Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-12 / 36. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN VASÁRNAP 1971. szeptember 12. A NAP kel — Bratislava: 5.21, nyugszik: 18.13 órakor Košice: 5.05, nyugszik: 17.57 órakor A HOLD kel: 22.20, nyűg szik: 14.32 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük MÄRIA nevfi kedves olvasóinkat 1831-ben született ÁLVARES DE AZEVEDO, brazil költő, a második brazil költőnem­zedék kiemelkedő egyéni­sége ( + 1852). — 1866 ban alapították a Moszkvai Kon­zervatóriumot. — 1891 ben született ROHEIM GÉZA, etnográfus, pszichoanaliti­kus, a népi kultüra történe­ti rétegeinek kutatój8 (t 1953). tartalmából AZ ÜJ SZÚ INDULÁSA (Részlet Balázs Béla készülő monográfiájából) A PÁRTOSSÁG — A SZOCIALIS­TA ISKOLA ALAPELVE (Rudolf Pravdfk docens, a tu­dományok kandidátusa cikke) Mii kérünk? Befejeződött a szabadságok ideje, az Iskolákban megkez­dődött a tanítás. Mindenütt, a munkahelyeken éppúgy, mint a közéletben a dolgos hétköz­napok következnek. Ezzel nem azt akarjuk mondani, mintha nyáron talán megállt volna az élet, „uborkaszezon" lett vol­na, hiszen a munkát nyáron ls el kellett mindenütt végezni. Ugyanezt mondhatjuk tudó­sítóink, levelezőink tevékeny­ségéről Is. Ha a nyári hóna­pokban kissé meg ls csappant a levelek, a tudósítások szá­ma, anyaghiány sohasem volt, mint ezt a lapban rendszere­sen megjelent tudósítások ls bizonyítják. Ám ahogy a no­vemberben sorra kerülő vá­lasztások rendkívül nagy akti­vitást követelnek meg a köz­életben, éppúgy igényesebb feladatok elé állítják tudósító­inkat, levelezőinket ls. Nem­csak azt kérjük tudósítóink­tól, hogy Ilyen vagy olyan formában hírt adjanak a vá­lasztási előkészületekről, a Je­löltek kiválasztásáról és bemu­tatásáról, hanem azt is, hogy írják meg az eddigi eredmé­nyeket és szóljanak a jövő terveiről is. A választási elő­készületek Ideje egyben a számvetés Ideje ls. A válasz­tott szerveknek számot kell adni eddigi munkájukról, és vajon ki vitathatná, hogy az elmúlt hét év alatt |elentős eredményeket értünk el szer­te az országban. S valahogy úgy van, hogy sokszor a min­dennapi élet gondjat-bajal mellett szinte észre sem vet­tűk, mennyi minden új szüle­tett körülöttünk a dolgos mun­kás kezek eredményeként. És ha most összegezzük az ered­ményeket, akkor látjuk csak Igazán, hogy az élet egy-egy területén mtlyen nagyot lép­tünk előre. S mindezt össze­gezni és erről számot adni egyben biztatás ls az előttünk álló feladatok teljesítésére. Természetesen. mindezek mellett tudósítóink ne feled­kezzenek meg hírt adni a min­dennapi élet kisebb nagyobb eseményeiről sem. Ezt kérjük az elkövetkező Időszakban tudósítóinktól, leve­lezőinktől. A következő Társadalmi érdek Kevés a munkaerő, de nálunk clgányszármazáai munkás nem kell, mondta a közelmúltban az egyik nagyüzemünk vezetője. E vélemény sajnos nem egyedi jelenség, hosszan sorolhatnám a hasonló negatív példákat, melyek az előítéletből fakadnak, s egy téves szemléletet tükröznek. Társadalmunkban a cigányok egyenrangú állampolgá­rok. Ugyanakkor a lakosság egy részének helytelen állásfoglalása gátolja az alkotmány biztosította Jogaik gyakorlását. Másrészt a cigányszármazásúak jelentős része nem kíván élni a „munkához való jog" lehetőségével — csak 25,9 százalékuk van állandó mun­kaviszonyban —, de annál inkább követeli részét a társadalom nyújtotta előnyökből. Szlovákiában 167 000 cigányszármazású lakos közül körülbelül 90 000 él külön településeken, nagyon rossz szo­ciális és kultürális körülmények között. Sokan nem hajlandók dolgozni, gyermekeiket iskolába járatni, változtatni életformájukon, és a többi lakoshoz hasonlóan élni. A felszabadulás óta több mint 4000 cigánytelepülést felszámoltak, lakóik beköltöztek a faluba vagy városba. Közülük mintegy 8000 család nem tudta megszokni az új környezetet és visszaszivárgott a régi, településekre. A cigánykérdés megoldásával foglalkozó kormánybizottság a fel­mérések alapján komplett javaslatot készít a problémák megoldá­sára. Elsősorban ls döntő fontosságú a foglalkoztatottság kérdésé­nek megoldása. Rendelet készill, amely megszabja, hogy minden já­rásban pontos kimutatást készítsenek azokról, akik nincsenek mun­kaviszonyban. Tűrhetetlen, liogy egész sor munkakerülő, felelőtlen egyén és kétes elem nem járul hozzá a nemzeti jövedelem gyara­pításához, a javak termeléséhez, de Igényt tart ezek fogyasztására, sőt törvénytelen úton jut a javak birtokába. A büntetett állampol­gároknál 7,6, a kihágás elkövetőknek 12,8 százaléka cigány szár­mazású. Elsősorban azok kerülnek szembe a törvénnyel, akik nin­csenek munkaviszonyban. Ezért a jövő szempontjából alapvető kérdés: miként készül fel az életre a fiatal nemzedék. E téren ha a cigánykérdést vizsgáljuk, nem megnyugtató a helyzet. Az Isko­laköteles gyermekeknek csak hatvan százaléka jár rendszeresen Iskolába. A tizenöt évesek közül 35,7 százalék az elmúlt évben egyszerűen „otthon maradt", nem léptek munkaviszonyba, nem ta­nultak tovább, és nem dolgoznak sehol sem. Mindenki könnyen el­találhatja, hogy hová vezet ez az életmód. A kormánybizottság a készülő intézkedésekkel éppen e területen szeretne alapvető vál­toztatásokat eszközölni. Intézkedéseket foganatosítanak, hogy~ az alapiskola megkezdése előtt a cigányszármazású gyermekeknek leg­kevesebb a fele egy évet |árjon óvodába. Évente 10 óvodát létesí­tenek a cigánytelepüléseken külön e célra gyártott faházakban. Tervezik hasonló nevelóközpontok létesítését ls, ahol az Iskolakö­telesek étkeznének, és ebéd után pedagógus felügyelete alatt készí­tenék el a házi- feladatalkat. Tudjuk, a cigányszármazású lakosok Jelentős része a gyermek­gondozási pótlékot nem a íyermekek szükségletetnek kielégítésére fordltja. Készül a gyermekgondozási segélyt módosító rendelet, melynek egyúttal szaporulat-formálási küldetése ts lesz, és lehe­tőséget biztosít a felelőtlen szülők felelőségre vonására is. Előzetes számítások szerint a cigányszármazású lakosok száma Szlovákiában 1980-ban körülbelül 200 000 lesz. Éppen ezért nem lehet számunkra közömbös, minként vesz részt ez a tömeg társadalmunk építésében. A nemzeti bizottságoknak és a gazdasági vezetőknek hatékonyabban kell leküzdeniük az előítéleteket, munkahelyet kell blztosítanlok a cigányszármazású lakosoknak és segíteniük kell lakásgondjaik meg­oldását. Ez társadalmi érdek. Persze a cigányszármazású polgárok­nak ls tudatosítaniuk kell, bogy a jogok kötelességekkel párosulnak, s ez utóbbi teljesítését mindenkitől — kivétel nélkül — egyre szi­gorúbban megköveteljük. CSETÖ JÁNOS KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Integráció zökkenőkkel Kétségtelen, hogy a nyugat-európai kapitalista államok egyik elsődleges fontosságú problémája a gazdasági integráció meg­teremtése. Tagadhatatlan, hogy a Közös Piac tagállamai az el­múlt évek során számottevő eredményeket értek el a kölcsö­nös gazdasági együttműködés terén. Igaz, hogy felmerültek bi­zonyos problémák, felszínre vetődtek a kapitalista világ ér­dekellentétei, amelyek különösképpen Nagy-Britannia társulá­sával összefüggésben éleződtek ki. Tény azonban, hogy a nyu­gati valutaválság rendkívül bonyolította a helyzetet, sőt számí­tani lehet arra is, hogy a kapitalista országok pénzvilága üj utakra lép. » A Közös Piac szilárdságába vetett hitet jelentős mértékben megingatta az a momentum, hogy a dollárkrízis kapcsán szin­te áthidalhatatlannak tűnő nehézségek merültek fel a Közös Piac két állama: Franciaország és a Német Szövetségi Köztár­saság között. Mint ismeretes, Franciaország nem volt hajlan­dó megváltoztatni a frank paritását, amíg Boán a lebegő ár­folyam mellett foglalt állást. Nem vitás, hogy a francia állás­pont „keményebb", míg Brandt kormányának viszonyulásában felfedezhetők a tolerancia múlhatatlan jelei. Mindez természe­tesen komplikálja Nagy-Britannia közös piaci társulását. Nem véletlen ugyanis, hogy a szigetország az elűző időszak „neki­buzdulása" után kissé megmerevítette álláspontját. Olyannyi­ra, hogy Heath kabinetje kénytelen odafigyelni a munkáspárti árnyékkormány nppunentúrájára, illetve arra a tényre, hogy Wilson szeretne bizonyos politikai tőkét kovácsolni a tory-ka­binet állásfoglalásának népszerűtlenségéből, annak ellenére, hogy a brit Munkáspárt annak idején letette a garast a közös piaci társulás mellett. Vitathatatlan, hogy Anglia a társulást követő időszakban kénytelen lesz bizonyos népszerűtlen — az életszínvonal ala­kulására negatívan ható — intézkedéseket tenni; így például, jelentősen megdrágulnak az élelmiszerek és általában a me­zőgazdasági termékek. Ezzel egyidejűleg leszögezhetjük azt a tényt is, hogy a szigetország közös piaci csatlakozása gyakor­latilag a Brit Nemzetközösség szétesését eredményezi. Heath kormánya természetesen több kísérletet tesz, hogy semlegesítse a munkáspárti vezetés negatív vonatkozású lépé­seit, viszont tény, hogy az észak-írországi problémák valóban súlyosbítják a konzervatívok helyzetét, annál is inkább, mert kétségtelen, hogy Ulsterban nem vallási és világnézeti összeüt­közésekről van szó. A problémák gyökere ugyanis a szociális kérdések megoldatlanságában rejlik. A londoni politikai vezetés természetesen mindent megkísé­relt, hogy a (elmerülő problémákat visszájára fordítva pozitív színben tüntesse (el Nagy-Britannia közös piaci társulását. így mindenekelőtt azt igyekszenek betáplálni a szigetország köz­véleményének tudatába, bogy a társulás „idővel" meghozza eredményeit. Nos, erről a kérdésről nem bocsátkozunk vitá­ba az angol kormánnyal. Viszont tény, hogy nyugat-európai gazdasági partnerei megkövetelik: Anglia számolja fel az Egye­sült Államokhoz fűződő szoros politikai és gazdasági kapcso­latait. Mindez viszont nem egyeztethető össze London nagyha­talmi törekvéseivel, a „Szueztől keletre" politika — enyhén szólva is — Amerika-barát törekvéseivel. Nagy-Britannia kö­zös piaci társulásának ügyét tehát eldöntötték. Kérdéses azon­ban, vajon ez a politikai lépés mennyiben van összhangban az ország lakosságának érdekeivel. (P) A nitrai országos aratóünnepély, amely mezőgazdaságunk idei gazdag eredményeit reprezentálta, bővelkedett ilyen megkapó képekben: a környék földművesei éppen egy ajándékkosarat nyújtanak át a Gustáv Husák vezette párt- és kormányküldött* ség tagjainak. (ČSTK) A Nyugat-Berlinnel kapcsolatos négyhatalmi megállapodás kéU ségkívül az elmúlt napok legfontosabb nemzetközi politikai eseménye, amely jelentős mértékben járul hozzá az európai kontinens feszültségének enyhítéséhez. (ČSTK) Kihallgatás Dél-Vietnamban ,/tmerlkai módra". (ČSTK) — VTK) E heti karikatúránk Közös piaci távlatok A tory-kormány zsonglőr-mutatványai... SQ N G/3 •-3 t­i

Next

/
Oldalképek
Tartalom