Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-08 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó

A XIV. KONGRESSZUS IRÁNYT MUTAT • AMIKOR A KEVÍS TÖBB MINT A SOK # MERÉSZEK AZ ÖTÉVES TERV CÉLKITŰZÉSEI, DE REÁLISAK • MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓINK SOKAT VÁRNAK A SZAKOSÍTÁSTÓL ÉS AZ EGYÜTT­MŰKÖDÉSTŐL • JÓ ÚTON A TERVFELADATOK TELJESÍTÉSÉBEN • TÖBB ÉS ERÖSEBB GÉPET KAP A MEZŐGAZDASÁG © ÉVENTE 800 KORONÁVAL NAGYOBB ÉRTÉKŰ ÉLELMISZER JUT MINDEN LAKOSRA • BIZONYÍTANAK AZ EREDMÉNYEK pártunk XIV. kongresszusának határozatáról * gyakran beszélgetnek mostanában a mező­gazdasági üzemek dolgozói. Pedig erról a fontos népgazdasági, illetve termelési ágazatról aránylag keveset beszéltek a nagy jelentőségű kongresszu­son. Ezért ugyan aligha haragszanak a mezőgaz­dasági dolgozók, mert annak a kevésnek, amit ró­luk mondtak, döntő százaléka elismerés volt. Egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy éppen a mezőgazdaságot érte a legkevesebb bírálat. TaláJi éppen ezért fogadták olyan nagy megértéssel a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos irányel­veket, termelési mutatókat. Arról már korábban is szóltunk, hogy Szlová­kiában megközelítőleg mintegy 15 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági bruttótermelést, valamint lyike hiányzott. Ezúttal mégis bizakodóak lehe­tünk, hiszen az ipari dolgozóknak is komoly érde­ke, hogy többet termeljen a föld, hogy nagyobb darab legyen a kenyér, több jusson a húsból, a tejből. Nem titok, hogy mostanában a tejtermelés je­lenti a mezőgazdaság egyik legnagyobb problémá­ját. Azzal sem mondunk újat, hogy a fejőstehén­tartás szinte kivétel nélkül mindenhol komoly rá­fizetéseket követel. Ráadásul a férőhely-kérdés, valamint a tenyésztés technológiai színvonala még erősen befolyásolja a tejtermelés fejlesztését. Sok helyen okoz még gondot a takarmány- és a mun­kaerőhiány is. Szerencsére azonban még nem szük­séges megkongatni a vészharangot. Elsősorban Szlovákiában nem annyira rossz még a helyzet. első felében is nagyobb mennyiségű áru került piacra, mint a múlt év hasonló Időszakában. Per­sze sok még az eddig kiaknázatlan lehetőség, fel nem tárt tartalék. A különböző minisztériumi be­számolókban ezért nem véletlenül említik egyre gyakrabban, hogy a hústermelésnek nagy jövője van még nálunk. Az állatállomány fokozatos nö­velése, az 500, az 1000, sőt az 5000 férőhelyes nagy­hizlaldák építése is mind ezt bizonvítia Országszerte az tapasztalható, hogy egyre |ub­ban erősödnek a mezőgazdasági üzemek. Hovato­vább mérföldekkel kell mérni, jegyezni a fejlő­dést. Ettől függetlenül azonban gond is akad. Nem szükséges különösebben magyarázni azt a tényt, hogy sok helyen a négyszeresére növekedett az egy hektár földterületre eső mezőgazdasági brut­toiermelés. Viszont még az ilyen szép eredmény­mulatók sem vakíthatnak el bennünket. Mind na­gyobb gondot kell fordítani a lépten-nyomon fel­bukkanó problémák megoldására. Sajnos, szép számmal akadnak még olyan szövetkezetek, ahol az olyan „apróságok", mint a munkaerőhiány, a kiöregedett géppark, az elhasználódott épületek, vagy akár a terményraktározási gondok erősen gá­tolják még a termelési színvonal emelését. A tár­sulni készülő, sőt már egyesült szövetkezetek ese­tében sem mindig rózsás a helyzet. Ez idő tájt számukra talán az építkezések okozzák a legna­gyobb gondot. Pedig az esetek többségében nem is a legkorszerűbb épületformákról van szó. Csaknem valamennyi társult szövetkezetnek van már külön építőcsoportja, amely sokat segíthetne a gyakran áldatlan helyzet megváltoztatásában. Persze csak akkor, ha a szükséges anyagokat ide­jében szállítanák az illetékes vállalatok. Ezt csak azért szükséges megjegyezni, mert a követelmé­nyeknek jól megfelelő új épülettípusoknál már egyre jobban háttérbe szorulnak a hagyományos építőanyagok. A SIKER NEMCSAK RAJTUK MÚLIK 26 százalékkal a piaci árutermelést. A földműve­sek nagyon jól tudják, hogy ez bizony merész célkitűzés, hiszen náluk annyi minden közbe jö­het, keresztül húzhatja a számításokat. Manapság már egyre nehezebben születnek a csúcsok. A cen­timéterekért, a tizedmásodpercekért is mind job­ban meg kell küzdeni. Szlovákiában a negyedik ötéves terv során (1966 —1970) olyan rohamosan fejlődött a mezőgazda­sági termelés színvonala, amilyenre tervgazdálko­dásunk történetében még nem volt példa. Ugyan­csak először fordult elő, hogy a mezőgazdaság minden mutatójában teljesítette a számára meg­határozott feladatokat. A tervezett 18,3 százalékos termelésnövekedés helyett 25,1 százalékot értünk el, ami akár nemzetközi viszonylatban is kiváló eredmény. Éppen úgy, mint az, hogy a búza átla­gos hektárhozaina sem süllyedt harminc mázsa alá az utóbbi három évben. A többi szakaszon is mind töretlenebbé vált a fejlődés. Az ötéves tervidőszakra meghatározott feladatok minden kétséget kizáróan nagyok és merészek. A mezőgazdasági dolgozók mégis elfogadhatóknak, inegvalósíthatóknak tartják valamennyit. A siker természetesen nem csupán rajtuk múlik. Nagyon lényeges az is, hogy ipar, beleértve az élelmiszer­ipart is, milyen segítséget nyújt majd a föld mű­velőinek. Az ugyan tény, hogy az ipar is megkap­ta a maga feladatait. Műtrágyagyártásunkkal szem­ben 1975-ig az a követelmény, hogy a mezőgazda­sági föld minden hektárjára 210 kilogramm tiszta tápanyag jusson majd. Számokhoz kötött feladatokat már a korábbi öt­éves, illetve egyéves tervidőszakokban is kapott a vegyipar. Sajnos azonban, a mezőgazdasággal kapcsolatos kötelezettségeket még egyetlen alka­lommal sem sikerült teljesítenie. Hol a műtrágya valamelyik fajtája, hol a takarmánydúsító táp­anyagok, vagy éppen a növényvédőszerek valame­l'avaly ugyan még annak ellenére is sok helyen növelték az állományt és az egy tehénre eső tej­hozamot, hogy nem mindig tartották be a minősé­gi követelményeket. Szükségmegoldásként arra is volt példa, hogy még a tenyészetben tartottak már kiselejtezésre szánt teheneket. Örvendetes, hogy az idén már némi javulás tapasztalható ezen a téren. Persze egy esztendő semmiképpen sem hoz­hat lényeges változást. Két-három éven belül azon­ban számíthatunk arra, hogy szinte teljesen fel­frissül az állomány. Több lesz az üsző, aztán a borjú, végül pedig a tej. Bizonyára az is sokat segít a helyzeten, hogy az ötödik ötéves terv ide jén Szlovákiában 112 000 szarvasmarha (ebből 42 000 tehén) részére épülnek korszerű, az igé­nyeknek jól megfelelő istállók. Helyénvaló a mondás, miszerint nem <iz istálló, hanem a tehén adja a tejet. Viszont a jő minősé­gű, nagy tápértékű takarmányok mellett az sem lényegtelen, hogy milyen környezetben vannak az állatok. Ezentúl már többnyire 400 -800 férőhe­lyesre építik a tehénistállókat is. Nem lesz ritka viszont az 1000 férőhelyes épületkolosszus sem. Számtalanszor bebizonyosodott ugyanis, hogy az ilyen nagy létszámú állomány esetében érhető el a legnagyobb munkatermelékenység. Ezzel a lé­péssel egyúttal elősegítjük a kongresszusi határo­zat teljesítését, amely szerint koncentrálni kell a tehényállománv. Az eddigi tapasztalatok alapján több előnye is van a koncentrálásnak. Csökken­nek a termelési költségek, jól ki lehet használni a gépesítést, könnyebb megszervezni az állatok egészségvédelmét. Mindezek elengedhetetlenül szükségesek, ha 1975-ig 300 literrel akarjuk növel­ni a tehenek átlagos évi tejhozamát. A már közzétett kimutatásokból, statisztikai je­lentésekből sejthető, hogy Szlovákiában az új öt éves tervidőszakban nem lesz hiánycikk a hús, a tej, a tojás és a többi élelmiszer. Már az idei év Tovább is sorolhatnánk a gondokat, bajokat. Vi­szont helyet kell szorítani az inkább örvendeies dolgoknak is. A munka- és erőgéphiánnyal, vala­mint pótalkatrészbeszerzési nehézségekkel küsz­ködő mezőgazdasági üzemeknek minden bizony­nyal nagy segítséget jelent majd, hogy az ötödik ötéves terv idején 15 000 új nagy teljesítőképessé­gű erőgépet, traktort kap a termelés. Ezek na­gyobb része 50—80, a többi pedig 120 lóerős lesz az előzetes tervek szerint. Az ilyen számbeli növe­kedés még akkor is jelentős, ha időközben a most még használatban levő traktorokból néhányat ki is kell selejtezni. Lényeges fordulat ígérkezik az alkatrészellátásban is. Ugyancsak javulás várható a raktározási viszonyok terén. Nem kevésbé örömteli az sem, hogy a kővelke­ző években az egyes mezőgazdasági üzemek kö­zölt lényegesen bővülnek a kooperációs és integ­rációs kapcsolatok. Egyre több a szövetkezeti tár­sulás, a közös erővel épülő nagyhizlalda, a bús­és tojáshasznosítású baromfitelep. Előreláthatólag már a közeljövőben sem lesznek ritkák a külön­böző társulások keretében felépülő terményfeldol­gozo létesítmények sem, amelyek nagymértékben elősegítik majd a pártkongresszus ide vonatkozó hatarozutának teljesítését. Továbbmenöleg pedig azt, hogy az ötéves terv végéig 800 koronás érték­kel növekszik majd az előző tervidőszakhoz vi­szonyítva az egy lakosra jutó élelmiszerfogyasz­tás. Jó úton halad a mezőgazdaságra váró feladatok teljesítése. Bár kivétel nélkül minden szakaszon nagyok a célkitűzések, mégis szinte biztosra ve­hető, hogy 1975-ig valamennyit teljesíteni fogják. Elég bizonyíték erre a földművesek fáradságot nem ismerő igyekezete, s az eddigi sok szép ki­magasló eredmény, siker. HARASZTI GVULA --- ----W. I IIK. WOTKJ. A mezőgazdasági termelés színvonalának emelése érdekében egyre kevésbé nélkülözhetők a korszerűen felszerelt laboratóriumok. Korszerű berendezést igényel az allatok egészségvédelme is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom