Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-29 / 231. szám, szerda

Akik bumeránggal hadakoznak A Pravda az angliai kémkedési mániáról Leonyid Brezsnyev fogadia Indira Gandhit. (TASZSZ felvétele) Szovjet—indiai tárgyalások Brezsnyev fogadta Indira Gandhit Moszkva — Kedden a Kreml­ben Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke és Nyikolaj Podgor­ni j, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke megkezdte tárgyalásait Indira Gandhi indiai miniszterelnök­kel, aki, mint ismeretes, hiva­talos látogatásra érkezett a Szovjetunióba. A felek megvitatták a szov­jet—indiai kapcsolatok további erősítésének és fejlesztésének kérdéseit, az augusztus 9-i szerződés alapján, majd a két országot kölcsönö.sen érdeklő fontos külpolitikai problémák­ról tárgyaltak. A tárgyalások a szívélyes őszinteség és a kölcsönös meg­értés szellemében folytak le és ugyanebben a szellemben foly­tatódnak. Egységfront a dollár ellen? Washington — Washingtoni Jól értesült körök szerint a va­lutaválsággal kapcsolatban el­foglalt merev amerikai állás­pont következtében az Egyesült Államok kereskedelmi partne­rei esetleg szilárd frontot ala­kítanak ki Washingtonnal szemben. Ez a lehetőség raj­zolódik ki a Nemzetközi Valuta Alap évi konferenciája első napjának végén. Hétfőn az Európai Gazdasági Közösség pénzügyminiszterei külön értekezletet tartottak Washingtonban. Itt Schiller nyugatnémet gazdaságügyl mi­niszter figyelmeztette kollé­gáit, hogy az október 27-re ki­tűzött párizsi ülésükön „nem­csak kommünikékre" lesz szük­ség, hanem konkrét javaslato­kat kell kidolgozni. Az értekezlet után Schiller újságírók előtt világosan utalt arra, hogy az NSZK Washing­ton iránti eddigi „jóakaratúan várakozó" álláspontján esetleg változtat. A nyugat-európai pénzügymi­niszterek különértekezlete után megfigyelők körében az a véle­mény alakult kl, hogy ameny­nyiben az amerikaiak mereven ragaszkodnak korábbi állás­pontjukhoz, ez a nyugat-euró­pai országok közt még meglé­vő ellentétek áthidalásához ve­zethet. Ebben az esetben meg­valósulhat Schiller elképzelése, amelynek értelmében a nyugat­európai valutákból közös „va­lutablokkot" hoznak létre, amelyet a dollárhoz képest le­begtetnének. Valószínűnek tart­ják, hogy Japán is csatlakozik a Washingtonnal szemben ki­alakult közös nyugat-európai fronthoz. A Reuter washingtoni tudó­sítójának értesülése szerint megállapodás jött létre, amely­nek értelmében amerikai—ja­pán kétoldalú tárgyalásokat­tartanak a két ország külkeres­kedelmi mérlegének egyensúly­ba hozására teendő Intézkedé­sekről. Hírek szerint a kétol­dalú tárgyalások már e héten megkezdődnek Washingtonban. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSA­SÁG kormánya és a szentszék közötti megállapodás alapján Mindszenty József bíboros teg­nap véglegesen elhagyta Ma­gyarország területét és Rómá­ba utazott. BUDAPESTRE érkezett Vác­lav Svoboda, a CSSZK és Ján Janovic, az SZSZK mezőgazda­ságügyi és élelmezésügyi mi­nisztere, hogy megtekintsék a vadászkiállítást. VÁCLAV HÁjEK kerületi bi­zottság titkárának vezetésével megérkezett Moszkvába a CSKP közép-csehországi kerületi bi­zottságának küldöttsége. MOHAMED ZAHIR SAH, af­gán király és felesége befejez­te rövid krími üdülését és Bécs­be repült. A CHILEI kormány államosí­totta az ITT nevű amerikai tu­lajdonban lévő telefontársasá­got. A chilei kormány e lépésé­vel végett vetett az ITT 40 éves „feketeüzleteinek" és különfé­le szabálytalanságainak. SZŰFIÁBAN az Egyesült Nem­zetek Élelmezési és Mezőgaz­dasági Szervezete szimpóziu­mot szervezett a talajkutatás kérdéséről. A tanácskozás mun­kájában a Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Anglia, az