Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-04 / 210. szám, szombat

| Hétvégi hírmagyarázatunk | JÓSZOMSZÉDI KÜLDETÉSBEN A Torres-kormányt megbuktató bolíviai jobboldali junta már kezd magabiztosan berendezkedni és minden kétséget el­oszlat azzal kapcsolatban, hogy Banzer ezredes kormá­nya erősen jobboldali politikát fog folytatni. La Paz-ban az új junta ismét az antikommunizmus lovát nyergelte meg, ami­nek konkrét bizonyítéka, hogy az elmúlt héten Omega 71 elneve­zéssel legális antikommunista .szervezet alakult. Mivel Bolívia az Andok-paktum öt tagállamának egyike /Chilével, Ecuador­ral, Kolumbiával és Peruval együtt), nagyon érthető, hogy ' a La Paz-i változás előbb-utóbb ezeknek az országoknak a viszo­nyára is kihathat, Chile és Peru határozottan anti'mperialista, nemzeti és gazdasági jelszabadulási politikát foly'' '-'cuador és Kolumbia pedig ugyancsak szabadulni igyekszik az &szak-ameri­kai monopóliumok bilincseitől. A már évek óta folyó latin-ame­rikai polarizálódásban új momentum a bolíviai puccs, s az ese­mények kapcsán magyarázható Salvador Allende chilei elnök jelenlegi körútja is a három andesi országbans lőség alapján, kölcsönösen elő­nyös gazdasági együttműködést kínáló országok, elsősorban a szocialista országok előtt. Tévedés volna azt hinni, hogy a washingtoni körök nincsenek tisztában ennek jelentőségével. Éppen ezért összpontosult tá­madásuk az utóbbi Időben az andesi országok ellen, illetve még az ötökön belül is az An­dok-háromSzög, azaz Chile, Bolí­via és Peru ellen. Bolíviával ki­dőlt az egyik „oszlop", a was­hingtoni aknamunka most nyil­ván Chile és Peru ellen folyik. Miután megbukott a Szövetség a Haladásért elnevezésű gazdasá­gi programpolitika, amelyet annakidején még Kennedyelnök hirdetett a latin-amerikai orszá­gok irányában, az utóbbi évek­ben kellemetlen meglepetések érték az amerikai külügyminisz­tériumot. 1969-ben Vina del Mar­ban az „egységesítő charta" el­fogadása volt az első komoly fricska Washingtonnak, az idén pedig a Costa Rica-i San Jóséban tartott AÄSZ-kôzgy ülésén kel­lett keserű pirulákat lenyelnie. Éppen ezért várható, hogy Was­hington ellentámadásba lendül a latin-amerikai országok ellen, ami egyébként Rogers külügymi­niszter nyilatkozatából is kitű­nik: „Egyetlen világrészen sin­csenek oly mély és hosszútávú érdekeink, mint Latin-Ameriká­ban. Ebbe a tervbe illik bele az a washingtoni törekvés is, hogy a kevésbé haladó politikát folyta­tó Kolumbiát és Ecuadort le­válasszák az Andok-paktumról, hogy az Egyesült Államoknak inkább megfelelő Venezuelával és Panamával alkosson tömböt. # KOZOS FRONT Latin-Amerikában mind erő­sebb az a felismerés, hogy a földrész országainak bajain csak úgy lehet segíteni, ha az egyes országok újjárendezik kapcso­lataikat az Egyesült Államok­kal. EZ azt jelenti, hogy gazda­sági és politikai kapcsolatok­ban egyenlő az egyenlővel elv alapján kívánnak tárgyalni az Egyesül t Államokkal. Ez így ter­mészetesen ködkép kergetése lenne, mert a múlt öröksége­kánt a latin-amerikai országok gazdaságilag annyira az Egye­sült Államokhoz, illetve az észak amerikai monopóliumok­hoz láncolódnak, hogy elszige­telt elkülönési próbálkozásaik donquijotei szélmalomharcnak illenének be. Ezért a többé-ke­vésbé haladó politikát folytató latin-amerikai országokban gyö­keret vert az a felismerés, hogy egységben az erő, csakis alapve­tő akcióegységüket megteremtve szállhatnak szembe az észak­amerikai monopóliumok és tár­saságok eddigi egyeduralmával. Ennek a felismerésnek a szel­lemében folytak Allende chilei elnök ecuadori, kolumbiai és perui tárgyalásai. A mind a há­rom fővárosban folytatott tár­gyalásokról kiadott közlemé­nyek hasonló szövegűek, s a közös politikai állásfoglalás fő pontjaiként leszögezik az ideo­lógiai pluralitást, elítélik az imperialista országok részéről a fejlődó országokra nehezedő gazdasági nyomást, követelik a latin-amerikai országok gazda­sági függetlenségének tisztelet­ben tartását, a nemzeti kincsek visszaszerzésének jogát, eluta­sítják a belügyekbe való idegen beleszólást, hangsúlyozzák a né­pek önrendelkezési jogának tiszteletben tärrasSt, a beavat­kozás nélküli fejlődéshez való jogukat, továbbá azt is leszöge­zik, hogy valamennyi latin-ame­rikai államnak egymástól füg­getlenül joga van rendezni kap­csolatait a forradalmi Kubával. Latin-amerikai viszonylatban nemigen beszélhetünk — lega­lább is politikai téren — homo­gén országokról, még kevésbé politikai rendszerekről. Még a hasonló platformon álló orszá­gok között is vannak múltbeli ellentétek, amelyeknek leküzdé­se feltétlen megoldásra váró hosszú folyamat, de a lényeg az, hogy a közös nyilatkozatokban emlegetett „ideológiai plurali­tás" ellenére is egységes anti­imperialista politikát alakítsa­nak ki. Allende ezt tömören így fejezte ki az egyik meglátoga­tott fővárosban, hogy „együtt­működésünk megerősítése elke­rülhetetlen, hogy idegen hatal­mak ne csorbítsák függetlensé­günket". 9 GAZDASÁGI ÖSSZEFOGÁST Latin-Amerikában úgy fest a helyzet, hogy az észak-ameri­kaí monopóliumok gazdasági kényuralnia ellen csak úgy ve­hetik fel a harcot, ha szoros gazdasági együttműködést te­remtenek egymás között a tér­ség országai, változtatnak mono­kulturális gazdasági jellegükön, visszaszerzik és szabadon érté­kesítik nemzeti kincseiket. Ezt a célt szolgálná egy Latin-ameri­kai Közös Piac létrehozása. Pa­píron már évek óta létezik, csak gyakorlati megvalósulása "-késik. Egy ilyen egészséges gazdasági és politikai együttmű­ködés megteremtésére kedvező lépés volt az Andok-paktum re­1JI7I_ gionális szervezetének kialakí­tása. Ezek az országok megkezd­IX. 4. ték vagy pedig tervbe vették a tőlük elhódított nemzeti kincsek 3 visszaszerzését, bányák, válla­latok államosítását, ugyanakkor megnyitották kapuikat az egyen­0 EGYSÉGBEN AZ ERÖ A chilei elnök körútja során így körvonalazta politikai célki­tűzéseit: „Azt akarjuk, hogy erő­feszítéseink vezessék el nemze­teinket egy „kontinenskép" ál­lapotába és tegyék lehetővé szá­mukra, hogy latin-amerikai ál­lampolgárok lehessenek, miköz­ben megtartjuk saját nemzetisé­güket is.". A latin-amerikai változások­kal kapcsolatban ki kell emel­nünk egy igen nagy felismerést, amelyet ugyancsak Allende el­nök így fejezett ki Kolumbiá­ban: „Az egyéni erőfeszítés hasztalan. Tegnap még az ember harcolt, ma már a tömegek". Ez Igy igaz, de sok függ a tö­megek minőségétől", azaz tuda­tuk és forradalmi elszántságuk színvonalától. S e téren nagy különbségek vannak. önkéntelenül felvetődik a kérdés, melyik latin-amerikai ország lesz az amerikai impe­rializmus legközelebbi áldozata, mivel az aknamunka tovább fo­lyik. A jelek szerint Argentína és Brazília vállalta a „lecsen­desítő" szerepét Latin-Ameriká­val, amit Washington indokínai gondjai miatt köszönettel vesz tudomásul. Mivel a novemberi uruguayi általános választáso­kon a Frente Ampliába, azaz a baloldali erők „széles frontjá­ba" tömörült politikai irányza­tok győzelme várható, már most rebesgetik egy brazíliai villám­gyors beavatkozás lehetőségét. Állítólag a bolíviai puccsban is közreműködő brazil tisztek ki­dolgozták egy „harmincórás hadművelet" tervét Uruguay ellen. Ilyen körülmények között nagy súllyal hangzanak Allende elnök mentori szavai: „Ha az Andok csoportjának, a többé­kevésbé haladó politikát folyta­tó latin-amerikai országoknak nem sikerül megvalósítaniuk a regionális gazdasági és társadal­mi haladás célkitűzéseit, védte­lenül maradunk a kolonializ­mus modern formáival szem­ben". L. L. „A FORRADALMI TUDAT TÖMEGES ÉBREDÉSÉNEK TANÚI VAGYUNK" Salvador Allende Peruban Lima — Salvador Allende chilei és Juan Velasco Alvarado perui elnök Limában két alka­lommal folytatott beható esz­mecserét, majd az Andok cso­portjának — Chile, Peru, Bolí­via, Ecuador és Kolumbia — helyi képviselői csütörtökön díszebédet adtak a chilei elnök tiszteletére. Az államfői megbeszélések után megfigyelők megállapítot­ták, hogy a két ország felfogá­sa a kül- és belpolitika számos kérdésében igen közel áll egy­máshoz. A chilei elnök tiszteletére adott díszebéden a két elnök megerősítette közös antiimpe­rialista elkötelezettségét. Velas­co hangoztatta, hogy a perui és chilei fejlődés nagy hordere­jű egész Latin-Amerika szem­pontjából. Válaszában Allende arról beszélt, hogy az oligar­chia hatalmának megtörése a kontinens népei függetlenségé­nek és önrendelkezésének fö feltétele. „A forradalmi tudat tömeges ébredésének tanúi va­gyunk" — mondotta Allende, — amely véget akar vetni a társadalmunk külső és belső kizsákmányolásán alapuló fej­lődéi történelmi múltjának." Sajnos — tette hozzá a chilei elnök — a kontinensen még mindig nem vált uralkodóvá a felismerés, hogy az akcióegy­ség a független fejlődés elen­gedhetetlen jeltétele. Ha az Andok csoportfának, a többé vagy kevésbé haladó politikát folytató latin-amerikai orszá­goknak nem sikerül megvalósí­taniuk a regionális gazdasági és társadalmi haladás célkitű­zéseit — hangsúlyozta Allende — „védtetlenül maradunk a kolonializmus modern formái­val szemben". Chile gazdasági sikerei Santiago — A chilei kormány bejelentette, hogy augusztusban negyven százalékkal nőtt a ter­melés a világ legnagyobb réz­bányájában, az El Tenienteben. A kormány irányítása alatt működő rézkitermelő vállalat, a Codelco a jelzett hónapban 16 376 tonna ércet küldött a felszínre. A jelentés hangsú­lyozza, hogy a nagyarányú ter­melésemelkedés a bányászok és a műszakiak odaadó munká­jának eredménye. A chilei kormány zárolta az ITT nevű amerikai telefongyár chilei leányvállalatának négy banknál lévő folyószámláit. A társaságnak más bankoknál Is vannak követelései, így fizetési kötelezettségeinek eleget tud tenni. A befagyasztott összegek kétmillió escudora — 750 000 dollárra rúgnak. A kormány korábban már je­lezte, hogy államosítani szán­dékozik az ITT társaságot, amely idén elmulasztotta bizo­nyos adók befizetését. A válla­lat vezetői jelezték, hogy kár­térítés ellenében hajlandók át­adni a gyárat a chilei állam tulajdonába, követeléseik azon­ban eddig messze meghaladják azt az összeget, amit a chilei kormány ajánlott fel kártérítés fejében. Gyilkolt az uruguayi rendőrség Montevideo — Egy diáktünte­tés szétoszlatása során Uruguay fővárosában, Montevideóban a rendőrség megölte a 19 éves julio Cesar Esposito diákot. A diákok az ún. „halálosztag" terrorja ellen tüntettek. A haladó erőket összefogó „széles front" tiltakozott a rendőri megtorlás ellen, amely csak zűrzavart és felfordulást idézhet elő az országban, s ve­szélyeztetheti a novemberi ál­talános választások normális lefolyását. A szakszervezetek, a kereszténydemokrata párt £s a szocialista párt is hasonló tiltakozást nyújtott be. Az érdeklődés előterében: a Hold Moszkvában megkülönbözte­tett érdeklődéssel fogadták a Luna-18 felbocsátásának hírét, hiszen a két utolsó szovjet holdkísérlet, mint Ismeretes, ra­gyogó eredménnyel végződött. A Luna-17, mint már jeleztük, eljuttatta a Hold felszínére az első emberkéz-alkotta távirányí­tású holdkocsit, amely tizedik hónapja fáradhatatlanul végzi munkáját, s_ öttagú földi „le­génységének" irányításával a legkülönbözőbb mérési adato­kat és tudományos információ­kat továbbítja a Földnek. A most felbocsátott automa­tikus űrállomás másik elődje, a Luna-16, nem kisebb tudomá­nyos szenzációval lepte meg a világot, mint azzal, hogy telje­sen automatikus úton, tehát a kockázat maximális kizárásá­val, lényegében megismételte az első Apollo-űrhajók legény­ségének hőstettét: Föld körüli pályáról megközelítette a Hol­dat, simán leereszkedett, auto­mata manipulátorok segítségé­vel holdkőzetet gyűjtött, majd értékes szállítmányát vissza­hozta a Földre. A Luna-18 közvetlen előtörté­nete tehát azt mutatja, hogy nehéz feladatra vállalkozik az, aki most meg akarja jósolni az új kísérlet konkrét céljait és várható eredményeit. Egyelőre nem ismeretes az űrállomás sú­lya és több más lényeges adata sem. A TASZSZ hírügynökség csütörtökön este kiadott és a hagyományokhoz híven rendkí­vül szűkszavú jelentése a Luna­18 felbocsátásának céljaként „a Hold és a Hold körüli kozmi­kus térség tudományos kutatá­sának további folytatását" jelö­li meg. Nem kizárt tehát, hogy ismét egy érdekes és bonyolult űrvállalkozás tanúja lesz a vi­lág. A Luna-18 felbocsátása nyo­mán számos találgatásról ad­nak hírt a nyugati hírügynöksé­gek. Feltételezik, hogy a szov­jet űrhajó egy, a Lunohodhoz hasonló automatikus holdkuta­tó járművet szállít. Eltérőek a vélemények a tekintetben, hogy ml lenne ennek feladata. Egyes űrkutatási szakértők szerint várható, hogy a Lunohod-1 ál­tal be nem járt új területen működne, mások pedig úgy vé­lik, hogy éppen ellenkezőleg, ez a Lunohoddal közös kísérle­tet próbálhat végrehajtani. A nyugati hírügynökségek a Luna-18 útjával kapcsolatban megemlékeznek arról, hogy a Luna-17 által Holdra tett hold­jármű sokkal hosszább ideje működik, mint ahogy azt ere­detileg várták, és a Lunohod-1 több hónappal „túlélve önma­gát" még mindig továbbít tudo­mányos adatokat a Földre. Washington — Az Apollo-15 legénysége által végzett tudo­mányos kísérletek elemzése azt mutatja, hogy a Hold meleg égitest, amely ugyanabban a korszakban és ugyanazokból az elemekből keletkezett, mint a Föld. A tudósok feltételezésé sze­rint a Hold, ellentétben a Föld­del, egyre melegszik, s ennek magyarázata valószínűleg a holdfelszín alatt 160—480 km mélységben található radioak­tív ásványi rétegek létezésében rejlik. A legutóbbi Apollo-program során a Hold felszínére elhe­lyezett két hőszonda, amelyet Dávid Scott, az Apollo-15 pa­rancsnoka körülbelül hat láb mélységbe a holdtalajba süly­lyesztett, azt állapította meg, hogy a holdtalajban a hőmér­séklet befelé haladva körülbe­lül 30 centiméterenkint egy Fahrenheit-fokkal emelkedik. Garry Latham, a Columbia­egyetem professzora a Holdon végzett vizsgálatok legmegle­pőbb eredményének a Holdon észlelt „holdrengéseket" talál­ta. Ezek a szeizmikus mozgá­sok e hét elején a Tycho-krá­tertől nyugatra 610 kilométerre történtek. Werner von Braun, a NASA főtervezője egy Brémában tar­tott sajtóértekezleten bejelen­tette, hogy az Egyesült Álla­mok az Apollo-program befeje­zése után is folytatja a kutató­csoportok Holdra küldését. A tudós hangsúlyozta, hogy a holdkutató expedíciókat újra felhasználható ürszállító-eszkö­zökön kívánják a Holdra eljut­tatni. Az utazások elsőrendű célja, hogy lehetővé tegyék 10—12 fós csoportok hosszabb tartózkodását az égitest felszí­nén. Szabadságot Namíbiának! New York — Az ENSZ gyar­matügyi bizottsága csütörtökön határozatot fogadott el, amely megállapítja, hogy a Dél-afri­kai Köztársaság kormánya az ENSZ-közgyűlés "és a Biztonsá­gi Tanács többszörös határoza­ta ellenére, amelynek értelmé­ben meg kell szüntetnie gyám­sági uralmát Namíbia (Délnyu­gat-Afrika) fölött, továbbra is jogtalanul megszállva tartják ezt a területet és a bűnös faji megkülönböztetés politikáját al­kalmazza ott. A bizottság határozata kife­jezte reményét, hogy a Bizton­sági Tanács haladéktalanul megvizsgálja, milyen hatékony intézkedéseket foganatosítanak az ENSZ alapokmányának meg­felelően a pretoriai kormánnyal szemben. A vita során Nyek­lessza szovjet megbízott rámu­tatott arra, hogy a Dél-afrikai Köztársaság kormánya továbbra is semmibe veszi az ENSZ ha­tározatait, mert a Dél-Afriká­ban fennálló gyarmati és faj­üldöző rendszer fenntartásában érdekelt imperialista hatalmak támogatását élvezi. Határozott intézkedéseket kell tenni a dél-afrikai fajüldözők és a gyarmatosítók ellen. A BOLGÁR KORMÁNY meg­hívására Maurice Schumann francia külügyminiszter felesé­gével együtt szeptember 10 és 11-én hivatalos látogatást tesz Bulgáriában. MAKARIOSZ ciprusi elnök tegnap Athénba érkezett, hogy a görög kormány képviselőivel a görög és a török lakosság közötti ellentétek megoldásáról tárgyaljon. Mint ismeretes, a görög kisebbség képviselőinek csökönyös állásfoglalása miatt a megbeszélések zsákutcába ju­tottak. IDI AMIN ugandai elnök ki­jelentette, hogy tanzániai re­pülőgépek egy ugandai határ­menti falut bombáztak. Rámuta­tott továbbá, hogy a tanzániai hadsereg egységei „Uganda bé­keszerető lakossága ellen ne­héztüzérséget vetettek be". MILOŠ HRUŠOVSKÝ vezeté­sével a Román Szocialista Köz­társaságba érkezett az Antifa­siszta Harcosok Csehszlovák Szövetsége szövetségi bizottsá­gának háromtagú küldöttsége. AZ ENSZ-BEN bejelentették, hogy mind a négy nagyhatalom külügyminisztere eljön a köz­gyűlés megnyitására. Rogers, Douglas-Horae, Schumann és Gromiko beszédet mond a köz­gyűlés vitájában, s ott-tartózko­dásukat esetleg magasszintű eszmecserékre is felhasználják. MOR ROIG argentin belügy­miniszter bejelentette, ?hogy az országban mindössze negy vagy öt politikai párt működését en­gedélyezik. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK és Kína között ideiglenes jellegű telefonkapcsolat jön létre — jelentette be a KDD japán tele­fontársaság. RUNE JOHANSSON iparügyi miniszter vezetésével svéd kor­mányküldöttség tartózkodik Pe­kingbén. EDUARDO GARCIA, a Fülöp­szigetek rendőrfőnöke csütör­tökön Lanao tartományba ér­kezett, ahol egy fegyveres mo­hamedán szekta. „Barracudas" tartja rettegésben hat falu ke­resztény lakosságát. 60 embert megöltek két hónap leforgása alatt, 35 000-en pedig elmene­kültek. NICOSIÁBAN, a Ciprusi Köz­társaság fővárosában megnyílt a 17. nemzetközi vásár. A nem­zetközi vásáron több külföldi ország kiállítói mutatják be termékeiket. A TOGLIATTI VÁROSBAN működő Volgai Autógyárban nz első 10 000 gépkocsit három hó­nap alatt állították elő. A má­sodik ilyen sorozatot másfél hó­nap alatt gyártották le. Jelen­leg a gyárban naponta több mint 600 gépkocsi készül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom