Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-26 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó

Antírze' Wajda: A fiatalok eredetiek » ANDRZEJ WAJDA, a világhírű lengyel filmrendező, akinek kitűnő filmjét, a „Tájkép csata után"-t hónapok óta nagy M­kerrel vetítik hazánkban, s a „Nyírfák" című legújabb alko­tása az egyik első díjat nyerte a nemrég véget ért moszkvai filmfesztiválon, érdekes véleményt mondott a fiatalsagról. huszadik és harmincadik élet — Mit Jelent önnek, fia új­ságírókkal találkozik? Szerett, ha faggatják, ha kérdezik? — Soha nem féltem az új­ságíróktól. mert nincs rejteget­ni valóm. Gondolataimat és ér­zéseimet feltárom a vetítővász­non és az olyan, mintha ben­sőmet kiszakítanám magamból és megszabadulnék rejteget­ni valóimtól. — Mikor érzi magát ele­mében? —- Szeretem a munkát, sze­retek filmet csinálni, szeretem a bizonytalanságot, a változa­tosságot. Gyakran vagyok ta­núja annak, hogy a tegnapi ta­pasztalatok ma már nem ér­vényesek. Mindig előttem van az a jelenet, melyet Jancsó is oly sokszor feldolgozott már: a menekülő ember, akit üldöz a kamera és akinek utána lő­nek — bizonyos, hogy le fog­ták lőni. de mégis menekül, mégis fut. Ez bizonyos mérték­ben a rendező sorsa, munkája is Miért van például az. hogy közülünk mindenki szinte elő­re várja, é"zi a katasztrófát, a bukást? Nem azért, mintha az öregedő rendező ostobább len­ne. hanem azért, mert a nézők változnak, és a fiatal nézők mindig azt követelik meg a ren­dezőtől. hogy az élet jelensé­geit az ő szemükkel nézze. — A fiatalok ugyanakkor nagy figyelemmel kísérik a vi­lághíres emberek alkotó tevé­kenység6> — De a fiatalok eredetlek ls és megvan az az előnyük, hogy túl sok tapasztalat nélkül is gokszor kitűnő dolgokat csi­nálnak. Mindazok a filmek, amelyek az utóbbi időben el­kápráztattak bennünket, ame­lyek eredetit és újat adtak, csaknem kivétel nélkül olyan emberektől származnak, akik .évük között vannak. — Az ön fiatal korából mi a legtanulságosabb a felnőtt férfi számára? — Minden. Az ember min­dent. ami - későbbi önmagában kiforr és megérik, a gyermek­korától és a fiatalságától kap. a^Q — Ön világhírű. Szereti, ha ünneplik? — Soha nem törekszem „a" világhírre. Igyekszem a film­jeimet úgy elkészíteni, hogy sa­ját lelkiismeretem szerint a legjobb alkotások legyének. De tisztában vagyok azzal is, hogy nagyon sok olyan művészeti al­kotás és rendező van, amelyek­ről, Illetve akikről igen sokat beszéltek a maguk korában, és mégis, néhány év múlva elfe­lejtették őket. — Tud-e úgy ítéletet mon­dani munkáiról, mint valami Idegen művekről? — Sőt, az a véleményem, hogy egyetlen kritikus sem tud olyan éles, brutális véleményt mondani filmjeimről, mint én magam. — Milyen kérdést tenne fel önmagának a legszíveseb­ben? — Érdemes-e még filmezni? — Es a válasz? — Válasz nincs. A nézők sze­méből szeretném-a választ kiol­vasni. — Mi a véleménye a mai húszévesekről? — Jő! Jó! Jó! Pompás fiatal­ság! Sokkal nagyszerűbb élete van. mint ami nekünk volt, és él ls az élet adta lehetőséggel, tudja ts használni. — Hogyan kell élnie egy mai fiatalnak? — Én azon nem töprengek, hogy hogyan kell élniük, hi­szen ezt ők tudják a legjob­ban. Ha Ilyen témájú filmet ké­szítenék. akkor velük beszél­getnék. és tőlük szeretném megtudni, hogy ők hogyan sze­retnének élni. Sohasem mer­ném a fiatalságnak azt monda­ni, hogy így és így élj! Milyen jogom volna ehhez? Az én fia­talságom annyira más volt: át­éltem a háborút és nagyon sok nehér. helyzetet. Az én életem annyira eltér a mai fiatalok éle­tétől. hogy ez nem hatalmaz fel, hogy őket arra tanítsam, hogyan kell élni. A fiatalságtól mégis kívánok valamit, s ez az, hogy ők ne tanítsanak engem arra, hogy hqgy éljek én! K. A. Délhúsa Gi jon Az idei magyar táncdal­fesztivái legnagyobb meg­lepetése a legfiatalabb előadó, Délhúsa Gjon volt. Albán származású magyar fiatalember, különleges hanggal és sokoldalú te­hetséggel. Gitározik, éne­kel, zenét szerez, szöveget ír. Először a Táskarádió­ban hallottuk, ekkor tud­tuk meg, hogy Gyulai Gaál János felfedezettje. Az Oszi levél és a Megvalósult álmok azóta már sláger lett. Stílusa a folkbeathez áll közel. A Hegyek lánya (amely nem saját szerze­ménye) ugyancsak ehhez az Irányzathoz tartozik. Ez­zel a dallal bekerült a döntőbe, és nemcsak a zsű­ri, hanem a közönség kö­rében is nagy sikert ara­tott. — Mikor kezdtél zenével foglalkozni? — Tizenkét éves korom óta gitározom. Néhány éve éneklek, főleg saját szá­maimat. 1971-ben, a sa'l­gótarjáni amatőr könnyű­zenei fesztiválon ezüstdip­lomát nyertem. Az Orszá­gos Diáknapok közönsége is megismerhette dalaimat, olyanokat is, melyekből még nem készült rádiófel­vétel, például a Ha hallod a harangok hangját. Ez­után a Színészek — Újság­írók Rangadó következett, majd a táncdalfesztivál. — Ma, amikor újra elő­térbe kerül a lírai, balla­daszerű zene, ini a véle­ményed a popzenéről? — Az a stílus, melyet én szeretek, mindig népszerű volt, és nem hiszem, hogy ellentétben állna a prog­resszív beattel. Csak az •eszközök és a külsőségek változnak, a tartalom, a fiatalok érzelmei, gondo­latvilága lényegében nem. — Kik a kedvenc elő­adóid? — Legjobban jósé Feli­cianót kedvelem, azután Donovant, Antoine-t, Nana Mouskuorit. Az együttesek közül a vokális zenét ját­szó Beach Boyst, Mamas and Papast, Grosby Stills Nash and Youngot. — Ha éppen nem éne­kelsz, tanulsz vagy gyako­rolsz, mivel foglalkozol? — Szeretek sportolni — főleg úszni — és olvasni. — Gitárodon két albán népviseletbe öltözött figu­rát látok. Ez megszabja a jövőben is stílusodat? — Igen. Szeretnék to­vábbra is a déli népzene motívumaiból meríteni. Ez könnyűzenei szempontból ma még felfedezetlen terü­let. — Legközelebbi tervek? — Zalatnay Sarolta tévé­show-jában szerepelek, amelyet Szitányi András rendez. És persze turnék, gyakorlás, zeneszerzés. Valószínű, hogy sokat fogunk még hallani róla az elkövetkező években. Augusztusban volt 18 éves. E. L. # ^GYERMEKVILÁG KÉSZÍTSD EL! Babakemping A kicsi haliak, macik is nagyon vagyak egy kis táborozásra. Se­gítsd őket ebben, építs nekik sát­rat kunybót. A sátor váza két, villás végű ágacska, amelyre egyenes vesszőt fektetsz (1). Ezek tartják a „ponyvát", ami egy fél zsebkendő nagyságú vászondarab­ka. PVC zacskó, zacskós tej fehér zacskója is megfelel. A sátorpony­va vázra feszítéséhez faragj hat kis cöveket s hármat jobbról, hármat lialrfil szúrj le a tűidbe. A punyva feszítéséhez rövid drót­daruhkákat. zsinegdarabokat vagy akár blztasítőtíiket (2) használ hatsz Szalmasator. szalmakunyhó egyenlő hosszura vágott szalma­kiilegecskék (3) összekötésével ké­szül. Zsineggel, vékony dróttal kö­tözz lapokat a szalmakötegekbűi — egy-egy köteg ujjnyi vastag lá­bét, s két lap egymásnak támasz­tásával (4| el is készült a sátor. Hogy szét na dőljön, néhány vé­kony, hegyesre faragott végfi ágacskával (5| tűzd 6ket össze, illetve a földhöz. A tábori konyhához csak egy szalinatábla szükséges (B), amit villás ágakra tett vízszintes ru­dacskákra teszel. A tűzhely akár egy tégla is lehet (7), az edé­nyek mosószeres flakonok ku­pakjából készüljenek. 3 l K nyámnak kifogyott a Uszt­" je, nem tudott kenyeret sütni, hát elküldött a malomba, őrletni. No, én feldobtam a négy zsák búzát a szekérre, befogtam a négy ökröt, és elindultam. A inereJekeu az ökrök megálltak, és hiába csapkodtam őket az os­torral, egy tapodtat se mentek tovább. Mit tehettem okosabbat? Kifogtam az ökröket, a négy zsá­kot fogtam a szekér elé, az ök­röket meg felültettem a zsákok helyére, hadd utazzanak egyszer urasan Megcsapkodtam a zsáko­kat. híztak ls becsületesen, egy­kettőre fenn voltunk a dombte­tőn Onnan már látnom kellett volna a malmot, de csak a patak zfigőját láttam meg a molnárt, amint ül és pipázik. Hát a ma­lom hová lett? Hogy odaértünk, Tréfás mese kérdem a molnártól ls; azt mond­ja, a malom elment eprésznl; amíg haza nem Jön, nincs őrlés. — Ejnye, én annyi Ideig nem várok — mondom —, Inkább megkeresem ott az eprészőhelyen, hazazava­rom, elvégre a malomnak az a dolga, hogy lisztet ömöljön. — U.: v is tettem, rá Is leltem az erdő közepén a tisztáson, meg ls dorgáltam, és mivel a szóra nem hajlott, krivel kezdtem hajigálni, hogy siessen haza. Így aztán el­indult, egyre jobban nekiiramo­dott a haszontalan, akkor meg az volt u baj, hogy nem tudtam utol­érni. annyira szaladt. Mire oda­értem a zúgőhoz, már nagyban járt a malom, az én lisztemet őröl­te. Kevés Idő múlva felpakoltam a zsákokat, befogtam a négy ök­röt, és hazahajtottam. Estére már abból a lisztből sü­tött anyám kenyeret. Ezt csinál­ja u'ánam valaki! VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk Ilyen anyag is van. 23. Fegyv-e­első része. 15. Uszály. 16. Becé­zett női név. 17. Kézi rakodó­szerszám. 19. Tibor, Nándor, Ede. 22. Nyit. 24. Keresztül. 26. Káposztafajta. 27. Pálca. 29. Tág. 30. Régi római pénznem. 32. Merre közepe. 34. Táncmu­latság. 36. Idegen névelő. 37. Rejtvényünk második része. 38. Területegység. 39. Fiúnév. 40. Vissza: óriáskígyó. 41. Szemé­lyes névmás. 42. Létezik. 44. N betűvel a végén tiszta levegő. 45. Rozália, Nóra, Renáta. 47. Görög betű. 49. Német névelő. 52. Testen levő sérülés. 54. Több mint Jó ismerős. 56. Kart ölélés­re terjeszt. 58. Palást. 60. Rejt­vényünk befejező része. FÜGGŐLEGES: 2. Kettősbetű. 3. Hangnem. 4. Tantárgy. 5. Belső szerv. 6. Miklós, Péter. 1. Tova. 8. Dolog latinul. 9. Igen oroszul. 10. Azonos mássalhang­zók. 11. Akadály (ék. h.). 12. Különféle színben élőforduló színjátszó, csillogó ásvány. 13. Lakat. 14. Vita közepe. 18. Fölé. 20. Olyan személy, aki foglalko­zásának megfelelően rendszere­sen tervezéssel foglalkozik. 21. rét használja. 25. Lel. 26. Hit­vallás (ék. h.) 28. Város Cseh­szlovákiában. 29. Amerikai né­ger származású revűtáncosnő. 31. Szeszes ital népiesen. 32. Mezőgazdasági szerszám. 33. Csapadék. 35. Lebeg része. 36. Finomságérték. 42. Kötőszó. 43, Közkatona. 46. Áramközvetítő. 48. Tyúklakás. 49. Kellemetlen szag. 50. Nemzetközi segélyké­rő jel. 51. Erődítmény. 52. Kén és amerícium vegyjelei. 53. Mu­latóhely. 54. Roló fele. 55. Tiltó­szó. 56. Személyes névmás. 57. Helyrag. 58. Bizalmas megszólí­tás. 59. Azonos betűk. Beküldte: Lörincz László, Branč (Berencs) SZEPTEMBER 12-1 REJTVÉNYÜNK MEGFEJTÉSE: „Jó tanulást és sok sikert kí­vánunk minden tanulónak az új tanévben." Könyvjutalomban részesült: Bajo Edit, Gemerská Panica, Kendi Klára, Plešany, Nagy Lu­cia, Panické Dravce, Wimmer Mónika, TopoTovec, Zsóri Judit, Košice. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom