Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-07 / 212. szám, kedd

\ PARLAMENTI KtWüMíK VARNÍBÄN Szófia — Parlamenti küldött­ségünket, ameiy dr. Dalibor Ha­nesnek, a Szövetségi Gyűlés el­nökének vezetésével hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Bulgáriában, tegnap szívélyes, testvéri fogadtatásban részesí­tették a várnai kerületben. A küldöttség, amelynek kísé­retében van Koza Koritarova, a Bolgár Népköztársaság nemzet­gyűlésének alelnöke és jirí Ku­čera, csehszlovák nagykövetsé­gi tanácsos, először is a kerü­leti népi tanács székházába lá­togatott el. Christo Trendafiloo, a tanács elnöke a küldöttség tagjai eiőtt ismertette a kerület rohamos fejlődését az utóbbi években, elsősorban is a kerületi építő­ipar szőlő- és gyümölcstermesz­tés fejlődését. A kerület és az egész Bolgár Népköztársaság általános fellendülése szem­pontjából nagy jelentőségű az idegenforgalom. A Bolgár Nép­köztársaságban gyártott vízijár­művek 70 százalékát a várnai hajógyárban állítják elő. A ke­rületben épül a 6. bolgár ötéves terv legnagyobb létesítménye — a devniani síkságon a vegyipari kombinátok komplexuma. Vár­na városának négy főiskolája és több tudományos kutatóinté­zete van. Az itteni régészeti múzeum kiépítésében nagy ér­demeket szereztek a Škorpil­fivérek, azok a csehszlovák ré gészek, akiknek egy falu is ne­vét viseli a várnai kerületben. Küldöttségünk ezután Chris­to Treiulafilov kíséretében meg­tekintette Várna történelmi ne­vezetességeit. HAZÁNK RÉSZVÉTEI! A LIPCSEI VÁSÁRON Lipcse — A lipcsei vásár csehszlovák részlegének képvi­selői tegnap sajtóértekezleten adtak tájékoztatást hazánk részvételéről e nagyvásáron, valamint a CSZSZK és az NDK közötti gazdasági együttműkö­dés továbbfejlődésének táv latairól. A sajtóértekezleten összesen 200 hazai és külföldi újságíró vett részt. Az NDK és a Szovjetunió után Csehszlovákia részlege a legnagyobb a vásáron, a köz­szükségleti árucikkek terén pé­tiig a legnagyobb kiállító. Üsz szesen 20 külkereskedelmi vál­lalat mutatja be termékeit, 24 kiállítási szakaszon 3000 négy­zetméternyi területen. A hagyományos gépipari, vegyipari, kohászati üveg- és élelmiszeripari termékek között számos újdonság található, amelyek közül 39-et beneveztek a vásár aranyérméért folyó versenybe. A csehszlovák vállalatok nagyarányú részvétele egyúttal Csehszlovákia és az NDK közöt­ti gazdasági, tudományos-mű­szaki kapcsolatok bővülését és elmélyülését tükrözi. December 6-ra összehívták a LEMP VI. kongresszusát Varsó — A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá­gának szombaton megtartott ülése ez év december 6-ára Varsóba összehívta a párt VI. kongresszusát. A plénum határozata szerint a kongresszus napirendje a kö­vetkező lesz: 1. A Központi Bizottság be­számolója a két kongresszus közötti időszakban kifejtett te­vékenységéről és a pártnak a Lengyel Népköztársaság továb­bi szocialista építésében meg­valósítandó feladatairól. 2. A Központi. Revíziós Bizott­ság beszámolója. 3. Az ország 1971—1975. kö­zötti gazdasági és társadalmi fejlesztésének alapelvei. 4. A Központi Bizollsag es a Központi Revíziós Bizottság megválasztása. A több mint kétmilliós párt­tagság képviseletében a legma­gasabb pártfórum tanácskozá­sain mintegy másfélezer kül­dött vesz részt majd. „A Lengyel Népköztársaság további szocialista fejlődéséről szóló irányelv-tervezet közlését tegnap kezdte meg a Trybuna Ludu, a LEMP KB napilapja. A Központi Bizottság felhí­vással fordult a párt tagjaihoz, az ifjúsághoz, az összes dolgo­zóhoz, hogy a VI. pártkongresz­szus tiszteletére — a - párt új politikájának támogatása jegyé­ben — kezdeményezzenek szo­cialista munkaversenyt a társa­dalom felemelkedésének meg­gyorsítására. ALEKSZE] KOSZ1G1N szovjet miniszterelnök üdvözlő táviratot küldött Genfbe az atomenergia békés felhasználásával foglalko­zó nemzetközi ENSZ-értekezlet­hez. A konferencia résztvevőit U Thant ENSZ-főtitkár is kö­szöntötte. VARSÓBAN megkezdődött a Lengyel Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának 23. plenáris ülése. GERHARD SCHRODER, a nyu­gatnémet Bundestag külügyi bi­zottságának elnöke ötnapos lá­togatásra Izraelbe utazott. FRANCIA—ANGOL küldöttség utazik Pekingbe a Concorde ne­vű angol—francia együttműkö­déssel épülő szuperszonikus sze­mélyszállító repülőgép eladásá­ról folytatott tárgyalásokra. A GÁTT külön értekezlete ál­tal az amerikai importadó jogo­sultságának megvizsgálására létrehozott munkacsoport szep­tember 13-án Genfben tartja ülését. AZ NDK kormányának meghí­vására Berlinbe érkezeit Szingh, az indiai közoktatásügyi mi­nisztérium államtitkára. DIALLO TELLI, az A ESZ főtit­kára négynapos hivatalos láto­gatásra Kairóba érkezett. MAKAKIOSZ érsek befejezte háromnapos görögországi láto­gatását. Repülőtéri nyilatkoza­tában kijelentette, hogy a cip­rusi közösségek együttélését szabályozó alternatívákról foly­tatott véleménycserét. A SZOVJETUNIÓ hétszázezer dollár értékű segélyt nyújt Af­ganisztánnak. A Szovjetunió azt is felajánlotta, hogy hozzájá­rul Afganisztán vízgazdálkodá­sának fejlesztéséhez. DUBNÁRAN ma nyílik meg a nagy energiák fizikájával fog­lalkozó negyedik nemzetközi ér­tekezlet. A tanácskozáson 30 ország tudósai vesznek részt. A CHILEI Valparaiso városá­ban ünnepélyes külsőségek kö­zött avatták fel a Leninről elne­vezel népparkot. A Lenin-park felavatásán részt vett a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának Chilében tartózkodó küldöttsége is. NGUYEN CAO KY dél-vietnami elnök az Egyesült Államokba küldte személyes megbízottját. Daug Duo Khoi, az alelnök egyik legközelebbi tanácsadója Wil­liam Sullivant, a fávol-keleti ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkárt kereste fel és a déi-vietnami elnökválasztások­ról tanácskozott vele. KÖSZÖNTJÜK a 60­é ve s TocSor Zsivkov elvtársat Todor Zsivkov elvtársat, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­rát, a minisztertanács elnökét, a bolgár munkásmozgalom ne zetö személyiségét köszönjük hatvanadik születésnapja alkat mából. Todor Zsivkov elvtárs 19/7. szeptember 7-én született u szó fiai járás Pravec községében, szegény paraszt szülök gyerme­keként. Fiatal korában egy fővárosi állami nyomdában dolgozott s közben folytatta tanulmányait is. A képzőművészeti szakisko­lán és a gimnáziumban szerzett képesítést. 1928 ban a Bolgár Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja lett, 1932 ben pedig belé pett az illegális kommunista pártba. Pár évvel az illegális kommunista mozgalomhoz való csatlakozása után már több ko moly pártfunkciót töltött be és felelős pártmunkák végzésére kaoott megbízást. A második viláqháburú ide­jén. amikor a fasiszta Német­ország hadserege megszállta Bulgáriát és hitszegően megtu madta a Szovjetuniót. Todor Zsivkov minden erejével ar ra törekedett, hogy megszervezze a bolgár nép küzdelmét a meg­szállók ellen. 1943-ban a botev­grádi járásban szervezte és ve­zette a partizánmozgalmat. A köoetke ző év szeptemberében, mint a Bolgár Kommunista Furt szófiai körzeti bizottságának tagja, fegyveres katonai es par­tizánegységeket irányított a fő­város területén és környéken. 1944. szeptember 8—9-e között ezek az egységek segítették eló az antifasiszta népfelkelés si­kerét. Bulgária felszabadulása után Todor Zsivkov elvtárs jelentós párt- és állami tisztségeket töl­tött be. 1945-ben megválaszt it­ták a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának póttag ­távú. 1947 —48-ban a szófiai te­rülheti pártbizottság másoc. , 1948 —49-ben a városi pártbi­zottság első titkára lett. később pedig a párt központi szervei ben fejtett ki munkásságot. 1948-tól a párt Központi Bizott­ságának tagja, 1950-től fötitkci ra volt. libben az évben válasz­tották meg a BKP Politikai Bi­zottságának póttagjává, mujd. rá egy évre rendes tagjává. To dor Zsivkov elvtárs 1954 óta a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra. A nemzetgyűlés 1962. no­vember 19-én a minisztertanács elnökévé választotta. Zsivkov elvtársat ötvenedik születes­napfa alkalmából a Szocialista Munka Hőse címmel tüntették ki. Todor Zsivkov elvtárs a bol­gár nép nagy fia. a párt élhar­' to sa és a szocialista Bulgár a nagyméretű társadalmi és kul­turális átalakulásának kiemel­kedő személyisége. Kívánjak, hogy a munkában és harcban megedződött hatvanéves Totior Zsivkov elvtárs még sok siker ben és békés alkotómunkában bővelkedő éveken keresztül ve­zesse és irányítsa hazáját a szo­cializmus győzelmes útján a. A AZ ANTIFASISZTA NÉPFELKELÉS 30. ÉVFORDULÓJA Belgrád A jugoszláviai Tjen­tistében vasárnap tartották meg a jugoszláv antifasiszta népfel­kelés kezdete 30. évfordulójának központi ünnepségeit, amelyen Tito köztársasági elnök vezeté­sével megjelentek a jugoszláv állami, politikai és kulturális élet kiemelkedő személyiségei. Az ünnepség a felszabadító KOMMENTÁRUNK 1971 IX. 7. A NYUGAT-BERLINRŐL kö­tött négyhatalmi megállapodás fedél alá került. A pénteken parafált egyezményt Pjotr Abra­szimov szovjet nagykövet mér­földkőnek nevezte, a moszkvai Pravda vezércikke pedig a bé­ke megszilárdítása felé tett nagy lépésnek tekinti, mely tükrözi a mai Európa területi és politikai realitásait. Az egyezmény aláírása után a bonni kabinet nyilatkozatban köszöntötte a négy nagyhata­lom nagykövetei által elért egyezményt, Scheel külügymi­niszter pedig olyan lépésnek mondta, amely — horderejénél fogva — a Kelet és Nyugat kö­zött az 1955-ben megkötött oszt­rák államszerződés óta nem jött létre. Ezek, valamint más megnyi­latkozások is azt bizonyítják, a világ megnyugvással fogadta, hogy Nyugat-Berlin, a dullesi— adenaueri politika egykor „leg­olcsóbb atombombája" végre megszűnt frontváros és az eu­rópai szocalista országok ellen irányuló előretolt bázis lenni. Egyes nyugati sajtótermékek ugyan most azt latolgatják, ki nyert a megállapodáson, sőt a nyugatnémet ellenzék a „Ve­szélyben Európa" jelszóval pá­nikhadjáratot kezdett, a jelek azonban azt mutatják, a több­ség helyesléssel fogadta a meg­állapodást, s úgy tekint erre, mint olyan nyereségre, amely a megértés ügyét szolgálja. Tegyük Jiozzá azt is az eny­hülés, az ésszerű megoldások, és a békés egymás mellett élés politikájának példája lehet ez a megállapodás, mely képes volt — kölcsönös kompromisz­szumok alapján — a legössze­kúszáltabbnak látszó kérdés­komplexumból is kiutat találni. Egyébként a megállapodás szö­vege, a jegyzékek, válaszok, függelékek, fordítási szövegma­gyarázatok is tanúsíthatják, mennyire bonyolult kérdés volt ez, s milyen nagy szükség volt a kölcsönös jóindulatra és a jó­zan okosságra. Az egyezményrendszer jelen­tőségét elsősorban az növeli, hogy negyedszázad után végre sikerült a város nemzetközi stá­tuszával összefüggd politikai, jogi és gazdasági kérdéseket NDK szívében fekvő város és az NSZK közötti kapcsolatok, köz iekedés stb. problémája is. A megállapodás e téren is leszö­# gezi a legfontosabb elveket: Mindenekelőtt azt, hogy tran­zitforgalomról (átmenő forga­lom) van szó és nem — ahogy azt sokan szívesen értelmezték volna — összekötő útvonalak­ról. A személyek és áruk for­galmával kapcsolatos megálla podások részletei a két német állam hatáskörébe tartoznak. Az egyezmény azonban leszö­* 9 MÉRFÖLDKŐ rendezni. Az egyezmény 25 év után először egyértelműen le­szögezi, hogy Nyugat-Berlin nem része az NSZK-nak. S bár engedményeket tesz a Szövetsé­gi Tanács és a parlament egy­egy bizottsága nyugat-berlini ülésével kapcsolatban — ameny­nyiben azok a város életével összefüggő kérdéseket tárgyal­nak meg — kizárja azonban az NSZK politikai jelenlétének olyan demonstratív megnyilvá­nulásait, mint amilyenek a Szö­vetségi Tanácsnak, vagy a par­lamentnek az ülései voltak, s nem ad módot arra sem, hogy állami szervek a város terüle­tén alkotmányjogi aktusokat hajtsanak végre. A város és az NSZK kapcsolatait Illetően az egyezmény viszont módot ad arra, hogy külképviseleti vonat­kozásban, tehát konzuli, admi­nisztratív szinten, az NSZK kép­viselje a nyugat-berlini lakos­ság érdekelt. Sokat vitatott kérdés volt az gezi, hogy lényegesen javítják a jövőben a személyi- és áru forgalmat. Ugyancsak kidolgo­zásra várnak a nyugat-berlini lakosok NDK-beli látogatásának részletei. Ebben az ügyben az NDK és a nyugat-berlini szená­tus az illetékes. E két egyez­mény kidolgozása a nyugat-ber­lini megállapodás következő állomását jelenti, s csak ezt követően kerül sor a most pa­rafált megállapodás zárójegy­zökönyvének aláírására. „Reméljük — mondta Erich Honecker, az NSZEP első tit­kára a Neues Deutschlandnak adott interjújában —, az NSZK­beli és a nyugat-berlini tárgya­lópartnereket is az a törekvés vezeti, hogy a tárgyalások eredményesen fejeződjenek be és a szükséges megállapodá­sokhoz vezessenek". A megállapodás fontos mo­mentumaként említhetjük, hogy a második világháborút követő helyzet, tehát a nyugat-berlini. amerikai —angol -francia fenn­hatóság változatlan marad. Ugyanakkor a Szovjetunió fö­konzulátust nyit a városban, melynek ugyan nem lesz p.oli­tikal funkciója, diplomáciai rangja (elsősorban adminisztra­tív szerepet játszik és a három nagyhatalom hatóságai akkredi­tálják), ez a tény is Jelzi azon­ban a város különleges státu­szát. Mégpedig nemcsak a két német állam, hanem európai vo­natkozásban is. Az egyezmény további fontos ténye, hogy a három nyugati nagyhatalom elsőízben beszél az NDK-ról, mint szuverén ál­lamról ... És ez mindenképp az NDK növekvő tekintélyét, nem­zetközi rangját jelzi, s egyben egyengetheti a két német állam ENSZ-tagságának ügyét is. Minden kétséget kizáróan megállapíthatjuk, hogy a meg­állapodás bonyolult és nehéz szakaszt zár le az európai fej­lőtdésben. S bár a népek közöt­ti megértés útján még liem egy mérföldkövet magunk mögött kell hagyni, hogy a nyugtalan­ság fészkei kiiktatódjanak bí­zunk abban, hogy a mostani megállapodást hasznos lánc­reakcióként a szovjet—nyugat­német és a lengyel—nyugatné­met szerződés ratifikálása, majd pedig az európai biztonsági ér­tekezlet összehívása követi. MOST, HOGY NYUGAT BER­LIN megszűnt az NSZK tizen­egyedik tartománya lenni, lehe­tőséget kapott a világ, hogy gyorsabban haladjon — leg­alábbis az öreg földrészen — az enyhülést segítő és az együttműködést, valamint a né­pek biztonságát szolgáló hasz­nos megegyezések útján. FÓNOD ZOLTÁN harcban elesett hősök emlékmű­vének leleplezésével kezdődött, majd ezt nagygyűlés követte, amelyen Tito elnök mondott be­szédet. Az elnök megemlékezett a harminc évvel ezelőtt Indult an­tifasiszta harcról és a 28 évvel ezelőtt ezen a helyen lezajlott dicsőséges szutjeszkai ütközet­ről. „Akkoriban senki sem kér­dezte, ki szerb, ki horvát, ki ma­cedón és ki mohamedán. Tudtuk, hogy sorsunkat a közösen kion­tott vérrel pecsételjük meg" — mondotta Tito. Tito hangsúlyozta: „Tovább tart nálunk az osztályharc, sőt még erősödik, hiszen a naciona­lista kilengések mögött valójá­ban az osztályellenség áll." Rámutatott, hogy a kommunis­ták szövetségén belül ls még so­kan vannak, akik „sodródnak az árral". A nemzetközi valutaválsággal foglalkozva Tito kijelentette, hogy ez Jugoszláviát is érinti, és kárt okoz neki. Akcióban a tupamarok Montevideo — Mintegy 50 erősen felfegyverzett tupamaró gerilla tört be hétfőn az uru­guayi főváros egyik külvárosá­ban levő rendkívül jól őrzött Punta Carretos börtönbe, ahon­nan kiszabadították 129 társu­kat. , A szökést a fővárosban rejtőz­ködő gerillák készítették elő oly módon, hogy a börtönnel szom­szédos két épületből egy-egy földalatti alagutat ástak a bör­tön területéig. Meg nem erősí­tett hírek szerint az ily módoii kiszabadult foglyok egy autóbu­szon menekültek el a helyszín­ről. Mint az AP hírügynökség írja. egyes hírek szerint a szöke­vények között van a tupamaró gerilla szervezet alapítója, a 44 éves Raul Sendic is. A hétfői nagyarányú szökés — jegyzi meg a Reuter hírügynök­ség — súlyos csapás az uruguayi hatóságokra, akik mindössze két nappal ezelőtt tettek nagyhangú ígéreteket arra, hógv vée^ém felszámolják az országban tevé­kenykedő tupamaró alakulato­kat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom