Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)
1971-08-01 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó
A HET KEPEKBEN VASÁRNAP 1971. augusztus 1. A NAP kel — Bratislava: 4.19, nyugszik: 19.35 órakor Košice: 4.03, nyugszik: 19.19 órakor. A HOLD kel: 15.12, nyugszik: 23.10 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük PÉTER - ĽUBOSLAV nevű kedves olvasóinkat • 1696 ban született PROKOP DIVIS a villámhárító cseh feltalálója (+ 1765). • 1831-ben született JA ROSLAV C'ERMÁK cseh történelmi és életképfestő (t 1878). • 1886 ban született FERENCZI MIKLÓS könyvtáros, bibliográfus, szótárszerkesztő, történetíró (+ 19331. • 1911 ben balt meg VÉRTES ARNOLD író, újságíró, a Vajda János körOJ csoportosuló baloldali fiatal írók vezető egyénisége (szül.: 1834). • 1941 ben alakult meg az SZLKP II. illegális központi bizottsága. KOMMENTÁRUNK BELPOLITIKAI Nem rajtunk múlik Cseng a telefon. A drót másik végén kellemes, de kissé izgatott női hang. Panaszának lényege: Vendéggyereket kapott Csallóközből. Hogy kellemessé, emlékezetessé tegye kis vendége számára a városban töltött napokat, programjukba mozilátogatást is beiktattak. A megtekintendő filmet — ahogyan mondotta — éppen a lapunkban közölt műsorismertetés alapján választották meg. És — szerinte — valahol itt kezdődött a baj. Lapunk szerint a múlt hét csütörtökén a bratislavai Praha moziban a Hamupipőkét vetítették, illetve ezt kellett volna vetíteni. Sajnos, a dolog nem így történt. A meglepetésre akkor került sor, amikor a \ endég és a vendéglátó már a Praha moziban ült. A várt Hamupipőke helyett a vászonon egy vérbeli detektívfilm pergett le. Ezért volt hát a telefonálás, ezért a bosszankodás, a gyanúsítás, hogy netán mi vagyunk a ludasak a dologban. Hogy minden kétséget kizárjunk, testvérlapunkban, a Pravdában is megnéztük a kérdéses csütörtöki lap műsorát. Ugyanaz mint nálunk. Tévedésről, elírásról, elszedésről tehát nem lehet szó. Elképzelhetetlen, hogy két lap ugyanabban az időben, lapszámban, egy és ugyanazon mozi műsorának közlésében tévedjen. Marad tehát az, ami már nem egy esetben előfordult. A Prahafilmszínházban az előre kiadott műsortervezettel szemben változást eszközöltek. Ehhez viszont joguk van. A hiba ott történt, hogy a műsorváltoztatást elfelejtették közölni a lapokkal. Most ildomos lenne elnézést kérni az olvasótól és azt mondani: a jövőben ilyesmi nem fordul elő. Ezt viszont nem ígérhetjük, mert megvalósítása nem rajtunk múlik. A következő ÚJ SZÚ tartalmából JOBBAN, EREDMÉNYESEBBEN (Beszélgetés Kulcsár Tiborral, az Ifjú Szívek igazgatójával) LÁTHATATLAN BIRODALOM (Lőrincz •_r»-=ir t J cikke az FBI-ről) Jogos igények A XIV. pártkongresszus feladatul adta a kereslet és a kínálat közti arány megteremtését. Milyen a helyzet ma e téren? Nem állíthatjuk, hogy kevés a piacon a közszükségleti cikk, hiszen az üzletek polcai megteltek áruval, mégis, gyakran csodálkozva csóváljuk a fejünket: hogyan lehetséges, hogy nem találunk megfelelő cipőt, holott normális nagyságút keresünk, miért liem kapható szoknya vagy öltöny, miért nincs a piacon a nyári időszakban az annyira keresett frotir anyag? így folytathatnánk az életünkét gyakran feleslegesen megnehezítő és megkeserítő észrevételeinket, mert bár kívánságaink nem rendkívüliek, az egyes árufajtákban, a színekben és a fazonokban a választék — őszintén szólva — még mindig szegényes. Ezzel magyarázható, hogy a csalódott fogyasztó sokszor egészen más áruval távozik az üzletből, mint amilyenre szüksége van, s ezért többnyire nincs a legjobb véleménnyel a piaci ellátottságról. Önkéntelenül is felmerül a kérdés: miért nem mutatnak a vállalatok és a kereskedelem nagyobb érdeklődést a kereslet, a jogos igények kielégítése iránt, melyeket a való helyzetet megvilágító piackutatások segítségével teljes mértékben ismer hetnének. Sőt feltételezzük, hogy ismerik a vásárlóközönség igényeit. Köztudomású, hogy egyes iparcikkek előállítása és árusítása kevésbé kifizetődő, mások viszont nagyobb hasznot biztosítanak a vállalatoknak és a kiskereskedelmi forgalom gyorsabb növekedését eredményezik. S éppen ezért főként az utóbbi csoportba tartozó árufajtákat gyártják. Nem tudatosítják, hogy a vállalatok érdeke eltörpül a társadalom érdekei mellett, mivel az utóbbi az egyéni haszonnál fontosabbnak tartja a lakosság tényleges szükségleteinek kielégítését. Tagadhatatlan, hogy e célkitűzés megvalósításának feltétele elsősorban a termelés és a kereskedelem közti szoros együttműködésben, illetve a vezető dolgozók felelősségteljes munkájában rejlik. A vevőt azonban nem érdekli a vállalatok gondja, a pénzéért olyan árut követel, amelyre szüksége van, amely ízlésének a legjobban megfelel. A vállalatoknak meg kell érteniük, hogy az elnézésnek és a türelemnek is van határa. A fogyasztók jogos követelményeit feltétlenül teljesíteniük kell ma csakúgy, mint a jövőben. Éppen ezért szükséges a kínálat és a kereslet közti arány megteremtése. A fejlesztési terveket a szükségletek kielégítésére kell irányítani és hosszú távlatú prognózisok kidolgozásával biztosítani. További feladat a fogyasztók igényeinek tudományos módszerekkel történő megállapítása és megindokolása. Ezzel az indokolással azonban nem sokra mennénk, ha azt a termelő és a kereskedelmi vállalatok évi tervei figyelmen kívül hagynák. Azért fontos az a követelmény, hogy csak olyan termékek előállítására kerüljön sor, melyek iránt bebizonyosodott tartós érdeklődés mutatkozik a jövőben is. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a formalizmus helyett ezentúl a lakosság igényeinek kielégítése lesz irányadó. És mert ez csak munkával érhető el, mégpedig — tekintettel a fokozódó igényekre — egyre több munkával, ezért egyre több és jobb minőségű árura lesz szükség. KARDOS MARTA KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Madridi látogatások Több politikai megfigyelő rámutatott már, hogy Washington sok esetben bizalmatlanul szemléli a nyugat-európai politikai és gazdasági törekvéseket. Nos, bizalmi válságról Ián nincsen szó, viszont kétségtelen, hogy az Egyesült Államok félti pozícióit a világnak ebben a térségében, sőt valamiképpen szerelné „lefedezni" magát. Vitathatatlan, hogy a NATO legutóbbi tanácsülésein — a kiadott hivatalos közleményektől eltérőleg — némiképp felborult az egyensúly, az amerikai küldöttségnek határozottan komoly gondokat okozott néhány szövetséges álláspontja. A bizalmatlanság eredendő oka — nyugateurópai részről — kétségkívül az indokínai háborúval függ össze, hiszen a Pentagon nyilvánosságra került dokumentumai mindennél jobban bizonyítják: Washington félrevezette nyugat-európai szövetségeseit. Persze ebben a vonatkozásban em üthetjük meg az európai biztonság megszilárdítására irányuló törekvéseket, illetve azt a folyamatot, amely a Varsói Szerződés tagországainak a budapesti felhívását követően indult el. Az európai realitások elismerése, az ún. német kérdés-komplexum mielőbbi tárgyalásos rendezése feltétlenül szükségessé teszi a NATO taktikai elképzeléseinek módosítását. A Szovjetunió javaslata, amely reális helyzetfelmérésből kiindulva vetet te fel az Európában állomásozó külföldi csapatok, sőt nemzeti hadseregek arányos csökkentését, szintén komoly gondot okoz a NATO jelenlegi vezetése számára. Ugyanis vitathatatlan, hogy az európai országokban rendkívül kedvező visszhangot váltott ki ez az újabb szovjet kezdeményezés, tehát a NATO vezérkarának feltétlenül számolnia kellett a közvélemény hangjával is. Nos, visszatérve az eredeti problémához, le kell szögeznünk, hogy Nixon elnököt és adminisztrációját kissé aggasztják a leg újabb fejlemények és éppen ezért keresnek „hűségesebb" szövetségeseket is. Ebben a tekintetben nagyon előkelő helyet foglal el Spanyolország, amely mind a mai napig eléggé kívül all az integrációs törekvéseken. Feltűnő, hogy az utóbbi időszakban milyen sűrűn látogatnak el amerikai politikusok, vezető államférfiak Madridba. Az év januárjában két washingtoni miniszter is tiszteletét tette a spanyol fővárosban, majd Dávid Kennedy folytatott „gazdasági" jellegű tárgyalásokat. Követte öt Packard. Laird hadügyminiszter helyettese, majd Agnew al elnök érkezett magánlátogatásra Franco tábőrnokhoz. Azzal kapcsolatosan, hogy Agnew miről tárgyal! a Prado palotaban, csak kevés szűrődött ki, viszont bizonyosra vehető, hogy az amerikai légitámaszpontok kérdése sűrűn felmerult. Vitathatatlan, hogy a madridi vezetés szemszogebol kedvezően alakulnak a dolgok, a spanyol diplomácia úgy véli, vegre valahára kitörhet elszigeteltségéből. Nos, mennyiben sikerül majd ez a kitörési kísérlet nem tudhatni, viszont tény, hogy a tábornoki diktatúra elégtétellel veszi tudomásul Washington közeledését. Ezzel összefüggésben az utóbbi időszakban egyre gyakrabban kerül napirendre Spanyolország NATO-tagsaganaK kérdése is Mindent" összevetve felfigyelhetünk egy alapvetően fontos momentumra. Az Egyesült Államok elsősorban a legreakc.osabb rendszerekben lel „megfelelő" szövetségesre. Madridto 1 hasonló támogatást vár, mint Athéntól. S ennek erdekeben Washington bizonyos áldozatok meghozatalára is ha|lando E heti karikatóránk luuus 25-én tartották a favorinán a hagyományos békeünnepélyt, amelyen a párt, a kormány, a Nemzeti Arcvonal és a hadsereg számos vezető képviselője is részt vett. Képünkön Radko Kaska mérnök ünnepi beszédét mondja. A SAIGONI PARLAMENTBEN Ha valaki a „szövetségesek feje fölött" politizál. I Vietnam) A laoszi fronton, ahonnan az elmúlt fél év során több mint 21 000 saigoni katonát vontak ki, a hazafias erők az utóbbi hetekben 660 ellenséges katonai járművet, nagyobbrészt tankokat és páncélkocsikat, valamint 538 repülőgépet semmisítettek 'meg. Képünkön kilőtt dél-vietnami tankok. (CSTK) Az amerikai űrkutatási program holdexpedíciói keretében újabb három űrhajós startolt az Apollo 15 fedélzetén, 1971. július 26-án, 14 óra 34 perckor. Képünk a start pillanatát ábrázolja. (ČSTK )
