Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-01 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó

oToRoS GÉPKOCSIGYÁRTÁSUNK ÖTÉVES TERVE 2. A cikk első részét elözo számunkban közöltük Természetesen a gépkocsi-alkatrészek gyárlási kapacitá­sának bővítésével is számolnak. Erre vonatkozólag döntő jelentőségű lesz a KGST tagállamaival való tanácskozás a termelési programok megosztásáról. Az eddigi állapothoz viszonyítva, amikor Ü cseh ország­részben termelő gépkocsiipar a gépkocsigyártásnak mintegy 91 százaíékát termeli, a szlovákiai vállalatok és üzemek pe­dig csak 9 százalékát, bekövetkezik a kölcsönös részvétel értékvonalának kiegyenlítése. Az 5 ötéves tervben csak a Mladá Boleslavmi gyártással számolnak, itt fogják továbbra is gyártani a Skoda 100/110 típusú korszerűsített gépkocsi­kat. A mindkét típusú új személygépkocsi gyártását a 6. öt­éves terv első iveiben kezdik meg. amikor az új vállalatokat már üzembe helyezték. Változás nélkül marad a Koprivni­cében gyártott TATRA személygépkocsik kis sorozatban való gyártása. Az 5. ötéves terv irányelve egyértelműen kifejezi, hogy a fejlesztési irányzatú beruházásokat elsősorban a kiválasz­tott termelési programokra irányítják, amelyek népgazda­ságunknak kiemelkedő gazdasági hasznot biztosítanak. A gépkocsigyártó ipar kiépítése tehát a gépiparban, de ál­talában az iparban eszközölt alapvető szerkezeti változások közé tartozik. A gépkocsiipar az 5. ötéves tervben megkap­ja a kohászat és a gépipar valamennyi szakágazata beru­házásának a felét. A szövetségi kormány meghagyta az ille­tékes minisztereknek, hogy az 5. ötéves terv javaslatában biztosítsák a szükséges munkákat és szállítmányokat a sze­mélyautógyártás tervezett fejlesztése számára. Milliárdos be­ruházásokat igényelnek elsősorban az építőiparban összpon­tosított munkaerők, az építőipari gépeknek néhány területre való összpontosítása, ahol majd a gépkocsigyártási ipart épí­tik ki és az ilyen üzemeket átépítik. A tervben az építkezési beruházásokon kívül számítanak a gépek megszerzését szcrt­gáló beruházásokkal is. Ez azt jelenti, hogy gépipari vállala­tainknak előbb a gépkocsigyártás és az ezzel kapcsolatos ipari ágazatok számára kell gépeket gyártani. Itt természe­tesen nem csupán az újonnan épített üzemek gyártásmeneti tervrajzai szerinti gépekről és beruházásokról van szó, ha­nem további üzemek gépparkjának tervszerű felújítására és bővítésére szolgáló gépek gyártásáról is. Az 5. ötéves tervben tehát az iparosítási folyamat követ­keztében, amelynek szerves része a gépkocsigyártás is, gyors ütemben fejlődik majd Szlovákia gazdasága, kiegyenlítődik a gazdasági és szociális színvonal a cseh országrészekkel. Szlovákiában az első években az alapvető nyersanyagter­melő ágazatokat építették, a következő ötéves tervben meg­történik a feldolgozó ágazat kiépítése. Ugyanakkor szerke­zeti változásokra kerüí sor az eddigi iparban is. Az új be­ruházási akciókat elsősorban azokra a termelési kapacitá­sokra összpontosítják, amelyek az SZSZK és az egész CSSZSZK számára a leghasznosabbak. Döntő szerepet játszik a teljes gépkocsigyárak és a petrokémiai központok építé­se. E két ágazat termelésének fejlesztésébe Szlovákiában több mint 25 milliárd koronát fektetnek be a kb. 174 mil­liárd korona összegű — az 5. ötéves tervre szóló teljes be­ruházásból. Az új autógyár építését néhány városban egybe­kapcsolják a lakásépítéssel is. Eddig még nem állapították meg pontosan, hogy a gépkocsigyártás fejlesztésével párhu­zamosan milyen méretű lesz a lakásépítés, de bizonyos, hogy Szlovákiában az ötéves terv folyamán építendő 187 000 lakás túlnyomó részét a gépkocsiiparban dolgozó alkalma­zottaknak- szánták. —VS— • Másfél millió lakókocsi oan Európában forgalomban. A vezető helyet Anglia foglalta el, ahol 480 ezer 11) utánfutó lakókocsit tartanak nyilván 4z összkomfortos vándorló tu­risták ranglistájának második helyén Franciaország áll 25 0 ezer lakókocsival ® Az J atomenergiával ki­világított közlekedési táblát Phoentx /USA) közelében he­lyezték el az egyik nagy for­galmi országút mentén. A táb­lán levő betűk és nyilak vilá­gító foszforral bevoiA kis tar­tályok révén• rajzolódnak ki: az átlátszó falú „tartályok" bel­sejében a kriptongáz 85-ös szá­mú izotópját helyezték el, amely szintén gáz halmazállo­pcŕ.'ú. A kripton-85 izotóp az atomreaktor mellékterméke. A világító foszfor a folyamatosan bomló izotóp bomlástermékei­nek ,,bombázására" úgy reagál, mint a televíziós készülék kép­csöve az elektronok becsapódó sára. A világító tábla éjjel 165 km-re tisztán látható. Az em­lített izotóp felezési idete 10 6 év ami azt jelenti, hogy a su­gárzási energiája ennyi idő alct.t csökken a felére. Az új megoldás olyan helyen hasz­nálható, ahol nincs villamos­hálózat, és annak bevezetése egyébként sem lenne gazdasá­gos. A tábla nem sugárveszé lyes, mert összetörése esetén az izotópgáz tízszeresére hígul fel. • A wiesbadeni Szövetségi S'Mtisztikal Hivatal jelentése szerint az NSZK-ban 1970 ben 19123 halálos áldozata volt a közúti közlekedési balesetek­nek. Tizenöt százalékkal több, mint 1969-ben. A sebesültek száma 1391000 volt, szintén 15 százalékkal \6bb. mint 7.W9 ben. • A nagy városokban altu Iában sok gondot okoz az olyan „autópálya" kiépítése, ahol a kezdő gépkocsivezetők a for­galom kizárásával tetszés sze­rint gyakorolhatnák a vezetés művészetét. Alméria dél-spanyol­kikötővárosban ezt a kérdést sikeresen megoldották. A ki­száradt folyó medrét a célnak megfelelően átalakították". ahol a kezdő gépkocsiveze>:ők szakfelügyelet alatt gyakorol­hatnak. • Gottwaldov nemcsak „ci pöváros", hanem a gumiab­roncsgyártás központja is. Ép­pen ezért — a város közelében — felépítik hazánk első auto drómjá:. A 4700 méteres pályán tízenkét bal és jobboldali ka­nyar lesz. Itt próbálják majd kí a BARU M gumiabroncsokat. Valószínű azonban, hogy e kí­sérleti pályán sportversenyeket is rendeznek, mert a környezi) terep 'természetes amfiteátru­mot képez, ahonnan belátható az egész autópálya A bulgáriai Sumene varosában levo Madara gepkocsiiparí üzem néhány évvel ezelőtt kezdte meg termelését a szo­cialista ipari kooperáció alapján. A csehszlovákiai Škoda gyárral és a szovjet Gorkij Gépkocsigyárral együttműködve a Madara üzem gyártja a „Skoda—Madara" és a „Gaz— Madara" nehéztonnás teherautókat. Eddig a CSSZSZK-ból és a Szovjetunióból szállította alkatrészekből szerelték össze az itt gyártott teherautókat, az idén azonban a suinenei tizein saját maga állítja elő a motoruk alkatrészeit, még­pedig nem csupán saját, hanem a partneri üzemek szükség letei számára is. Felvételünkön a SHmenei üzem szerelőcsar­noka és a Skoda —Madara" és Gaz—Madara" bolgár teher autók. I Felvétel ČStľK — BTA) Mennyi olajat fogyaszt a motor? Akadnak gépkocsivezetők, akik a motorolaj fogyasztás el­lenőrzését formális „alaposságnak" tartják. Aztán csodál­koznak, ha a motorban hiba jelentkezik. Ennek oka: kevés az olaj, rossz a kenés. Ez pedig tönkreteszi a legjobb mo­tort is. Ilyen esetben csakis önmagunkat hibáztathatjuk s nem háríthatjuk a felelősséget pl. a szervizszolgálat dolgozójára, aki az olajcsere alkalmából esetleg nem húzta be eléggč a csa­varokat. Különben is: minél erosebb a motor, annál több olajat lugyaszt. Vagyis a motor teljesítmény-növelésével nemcsak' a benzin, hanem az olajfogyasztás is fokozódik, bár nem egyenlő arányban. Ha azonban a motor 1000 kilométeren 0.5—1,0 liter olajat fogyaszt — ez normális dolog. A gyártóvállalat — a használati utasításban — feltün­teti a motoro'laj-szükségletet is. Ha tehát a szükséglet a megadott szint fölé emelkedik, jogosan következtethetünk motorhibára, s nem marad más hátra, mint szakembe­rekhez fordulni, s ellenőriztetni a motor működését. Csakhogy: ha a motoro'iajat csupán 5000 kilométer után i seréljük, a fenti adatok szerint — a 3—5 literes olajtar­tály — teljesen kiürülnél Ezért nem hanyagolhatjuk el az olajszint állandó ellenőrzését s rendszeres utántöltését. Ha csupán 2—3 deciliter olaj hiányzik a motorból, az még nem jelent katasztrófát,, de ha már egy liternél több olaj hiány­zik — komolyabb bonyodalmakat okozhat. Ekkor azonban már az ellenőrző lámpa is kigyullad, s jelzi a rendellenes­séget. A rendszeres eíajszint-ellenőrzéssel azonban ez Is el­kerülhető. m mä #••< VVv W< WV. HU­WiV.ViWAW íw f Milyen gyorsan reagálunk? A franciák tavaly ősszel mu­tatták be a Peugeot 504-es ko­csit, a típus módosított, gyor­sabb és biztonságosabb végter­mékeként. Az 1796 cm'-es ko­csi 76 DIN lóerős. A 404 es tí­pussal szemben 4 centiméterrel hosszabb, és 7 centiméterrel szélesebb, ami jnbb menettu­lajdonságokkal ruházza fel. Ka­rosszériáját az olasz Pininfari­na cég tervezte, s bár a kocsi hátsó része rövidnek tűnik — poggyászlere 420 literes. A ko­csi maximális sebessége 156— 168 km/óra. Az autógyárak gyorsabbual gyorsabb kocsikat gyártanak, közutainkon egyre több a gép­jármű, sűrűsödik a forgalom. A gépkocsivezetők reagálása azonban változatlan, nem iga­zodik a motorizmus rohamos fejlődéséhez. Sőt, ellenkezőleg — a gépkocsivezető öregedésé­vel párhuzamosan csökken reagáló képessége. -Hogyan ellenőrizhetjük, hogy gyorsan vagy lossan reagá­lunk-e a közúti forgalomban előforduló akadályokra, jelek­re? A szakemberek egy táblá­zatot állítottak össze, amely­ből kiolvashatjuk, milyen tá­volságot tesz meg a gépkocsi az akadály vagy jelzés észlelé­sétől addig, amíg rálépünk a fékpedálra. Aki tehát tudni akarja, milyen gyorsan reagál — többszöri tesztelésnek vetheti alá magát, s nem csak a fékezés gyorsaságára, hanem egyéb műveletek elvégzésének idejére is választ kaphat. Ugyanakkoi több lehetőség között választ­hat Minden esetben csupán a reagálás tiszta idejét mér­jük, vagyis az észlelés és a reagálás között eltelt időt, ami ahhoz szükséges, hogy tájéko­zódjunk s megválasszuk a he­lyes műveletet. A tesztelés eredménye általá­ban 0,8—1,2 másodperc kö­zött inozog, s megközelíti a gyakorlatot. A kiváló (0,3 má­sodperc) reagáló képességgel rendelkező gépkocsivezető a 100 km/óra sebességnél még 8,3 métert tesz meg az aka­dály észlelésétől addig, amíg rálép a fékpedálra. Az a gép­kocsivezető, akinél ez a reagá­lási idő 0,5 másodperc — az említett sebesség mellett — még 13,9 métert tesz meg. Eh­hez a távolsághoz még hozzá kell adnunk hat métert, amit a gépkocsi a fékezés kezdeté­től a fékek hatásáig tesz meg. A teszt azonban úgyszólván semmit sem árul el arról, hogy vajon a gyorsan reagáló gép­kocsivezető egyben jó vezető-e. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a gyorsan — de hiszté­rikusan, megfontolatlanul — reagáló gépkocsivezető több közúti balesetet okoz. mint az, aki ugyan lassabban, de meg­fontoltan reagál az akadályok­ra és egyéb forgalmi helyzetre. MILYEN TÁVOLSÁGOT TESZ MEG A GÉPKOCSIVEZETŐ AZ AKA­DÁLY ÉSZLELÉSITŐL ADDIG. AMÍG RÄLÉP A FÉKPEDÁLRA? A gépkocsi sebessége Az észlelés ideje 0,3 inp 0,4 mp 20 km, óra 1,7 m 2,2 m 50 kin óra 4,2 in 5.6 m 80 km óra 6,7 m 8,9 m i 00 km óra 8,3 111 11.1 m 120 km óra 10,0 m 13,3 m 140 k m'óra 13.3 m 17,8 m 0,5 mp 2.8 m 6.9 m 11.1 m 13,9 m 16,7 m 22.2 m 0,8 mp 4,5 m 11,2 m 17,6 m 22.4 m 27,2 m 36.2 m 12 mp 6,7 m 16,8 m 26.5 m 33.6 m 40,8 ni 53,0 m 1,6 m p 10,0 m 25,2 m 39,6 m 50,4 m 81, G m 79.2 m

Next

/
Oldalképek
Tartalom