Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-17 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN VASÁRNAP 1971. október 17. A NAP kel — Bratislava: 6.15, nýugszik: 16.58 órakor Košice: 5.59, nyugszik: 16.42 órakor A HOLD kel: 4.08, nyug­szik 15.50 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük HEDVIG nevű kedves olvasóinkat 1718-ban balt meg BETH­LEN MIKLÓS erdélyi ál­lamférfi, Cnéletrajzlró (szü­letett: 18421 • 1836-ban halt meg ORESZT ADAMO­V1CS K1PRENSZK1] orosz festfi. korának jelentós arc­képfestője (szül.: 1773) • 1891-ben született VLADI­MÍR NOVAK sebész és traumatológus (+ 1965) • 1981-ben ezen a napon kez­dődött az SZKP XXH. kong­resszusa. Ifjú tudósítók Közhely ma már a sokszor elmondott jelszó: A Jövő az Ifjúságé. De vajon köznapi gondunk-e, hogy az ifjúság nevelésével,- vezetésével fog­lalkozzunk? Erre igenlő vá­laszt adnak az iskolák, a kü­lönféle intézetek vezetői. És ml ls, hisz szerkesztőségünk rendszeresen foglalkozik az Ifjú levelezők, az ifjú tudó­sítók nevelésével. Ezen a téren azt tartjuk a leghelyesebb módnak, ha « fiatalok körökbe, klubokba ^tömörülve ismerkednek meg a tudósítói munkával. Az If­jú tudósítók köreinek sokol­dalú támogatást biztosítunk. Örömünkre szolgál, hogy Rožňava, azaz Rozsnyó váro­sának kilencéves alapiskolá­jában is megalakították az ifjú tudósítók körét. Az Is­kolai újság, a SZIKRA szer­kesztősége köré tömörült diákok, az ifjú tudósítók há­rom lelkes tanítónő, Fórls Ferencné, Mikujik Pálné és Simon Zoltánné vezetésével megkezdték a munkát. Nem ők az elsők, hisz több városunkban már évek óta eredményesen működnek az Ifjú tudósítók. De reméljük, hogy nem ők lesznek az utol­sók és az Idei tanév folya­mán többször is Jelentkezhe­tünk a hírrel: újabb ifjú tu­dósítók köre alakult. Szerkesztőségünk tudatos szervező és irányító munkát vállalt magára, amikor az lf­.Jú tudósítók köreivel foglal­kozni kezdett. Ennek a mun­kának hasznát számtalan­szor tapasztalták olvasóink. És hasznát vették a fiata­lok ls, akik a tudósító körök­be tömörültek. Reméljük, hogy nem fog­nak csalódni olvasóink az újonnan alakult ifjú tudósí­tók körében. Sem azokban, melyek ezután alakulnak majd meg. A következő tartalmából A proletárdiktatúra néhány időszerű kérdése (Ladislav Tomášek cikke) Vladimír Mináč: Válaszúton KOMPLEX SZOCIALISTA RACIONALIZÁCIÓ Az ötödik ötéves terv Igényes feladatai aligha voflnának teljesít­hetők, ha a vállalatok, az üzemek és a munkahelyek nem fordíta­nának nagyobb gondot a munka megszervezésére és a dolgozók kez­deményezésének jobb kihasználására. Érthetők tehát a terv telje­sítésével kapcsolatos nehézségek ott, ahol a régi munkamódszerek­kel dolgoznak, ahol csökönyösen kitartanak a régi irányítás mellett. Hiszen már a XIV. pártkongresszus irányelveinek nyilvánosságra hozatalakor kiderült, hogy az ötödik ötéves terv feladatai csak a vezetésben és a szervezésben eszküzlendő lényeges változásokkal oldhatók meg. Ezért is hangsúlyozta a pártkongresszus, hogy a nép­gazdaság hatékonyságának tokozása elképzelhetetlen a komplex szo­cialista racionalizáció nélkül. Mire irányul a komplex szocialista racionalizáció? Természetesen a termelési folyamatok állandó tökéletesítésére. De agvanez a kö­vetelmény érvényes a kereskedelemre, a szolgáltatásokra, söt az adminisztratív munkákra is. Nem titok ugyanis hogy aránytalanul megnövekedett a kihasználatlan források száma. Az állóalapok és a tartalékok mennyisége, a munkaerők száma a mólban a munka­termelékenységnél is gyorsabban növekedett. Ez az aránytalanság nem tfirhető, és persze hozzáértéssel és jó­akarattal kiegyenlíthető, annál I* inkább, mert hiszen a vállalatok­nak minden lehetőségük megvan a fejlesztés dinamikájának a nép­gazdaság szükségleteihez mért meggyorsítására és a teljesítmények fokozására. A komplex szocialista racionalizácia tehát tartós szer­vezési módszert és irányítómunkát feltételez, a dolgozók kezdemé­nyezésének fokozásával. ' Mire kell irányulnia a racionalizációnak? Elsősorban a munkaerő­megtakarításra, hogy a termelés további fejlesztése a delgozók szá­mának emelése nélkül ls biztositható legyen. Oe éppen ilyen fon­tosak a tüzelőanyag-, az áram- és a nyersanyagmegtakarítások, a népgazdaság tartalékainak maradéktalan (elhasználása, vagy akár a termékek minőségének fokozása. A racionalizáció hatása elsősorban akkor érezhető, ha megvalósí­tása komplex modon történik. Ez azt jelenti, hogy az egyes, racio­nalizációra irányuló akcióknak csak akkor van értelmük, ha a vál­lalatokban, az Szemekben, a műhelyekben stb. folyó munka tökéle­tesítését eredményezik. Ugyanakkor azonban a racionalizáció nem téveszthető össze a rend megteremtésével, a munkaidő pontos be­tartásával. a munkafegyelem helyreállításával, meri ezeknek az alap­vető kötelességeknek a betartását minden vállalat vagy szervezet munkarendje amúgy is megköveteli. Ha nincs rend az üzemben, akkor a racionalizálásra irányuló törekvések sem hozhatják meg a várt eredményt. Ä komplex szocialista racionalizáció fejlesztéséért a felelősség a vállalat, illetve az üzem gazdasági vezetőségét terheli. Ez az elv természetesen nincs ellentétben a dolgozók kezdeményezésével, mert az ebből a kezdeményezésből eredő javaslatok és vélemények nem hiányozhatnak a racionalizálási programból. A technikusok, a mérnökük és a munkások kezdeményezésének csakúgy, mint a szocialista versenyek rendszeres fejlesztésének kimeríthetetlen forrásait 4 racionalizálást bilzosítő ötletek és javaslatok képezik. Amint tudjuk, a racionalizáció nem a szocialista társadalom vív­mánya. A kapitalista országokban is nagy súlyt helyeznek rá. Csak­hogy a két rendszer racionalizálása közötti különbség semmiképpen sem lebecsülendő. Mert míg a kapitalizmusba o a racionalizálás köz­vetlenül vagy közvetve a dolgozók ellen iránynl, mert célja a mun­kások kizsákmányolása, létbiztonságuk megrendítése és az osztály­ellentétek kiélezése, a szocializmusban a racionalizáció célja to­vábbi értékek iétrehozása, mégpedig a társadalom javára. Emellett nem hanyagolja el a nép jogos követelményeit sem. Éppen ezért ne­vezzük ezt az .intézkedést komplex szocialista racionalizációnak mely gazdasági célkitűzéseink megvalósításának legfőbb eszköze. KARDOS MARTA KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Kína az ENSZ-ben Kínával kapcsolatban az ntóbbi idfiben meglehetősen sok találga­tásokat hallottunk, s a találgatások — beleértve a legszélsősége­sebb személyi-hatalmi harcról szólókat is — azt próbálták bizony­gatni. a világ legnagyobb állama belső problémákkal küzd. Bár a feltételezésekre-taláilgatásokra eddig nem kaptunk választ, egy tény: külpolitikai szempontból egyre többet hallunk erről az ország­ról. Egyrészt Kína maga is nagy lépésekkel igyekszik szabadulni a kulturális forradalom okozta elszigeteltségből, másrészt a külföld,, köztük azun országok számára, melyek eddig hallani sem akartak a „kommunista" Kínäról „téma" lett a kereskedelmi és diplomáciai kapcsolat. A pekingi diplomáciai körökben a közelmúltban közzétett össze­sítések szerint az ország külkereskedelmi forgailma az elmúlt évben 4,2 milliárd dollárt tett ki, s a partnerok között első helyen japán állt (822,7 millió dollárral), a másodikon pedig — elsősorban a kínai áruk reexportja révén Hong Kong (358,6 millió) és a harma­dikon az NSZK. A szocialista országok részesedése a 12 évvel ko­rábbi 75 százalékról mindössze 20 százalékra zsugorodott. A „kínai kérdés" másfajta kezeléséhez nagy mértékben hozzájá­rult a megváltozott nixoni világkép is. Az indokínai háború miatt megingott hatalmát Nixon ugyanis azzal is próbálja menteni, hogy realitásként kezeli a Kínai Népköztársaságot. A közelmúlt legváratlanabb diplomáciai „bombája": pekingi útra készül az ame­rikai elnök. A jövő héttől a világszervezet napirendjén szerepel a kínai kérdés. Allbánia és több más állam javaslatára ugyanis az ENSZ-közgyűlés ügyrendi bizottsága úgy döntött, előbb tárgyalja Kína ENSZ és Biz­tonsági Tanácsbeli tagsága rendezését, s csak később foglalkozik az amerikai javaslattal, mely a két-Kína elmélet révén a tajváni bábrendszert próbálja megmenteni. Ismeretes, hogy a kínai kérdés két évtized óta — egyetlen esettől eltekintve — az ENSZ minden közgyűlésén napirendi téma volt. Az amerikai szavazógépezet eddig azonban rendre megtorpedózta a szo­cialista országok törekvését, hogy a világ legnagyobb állama elfog­lalja az őt megillető helyét a világszervezetben. Két évtized után először tavaly sikerült abszolút többséget elérnie, az USA ekkor azonban még fontos kérdésnek minősíttette. Az idők változnak, s az Egyesült Államok — látva manipulációs lehetőségei csökkenését — változtatott* eddigi taktikáján. „Termé­szetesnek" veszi, hogy a 8D0 milliós ország elfoglalja heilyét a vi­lágszervezetben, hü csatlósát féltve most viszont a tajvani bábrend­szer kizárását minősíttette „fontos kérdésnek", ami kétharmados szavazattöbbséget követel. Sőt, a zsarolás nem marad el. Ha Tajvant kizárják — mondta Rogers — az Egyesült Államok csökkenti az ENSZ-nek nyújtott támogatását. A mintegy 10—12 napig tarló kínai vita végeredményét ma még nehéz megjósolni. Az azonban szinte bizonyosra vehető, hogy a Kí­nai Népköztársaság ENSZ és BT tagsága rendeződik, s csak a kfnal félen múlik, hogy az amerikai segédlettel átverekedett két-Kína elmélet mennyire lesz elfogadható a Kínai Népköztársaság számára. A szocialista országok ebben a kérdésben most is fcína mellett állnak, s a kínai nép egyetlan törvényes képviselőjeként a KNK-t ismerik el. Üdvös volna azonban, ha a kinai vezetők felismer­nék a nyugati közeledés „hátső" szándékait, s végre tudatosítanák helyüket... Mert ez mindenképp a szocialista közösség javát szol­gálná. FONOD ZOLTÁN BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK « Thieu: — Köszönöm a támogatást (A Daily World karikatúrája] 0. P. Komarooának, az Orosz SZSZSZK szociálisügyi minisz­terének vezetésével hétfőn Prágába érkezett a szovjet szociális­ügyi dolgozók küldöttsége. A ruzynéi repülőtéren Michal Štan­cel. a CSSZSZK munkaügyi és népjóíé'i minisztere fogadta a szoviel vendégeket. fCSTK f elv. f A hét nagy jelentőségű eseménye volt a szovjet—egyiptomi megbeszélés. A legmagasabb színtű tanácskozás további hoz­zájárulást jelentett a két ország köztt kapcsolatok elmélyíté­séhez. Szadaí egyiptomi elnököt a vnukovói repülőtéren Leo­nyid Brezsnyev és más hivatalos személyiségek fogadták. 'Telefoto: CSTK—TASZSZf Az osztrák politikai élet fontos eseménye volt a niúlt vasár­nap megtartott választások. Mint ismeretes a szocialista párt győztesen került ki a küzdelemből. Képünkön Bruno Kreisky kancellár adja le voksát. jTelefoto: CSTK-AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom