Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-07 / 212. szám, kedd

A Nyugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú egyezmény (Folytatás a 3. oldalról) 3 A Szovjet Szocialista • Köztársaságok Szővetse­gének kormánya tudomásul ve­szi azt a tényt, hogy a három kormány egyetért a Szovjetunió egy, főkonzulátusának felállítá­sával Berlin nyugati szekto­raiban. Az utóbbit a három kor­mány illetékes hatóságainál akk­reditálják, összhangban a köz­leményükben megnevezett cé­lokkal s a mai napon kelt kü­lön dokumentumban lefektetett rendelkezésekkel. Négyoldalú záréjegyzokönyv A Szovjetunió, Nagy-Britapnia és Észak-Írország Egyesült Ki­rálysága, az Amerikai Egyesült Államok és a Francia Köztársa ság kormánya, figyelembe véve az 1971. szeptember 3-án kelt négyoldalú megállapodás III. részét, és megelégedéssel tudo­másul véve a továbbiakban is­mertetendő megállapodások és rendelkezések létrejöttét, a kö­vetkezőkben egyeztek meg: 1. A négy kormány a négy­oldalú egyezményt a jelen jegy­zőkönyv révén lépteti érvénybe. Ez az egyezmény éppúgy, mint a jelen jegyzőkönyv, érintetle­nül hagyja azokat a négyoldalú megegyezéseket vagy határoza­tokat, amelyeket korábban kö­töttek, illetve hoztak. 2. A négy kormány abból in­dul ki, hogy az illetékes német szervek között létrejött megál­lapodások és rendelkezések (e megállapodások és rendel­kezések felsorolása) a négyol­dalú egyezménnyel egyidejűleg lépnek érvénybe. 3. A jelen jegyzőkönyv által említett négyoldalú egyezmény és azt követően az illetékes né­met szervek között létrejött meg­egyezések és rendelkezések fon­tos kérdéseket szabályoznak, amelyeket a tárgyalások során megvitattak és azok együttesen maradnak érvényben. 4. Abban az esetben, ha a négy kormány, egyike a négy­oldalú egyezmény, illetve a megállapodások vagy rendel­kezések egyikének alkalmazásá­ban felmerülő nehézséget ko­molynak ítéli meg, továbbá a négyoldalú egyezmény vagy a megállapodások és rendelkezé­sek egy részének nem teljesíté­se esetén az illető kormánynak joga van arra, hogy, a másik három kormány figyelmét fel­hívja a négyoldalú egyezmény és a jelen jegyzőkönyv rendel­kezéseire és megfelelő négy­oldalú tanácskozásokat tartson abból a célból, hogy biztosítsa a vállalt kötelezettségek betar­tását és a helyzetet a négyol­dalú egyezménnyel és a jelen egyezménnyel összhangba hoz­za. 5. A jelen jegyzőkönyv az aláírás napján lép érvénybe. Kelt a volt Szövetséges Ellen­őrző Tanács épületében, Berlin amerikai övezetében 1971. szep­tember 3-án, négy eredeti pél­dányban, ezek mindegyike orosz, angol és francia nyelven, mindegyik egyaránt hiteles és kötelező erejű. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége kormányt/ nevében P. A. Nagy-Britannia és Észak Iror­. szág Egyesült Királyság kor­mánya nevében R. J. az Amerikai Egyesült Álla­mok kormánya nevében K. R. a Francia Köztársaság kormá­nya nevében J. S. Jegyzék A Francia Köztársaság. Nagy­Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság és az Ame­rikai Egyesült Államok nagykö­vetei — hivatkozással azokra a kijelentésekre, amelyeket a mai napon aláírásra kerülő négyol­dalú egyezmény II. Függeléke tartalmaz, és amelyek a Német Szövetségi Köztársaság és Ber­lin nyugati szektorai kapcsola­taira vonatkoznak — tisztelet­tel közlik a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének nagykövetével azt a szándéku­kat, hogy közvetlenül a négy­oldalú egyezmény aláírása tilán levelet intéznek a Német Szö­vetségi Köztársaság kancellár­iához, amely levél magyaráza­tokat és értelmezéseket tartal­maz arra vonatkozólag, hogy mit- értenek kormányaik a négyoldalú egyezményhez csa­tolt II. Függelékben foglalt ki­jelentéseken. A jelen jegyzékhez melléke­lik annak a levélnek egy máso­latát, amelyet megküldenek a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának. A nagykövetek felhasználják ezt az alkalmat, hogy a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nagykövetének új­ból kifejezzék kiváló tisztele­tüket. /. V. Suuvagnurgues R. jackling K. Rush 1971. szeptember 3. A három nagykövet levele o szövetségi kancellárhoz a II. függelék értelmezésére vonatkozólag Német Szövetségi Köztársaság kormányával folytatott konzul­tációk tárgya volt. Ezek a magyarázatok es ér­telmezések az alábbiak szerint ismertetik kormányaink felfo­gását a négyoldalú egyezmény fent említett részéről: a) A II. Függelék 2. bekezdé­sének azt a mondatát, amely a következőképpen hangzik: „ ... tartózkodni fognak attól, hogy Berlin nyugati szektorai­ban az 1. bekezdéssel ellenté­tes alkotmányjogi vagy hivata­los ténykedést végezzenek", úgy kel) értelmezni, mint a közvetlen államhatalom gya­korlását szolgáló cselekedete­ket Berlin nyugati szektorai­ban. b) Az elnökválasztó szövet­ségi gyűlés üléseit nem tartják meg, a Bundesrat és a Bundes tag plenáris üléseit szintén nem tartják meg továbbra sem Ber­lin nyugati szektoraiban. A Bundesrat és a Bundestag egyes bizottságai, ülést tarthatnak Berlin nyugati szektoraiban e szektorok és a Német Szövet ségi Köztársaság közti kapcso­latok fenntartásával és fejleszté­séve! összefüggésben. Képvise lőcsoportok esetében az ülése­ket nem fogják egyidejűleg megtartani. ,. c) A szövetségi kormány ösz­szekötő szerve Berlin nyugati szektoraiban osztályokat foglal magában, amelyek az összekötő funkciókat gyakorolják minden­kori területükön. d) Változatlanok maradnak azok a rögzített eljárások, ame­lyek a Német Szövetségi Köz­társaság törvényhozásának Ber­lin nyugati szektoraira való al­kalmazhatóságára vonatkoznak. ej Az „állami szervek" kife­jezés a II. Függelék 2. részé­ben a következőket jelenti: á szövetségi elnök, a szövetségi kancellár, a szövetségi kor­mány, a szövetségi miniszterek, a szövetségi minisztériumok és kirendeltségeik, a szövetségi tanács (Bundesrat), a szövetsé­gi gyűlés (Bundestag) és az összes szövetségi bíróságok. A Francia Köztársaság kor­mánya, Nagy-Britannia és Észak-Íror­szág Egyesült Királyság kor­mánya, uz Amerikai Egyesült Álla­mok kormánya nevében. Jegyzék Kancellár Úr! Hivatkozással az 1971. szép tember 3-án aláírt négyoldalú egyezményre, kormányaink e levél útján közölni kívánják a Német Szövetségi Köztársaság kormányával uz alábbi magya­rázatokat és értelmezéseket azokkal a kijelentésekkel kap­csolatban, amelyeket a II. Füg­gelék tartalmaz, amely a négy­oldalú tárgyalások ideje alatt a A Szovjet Szocialjsta Köztár­saságok Szövetsége nagyköve­tének van szerencséje elismerni a Francia Köztársaság, Nagy­Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság és az Ame­rikai Egyesült Államok nagykö­vetei 1971. szeptember 3. jegy­zékének vételét és tudomásul veszi a három nagykövet köz­lését. A nagykövet felhasználja ezt az alkalmat arra, hogy a Fran­cia Köztársaság," az Egyesült Királyság és "az Amerikai Egye­sült Államok nagykövetei iránt ismételten kifejezésre juttassa legmélyebb tiszteletét. P. Abraszimov. 1971. szeptember 3. Összeegyeztetett jegyzőkönyvmásolat I. Abból kell kiindulni, hogy Berlin nyugati szektorai állan­dó lakosainak a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­ségébe szóló beutazási vízum megszerzéséhez a következőket kell az illetékes szovjet intéz ményekhez benyújtaniuk: a) „Az 1971. szeptember 3-i négyoldalú egyezménnyel össz­hangban kiállítva" bélyegzővel ellátott útlevelet; b) személyi igazolványt vagy megfelelő formában kiállított más dokumentumot, amely iga zolja, hogy a vízumot kérő sze­mély Berlin nyugati szektorai­nak állandó lakosa, s amely tartalmazza teljes lakcímét és fényképét. Berlin nyugati szektorainak az az állandó lakosa, aki iiyen módon vízumot kapott, a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetségének területén saját belátása szerint tarthatja magá­nál mindkét dokumentumot vagy csak az egyiket. A szovjet intézmény által kiállított vízum az alap a beutazáshoz a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetségébe. Az útlevél vagy a személyi igazolvány az alap a kérdéses személyeknek a négyoldalú egyezménnyel össz­hangban álló konzuli ellátásá­hoz a Szovjet Szocialista Köz­társaságok területén való tar­tózkodás Ideje alatt. A fent említett bélyegzővel minden útlevelet ellátnak, ame­lyet Berlin nyugati szektorai­nak állandó lakosai olyan or­szágokba eszközölt utazásaik­nál használnak fel, amelyek azt megkívánják. Kezdőbetűk: P. A., /. S., R. ír. * 1971. szeptember 3. Összeegyeztetett jegyzőkönyvmásolat II. Ezennel előirányozzák, hogy a Szovjetunió egy főkonzulá­tust nyisson Berlin nyugati öve­zeteiben. Abból indulnak ki, hogy a fökonzulátust érintő egyedi kérdések a következők­re terjednek ki: A fökonzulátust a három kor­mány megfelelő hivatali szer­veinél, az övezetekben szoká­sos eljárásokkal összhangban akkreditálják. Az érvényben ievő szövetségesi és német tör­vények és rendszabályok vo­natkoznak a főkonzulátusra is. A főkonzulátus tevékenysége konzuli jellegű, és nem érint­heti a négyoldali jogokkal és felelősséggel kapcsolatos poli­tikai funkciókat vagy más kér­déseket. A három kormány kifejezi egyetértését, hogy az alábbiak­ban kifejtendők szerint hozzá­járuljon a Szovjetunió kereske­delmi tevékenységének kibőví­téséhez Berlin nyugati övezetei­ben. Abból indulnak ki, hogy a megfelelő szövetségesi és né­met törvények és rendszabá-' lyok érvényesek erre a tevé­kenységre is. A jóváhagyás a jelen másolatban feltüntetett rendelkezések tiszteletben tar­tásával kötet'en i^V-irtamra terjed ki. A tevékenység kibövíté e ma­gában foglalja kereskedelmi státussal felruházott „szovjet külkereskedelmi egyesületek irodájának felállítását Berlin nyugati övezeteiben". Az iroda számára lehetővé teszik, hogy a Szovjetunió külkereskedelmi egyesületeinek nevében vásár­lói és eladói tevékenységet folytasson. A Szojuzpusninu, a Prodintorg és a Novoexport Berlin nyugati övezeteiben egy egy konszignációs raktárt léte­síthet áruinak őr?ésére és kiál­lítására. Az Inturiszt képvisele­ti tevékenységét Berlin brit övezetében kiterjeszthetik a Szovjetunióba és más országok­ba szóló jegyek és utazási hó­nok eladására egyének vagy csoportos utazások számára. Az Aeroflot irodát nyithat jegyáru­sítás és légi teherszállítás cél­jából. A főkonzulátus és az engodé lyezett szovjet kereskedelmi szervezetek tevékenységét ellá­tó munkatársak kiküldése a há­rom kormány megfelelő hiva­tali szerveinek jóváhagyásával történik. A munkatársak száma nem lehet több 20 szovjet ál­lampolgárnál a főkonzulálus­ban, 20-nál a szovjet külkeres­kedelmi egyesületek irodájá 1 ban, egy-egynél a konszignációs raktárakban, 6-nál az Inturiszt képviseleténél és 5-nél az Aero­flot irodájában. A főkonzulátus és az engedélyezett szovjet ke­reskedelmi szervezetek munka-, társai és családtagjaik egyéni jóváhagyás alapján Berlin nyu­gati övezeteiben lakhatnak. A Szovjetuniónak a Leitzen­burger Strasse 11. és a Sand­werder 1. alatt levő ingatlantu­lajdonát olyan célokra lehet felhasználni, amelyekben a há­rom kormány és a szovjet kor­mány képviselői megállapod­nak. A fentemlített intézkedések megvalósításának egyedi kér­déseiről és a megvalósítás idő­rendjéről a négy nagykövet a négyoldalú egyezmény és az egyezményben előirányzott négyoldalú zárójegyzőkönyv aláírása közötti időben állapo­dik meg egymással. Kezdőbetűk: P. A., ]. S., R. /., K. R. 1971. szeptember 3. 