az Is­meretlen Katona sírját. Edgár Hoover leváltását követelik New York — A Life című amerikai képeslap egyik cikke azzal az amerikai körökben már meglehetősen közismert ténnyel foglalkozik, hogy Ni­xon elnököt egyre többen sür­getik: váltsa le Edgár Hoovert, a Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) vezetőjét, mert csak így kerülheti el a szervezet válsá­gát. Ma már — írja a lap — kormánykörökben is az a véle­mény, hogy az idős (76) éves Hoover diktátorként viselkedik, zsarnoka az FBI-nek, amelyet egyre inkább saját céljaira használ fel. párt első titkára ugyan kije­lentette, hogy pártja elismeri az eddig folytatott tárgyalások eredményeit, de a tárgyalások folytatását csak a jövő év már­ciusára helyezte kilátásba. Marchais kijelentette: a kom­munisták nem kívánnak polemi­zálni a szocialistákkal, de az Idő sürget, s minél előbb szük­ség lenne arra, hogy világos perspektívát nyújtsanak a fran­cia dolgozóknak. Ha a szocia­lista párt egyelőre saját prog­ramja kidolgozásával is van el­foglalva, ez nem lehetne aka­dálya annak, hogy már eköz­ben is folytatódjanak a megbe­szélések a kommunisták és a szocialisták között. A szovjet dolgozók gazdasági kiképzése Moszkva — A moszkvai párt­szervezet megkezdte az SZKP Központi Bizottságának „A dol­gozók gazdasági képzettsége megjavításáról" hozott határo­zatának megvalósítását. A szovjet fővárosban 189 né­pi egyetem kezdte meg műkö­dését, amelyeken a moszkvai üzemek mintegy 40 ezer mérnö­ke és technikusa tanul. Az egyetemek tanrendjében a mar­xista-gazdasági elmélet, a párt­gazdaság politikája, a termelés szervezésének tudományos alap­jai, valamint az irányítás mód­szerei és technikája szerepel­nek. A főváros üzemeinek 45 ezer munkása jelentkezett a „gazda­sági iskolákba". KICSODA RAINER BARZEL? Szovjet—francia együttműködés Moszkva — Francois—Xavier Ortoli, az iparfejlesztés és a tu­dományos kutatások ügyeinek francia minisztere a Pravdának adott nyilatkozatában hétfőn el­ismeréssel szőlt a szovjet—fran­cia tudományos-műszaki együtt­működés eredményeiről. Ortoli a „Mirabelle" nevű francia buborék-kamra üzembe­helyezése alkalmából érkezett a Szovjetunióba. A „Mirabelle"-t alkatrészekre bontva szál­lították Franciaországból a Moszkva melletti Szerpuhovba, ahol a világ legnagyobb, het­venmillió elektronvoltos ré­szecskegyorsító berendezése működik. A szerpuhovi gyorsító és a „Mirabelle" közös alkal­mazása a moszkvai tudomá­nyos megfigyelők szerint újabb felfedezésekhez vezet az elemi A Nemzetközi Vöröskereszt a világbéka ügyéért Egy szovjet és egy jugoszláv javaslat elfogadásával véget ért a Nemzetközi Vöröskereszt kormányzótanácsának Mexikó­városban megtartott 31. üléssza­ka. A javaslatok értelmében a Nemzetközi Vöröskereszt felhív­ta országos szervezeteit, hogy minden erejükkel szálljanak sikra a világbéke megvalósítá­sának ügyéért és harcoljanak a faji megkülönböztetés ellen. Az ülésszakon, amelyen 83 tagállam képviseltette magát, sző volt a szervezet jövőbeni feladatairól, valamint a nemze­ti vöröskereszt szervezetek kö­zötti együttműködés fokozásá­ról. Kommentárunk A Faeroer-szigeteken ren­dezett választások, ame­lyeket valamivel később tartottak meg, mint a dán kon­tinensen, a dán szociáldemok­rata párt javára módosították a politikai erők megoszlását a dán parlamentben. A burzsoá tömb kormánya Hilmar Bauns­gaard miniszterelnök vezetésé­vel kénytelen volt lemondani, s az új kormány összeállításá­ra Jens Ottó Krag szociálde­mokrata vezető vállalkozott, aki a múltban már többször volt miniszter, 1962 és 1968 kö­zött pedig miniszterelnök. Kor­mánya kisebbségi: a szociálde­mokrata pártnak 179 mandátum közül 72 mandátuma van a par­lamentben. Krag kormánya a Szocialista Néppárt támogatá­sára számít, amelynek 17 kép­viselője van a parlamentben. A kormány helyzete így is felette kényes, mert a burzsoá pártok 88 szavazattal rendelkeznek, te­hát csak egy mandátummal van kevesebbjük, mint a szociál­demokratáknak és a szocialis­táknak együttvéve. Két képvise­lő egyelőre nem nyilatkozott, hogy a kormányt fogja-e támo­gatni, vagy pedig az ellenzék­kel együtt fog-e szavazni. Dánia komoly gazdasági, pénzügyi és szociális problé­mák előtt áll. Az árak emelke­dése, az állami költségvetés hiánya, a külföldi eladósodott­ság, az inflációs irányzatok — ez csupán néhány a problémák közül. E problémákra jelenleg árnyat vet Dánia belépése az Európai Gazdasági Közösségbe, amely a nemrégen lezajlott par­részecske fizikájában: lehetővé teszi olyan elemi részecskék re­gisztrálását, amelyek létezését eddig csupán elméletileg bizo­nyították be. 4,6 mrlliórd éves a Hold Párizs — A francia és szov­jet tudósoknak a kozmikus tér­ség békés kihasználását kuta­tó közös bizottsága október 11 —16 között Nizzában ülést tar­tott. Az ülésszakról kiadott köz­lemény szerint a részvevők megállapították, hogy a két or­szág között gyümölcsöző együtt­működés alakult ki a kozmikus térséggel kapcsolatos különbö­ző tudományos kutatások, me­teorológiai és az űr-telekommu­nikáció terén. Jean-Francois Denisse, a Francia Tudományos Akadémia tagja, a Francia Űrkutatási Köz­pont elnöke az ülésszak után kijelentette, hogy az együttmű­ködési program keretében szov­jet segítséggel felbocsátják majd a Sret francia műbolygót, hogy kipróbálják a Franciaor­szágban gyártott nap-elemeliet. Kerguelen szigetéről pedig francia rakétával felbocsátanak egy Szovjetunióban gyártott gyorsító berendezést, amelynek célja az elemi részecskék Föld­közelben való viselkedésének vizsgálata. Denisse továbbá elmondotta, Franciaország az egyetlen or­szág, amely mind a Szovjet­uniótól, mind az Egyesült Ál­lamoktól kapott Hold-talajmin­tákat. Bár a mintákat a Hold­felszín különböző helyeiről vették, a francia laboratóriu­mok vizsgálata azt mutatja, hogy mindkét minta alapján egyöntetűen 4,6 milliárd évre lehet becsülni a Hold korát. A Kereszténydemokrata Unió saarbrückeni kongresszusán Rainer Barzelt, a CDU/CHU par­lamenti frakciójának eddigi el­nökét a CDU új elnökévé vá­lasztották. E harcias nyugatné­met politikus megválasztásával további politikai sikert ért el. Minden arra vall, most már semmi sincs útjában annak, hogy pártja szövetségi kancel­lárrá jelölje. Barzel minden ere­jével erre törekszik. Ha teljesül ez az óhaja, akkor a jövőben az uniópártok választási győ­zelme esetén bonni kancellárrá válhatna. Ám addig is, amíg a szociáldemokrata párt megtart­ja elsőségét, Barzel, mint egy nagy ellenzéki párt elnöke, lé­nyegesen befolyásolhatja a to­vábbi politikai fejlődést az NSZK-ban. Tehát jó tudni, ki valójában Rainer Barzel, az a férfiú, aki 47 éves korában a CDU legfiatalabb elnöke lett. Barzel a második világhábo­rú előtt az egyik berlini gimná­zium diákja volt. Érettségi után behívták a fasiszta hadseregbe, itt hadnagyi rangot ért el. A háború után Nyugat-Németor­szágban folytatta tanulmányait, s 1949-ben, az NSZK megalaku­lásakor fejezte be jogi tanulmá­nyait. Doktorrá avatása után Észak-Rajna—Vesztfália tarto­mány közigazgatásában kezdte meg működését, itt már akkor a CDU volt hatalmon. Barzel Ki­sebb tisztségeket töltött be e pártban. Bonnba kerülve politi­kai pozíciója erősödni kezdett. 1956-ban a CDU elnökségi tag­ja lett Észak-Rajna—Vesztfá­liában, egy évvel később pedig a szövetségi gyűlés képviselő­jévé választották. Adenauer 1962 végén az össznémet ügyek minisztereként bevette őt kor­mányába. Barzel már a követ­kező évben, a kormány átszer­vezésekor elvesztette tárcáját, de rövidesen megválasztották a CDU/CSU parlamenti frakciójá­nak helyettes vezetőjévé. Ez a funkciója lehetővé tette neki, hogy érvényesítse befolyását az uniópárton belüli politikai dön­tésekben. Heinrich Brentano halála után, 1964 végén helyé­be Barzelt választották a CDU parlamenti frakciójának elnöké­vé, s így a CDU vezetője lett, Barzel kezdettől fogva a CDU élére törekedett. Egyáltalán nem volt lojális Erharddal, az egykori kancellárral és a CDU elnökével. Amikor Erhard szo­rult helyzetbe jutott, Barzel ál­lásfoglalásával meggyorsította a politikus bukását. Már akkor a fejébe vette, hogy ő is a CDU elnöke lehetne. Barzelnak arra is gondja volt, hogy Kiesinger pozíciója a pártban ne legyen olyan erős, hogy akadályozza az ő élretörési ambócióit. Ko­molytalan magatartásával azon­ban pártja soraiban is bírálatot váltott ki magával szemben. Most, hogy a CDU-ban a kon­zervatívok és a jobboldali erők a hangadók, Barzel sokak szá­mára kívánatos személy. Benne látják azt az „erős férfit", aki az uniópártokat kivezetné az el­lenzékből és biztosítaná vissza­térésüket a kormányba. Barzel kezdettől fogva az uniópártok jobbszárnyához tar­tozik. Már az ötvenes években egyike volt a „Mentsétek meg a szabadságot" bizottság társ­alapítóinak. Ez a bizottság anti« kommunizmust szított és ellen­séges propagandát fejtett ki A szocialista országokkal szem­ben. Barzel egy évvel ezelőtt Strauss-szal együtt különféle üzelmeket kezdeményezett, amelyekkel lemondásra akarták bírni a Brandt-kormányt. Barzel egyike azoknak, akik a leghan­gosabban ellenzik a nyugatné­met kormánynak a Szovjetunió­val és a többi szocialista orszá­gokkal való megértésre Irányu­ló törekvéseit. Most, hogy Bar­zel a CDU élére került, a kor­mánypártok és az uniópártok közötti harc éleződésére lehet számítani, annál is inkább, mert Barzel már minden tevé­kenységét a parlamenti válasz­tásokra összpontosítja, amelye­ket legkésőbb 1973 őszén tarta­nak meg. JAN BLANSKÝ Heves támadások a Brandt-kormány ellen Strauss továbbra is visszasírja a csődbejutott politikát München — A bajorországi Keresztény Szociális Unió (CSU) kétnapos kongresszusá­nak második napját is dema­góg szólamok, a Brandt-kor­mány elleni éles támadások jel­lemezték. A kongreszus vasárnapi „ju­lamenti választásokon is jelen­tős szerepet játszott. Jellemző, hogy az ország közös piaci tag­ságát a legerőteljesebben szor­galmazzák a konzervatívok és a liberálisok, akik a választá­sokon a legérzékenyebb vesz­teségeket szenvedték, míg a kö­zös piaci csatlakozást kereken visszautasító Szocialista Nép­Új kormány Dániában párt a szavazatok legnagyobb gyarapodását érte el. A közös piaci csatlakozás a jelenlegi dán kormány Achil­les-sarka. A szociáldemokrata párt ugyanis a közös piaci tag­ság mellett van, de a Szocialis­ta Néppárt, melyre a Krag­kormány a parlamentben tá­maszkodik, értésül adja, hogy a kormány bukását is kész elő­mozdítani, de semmiesetre sem törődik bele, hogy Dánia belép­jen a Közös Piacba. A szociál­demokraták a szavazáskor ugyan a burzsoá pártok tömb­jének támogatására számíthat­nak, de a szocialisták előidéz­hetnék a kormány bukását az­zal, hogy megtagadnák a kor­mány támogatását olyan kérdé­sekben, amelyekben a burzsoá tömb nem támogatja a kor­mányt. Ezért nincs kizárva, hogy Krag egyedüli fő feladat­ként tűzi ki Dánia közös piaci belépésének keresztülvitelét, s hogy e cél elérése után felosz­latja a parlamentet és új vá­lasztásokat ír ki. Dániában a jövő év elején népszavazást tar­tanak a közös piaci belépés kérdéséről, amivel azt a lát­szatot akarják kelteni, mintha a nép dönthetne e kérdésről. A népszavazás szabályai olya­nok, hogy a közös piaci tagság ellenzői hátrányban vannak. Ha a választásra jogosultak egy­harmadnál kisebb része ellene szavaz, elfogadottnak minősítik Dánia belépését a Közös piacba, az pedig egyáltalán nem ját­szik szerepet, hányan szavaz­nak mellette. Ha tehát a válasz­tóknak kétharmadnál kevesebb része venne részt a népszava­záson, megtörténhet, hogy a közös piaci belépést akkor is jóváhagyják, ha többen szavaz­nának ellene, mint mellette. Ilyen körülmények között nem lepheti meg az embert, ha a népszavazás eredménye a közös piaci tagság híveinek fog ked­vezni. A kormánynak azonban az a törekvése, hogy minden­áron keresztülvigye a belépést a Közös Piacba, előidézheti bu­kását, mert a szociáldemokrata párt elveszítheti kellő parla­menti többségét. Ezért eléggé valószínű, hogy a dán választók jövőre ismét a választási urnákhoz járulnak, hogy megválasszák az új par­lamentet. A jelenlegi kormány­nak határozottan nincs olyan pozíciója, hogy arra számíthas­son: a parlament megbízatásá­nak egész ideje alatt fenntart­hatja magát. —sklj bileumi" ülésén, amelyen meg­emlékeztek a nyugatnémet el­lenzéki párt fennállásának 25. évfordulójáról, vendégszőnok­ként felszólalt Rainer Barzel, a CDU nemrég megválasztott új elnöke is. Barzel párhuzamot vont Ni­xon és Brandt úgynevezett „ke­leti politikála" között. Utalt ar­ra, hogy Nixon amerikai elnök' Moszkvába fog utazni, de —< hangsúlyozta — „Nixon semmit sem ad ingyen..." viszont a jelenlegi bonni kormány „ke­leti politikájával megbontja az európai egyensúlyt". Franz Josef Strauss, a CSU elnöke hasonló szellemben vá­dolta a Brandt-kormányt, amelynek politikája — szerin­te — „a frontok eltolódására, a súlypontok felcserélésére ve­zetett", majd a CDU/CSU sze­rint veszélyeztetett demokrati-* kus rend „megteremtésére" még a nyugatnémet szakszervezeti szövetséget is segítségül hívta. A CSU kétnapos kongresszu­sa Strauss felszólalása után a bajor himnusz és a — párt mentalitásának megfelelően — a „Deutschland, Deutschland iiber alles" eléneklésével ért véget. Bonn — A CDU/CSU vezetői a párt müncheni kongresszusá­nak végeztével megtartott gyű­lésükön újból élesen támadták Brandt kancellár kormányának külpolitikáját. Franz-Josef Strauss, a CSU elnöke újból igyekezett durván elferdíteni a szerződések lé­nyegét és jellegét s nem volt hajlandó elismerni azt a tényt, hogy két német állam létezik. Követelte, hogy az NSZK térjen vissza a szocialista országokkal szemben alkalmazott, régen csődbe jutott politikához. Rainer Barzel, a CDU elnö­ke felszólalásában hangsúlyoz­ta, hogy a CDU és a CSU ér­deke megváltoztatni az NSZK külpolitikai irányvonalát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom