Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)
1971-07-11 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó
•' I.' .'S- • Ar Altatni Tervbizottság — a CSKP KIV. kongresszusának irányelvei alapján — már az utolsó simításokat végzi az ötödik ötéves terv javaslatán — jelentette kl Václav Húla, a szövetségi kormány elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke. A terv kidolgozásával kapcsolatos felelősségteljes feladatukról az alábbiakban tájékoztatja olvasóinkat. • • • • • • — I0BB JOVONK ZALOGA: AZ BTOBIK HEVES 1ERV Beszélgetés VÁCLAV HÜLÁVAL, az Állami Tervbizottság elnökével sff § s • Miért van szükség a terv kiegészítésére? — Miután a CSKP XIV. kongresszusa jóváhagyta az 1971—75. évekre szóló népgazdasági terv irányelveit, a terv nagy vonalakban elkészült A befejező részben a népgazdaságnak maximális stabilitásának, diuamikusságának, arányosságának és hatékonyságának biztosítására törekszünk. Ezzel egyidejűleg most vált időszerűvé az 1972. évi terv irányelveinek az előkészítése, mert lehetővé kall tennünk az irányító szerveknek, a reszortoknak, a gazdasági termelőegységeknek, a vállalatoknak és az üzemeknek, hogy már a jóváhagyott és lebontott ötéves terv alapján az 1972. évre szóló tervjavaslataikat is időben kidolgozzák. Jelenlegi tevékenységünk tehát lényegében munkánk befejező részének tekintendő, melynek célja a javasr lat rögzítése, pontosabbá tétele, illetve a kongresszuson . kapott utasítások szem előtt tartásával történő kiegészítése. . 4 Hogyan lehetséges, hogy a terv kevésbé vilár gos, utólag tisztázásra szoruló tételeket tartalmaz? — Ezzel kapcsolatban megemlítek egy példát u beruházásokkal kapcsolatban, melyeknek volumene és elosztása természetesen változatlan marad, úgyhogy a tervet csupán legfelsőbb szerveinknek a fontosabb beruházási programokra vonatkozó végleges döntésével kell kiegészítenünk Például a petrokémia és gépkocsiinar továbbfejlesztése érdekében Az ötéves terven végzett munkánk utolsó sza kaszában a terv lebontásához szükséges adatokat is kidolgozzuk a vállalatok részére, melyek egyúttal irányelvként szolgálnak az 1972 évi nép gazdasági tervjavaslat összeállításához • Ismeretes, hogy a tervgazdálkodással kapcsolatos elveket 1968 ban és 69-ben többen ineg tagadták. Ennek a jelenségnek káros következnie nyet. különösen az építkezési beruházások esetében voltak észlelhetők. Hogyan biztosítja az ötéves terv a beruházások számának csökkenését? Azzal is számol a terv. hugy a gyárakat a meg határnzutt időben üzembe helyezzék? — Tény, hogy 1968 ban é.s 69-ben sok ellensége volt a tervszerű irányításnak. Különösen az építkezési beruházással kapcsolatban tiltakoztak el lene Ennek meg is lett a következménye Az építési beruházások gomba inódra szaporodtak, ugyanakkor a legnagyobb aggodalomra az adott okot, hogy főleg a kisebb épíkezésekbe és olyan gépeklie invesztáltunk, amelyeknek nyoma sem volt a költségvetésben. A beruházások nagy részét számos új építkezés megkezdésére fordítottuk. melyeknek befejezésére nem kerülhetett sor Ezt a káros folyamatot a szövetségi kormány beavatkozásával csak-1970-ben sikérült' leállítanunk Az új építkezések megkezdését a kormány kötelező keret megállapításával akadályozta meg, sőt mi több: ni ideiglenes moratóriurfinak is ez volt a'célja Az ötödik ötéves terv során a tapasztalatokból okulva az új építkezések megkezdését minden évben a kormány jóváhagyásától tesszük függővé. Ha pedig a' költségvetési kiadások túllépnék a megengedett keretet, akkor ezt a következő évben megkezdésre váró építkezések slnylik meg. Ezen kívül a kapacitások és az anyagi eszközök szét forgácsolásának megakadályozása érdekében a kisebb építkezésekre és a költségvetésben nem szereplő gépekre fordítandó beruházásokat ís kö telező limittel szándékozzuk korlátozni. Az arányos fejlődés biztosítására már jóváhagytuk — és a jövőben is ezt a gyakorlatot kíván juk folytatni — az előre kijelölt, döntő fontosságú ..kötelező feladatok" jegyzékét. Ezt az el járást tekintjük a többi között a terv direktív eszközének. Természetesen a közvetett korlátozó eszközöket, mint például a hitelt, a dotációt is szándékozzuk alkalmazni. Legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a reszortok, a gazdasági termelő egységek és a vállalatok egyértelműen tudomásul vegyék: a források kimerítése az építési beruházásoknál sűlyos gazdasági következményekkel járl Tekintettel arra, ttogy az előző ötéves tervek folyamán elegendő tapasztalatra tettünk szert ezen a téren, a népgazdaság fejlődését komolyan veszélyeztető jelenségeket minden körülmények között meg kell akadályoznunk • A CSKP XIV. kongresszusának irányelvei a lakásépítkezésekre is kiterjednek. Hogyan biztosítja a terv ennek a feladatnak a teljesítését? — Mivel az irányelvek az 1971—75-ös években legalább 500 azer új lakás felépítését írják elő a CSSZSZK-ban, a tervjavaslat minden tekintetben biztosítékokat nyújt e feladatok teljesítésére A szükséges építőanyagok beszerzéséről már gondoskodtunk.. A feladatok teljesítését az ötödik ötéves terv kötelezőnek tünteti fel A mi kötelességünk az építővállalatok anyagi ösztönzését elősegítő feltételek megteremtése. Ugyanakkor azonban nem téveszthető szem elől az sem. hogv a lakásépítkezések realizálása sokban függ az energetikai és 'vízgazdasági beruházásoktól is A tervjavaslatnak tehát ezeket a szem poiitokat is figyelembe kell vennie. Csakhogy a dolog korántsem olyan egyszerű, mert a feladat teljesítése további feltételektől is függ. Például a tervbe vett költségek nem léphetők túl, a ter veket időben kell elkészíteni. Más nehézségek . sem hagyhatók figyelmen kívül. Megtörténhet ugyanis, hogy az illetékes ágazatok és a nemzeti bizottságok tervei időbeli és helyi jellegű okok nál fogva nem egyeztethetők össze. Ezért kell szem előtt taritniunk az ötéves terv és az egyéves- tervek pontos lebontását s a terv teljesítésének következetes ellenőrzését. • Az építési beruházások terve nyílván össze függ az ipari termelésben végbemenő strukturális változásokkal. Hogyan szándékozzák megvalósítani ezeket a változásukat az ötéves terv surán? — A strukturális változások eredményei nem csupán az építkezési beruházásoktól függuek Hatékonyságukat befolyásolja a meglevő termelő üzemek felújítása és korszerűsítése, valamint a modern, haladó irányzatoknak a termelésben történő meghonosítása. Különös figyelmet igényelnek a fejlesztési programokra vonatkozó javaslatok Ezek az öt éves terv alapvető feladataihoz igazodva kiegé szítésre várnak, s ha ez megtörtént, az ötéves tervvel egyidejűleg terjeszthetjük a CSSZSZK kor ináuya elé jóváhagyás végett. A javaslatokat a következőképpen osztályozzuk 1 tisztázott, megvalósításra váró javaslatok, melyeknek eredményei 1975-ig befolyásolhatják a termelés fejlesztését; 2 tisztázott és realiz.ilásra előkészített javas latok melyekre a kellő eszközöket 1975-ig szük séges biztosítani, ezek hatékonyságával azon l»an csak 1975 után számolhatunk. olyan javaslatok, melyekkel kapcsolatban a végső döntés előtt konkrétan meg kell állapíta ni, milyenek a lehetőségek a termelés integrációjára a szocialista országokkal. Egyúttal pedig a termelés volumenéről, a termékek áruba bocsátásának a lehetőségéről is tiszta képet kell kapnunk Eísekröl a programokról és a további teendőkről. valamint a programoknak az ötéves tervbe történő besorolásának módjáról a kormány ugyan csak határozat formájában dönt. A fejlesztési programjavaslatokkal egyidejűleg a gazdasági termelőegységek konkrét feladatairól és azok teljesítési módjának biztosításáról is döntenek • Olvasóinkai életszínvonalunk várható eiuel kedése is érdekli. Az irányelvek ugyan részletesen foglalkoznak ezzel a kérdéssel, megkérem azonban Hűla elvtársat, részletezze, milyen előnyös változásra kerül sor a hazai piacou és a közellátásban? — A hazai piac az eddiginél gazdagabb lesz. A kiskereskedelmi forgalom évente átlagban 5 százalékkal emelkedik, úgy. hogy a lakosság minden évben kb. 10 milliárd korona értékű áruval főleg iparcikkekkel — többet vásárolhat Célkitűzéseinknek egyike a hiánycikkek megszüntetése. Az emelkedő életszínvonallal arányban egyre több árucikket vásárolnak lakosaink A tervjavaslat például a személygépkocsik piacra adášábaii lényeges javulással számol. 1975 végéig a lakosság 730 ezer személyautót vásárolhat, tehát kétszer annyit, mint az 1966—70-es években Az új lakások felépítésével arányban elegendő mennyiségű bútorról is kell gondoskodnunk. A bútorok iránti érdeklődés — a számítások sze rím - 40 százalékkal emelkedik Az építőanya gokból (cement, tégla, mész) 60 —80 százalékkal több kerül piacra. A javaslat az idoállo- közszükségleti cikkek, mint például televízió- és rádiókészülékek, mosó-' gépek, hűtőszekrények árusításánál abból a tény-'" bői indul ki. hogy a háztartások felszerelése már ma sem szegényes. Ellenkezőleg, színvonalas, úgyhogy ebben a tekintetben nem maradunk az iparilag fejlett országok mögött. Nagy feladatok várnak a gyártóvállalatokra és a kereskedelemre, ha biztosítani kívánják az egvre növekvő- igények ' kielégítését. • Az ötödik űteves terv realizálásából eredően mi tehál a termelő üzemek legfőbb feladata? — A gazdasági termelőegységek, a vállalatok, az üzemek, illetve a reszortok július végéig le bontott javaslatainak megvalósítása rendkívül fontos ' Ezeknek a munkáknak az eredményei sok mindenre fényt derítenek Például arra is, milyen mértékben tévesek még az elképzelések arról, hogy a vállalatok olyan árufajtákat állíthatnak elő, amilyet akarnak, illetve üzérkedéssel enyhítsék anyagi nehézségeiket Hangsúlyozom, hogy a központi szervek az ötéves terv feladatainak érdekében támogatni kívánják a gazdasági termelőegységeket és a vállalatokat. A reszortok munkacsoportokat létesíte nek a tervjavaslatok kidolgozásához nyújtandó segítség érdekében. Csakhogy a „külső" vagy a „felülről érkező" segítség nem pótolhatja a gazdasági termelőegységek, a nemzeti bizottságok és a vállalatok munkáját. A reszortokkal és a kerületi nemzeti bizottságokkal szorosan együttműködve maguknak kell tervjavaslataikat kidől gozniuk, hogy azok a szétírt és rájuk eső feladatokkal megegyezzenek, Emellett a célkitűzések tiiztosítása megkövetelt, hogy a terv kidolgozásánál rendkívüli figyelmet szenteljenek mindenütt az ésszerűsítő, racionalizáló programoknak A gazdasági termelőegységek, a vállalatok és az üzemek fejlesztési tervének osztatlan részét kéjiezi a komplex szocialista racionalizálás Az ezzel- kapcsolatos feladatokat a gazdasági vezetőknek, a párt- és szakszervezeti tisztségviselők nek. az ifjúsági szervezet tagjainak maradékta lanul teljesíteniük kell. A gyártási gazdasági egy ségeknek összpontosítaniuk kellene a racionalizálásra szánt eszközöket és döntő fontosságú tevékenységekre kijelölt vállalataik részére. A racionalizáló programok fontosságát azért hangsúlyozom, mert a komplex szocialista racio nalizáiástól — mely a műszaki és gazdasági feltételek mellett a dolgozók iránti gondoskodást, a dolgozók részvételét az irányításban, a termelési problémák rfiegoldását is magában foglalja ^ na gyón sokat varunk. Elsősorban azt. hogy á dol gozók tapasztalataik értékesítésével, tehetségük kel, műszaki ismereteik latbavetésével a közös ügyet szolgálják Nem kívánunk senkitől sem le hetetlent Ismerjük dolgozóink tulajdonságait, képességeit. Ha minden erejükkel a tervek teljesítésére törekednek, a sikerek nem maradhatnak el. KARDOS MARTA