NSZK és más országok neves tudó­sat vesznek részt. A SZOVJETUNIÓBAN pályá­jára bocsátották a „Kozmosz 441" nevű mübolygót, amely előre meghatározott program szerint végez űrkutatást. ARGENTÍNA Altalános Mun­kásszövetsége a mai napra or­szágszerte általános 24 órás sztrájkot hirdetett, melynek célja a béremelés, a politikai foglyok szabadon bocsátása, va­lamint a represszív törvények megszüntetése. MÁLTA és Nagy-Britannia képviselői megkezdték tárgya­lásukat a máltai támaszpontok bérbeadásáról szóló új egyez­mény előkészítéséről. A TOKIÓI egyetem űrkutató munkatársai egy négylépcsős MU—4 mintájú rakétával mű­szereket juttattak Föld körüli pályára, hogy pontos adatokat kapjanak a napsugárzásról. Moszkva — A kémkedési má­nia angliai hulláma határozott politikai célokat szolgál, még­pedig az angol konzervatívok európai politikáját, akik min­den lehető módon igyekeznek megzavarni az enyhülést és az európai biztonsági konferencia összehívását — írja a moszkvai Pravda keddi számában a lap londoni tudósítója, Oleg Oresz­tov. 1 A jobboldali polgári sajtó — írja a lap — a White Hall beleegyezésével szinte tökélyre vitte a rágalmazó koholmányok gyártását. A szovjetellenes hisztéria azonban már most nyugtalanságot kelt sok józa­nul gondolkodó angolban. Wil­liam Mulley parlamenti képvi­selő például kijelentette, hogy reményeinek megfelelően meg­kezdődött a nemzetközi feszült­ség enyhülése", az angol kor­mány lépései azonban „újabb elhidegüléshez vezetnek, és egyértelműen szakítanak a nemzetközi diplomácia összes elveivel". „Külügyminisztériumunk — írja a Morning Star vezércik­ke — minden lehetőséget igyekszik felhasználni arra, hogy megrontsa a kelet—nyu­gati viszonyt és elvonja a fi­gyelmet a konzervatív kormány Észak-Írországban és másutt követett katasztrófális politiká­járól". „A szovjetellenes kampány kezdeményezőinek — mutat rá végül a Pravda tudósítója — meg kellene érteniük, hogy bu­meránggal hadakoznak. A Szov­jetunió elleni szemtelen, provo­katív kirohanások nem marad­hatnak komoly következmé­nyek nélkül saját magukra nézve sem". Változások a NATO-ban? Ottawa — A NATO-parlament Ottawában folyó 17. ülésszaká­nak részvevői több kérdésben fogadtak el határozatot. Az egyik határozat a „demok­rácia helyreállítására" sürgeti az athéni fekete ezredesek kor­mányzatát, mert — úgymond — „a demokratikus szabadság­jogok mindennemű elfojtása Görögországban veszélyezteti a NATO nemzetközi összetartá­sát ..." Három további határozati ja­vaslatot egyhangúlag fogadtak el az ottawai ülésszak résztve­vői. Az egyik a kelet—nyugati kapcsolatokat érinti, s kimond­ja, hogy az európai biztonság kérdésének mindennemű megvi­tatásakor „fontolóra kell ven­ni az európai kölcsönös és ki­egyensúlyozott csapatcsökken­tésnek és a nukleáris taktikai fegyverek esetleges korlátozá­sának kérdését ls". A második egyhangúlag el­fogadott határozati javaslat az „atlanti együttműködés kiszéle­sítésére" vonatkozik, s kilátás­ba helyezi a NATO-tagországok közös kezdeményezéseit más nemzetközi szervezetekben ís. A harmadik megszavazott ha­tározat értelmében a NATO-tag­országok jelenlegi vagy volt prominens parlamenti képvise­lőiből nyolctagú bizottság ala­kul „az Atlanti Szövetség és jövendő szerepe mélyreható ta­nulmányozására". Az ülésszakon 13 NATO-tag­ország képviselteti magát. Lynch elégedett London — Edward Heath an-. gol kormányfő és a két ír mi­niszterelnök, Jack Lynch, a dub­lini kormány feje és Brian Faulkner, az északír rezsim ve­zetője kedden folytatta tárgya­lásait Chequersben. A tárgyalá­sok első napjáról nem adtak ki közleményt, de Lynch a londoni ír nagykövetségen ké­sőbb kijelentette, hogy elége­dett a megbeszélések eddigi me­netével. A tárgyalások Chequersben, az angol kormányfő London kö­zelében lévő birtokán folynak. Valószínűleg máris szó esett a stormont, az északír parlament reformjáról. A három miniszterelnököt egy-egy tanácsadó segíti Che­quersben. Észak-Írországban újabb inci­densek voltak az éjjel. London­derryben automata fegyverrel tüzeltek egy katonai megfigye­lőállomásra és súlyosan meg­sebesítettek egy katonát, egy másik városban pedig egy rend­őrautó aknára futott és felrob­bant, a négy bentülő megsebe­sült. Kommentárunk 1971. IX. 29. A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának augusztusban befejeződött XXV. ülésszakán jóváhagyott úgynevezett Komp­lex Program új perspektívákat nyitott meg a szocialista or­szágok további fejlődése előtt és nagyban hozzájárul a szo­cializmusnak, mint világrend­szernek gazdasági megerősödé­séhez és politikai presztízsének a növeléséhez. Mindez a szocia­lista országok gazdasági integ­rációjának elmélyítése alapján fog megvalósulni. A szocialista országok gazda­sági integrációjának a megszü­letése és további elmélyítése törvényszerű folyamat. Magából a termelőerők fejlődéséből ered és azok továbbfejlődésének a feltétele. A tudományos-műszaki forra­dalom, amely a II. világháború után a gazdasági és társadalmi haladás legfőbb tényezőjévé vált, megköveteli, hogy kellő nagyságú teret biztosítsunk vív­mányainak alkalmazására. Ez viszont szükségessé teszi a szé­les körű nemzetközi együttmű­ködést, amely a gazdasági in­tegráció keretén belül realizá­lódik. A nemzetközi gazdasági in­tegráció világfolyamat és nem szorítkozik csupán a szocialista országokra, hanem a kapitalis­ta világrendszer országai ls az integrációs folyamatban látják biztosítva továbbfejlődésük fel­tételeit. Persze, alapvető kü­lönbségek állnak fenn a szo­cialista és a kapitalista gazda­sági integráció jellegét, céljait és módszereit illetően. Szükséges még megjegyezni, hogy a KGST-n belüli együtt­működés, mint ahogy az a Komplex Programból is kitűnik, nem szorítkozik csupán gazda­sági problémákra, tehát nem csupán gazdasági integráció, hanem felöleli a tagállamok életének egyéb területeit is. Ez új minőséget jelent az eddig is­mert integrációs formák kö­zött és nem hasonlítható össze a kapitalista államok által ké­pezett gazdasági tömörülés egyikével sem. megvédésének alapvető feltéte­lévé és biztosítékává vált. Eb­ben az időszakban Csehszlová­kia- Igen jelentős gazdasági és műszaki segítséget nyújtott a többi szocialista országnak. Ez­zel azonban hozzájárult a sa­ját politikai rendszerének, a szocializmusnak a biztosításá­hoz és egyben külföldi piacok biztosításához a csehszlovák A KGSf-iinmok fejlődésének új perspektívái A múltban, de főleg az 1968­as évben az úgynevezett „ha­ladó" közgazdászok részéről, nagyon gyakran és nagyon éles kritika tárgyát képezte a KGST tagságunk. A kritikusok ráfize­tésről beszéltek és arról, hogy a KGST majd 20-éves működé­se nem bizonyítja ezen tömörü­lés életképességét. Ezzel kap­csolatban főleg a gyengébben fejlett szocialista országoknak nyújtott segítségünkről beszél­tek és a Közös Piac országai dinamikus fejlődését hasonlítot­ták a KGST-államok fejlődésé­hez, azonban elég felületesen. Hogy rávilágítsunk ezen kri­tikák alaptalanságára, el kell mondanunk, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa olyan időszakban (194á) ala­kult, amikor javában dúlt a hi­degháború és amikor az USA és szövetségesei a gazdasági blokád segítségével akarták térdre kényszeríteni a fiatal és gazdaságilag nagyjából gyen­gén fejlett szocialista államo­kat. A KGST ekkor a tagorszá­gok számára a szocializmus ipar számára, amely a nyugati