Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-15 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

Husaonkét évvel ezelőtt, 1949 Januárjában alakult meg e Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Az eltelt huszonkét év alatt a szervezet sokat tett tagországai erőíeszítéseinek egyesítéséért és koordinálásáért, a gazdásági és műszaki haladás elősegítéséért s e nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítéséért. A testvéri együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás alapján nagy eredmények születtek az egyes országok és az egész szocialista rendszer fejlődésében. Sikeresen fejlődött a KGST-tagállamok közötti együttműködés a mezőgazdaság területén is. Ennek elősegítésére 1956 szeptemberében a KGST keretében Mezőgazdasági Állandó Bizottságot hoztak létre azzal a céllal, hogy még lendületesebbé tegye a KGST tagállamok mezőgazdaságának töretlen fejlődését, a gazdasági kapcsolatok kiszélesítését, e lakosság élelmiszerszükségletének, valamint az ipar mezőgazdasági nyersanyagokban Jelentkező igényének lehető legteljesebb kielégítését. Az elmúlt húsz esztendőben a szocialista országok mezőgazdaságában nagy változások következtek be. Többségükben sikeresen végrehajtották a kisparaszti gazdaságok szocialista nagyüzemekbe való egyesítését, e mezőgazdaság szocialista átszervezését. Erőteljesen növekedtek a mezőgazdaság termelő erői. Ennek, valamint a szocialista nagyüzemekben rejlő lehetőségek jobb kihasználásának eredményeképpen számottevően fejlődött a mezőgazdasági termelés. Különösen meggyorsult a mezőgazdasági termelés növekedése az utóbbi tíz-tizenkét évben. A növekedés üteme a szocialista országok egészét tekintve jóval nagyobb, mint a tőkés országoké. E sikerekhez a KGST tagállamok mezőgazdasági együttműködése is nagyban hozzájárult. A KGST tagállamok mezőgazdaságának fejlesztése szempontjából igen nagy jelentőségű a növénytermesztés, az állattenyésztés, a gépesítés, a szakemberképzés területén levő együttműködés. A növénytermesztés terén az együttműködés már évek óta eredményesen fejlődik és két irányban összpontosul. Az első irányzat a takarmánynövény és fümagtermesztés. Ezek közül kukorica, napraforgó, lucerna-vetőmag termesztésére legkedvezőbbek Szovjetunió, Magyarország, Bulgária éghajlati viszonyai. A másik irányzat a gabonafelék nemesítéséoen és vetőmagtermesztésben való együttműködés. Az egységes módszerű gabonafajta kísérletek lehetővé tették, hogy az egyes országok bőtermő búza és árpa fajtákat válogassanak kl és vezessenek be a köztermesztésbe. Az együttműködés eredményeképp a szocialista tábor országai olyan intenzív, bőtermő búzafajtákat kezdtek termeszteni, mint a Bezosztaja 1 és a Mironovszkaja 808. A közös kutatások folyamán elért eredmények a növénytermesztésben elsősorban az egyes gazdasági növények új fajtáinak, hibridjeinek előállítása területén a legjelentősebbek. De a talajtermékenység növelése területén folyő közös kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazása is jelentős mértékben hozzájárult a terméshozamok növeléséhez. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztése folyamán végzett közös kutatások alapján megállapítást nyert, hogy e különböző agrotechnikai tényezők közül jelenleg a legfontosabb termésnövelő tényező a műtrágyázás, melynek hatékonyságát a helyes vízgazdálkodással, megfelelő öntözési módokkal jelentősen fokozni lehet. Nagy jelentőségű a testvéri országok tudományos intézményeinek együttműködése a homoktalajok termőerejének fokozására és vízháztartásának megjavítására, valamint mész és magnéziumtartalmú trágyák ilyen talajokon való felhasználására irányuló kutatások terén. A kutatások eredményeit ez érdekelt országok már kezdik bevezetni a gyakorlatban. A KGST országok merész műtrágyaipar fejlesztési programja az utóbbi években széles körű koordinált kutatásokra támaszkodik. Viszont már ezidáig is kölcsönösen kisegítették egymást az államok a műtrágyagyártás terén. Így például Magyarország kémiai anyagokkal történő ellátásának biztosítását a KGST országokkal való szoros együttműködés tette lehetővé. A foszforműtrágyagyártás alapanyagát, a nyersfoszfátot teljes menynyiségben a Szovjetunió szállítja Magyarország számára. A kálium műtrágyaigényüket az NDK és a Szovjetunió elégíti ki. Műtrágya iparunk kiépítésében a Szovjetunió rendkívül nagy segítséget nyújtott. Magyarország egyik legnagyobb nitrogénműtrágyagyárához A Tiszai Vegyikombináthoz — a berendezést a Szovjetunió szállította és szovjet gépi berendezések beállításával történt a Borsodi Vegyikombinát 1963. évi rekonstrukciós bővítése. A növénytermesztés számára továbA twjsz év már bizonyít • Sokoldalú munkamegosztás a kísérletezéstel • Merész míitrágyaipari fejlesztési program # Közös próbák a készítmények hatékonyságának ellenőrzésére • Az iparszerű állattenyésztésé a jövő * Komoly együttműködés az állatbetegségek leküzdésében • A műszaki fejlesztés és a szakemberképzés sem szorul háttérbe. A ÉS A MEZŰGAZDASAG bá nagy jelentőségű a fokozatosan fejlődő és erősödő együttműködés a korszerű növényvédőszerek gyártása és alkalmazása. Ezek a szerek a belterjes mezőgazdaságban növekvő szerephez jutnak. A szocialista országok együttműködése és kölcsönös segélynyújtása a növényvédelem területén 1949-ben kezdődött. A Szovjetunió kezdeményezésére a népi demokratikus országok részvételével Bukarestben rendezték meg az „első nemzetközi növénykórtani, rovartani, növényvédelmi kongresszust", ahol határozatokat hoztak a zárlatokkal, illetve a védekezéssel kapcsolatos kölcsönös segélynyújtásra. A KGST tagállamai közösen próbálják ki a növényvédőszereket és a kiválasztás eredményeképp felhasználásra ajánlják a leghatékonyabb készítményt. Ugyancsak közösen vizsgálják a növényvédőszer maradványok mennyiségét, valamint a termés minőségére és a talajra gyakorolt hatását. A KGST keretében rendszeresített kölcsönös nemzetközi növényvédőszerek kipróbálása eredményeként a növényvédőszerek választéka és menynyisége növekedőben van. Az állattenyésztés fejlesztésének szempontjából nagyjelentőségű a sokoldalú együttműködés a tudományos intézetek között. Ezen intézetek együttműködésében egyre nagyobb jelentőségűek a tenyészállatok előállításában elért eredményekről szóló információk és a tenyészállatok, valamint a legjobb átörökítőképességű mutatókkal rendelkező tenyészbikák szpermájának kölcsönös cseréje. A kiváló tulajdonságokkal rendelkező tenyészállatok elterjesztése céljából a KGST tagállamok kezdeményezésére megalakult a nemzetközi spermabank. Az állattenyésztés fejlődése döntő mértékben függ az alkalmazott takarmányok és takarmánykiegészítők mennyiségétől, szerkezetétől, minőségétől, hatékonyságától. A takarmánytermesztés alapvető problémáit természeti adottságainak figyelembevételével mindegyik ország maga oldja meg. A kölcsönös tájékoztatás azonban Itt is nagyon hasznos. A nemzetközi együttműködés és a világ tapasztalatainak igen hasznos minden ország számára a takarmánykeverékek és takarmánykiegészítők előállításában. Nevezetesen a takarmánykiegészítő anyagok (antibiotikumok, vitaminok, nyomelemek), korszerű gyártásához a KGST tagállamok vegyipari terveinek és beruházásainak egyeztetése szükséges. Az 1971— 75 közötti időszakban ki kell alakítani egy nagy új iparágat, amely a takarmánykeverék gyárakat el tudja látni a szükséges takarmánykiegészítő anyagokkal. Az együttműködés egyik igen fontos területe az iparszerű állattenyésztési módszerek bevezetésének probLengyelország építi ezt a nagykapacitású cukorgyárat Csehszlovákiában. lémája. A módszerek a szakosításon, a korszerű technológián és a nagyüzemi termelésen alapulnak. Az e területen folyő munka nem egyformán fejlődik az egyes országokban, az utóbbi években minden tagállamban kísérleteztek baromfihús, sertéshús, tojás iparszerű termelésével és információcsere is folyt. Mindez , alapul szolgált ahhoz a döntéshez, amely szerint a következő években ki kell fejleszteni az iparszerű termelés módszereinek alakalmazášát. Az állategészségügy területén történő együttműködés alapvető célja; egybehangolni a fertőző állatbetegség elleni védekezést, szükség esetén egymásnak segítséget nyújtani. A közös rendszabályok foganatosításának különösen nagy jelentősége van a szomszédos országok határmenti területein fellépett olyan fertőző betegségek elterjedésének megakadályozásában és megelőzésében, amelyek ellen csak közös erőfeszítésekkel lehet eredményesen védekezni. Ennek érdekében a KGST tagállamok közös nemzetközi vakcínatartalékot képeztek a száj- és körömfájás elleni védekezésre. Ez a veszélyes fertőző betegség igen súlyos veszteségeket okozhat a szocialista országok állattenyésztésében. A szükséges intézkedések kellő idejű koordinálása a Mezőgazdasági Állandó Bizottság keretein belül lehetővé tette a betegség elterjedésének és jövőbeni fellépésének megelőzését. Az utóbbi öt év alatt a KGST tagállamok nagy segítséget nyújtottak a Mongol Népköztársaságnak a veszélyes állati járványok leküzdésében. Ezen időszak alatt a csoportok szakemberei több millió gazdasági állatot vizsgáltak meg és javaslatot tettek a betegségek leküdzésére. Jelentős volt itt az NDK, Bulgária, Szovjet- unió, Magyarország szakembereinek a segítsége. A Mongol Mezőgazdasági Minisztérium állategészségügyi igazgatóságának értékelése szerint az állatállomány bögölylárvákkal fertőzött. Jelenleg a szovjet és NDK szakemberek olyan programot állítottak fel, mely a Mongol Népköztársaságban 1975-re a szarvasmarha-állomány teljes kigyógyítását irányozza elő. Már évek óta folyik az együttműködés a mezőgazdaság gépesítésében. A műszaki vívmányok kicserélése, valamint a kölcsönös segítségnyújtás az új gépek, szerkezetek és berendezések létrehozásával hozzájárul a munka termelékenységének fokozásához. A mezőgazdaság területén a műszaki együttműködés az utolsó tíz év folyamán a növénytermesztés és az állattenyésztés termelési folyamatainak komplex gépesítésével kapcsolatos feladatok megoldására irányult. Ennek célja az egységnyi termékre eső termelési költségek és munkaráfordítás csökkentése. Valamennyi KGST ország kisebb-nagyobb mértékben részt vállal a mezőgazdasági gépeknek az egész szocialista tábor részére történő gyártásában. Így például Bulgária szervezte meg a fűkaszák, palántaültetőgépek, takarmánydarálók, járvaszecskázók gyártását. Az NDK több KGST ország számára gyárt eszközhordozókat a hozzá tartozó munkaeszközkészlettel, burgonyabetakaritó-kombájnokat, gabonatisztítógépeket, magszárítókat. A Szovjetunió traktorokat, aratócséplőgépeket, rendreanatókat, cukorrépavetőgépeket, lennyövő gépeket, Csehszlovákia cukorrépabetakarító gépeket, traktorokat, burgonyaültető gépeket, nádaratókat, Románia kukoricavetőgépeket, kultivátorokat, Lengyelország mütrágyaszórókat, rendsodrókat, burgonyaprlzmázót gyárt a KGST országok számára. A műszaki fejlesztés színvonalának emelésében jelentős szerepet játszik a KGST tagállamokban folyó kölcsönös szakemberképzés. Ez lehetővé teszi, hogy olyan szakterületekre is képezzenek ki szakembereket, ahol hiány mutatkozik, illetve amelyek oktatása hazai egyetemeken nem foíyík. Továbbá az egyes országok szakemberei aktívan részt vesznek tudományos, műszaki konferenciák, tanácskozások munkájában, amelyeket a KGST országok szerveznek. Nagyjelentőségű emellett a szakembercsere. Csereakcióban résztvetvő szakemberek hazánkban tanulmányozhatják például az állat és baromfi tenyésztő telepek gépesítési tapasztalatait. Az NDK-ban alaposan megismerkedhetnek a motorjavítás szervezésével, Bulgáriában a zöldségtermesztés és szőlészet gépesítésével stb. Az ilyen küldetések kölcsönösen gazdagítják a szakemberek tudását és lehetővé teszik, hogy gyorsabban oldják meg a fontos műszaki, gazdasági kérdéseket. A KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottsága keretein belül folytatott együttműködés a szocialista közösség országainak politikai és gazdasági megszilárdulására irányul. - kv —