56. Amint mór előzőleg is megegyeztünk, 23 óro 45 perckor o szövetséges hófol­tnak katonai vezetői, Tedder, Spaatz és de Lőttre de Tassigny, A. J. Visinszkij, K F. Tyelegin, V. D. Szokolovszkij és más vezetők az én dolgozószobámban gyülekeztek. Pontosan 24 órakor léptünk be o nagy­terembe. Mindnyájan helyet foglaltunk a falra erősített szovjet, omerikoi, angol és fran­cia nemzeti lobogó alatt elhelyezett asz­talnál. A teremben a zöld posztóval borított hosszú asztalok mellett helyzkedtek el a Vörös Hadseregnek azok a tábornokai, akiknek csapatai o legrövidebb idö olatt zúzták szét Berlin védelmét és térdre kényszerítették a büszke fasiszta táborna­gyokat, o fasiszto vezetés fökolomposait és oz egész fasiszta Németországot. - Bennünket, a Szovjet Fegyveres Erök Főparancsnokságának és a szövet­séges hatalmak Főparancsnokságainak képviselőit - jelentettem ki oz ülés meg­nyitójában - felhatalmaztok a Hitler­ellenes koalíció kormányai arra, >hogy át­vegyük a német főparancsnokság képvi­selőitől a Németország feltétel nélküli fegyverletételéről szóló okmányt. Hívjók be a terembe a német főparancsnokság képviselőit. Elsőként, lassan lépte át a küszöböt Hitler jobbkeze, Keitel tábornagy. A köze­pesnél magasabb termetű tábornagy dísz­öltözetben, feszes tartással jelent meg. Üdvözlésre emelte kezében a marsallbo­tot, Igy köszöntötte a szovjet és szövet­séges csapatok főparancsnokságainak képviselőit. Keitelt Stumpf vezérezredes követte. A zömök tábornok szemeiben gyűlölet és te­hetetlen düh tükröződött. Vele együtt lé­pett be von Friedeburg tengernagy Felkértük a német tábornokokat, hogy foglaljonak helyet a számukra külön, a be­járattól nem messze elhelyezett asztalnál. A tábornagy lassan ült le és felemelve fejét, tekintetét reánk, az elnökségi asz­talnál ülőkre szegezte. Keitel mellé ült Stumpf és Friedeburg. A kísérő tisztek székei mögött állva sorakoztak fel A né­met küldöttséghez fordultam: - Rendelkeznek-e önök a feltétel nélkü­li fegyverletételről szóló okmánnyal, ta­nulmányozták-e azt, és van-e felhatalma­zásuk az aláírósára. Kérdésemet angol nyelven Tedder, a légierő fömarsallja ismételte meg. - Igen, tanulmányoztuk és készek va­gyunk annak aláírására - válaszolt foj­tott hangon Keitel tábornagy, majd át­nyújtotta a Dönitz admirális aláírásával ellátott iratot. Az okmány rögzítette, hogy Keitel, von Friedeburg és Stumpf felha­talmazást kapott o feltétel nélküli kapi­tulációról szóló okmány olóírásáro. Ez mór korántsem volt az a gőgös Kei­tel, aki a leigázott Franciaországtól a fel­tétel nélküli megadást fogadto Most le­sújtottnak tűnt, bár megkísérelte, hogy a látszatot fenntartsa. Felállva szólítottam őket: - A német küldöttség lépjen ide az asztalhoz. Itt írják olá Németország felté­tel nélküli fegyverletételéről szóló jegyző­könyvet. Keitel gyorsan felmelkedett, egy rosszindulatú pillantást vetett felénk, majd szemeit lesütötte és lassú mozdulat­tal felemelve oz asztalról marsallbotját, bizonytalan léptekkel az asztalunkhoz in­dult. Monoklija leesett a szeméről és zsi­nórján függve maradt Arcán piros foltok jelentek meg. Vele együtt lépett az asztalhoz Stumpf vezérezredes, von Friedeburg tengernagy és a kíséretükben levő többi német tiszt. Szemére illesztve monokliját, Keitel oz odakészített szék szélére ülve, minden sietség nélkül írta alá az okmány öt pél­dányát, majd Stumpf és Friedeburg is alá­írásukkal látták el azt. Május 9-én 0 óra 43 perckor befejező­dött a feltétel nélküli fegyverletételről szóló okmány aláírása. Felszólítottam a német küldöttséget, hagyja el a termet 1945. május 9-én 0 óra 50 perckor le­zárult az az ülés, amelyen elfogadták a német fegyveres erők feltétel nélküli ka­pitulációjáról szóló okmányt. Az okmány első pontja a következőkép­pen hangzott: „I. Alulírottak, a Német Főparancsnok sóg nevében beleegyezünk abba, hogy egész szárazföldi, tengeri és légi had­erőnk, valamint a jelenleg német parancs­noksága olatt álló erők feltétel nélkül lete­gyék a fegyvert a Vörös Hadsereg Leg­lelsőbb Főparancsnoksága, valamint a Szövetséges Expedíciós Erők Főparancs­noksága előtt." Napközben telefonon felhívtak Moszk­vából. Közölték, hogy a fasiszta Német­ország feltétel nélküli kapitulációjóra vo­natkozó okmányt megkapták és felter­jesztették a legfelsőbb főparancsnoknak. így tehát véget ért a hatalmas vérál­dozatokat követelő háború. A fasiszta Né­metország és csatlósai teljes vereséget szenvedtek. VÉGE 1971. I*. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom