Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-08 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó

A mi tiszti iskolánk növendékei közül nagyvennégyen döntöttek úgy, hogy öt évvel meghosszabbítják katonai szolgálatukat. Kusza Béla az elsők között jelentkezett. Bevonulása óta jó eredményeket ért el a tanulásban és a kiképzésben. Politikai felkészültsége kitűnő. Példás viselkedéséről több dicséret is bizonyíték. Parancsnokai elégedettek vele. Nem ok nélkül várományosa a „Példás katona" jelvénynek. Katonai szolgálata előtt pedagógusi pályára készült. Számára most itt a nagy lehetőség, mert a katonák kiképzése, tanítása is a pedagógiához tartozik. Végleg a hadsereg kötelékében szeretne maradni. Ügy tervezi, hogy a szükséges gyakorlati tapasztalatok megszerzése után, tovább folytatja tanulmányait valamelyik katonai főiskolán. Hamarosan alhadnaggyá léptetik elő és szakaszparancsnoki beosztásban szolgálva tanítja majd hazaszeretetre a katonákat. Brutovszky János A komáromi Hydrostav dolgozói 1973 végére készülnek el azzal a 62 millió 500 ezer koronás költséggel épülő gátrendszerrel, amely magas vízállás esetén is tökéletes védelmet nyújt a városnak. Az árvízvédelmi rendszer szerves részét alkotja majd az az 1600 méter hosszúságú és 3 méter magas beton védőfal, amely a sziget Duna felőli oldalán épül. A gátrendszer építésével egyidőben, a korszerű csapóhíd térségében egy zsiliphez hasonló vízelzáró-berendezést is építenek, amely a Duna magas vízállása esetén megakadályozza a Kis-Duna vízszintjének emelkedését, s ezzel a hajógyár vízzel való elárasztását. Németh István Alhadnagy lesz Szorgoskodnak Nagycétényben (Veľký Cetínj a munkafelajánlások nem .maradtak csupán tervek. Már zöldell, mind a 300 hársfa, melyet a község lakosai ültettek ki. A szövetkezet traktorosai, gépjavítói pedig háromnapos ingyenes munkával lebetonozták a garázsok környékét. A sportszervezet tagjai és a vadászok is kitettek magukért. Két-két munkanapot dolgoztak le. Munkájuk értéke mintegy 300 000 koronát tesz ki. Ficza Kálmán, a hnb elnöke már szervezi a további munkálatokat. Ahogy befejezik az aratást, hozzákezdenek a járdák építéséhez. A kavics és a homok szállítása már megkezdődött. Motesíky Árpád A biztonság érdekében Kutunk, forrásunk, víztartályunk, vízvezetékünk van. Csak éppen vizünk nincs. Az a baj, hogy a víz inkább lefelé folyik, mint felfelé. Arról van 6zó ugyanis, hogy Gömörhorka (Gem. Hôrka) községben az úgynevezett „Mosó-kút" két vastag csövön keresztül télen, nyáron egyenletes mennyiségben árasztja a vizet, csakhogy a község lakosainak a fele 50—60 méteres dombon, a „Perpác" tetején lakik. És ide csak vízvezetéken keresztül jut fel a víz. A község alsó részén lakók pedig a kertek öntözéséhez elhasználják a vízvezeték tartályának vizét. „Perpác" lakosai annak idején a szerelési munkákban ugyanúgy részt vettek, mint azok, akik a község alsó részében laknak. A különféle illetékeket is kifizették rendben, szabályosan, ahogy illik. Fizetik ma is. Csak éppen vizet nem kapnak a nyári hónapokban. Panaszuk évről évre megismétlődik: Nincs vizünk. Tenni kellene valamit! Priehradszky Lajos A GIMNÁZIUM Privigye (Prievidza) büszkesége. Zajlik benne az élet a nagy vakáció folyamán is. Štefan Burán, érdemes tanár az igazgatója s az ő vezetése alatt épült ki a több mint 300 éves gimnázium hazánk egyik legmodernebb Iskolájává. A régi diákok közül Gömöri Jenő Tamás verseivel emlékezik itt töltött éveire, a legszebbet Štefánia Pártošová tolmácsolta szlovákra. Az alsófokú gimnáziumból az első világháború előtt a monarchia más városaiba mentek a fiatalok, hogy elvégezzék a felső osztályokat Is. Az első két érettségiző évfolyam 1915-ben és 1916-ban végzett. Nemrég hunyt el Novacký Kálmán dr., a neves méhész szakember, aki még megszervezte az 50. találkozót. Diáktársa, dr. Neumanné sz. Kovaltsik Ilona, aki tanári képesítést nyert, segíti fenntartani a gimnázium haladó hagyományait, melyeket híven ápol a tanári kar, a diákság és az egész város. Azok az elsők szétszóródtak a nagyvilágban, de időnként össze szoktak jönni, hogy emlékezzenek és elkönyveljék a megtett nagy utat. Van köztük három fogorvos, egy gyermekgyógyász, egy állatorvos, két pedagógus, ketten ügyvédek, van erdőmérnök, gépészmérnök, köztisztviselő,, stb. A gimnázium Vavrinec Benedikti-Nedožerský nevét viseli. Szlovák, cseh, magyar és más nemzetiségű dolgozók, a bányászváros gyermekeit neveli, oktatja a szocializmus tudatos építésére, proletár nemzetköziségre, emberségre. Az iskolának ehhez minden eszköze megvan. Tantermei, szertárjai, könyvtára, tornaterme, étkezdéje, stb. Saját iskolafogászata is van. A privigyei gimnázium fejlődő Iskolaügyünk mintaintézete, amelyet még a külföldi vendégek is őszintén megcsodálnak. Szántó György Megtörtént Sajnos, a történet, melyet leírok, nem kitalált, hanem eredeti. A feketenyéki (Čierna Voda) körzeti orvosi rendelőben zajlott le. Valahogy így: Ülünk a váróteremben. Már aki ül, mert csak tíz ülőhely van, s mind foglalt. Beszélgetünk. Miről? A betegségekről, ki hogyan betegedett meg, mi baja. Közben a betegek helyet cserélnek. Az eg>»k bácsi feláll, hogy legalább tíz percre üljön le az a néni, aki fájós lábával jött az orvoshoz. Ebben a pillanatban belép egy miniszoknyás hölgy. Az üresen maradt ülőhelyet azonnal elfoglalja. Következnek a megjegyzések. A hölgy ügyet sem vet rájuk. Ügy bámul kifelé az ablakon keresztül, mintha nem is értené, hogy miről beszélnek a várakozó betegek. Kitárul a rendelő ajtaja. A nővér bejelenti: Ha gyermekek vannak itt, jöjjenek be! A miniszoknyás hölgy erre feláll és szép nyugodtan besétál a rendelőbe a nwlc-tízesztendős gyermekékkel együtt. Csodálkozunk. Nemsokára azonban magyarázatot kapunk: még csak most fogja betölteni tizennegyedik életévét a miniszoknyás „hölgy". Megint csak • csodálkozunk. Tíz pöre múlva nyílik a rendelő ajtaja. Kilép a „hölgy", körültekint rajtunk és köszönés nélkül elrobog. Már nem csodálkozunk, csak bosszankodunk. Marafkó Magda Tavaly adták át rendeltetésének a zselízi (Želiezovce) strandfürdőt. Azóta újabb létesítményekkel gazdagodott a fürdőtelep. Az 50X21 m-es nagy medence, valamint a gyermekek részére épült két kis medence környékét parkosították. Korszerű öltözőket építettek, a bekötő út építését és az újabb kút fúrását is befejezték. 23—25 C° hőfokú termálvízzel töltik meg a medencéket. Megtalálják itt szórakozási lehetőségüket a felnőttek és gyermekek egyaránt, hiszen az épülő röplabdapályák, a már felépített gyermekjátszótér a legigényesebbeket is kielégíti. Kevés fürdőhelyen található annyi játékszer, mint itt. Az idelátogató gyermekek ingyenesen használhatják a hajóhintákat, a körhintákat és a különböző, mozgó játékszereket. Itt rendezték meg az iskolák járási úszóbajnokságát Is. Megfelelő hely ez különböző úszótanfolyamok rendezésére. A fürdőtelep létesítéséért elsősorban a Zselízi Városi Nemzeti Bizottságot Illeti a dicséret. Nyustyin Ferenc (A felvételt Mácsady János készítette) Jó dudás Idős emberek emlegetik, hogy ifjú korukban még dudaszóra ropták a táncot a lakodalmakban a lányok és a legények. De ma már seholsem hallani dudaszót. Mintha az öregekkel együtt sírba szállt volna. Egy embert mégis ismerek, aki még mindig játszik a magakészítette bőrdudán. Seres Imre alsótúri (Dolné Túrovce) pásztorember már túl van hetvenedik évén, de a CSEMADQK-napokon és a „Daloló Ipoly-völgye" ünnepélyeken még mindig szerepel a dudaszóval. Seres Imre bácsi a dudakészítést Lőrincz Vince egykori kanásztól és a korabeli pászíoremberektől tanulta. A bőrduda készítése lényegében a következő: a farészeket (dudafej és dudasíp) többnyire szilvafából, vagy körtefából készítik. A fahasábra rárajzolják a formát, majd kifűrészelik, kifúrják és bicskával kifaragják. Ezután vékony rézlemezekkel kicifrázzák. A dudafej elkészítése néha egy hétig is eltart. A dudasíp szintén szilvafából készül, melyet először kifúrnak, majd kifaragnak, végül bicskával lyukakat vágnak rajta. Ezután következik a hangolás, melynek lényege az, hogy a lyukakat bővítik, vagy ha kell, viasszal szűkítik. A sípok — vagy mint ahogy a dudások emlegetik: a „piszkorok" — nádból készülnek. Legjobbnak erre a célra a vörösnádat találják. Bordónak bodzafát használnak. A tömlő, vagy fújtató, a tulajdonképpeni dudabőr, birka, vagy kecskebőrből készül. Egyesek szerint állítólag kutyabőrt is használnak. Legerősebb azonban a kosok bőre. A bőrt só és timsó keverékével cserzik, majd félig megszárítva kifeszítik, illetve rákötik a dudafejre, ahol megszáradva megkapja végleges formáját. A bőrdudán való játék egyéni művészet. A dudásjáték mércéje szerint, melyet Seres Imre bácsi is hangoztat, az volt a legjobb dudás, aki legszebben tudta megcifrázni a játszott dallamot. Veszelet Sándor Kibővítették