Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-01 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó

vagy az ún. Újítási Központban ren­dezett előadásorozatokon. Az esti órákban általános ismeretterjesztő, természettudományos, stb. előadáso­kon, vitaesteken vesznek szép szám­ban részt az érdeklődők. A politikai élet vezető személyiségei, neves tu­dósok ugyancsak a ház gyakori ven­dégei, és értékes tanácsokkal, eszme­cserékkel bövitik a pedagógusok is­mereteit. Évente 100000 látogató Természetesen nemcsak tanulás céljából keresik fel a tanítók ezt az otthonukat. Jóformán nincs a hétnek olyan napja, hogy ne lépnének fel Itt a pedagógus műkedvelő csopor­tok, ne rendeznének különféle hang­versenyeket, összejöveteleket. Aki pedig egy csésze kávé vagy egy po­hár bor mellett akar szórakozni, az felkeresi a berlini tanítók klubját az épület 8 emeletén. Ez a modern, de otthonos kényelemmel berendezett helyiség bizonyos értelemben az egész Ház szíve, ahol az ország va­lamennyi részéből érkező tanítók megfordulnak. A szakmai eszmecse­réken nem egyszer részt vesz a köz­oktatásügyi miniszter vagy a városi oktatásügyi tanács vezetője is. Eze­ken az estéken mindig nagy a láto­gatottság, mert a tanítók itt a leghi­vatottabbaktól kapnak tájékoztatást az időszerű politikai és pedagógiai problémákról. módon kell alkalmazniok gyakorlati oktatómunkájukban. Ezért a Tanítók Házának elsődleges feladata, hogy a pedagógusoknak, s általában a ne­velőknek valamennyi szakterületen hosszú tartamú, rendszeres tovább­képzési lehetőséget nyújtson. A pe­dagógusok sokoldalú terv alapján vá­lasztják ki, hogy milyen tanfolyamo­kon, illetve rendezvényeken óhajta­nak részt venni. A részvétel ingye­nes. A tudományos intézmények több mint 200 tanára és docense tart elő­adásokat a tanfolyamokon. A beszélgetés befejeztével végigjár­tuk a Ház egyes fő részlegelt. Azon a két emeleten, amelyet kívülről az em­lített hét méter magas és 125 méter hosszú mozaiksáv takar, a Központi Pedagógiai Könyvtárat helyezték el, amely 400 ezer kötetével egyike a legnagyobb szakkönyvtáraknak. Az ötödik emeleti olvasóteremben min­den érdeklődő rendelkezésére áll a könyvtár bőséges és a szakterületek valamennyi ágazatát felölelő anyaga. A felső emeleteken a berlini peda­gógusok előadó-, klub- és tanulmá­nyi helyiségei vannak. Az első és a második emeleten kávéházat (Café Forum) és éttermet találunk. Ezen kívül még számos kisebb tanácste­rem és kiállítási helyiség található itt, Kongresszusi csarnok Külön figyelmet érdemel a Tanítók Házához szervesen csatlakozó két­A tanítók és neveluk klubja Impozáns látvány fogadja a látoga­tót, araint a Schönefeld-i repülőtérről érkézve az NDK fővárosának szívé­ben, az Alexanderplatzon kiszáll az S Bahn-ból (magasvasút). Három évvel ezelőtt, amikor utoljára Ber­linben jártam, az egész tér egy pa­lánkokkal körülkerített nagy építke­zés volt, égnek meredő hatalmas da­rukkal, ahol három műszakban, éj­jel-nappal folyt a lázas munka. Hi­hetetlen, hogy ilyen rövid idő alatt milyen óriási munkát végeztek a fő­város építői. Erről hiába olvas vagy hall az ember, ezt látni kell. Az „Alex", ahogyan a berliniek széltében, hosszában nevezik, Berlin hagyományos kereskedelmi központja és egyik fontos közlekedési csomó­pontja. Felépítése a legbonyolultabb és legnagyobb vonalú vállalkozás volt, amelyet a főváros általános új­jáépítése során meg kellett oldani. E legnépszerűbb berlini tér, amely nevét 1805-ben Poroszország szövet­ségesének, I. Sándor orosz cárnak a látogatása arkalmából kapta, igen mozgalmas múltra tekint vissza. A ré­gi „Alexet" 1945 áprilisának végén az amerikai légierő egyik utolsó sző­nyegbombázásával teljesen lerombol­ta. A szó szoros értelmében kő kö­vön nem maradt. Romjai részét alkot­ta a város több mint 70 millió köb­méternyi romhalmazának. 1961-ben kezdődött meg az Alexanderplatz nagyarányú, a korszerű közlekedési és építészeti igényeknek megfelelő újjáépítése. A teret ma Európa má­sodik legmagasabb TV-tornya mellett hatalmas magas épületek uralják. Az elsők között 1964-ben épült fel és adták át rendeltetésének a tér keleti oldalán emelkedő Tanítók Házát. Az 54 méter magas, 12 emeletes épület a főváros egyik jellegzetessége lett. Messziről szembetűnik az épület fa­lán két emelet magasságában körbe­húzódó képmozaik-sáv, Walter Wo­macka berlini festőművész alkotása. A Tanítók Háza az egykori Tanítók Egyesülete székházának helyén áll, amelyet a berlini tanítók még az el­ső világháború előtt 30 éven át ke­servesen összegyűjtött filléreikből 1908-ban építtettek fel. Ennek az épületnek a nagytermében tartottak 1919. február 2-án emlékünnepélyt Kari Liebknecht és Rosa Luxemburg tiszteletére, és itt jött létre 1920 decemberében a kommunista és a szocialista párt egyesülése. Ez az épület is bombatámadás áldozata lett a második világháborúban. Az NDK kormányának ajándéka Az NDK miniszterelnöke 1964 szep­temberében mint a kormány ajándé­kát adta át az új Tanítók Házát a berlini tanítóknak, pedagógusoknak, nevelőknek. Az NDK alkotmányának 17. cikkelye kimondja: „Az egységes szocialista oktatási rendszer a Né­met Demokratikus Köztársaság vala­mennyi állampolgárának biztosítja az állandóan növekvő társadalmi kö­vetelményeknek megfelelő magasfokú művelődést. Ez a műveltség képessé teszi az állampolgárokat a szocia­lista társadalom alakítására és a szo­cialista demokrácia fejlesztésében való alkotó közreműködésre". 1970­ben az NDK fővárosában megtartott VII. Pedagógus Kongresszus kitűzte az egységes szocialista oktatási rend­szer további megvalósításának műve­lődés-politikai irányvonalát. A fő fel­adat, hogy a kötelező 10 éves alap­fokú iskolai oktatást a legmagasabb színvonalon biztosítsák. Elsősorban ezt az alapvető célt szolgálja a Ta­nítók Háza is. H. Becher professzorral, a Tanítók Háza főigazgatójával 8. emeleti tágas dolgozószobájában beszélgettünk. El­mondotta, hogy az NSZEP megalaku­lásának 25. évfordulója ösztönzést adott arra, hogy a párt marxista— leninista oktatásügyi politikáját még céltudatosabban, világosabban és kö­vetkezetesebben fogalmazza meg, megszilárdítsa a Pedagógus Kong­resszuson kitűzött elveket, az iskola­fejlesztés problémáinak, a mélyére hatoljon, s ennek alapján minden is­kola, minden oktatási intézmény szá­mára konkrét feladatokat szabjon meg. A pedagógusok, elsősorban a társadalomtudományi területen dol­gozó tanerők elméleti színvonalának emelése hozzájárul az oktató-nevelő munka állandó javulásához. Az NDK fővárosának központjában álló Taní­tók Háza ís — mondotta — egyik ta­núbizonysága annak, hogy szocialista társadalmunk igyekezetének közép­pontjában az ember, egyéniségének sokoldalú kibontakoztatása, szellemi, kulturális és anyagi igényeinek egy­re jobb kielégítése áll. Ez a korszerű létesítmény továbbá azt bizonyítja, hogy az első német munkás-paraszt állam rendkívül nagy gondot fordít a tanítók, pedagógusok és az egész ifjúság továbbképzésére. Becher professzor a továbbiakban rámutatott, hogy évente 6000 pedagó­gus vesz részt rendszeresen a külön­féle tanfolyamokon, szemináriumokon A Tanítók Háza a berlini Alexander téren A Tanítók Háza nagy népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy évente 100 000 látogató keresi fel. Fennállása óta az NDK fővárosá­nak nélkülözhetetlen kulturális köz­pontjává fejlődött. Munkáját, beren­dezéseit eddig 50 ország pedagógu­sai és tudósai jöttek el tanulmányoz­ni. Egységes oktatási rendszer Becher professzor a továbbiakban elmondja, hogy a Tanítók Háza ren­dezvényeinek fő feladatai az 1965. február 25-én jóváhagyott, az egysé­ges szocialista oktatási rendszerről szóló törvényből fakadnak, amelynek rendelkezéseit csak szocialista, öntu­datos és tudományosan képzett taní­tók és nevelők válthatják valóra. Szükséges, hogy állandóan tovább képezzék magukat szakterületükön, valamint a módszertan, a pedagógia és a pszichológia területén. Rendsze­resen, mélyrehatóan tanulmányoz­niuk kell az új tudományos eredmé­nyeket és a nyert ismereteket alkotó A központi pedagóguskönyvtár emeletes, alumínium kupolával fedett kongresszusi csarnok. E csupa acél és üveg, rendkívül korszerű megoldá­sú épület termeiben már számos or­szágos és nemzetközi jelentőségű ta­nácskozást tartottak. Három terme szükség szerint felhasználható érte­kezletek, hangversenyek és társas összejövetelek céljaira. A kongresszu­si teremben ülésezik rendszeresen az NDK legfelső népképviseleti szer­ve, a Népi Kamara. Itt, a Tanítók Há­zában hagyta jóvá többek között az NDK szocialista alkotmányát és az egységes szocialista oktatási rend­szerről szóló törvényt. A hatalmas komplexum megtekin­tése után méltán mondhatjuk: az NDK párt- és állami vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy a fel­növekvő nemzedékeket valóban min­den téren felkészült, a tudomány ha­ladásával lépést tartó, a szakmai tu­dás magaslatán álló tanítók marxis­ta-leninista, internacionalista szel­lemben a szocializmus építőivé nevel­jék. PROTICS JOLÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom