Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-28 / 230. szám, kedd

Koztncewel a „Lear király"-ról — Lear problémája évtizedek óta kísér: először a harmincas években rendeztem színpadon, még kisebb szerepet Is vállaltam a darabban, majd 1942-ben, az ostromlott Leningrádban állítottam a Puskin Színház színpadára, azután az ötvenes évek végén megjelent egy tanulmánykötetem, amelyet későbh tizenhat nyelven jelentettek meg, közte angolul, meglepően nagy példányszámban. A kötetnek „A shakespeare-i idők és a lelkiismeret" volt a címe és már ebben is egy teljes fejezet szólt Lear királyról. Tulajdonképpen ebben körvonalazódott első ízben az a felfogás, amelyre a „Lear király" filmváltozatát építettem. Alattunk az alsó fedélzet, az alatt a hatalmas horgony, s valamivel a vasmacska előtt a hajó orra szeli a Moszkva—Volga csatorna vizét. A karcsú, magas, fiatalos mozgású Grigorij Kozincevvel talán keresve sem lehetett volna nyugodtabb helyet találni egy beszélgetéshez. A neves művésszel folyó társalgás külön felüdülés. Egyszerű szavakkal beszél, válogatott kifejezései valósággal bevezetik hallgatóit elképzelései lényegébe. — Engem az a Lear, akit általában a színpadon láthatunk, a teátrális drámai hős nem érdekel. Én az erőskezű,, majd megtört király alakjában egy nagyon is modern és mai drámát érzek, amit teljesen újszerűen és minden teatralitástól mentesen kívántam visszaadni. • Mit jelent ez dramaturgiai szempontból? — Ogy gondolom, Lear bukása elsősorban társadalmi és lelkiismereti okokból szükségszerű. Belső emberi és lelkiismereti tragédiája nagyobb, mint dr«lmai történésben tragédiája. Vagyis ón nem annyira a körülményekre, mint inkább Lear lelklalkatáia koncentrálom ábrázolási igényemet és a környezetből csak annyit elevenítek meg, amennyi a lelki folyamatok hitelessé tételéhez és indoklásához feltétlenül szükséges. Persze ez nem kevés . . . Lassan nemzetközi hallgatótág gyűlik körénk. Amerikaiak, szudániak, franciák, németek, olaszok. Kozincev oxfordi angolsággal beszél. Számára a nyelv nein probléma. Az életben. De a filmnél... — Számolnom kell azzal is, hogy a „Lear király"-t fordításban kaptam kézhez. Csodálatos fordítás, Borisz Paszternák munkája, de mint minden forFILMMOZAIK • Gyalogosok címmel Elbert Tuganov észt rajzfilmrendező filmet készít Ilf és Petrov Aranyborjú című regényének első fejezetéből. A film humoros formában tárgyalja a gyalogosok és a közlekedési eszközök konfliktusát. • Film Edit Piaf életéről. Ken Russel rendező filmet készít a világhírű francia énekesnő életéről. Piafot Liza Minelli személyesíti meg. • A Szovjetunió 39 filmstúdiójában 167 egész estét betöltő filmet, ebből 131 nagyjátékfilmet készítettek az elmúlt évben. • A boldogság nyomában a címe Róbert Mulligan amerikai filmjének: egy fiatalember szembefordulása az amerikai társadalommal. Főszereplő: Mitchel Sarrazin és Barbara Hershey. Q A Moszfilm stúdióban julij Rajzman új filmjének forgatására készül. A történet középpontjában egy tengerősztiszt áll, Andrej Glebov, aki fró is, és színdarabot ír Pompeji pusztulásáról. A film három síkban játszódik: a mai tengerészek környezetében, Pompejiben és a színházban, ahol a darabot színpadra viszik. Mindhárom sík mai. égető problémákat tárgyal. A film operatőrje Ardasnyikov, a szereplők főiskolások és vidéki társulatoknál játszó színészek. A felvételek nagy részét a tengeri flotta hajóin és Olaszországban készítik. dítás, ez az átköltés is akarva, akaratlan valamit változtatott a művön. Paszternák nyelvi megoldásaiban talán Lear érzelmi tragédiáját munkálta ki a legjobban, vagyis ebbe az irányba igyekezett befolyásolni olvasói és a színházlátogatók figyelmét. • A „Hamlet" és a „Lear király" két óriási vállalkozás egy évtizeden belül. Miért épp erre a kettőre esett a választása? —- Számomra Shakespeare két, mindent meghatározó kulcsműve, a „Hamlet" és a „Lear király". Azt hiszem, minden nemzedéknek el kell moddania. hogyan látja e drámát, e két probléma-világot. Szeret tem volna egy nemzedék nevében szólni, hogy nagyon remélem, hogy sikerült. Talán nera kívánok más, harmadik Shakespeare-művet filmre virini. E két munkával titkos művészi álmaim valósulhattak meg. Sokan vitatkoztak is velem. Azt mondták: „Ha ilyen jelentős munkába kezd, végülis miért csinál fekete-fehér filmet, amikor mindenki a színes film felé orientálódik?". Ez talán igaz is, de mégis, az emberi szenvedést, bánatot, nyomort nem lehet igazán hűen visszaadni a színes filmen. Ma már az is sajátos művészi alkotófilozófia, ha valaki a színes, vagy a fekete-fehér film mellett dönt. Vannak témák, amelyek kimondottan megkívánják a színes szalagot és vannak, melyek taszítják. Számomra a „Lear király" a taszító témák egyiké Igy lett a film fekete-fehér. Hajónk előtt kis motorcsónakok cikáznak tova, szárnyashajók előznek meg bennünket, s mi is leelőzünk kisebb hajókat. Kozincev figyeli a forgalmat, majd hirtelen azt inond ja: — Egy víz és mennyi hajótípus, csónak-fajta. Ugyanaz a valóság: a hajóút. És mennyi változata van. A „Hamlet" és a „Lear király" egy szerző, egy kor műve és számomra egy problémakör is. Mi a kapcsolat az ember egyénisége és a történelem között? A „Hamlet" egy egyéniség tragédiája. A „Lear király" egy történelminek ábrázolt környezeté. A kettő együtt számomra az egész. De lehet, hogy mások másképp érzik ezt... A hirtelen kiszélesedő öbölben fordul a hatalmas hajó. Visszaindulunk Moszkva felé. De a fedélzeti beszélgetés folyik tovább . . . FENYVES GYÖRGY Q Film Dumas életéről. Idősebb Alexander Dumas életéről írt forgatókönyvet Jaroslav Dietl és Karel Kachyfta. Az eb bői rendezett tv-fllm nagy sikert aratott. Most Karel Kachyňa A nagy elbeszélő titka címmel átírja filmre. O Útonállók címmel Guy Casarii kezdte meg, majd pedig Christian Jaque folytatta annak a látványos vadnyugati filmnek a forgatását, amelynek női főszerepét Claudia Cardina. le és Brigitte Bárdot játssza. Az előbbi az útonállók, az utóbbi pedig a csinos bárhölgyek főnökét alakítja. • Annié Girardut főszereplésével ősszel kezdi forgatni a Porceláncseresznye című filmjét Michel Audiard rendaző. • Makk Károly a tervek szerint filmet készít Örkény István nagysikerű színdarabjából, a Macska játékból. A rendező a női főszerep eljátszására Darvas Lilit kérte fel. • Francoise Sagan legújabb regényét viszi filmre Jacques Duray francia filmrendező. A történet egy kiváló újságíró és egy vidéki polgárlány szerelméről szól. Főszereplök Marc Porel és Claudine Auger. • Ragyogj, ragyogj csilla- j gom. Különös, néhol groteszkbe hajló, költői szépségű történet a polgárháborús időkből. Hőse egy fiatalember, a színház, a színpad megszállottja. Rendezője Alekszandr Mitta (első filmjei: A Hármasok szövetsége, Csengetnek, nyiss ajtót). A főszerepet Oleg Tabakov alakítja. IIÜIIII AZ ANTENNAERDŐ ALKONYA? A nagyvárosokban a lakóházak tetőin sokasodó televízió- és rádióantennák nemcsak építészeti és esztétikai problémát jelentenek, hanem műszaki nehézségeket is okoznak. Ugyanis az egymás közelében levő vevőantennák kölcsönösen zavarják egymást. Megromlik eredeti irányhatásuk, de még nagyobb bajt okoz az, hogy a vevőkészülékben levő oszcillátor rezgései a vevőantennán át a szabadba jutnak. Ezeket a rezgéseket a közelben levő szomszédos antenna veszi, eljuttatja a saját tv-vevőjéhez, melynek képernyőjén zavaró „moaré" jelentkezik. A központi antennák segítenek ezeken a bajokon. A háztetőkről eltűnnek az antennaerdők és a szomszédos vevőantenna zavarása megszűnik. A központi antenna több rádióvevő és televízió-vezőkészüléket képes megfelelő bemeneti feszültséggel ellátni. Függetlenül a központi antennához kapcsolt készülékek számától, ami lehet 4—5, vagy néhány száz is, az egyes tv-vevök kép- és hangminősége legalább olyan, mintha megfelelő típusú egyedi antennája lenne. Központi antennarendszerek A központi antennaberendezések legfontosabb része az antennatartó oszlop a különböző antennafejekkel. Ugyanis a központi antennaberendezés nemcsak egyetlen adóállomás vételéhez készül, hanem a rádióműsor-szórás valamennyi hullámsávjának vételéhez — a hosszúhullámoktól az ultrarövid hullámokig bezárólag ható valamennyi televízióadó műsorának vételéhez. És amíg a rádióállomás-szórás vételét biztosítani lehet egy, legfeljebb két antennafejjel, a különböző tv-csatornákon működő adók vételéhez külön-külön antennafejre van szükség. A legfelső botantenna rendszerint a rádióműsor szóró-adók vételéhez szolgál, az alatta levő, keresztben elhelyezkedő dipolok pedig az URHműsorok vételét biztosítják. Ezután következik a DMH-antenna a különböző sávokban működő televízió-adóhoz, majd a már jól ismert Jagi tvvevőantenna típus az ultrarövid hullámú (URH) televízió műsorszórás vételéhez. A központi antennaberendezés elterjedésének kezdeti korában arról volt szó, hogy minden épületen legfeljebb csak egy közös antennarendszer legyen felállítva. A megfelelő típusú tranzisztoros antenna-erősítőberendezések kifejlesztése, a jó minőségű kis csillapítású nagyfrekvenciás kábelek megjelenése és a minden követelményt kielégítő szerelvények gyártása azonban lehetővé tették, hogy a tervezők egy lépéssel tovább jussanak. Ma már terveznek olyan központi atennaberendezéseket ls, amelyek háztömbök lakóinak rádió- és tv-vevőit látják el a megfelelő jelfeszültséggel. Sőt Ismeretesek olyan megoldások is, ahol egy-egy központi antenna egész lakótelepeknek, kisebb városrészeknek vagy faluknak biztosít jó vételt. A Fuba cég tervei szerint például egy-egy központi antenna a lakótömbök több száz lakásának vevőkészülékeit táplálja a kívánt rádió-, illetve televízióadó jeleivel. Az egyes házakhoz, amelyeken nincs központi antenna, föld alatti kábelek továbbítják a jeleket a háztömb központi antennaerősítőjéről. Az egyes antennarendszerek itt akár 300 lakást is elláthatnak. Az Ilyen rendszerű antennarendszer alkalmazása például az egyik esetben hét központi antenna 1327 vevőkészüléket lát el. Az egész rendszer érdekessége az, hogy csatornaváltókat is tartalmaz. Igy például a 33. tv-csatornán működő adó jelelt a csatornaváltó transzportálja a 9. tv-csatornára. Ez lehetővé teszi azt, hogy a DMH-declinéteres hullámcsatornákon (UHF) működő adókat olyan készülékekkel is lehessen venni, amelyek csak az URH — ultrarövidhullámú — csatornák (VHFj vételére készültek. Az ilyen központi csatornaváltásnak azonban az a nagy előnye ls megvan, hogy a kisebb frekvenciákon kisebb a kábelcsillapítás, tehát az antenna- és a vevőkészülék között a kábelen kisebb a jelveszteség. Többsávos antennaerősítők Az ipar ma inár a legkülönbözőbb követelményeket is kielégítő szerelvényeket, egységeket és antennafejeket gyártja a központi antennarendszerekhez. Különösen nagy a típusválaszték az antennaerősítőkben, amelyek jelentőségüknél fogva a rendszer szívét képezik. A követelményeknek megfelelően, a korszerű ipari gyártmányú antennaerősítők általában több frekvenciasáv erősítésére alkalmasak. Az Eltronik cég FVM 10 típusú tranzisztoros antennaerősítőjénél például az erősítő bemenetéhez az antenna koaxiális kábellel van csatolva; ugyanilyen kábel továbbítja az erősítő kimeneti jeleit is a vevők felé. A kis méretű, időjárási viszonylatosságoktól védett erősítő uz antennatartó oszlopra szerelhető. Az erősítő áramellátását hálózati táplálású tápegység biztosítja, amely az antennaoszlop alatt, a padlástérben helyezhető el. A színes televízió antennái A színes televízió elterjedésével és a hazai színes televízió kísérleti adások indításával kapcsolatban természetszerűen felvetődik az a kérdés is, hogy a színes tv-adások vételéhez milyen antennára van szükség? Itt mindjárt leszögezhetjük, hogy a színes tv-yételhez nincs szükség különleges antennákra, de a helyes színvisszaadás érdekében szükség van helyesen megválasztott, szakszerűen méretezett vevőantennára. A szlnesvételhez tehát használhatók a megfelelő „fehér-fekete" tv-antennák azzal, hogy a színes vevőnek az antennára még nagyobb szüksége van, mint a fekete-fehér vevőnek. Ebből következik, hogy a színes tv-vevők elszaporodásával az antennák még nagyobb mértékben fognak jelentkezni a háztetőkön, mint a fekete-fehér vevők esetében. Ugyanis ott, ahol ma jó feketefehér vételt lehet biztosítani szobaantennával, nem biztos, hogy a szobaantenna meg fog felelni a színes vételhez isi Ilyen szempontból tehát a szakemberek által tervezett és felépített központi antennáknak a szerepe megnövekszik, mert ez nemcsak a jó színes tv-vételt fogja biztosítani, hanem megszünteti a már említett egyedi antennák sokaságának esztétikai és műszaki hátrányait is. A szakszerűen felépített antennarendszer azért is fontos, mert a 6zínes vételben zavart (színelváltozást) okozhatnak: — az átviteli hibák, amelyek az antennarendszer egyenlőtlen jel-erősítése vagy -csillapítása miatt keletkeznek a frekvencia függvényében; — a torzítások, amelyeknek oka az antennaerősítők túl nagy kimeneti feszültsége. Ezek ugyanis túlvezérlik a vevőkészülékeket, aminek eredményeként torz képek, illetve színek jelentkeznek; — zavarok, amelyeknek oka például a túl gyenge jel a vevő bemenetén, a reflexiók (több utas antennavétel) és a zavarójel a venni nem kívánt adó részéről. Ideális esetben a képhordozó frekvenciát és a színhordozó frekvenciát az antennaerősítőnek egyformán kell erősítenie, a központi antennarendszer egyéb elemelnek (kábelek, választószűrők, elosztók, csatlakozóhüvelyek stb.) pedig egyforma mértékben csillapítania. Ezen esetben lesznek csak kifogástalanok a színek a vevőkészülék képernyőjén. Szellemképek Amint azt a fekete-fehér televízióból ismerjük, a szellem-képek igen kellemetlen zavart okozhatnak a képernyőn. Színes televíziónál, a többutas vétel (reflexiók) a szellemkép megjelenésén kívül még bántó színelváltozásokat is okozhatnak. Fontos tehát, hogy a központi antenna optimális beállítása, Irányhatása olyan legyen, hogy csak a közvetlen hasznos jeleket vegye, a reflektált hullámokkal szemben pedig az érzékenysége minimális legyen. Ez a tény is indokolja a szakszerűen felépített központi antennák használatát a számos egyedi antenna helyett, amelyek egymást a kölcsönös reflexiók révén zavarják, és mint a bevezetőben említettük, sugárzó hatásuk moáré-zavart okoz a szomszédos vevő képernyőjén. A központi antennarendszerek felépítéséhez az antennafejeken, tartóoszlopokon, kábeleken és erősítőkön kívül természetesen még egyéb szerelvényekre is szükség van. Ilyenek például az illesztőelemek, amelyek biztosítják a helyes illesztést az antennák és a kábelek között, a közösítő szűrőegységek, amelyek a különböző antennafejekből érkező felerősített jeleket adják át a törzskábelnek stb. A központi antennarendszer megtervezése, felállítása, beszerelése és üzembe helyezése, mint sejthetjük, nem egyszerű dolog. Természetesen az ezzel kapcsolatos költségek ls jelentősek, az egyedi' antennák költségeihez képest. De ha figyelembe vesszük azt, hogy egy-egy központi antenna számos egyedi antenna felépítését teszi feleslegessé, az elosztott anyagi megterhelés sem jelenthet már túl nagy gondot. Ezzel szemben a lehető legjobb vételi lehetőségeket és legnagyobb üzembiztonságot nyújtja a használóknak. Gépek diagnosztizálása Mindenfajta gépnél, különösen a belső égésű motoroknál problémát Jelent a meghibásodás, a defekt előrejelzése. A jelenlegi gyakorlatban többnyire csak a hiba bekövetkezése után a gép szétszerelésével tudják a defekt okát megállapítani. Ezen kíván segíteni az az új eljárás, amelyet Borisz Pavlov, a szibériai mezőgazdasági gépesítési intézet igazgatója fejlesztett kl, s a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai, novoszibirszki részlegével együttműködve, matematikai és kibernetikai módszerek segítségével tett gyakorlatilag alkalmazhatóvá. Az eljárás segítségével a hiba már csírájában, még mielőtt a gépet üzemképtelenné tenné, a gép működése közben, szétszerelés nélkül, pontosan megállapítható. A módszer azon alapszik, hogy a gépek működése közben zajokat idéznek elő, mégpedig minden alkatrészük más és másfajta zajt. E zajokat az új eljárásban razgésadók érzékelik, amelyeket a működő gépnek arra a részére helyeznek el, ahonnan az egyes alkatrészek „akusztikus jelei" a leghatározottabban érzékelhetők. A matematikusok különleges algoritmust dolgoztak kl, amely magát a diagnózist, a gép állapotának regisztrálását is automatizálja. Az első kísérleteket belső égésű motorokkal folytatták. Egy GAZ—63 típusú autóbuszban felszereltek egy mozgó laboratóriumot, amelynek villamos fékdinamóméretével az egyes hengerek teljesítménye mérhető. Az autóbusz kapcsolótáblájának mérőműszereivel pontosan megállapítható a vizsgált motor állapota: hőmérsékletadók jelzik az olaj és a hűtővíz hőmérsékletét, más műszerek az egész motorra ós az egyes hengerekre vonatkozó üzemanyagfelhasználást, az üzemanyag befecskendezési szögét és sok más adatot. Mindezek alapján az esetleges hiba könnyen megállapítható. A többéves tapasztalatok azt mutatják, hogy a készülék üzemeltetése igen gazdaságos. Felszerelése, a GAZ—53 autóbuszba hétezer rubelbe került, s a hibák megelőzésével a mérőkészülék működése évi ötven-hatvanezer rubelt takart' meg. (dj)