piacokon erős konkurrenciá­nak lett volna kitéve. A KGST modern értelemben vett gazdasági Integrációvá csak fokozatosan kezdett, Illet­ve kezd kibontakozni. Ennek az volt a feltétele, hogy a tagor­szágok gazdasági fejlettségének a foka elérjen egy bizonyos színvonalat, olyat, mely lehe­tővé teszi a tömörülésben részt vevő országok együttműködé­sét, kölcsönösen előnyös ala­pon. A KGST XXV. ülésszakán elfogadott Komplex Program bizonyítéka annak, hogy az el­múlt 20 év alatt a tagállamok modern értelemben vett ipari országokká váltak és hogy ezen az alapon a jövőben minőségi­leg magasabb színvonalú gaz­dasági együttműködés fog köz­tük kibontakozni, ami a szo­cialista tábornak mint gazdasá­gi komplexumnak a további megerősödéséhez fog vezetni. Ha a XXV. ülésszak Komplex Programjának hozzájárulását vizsgáljuk a szocialista gazda-' sági integráció elmélyítéséhez és ennek előnyeit a részt vevő országokra nézve a következő­ket állapíthatjuk meg: A KGST integráció elősegíti — a termelőerők gyorsabb fejlődését, a legmagasabb tu­dományos-műszaki színvonal elérését; — a szocialista világpiac be­fogadóképességének és stabili­tásának a növelését, amely tény lehetővé teszi a tömeges gyártás előnyeinek a realizá­lását; — a tagországok növekvő energia és nyersanyag-szükség­letének hosszútávú kielégítését; — a tagállamok gazdasági színvonalának fokozatos köze­lítését és kiegyenlítését; — a tagállamok pozícióinak erősítését a világgazdaságban; — a KGST-tagállamok védel­mi képességének az erősítését; — és végül, de nem utolsó­sorban a KGST-tagállamok né­pei életszínvonalának a növe­kedését. Ezen célokat csak a tagálla­mok szoros együttműködése alapján lehet megvalósítani, melynek területeit a Komplex Program ugyancsak meghatá­rozta. Az együttműködés a ter­melési kooperáció és szakosítás területén a műszaki és tudo­mőnyos szférában, valamint a nyersanyag- és energiaellátás­ban fog továbbszélesedni. Eh­hez járul hozzá az együttműkö­dés a tervező tevékenységben is. A népgazdasági tervek koor­dinációja, melyet a KGST-tag­országok már több mint 15 éve folytatnak, a közöttük meglévő tervszerű együttműködés alap­vető eszköze, amely meghatá­rozza az egyes országok gaz­dasági struktúráját és fejlődé­sének az ütemét. A XXV. ülésszak határozatai alapján a KGST-tagállamok folytatni fogják a népgazdasági tervek koordinálásának tökéle­tesítését és a tervező tevékeny­ség területén megvalósuló együttműködés bővítését; szer­vező összefüggésben az áru­és pénzkapcsolatok kiszélesíté­sével és tervszerű használásá­val. Ezt a célt fogják szolgálni a közös prognózisok kidolgo­zása a gazdaság, a tudomány és a technika legfontosabb te­rületein, a legfontosabb nép­gazdasági ágakra és termékfaj­tákra vonatkozó hosszútávú ter­vek koordinációja, az egyes iparágak és termékfajták az érdekelt országok által történő együttes tervezése stb. A komplex Program nagyon fontos részét képezi a valutá­ris-pénzügyi kapcsolatok töké­letesítéséről szóló határozat. Véleményem szerint a transz­ferábilis rubel szerepének a megszilárdítása és megerősíté­se a KGST-tagállamok közötti gazdasági és pénzügyi kapcso­latoknál, de főleg a kilátásba helyezett kollektív valuta (transzferábilis rubel) és a nemzeti valuták kölcsönös át­válthatósága (konvertibilitása) a KGST-tagállamok gazdasági integrációjának a tervegyezte­tés, valamint a közös tervezés mellett a legfontosabb eszközé­vé válhat. A XXV. ülésszak Komplex Programja mérföldkövet jelent a KGST-tagállamok gazdasági fejlődésének az útján. Olyan dokumentum ez, amely teret nyit a szocialista áílamok leg­széleskörűbb együttműködése előtt. ING. HARNA ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom