Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-10 / 162. szám, szombat

Tiszacsernyön a michalovcei épi tóvállalat 100 lakásegységet épít fel Í972 áprilisáig. Hogy az építés zavar talanul haladjon és határidőre elkészüljön, Geri Pál építésvezo tő gyakran ellenőrzi a terv rajzokat Szabó Pál és Vurgaes•ók András mesterekkel. F elve telünkön a meg beszélés egyik mozzanata lát ható. (Tóihpái Gyula felvétele) Jubilál a Bratislavai Magasépítő Vállalat Húsz évvel ezelőtt kezdte tevékenységét a Bratislavai Magasépítő Vállalat. Ebből az alkalomból sajtóértekezletet tartottak, amelyen Ábel Skvarka mérnök, a vállalat igazgatója többek között elmondta, hogy ebben az évben a lakás építés féléves tervét lényege sen túlteljesítették. Ugyanis a tervezett 1060 lakásegység helyett 1481-et adtak át- rendeltetésének. Ezen ikívül a tervezett 1528 lakásegység helyett 1611 építését kezdték meg. Az igazgató hangsúlyozta, hogy meg kell teremteni az elengedhetetlenül szükséges feltételeket az építési határidő lerövidítésére, és az építkezések jobb minőségére kell törekedni. Az építési munkálatok szervezésének megjavításával lényegesen növelni fogják a munkaidő kihasználását, ami a műszaki fejlesztéssel együtt a munkaterme lékenység fokozásának döntő tényezője. ipari építővállalalok mérlege Az építők napja alkalmából a Szlovákiában fontosabb ipari építkezéseket kivitelező hét építővállalat szakágazati főigazgatóságának vezérigazgatója, Jozef Behunčik mérnök tájékoztatta az újságírókat vállalataik féléves tervteljesítéséről, a dolgozók kezdeményezéséből eredő felajánlások megvalósításáról, valamint az ötéves terv időszakában a vállalatok jövőbeni feladatairól. A szakágazati főigazgatóság vállalatai globálisan 101,7 százalékra teljesítették a féléves tervet, ami azt jelenti, hogy terven felül 26,3 millió korona értékű munkát végeztek el. Ezzel túlteljesítették a pártkongresszus tiszteletére tett 12 millió korona értéket meghaladó vállalásukat. Az egyes vállalatok közül a bratislavai Stavoindustria, Priemstav, Termostav, a koátcei Kohóépítő Vállalat, Montostav, a žilinai Pamiatkostav jóval túlszárnyalta a féléves tervmutatókat. Egyedül a humennéi Chemkostavnál mutatkozik 3,2 millió korona értékű lemaradás, ami abból ered, hogy ez a vállalat — nem saját hibájából — a tervdokumentációk megkésett előkészítése folytán, nem kezdhette el idejében olyan fontos létesítmények építését, mint a vajáy hőerőmű, a vranovi Slovenka, - a dobrai Központi Gabonarakodó stb. A košicei Kohóépítő Vállalat kapta feladatul a nemzetközi gázvezeték második, Nagyida (V. Ida)—Nagykürtös (V. Krtíü) közti 160 km-es szakaszon a föidmunkálatok elvégzését. Ezen a szakaszon a Kohóépítő Vállalat 125 százalékra teljesíti feladatát. Igen jelentős munkát végeznek a főigazgatóság vállalatai a hatalmas gabonaraktárak építése terén is. Jelenleg 17 ilyen raktár építésén dolgoznak, a második félévben hatot adtak át rendeltetésének. Az új ötéves terv folyaipán a főigazgatóság vállalatainál az. építőmuukálatok terjedelmi.

1 az 1970-es évhez viszonyítva 46 százalékkal növekszik, s ugyanakkor 15,2 százalékkal emelkedik a munkatermelékenység. A vállalati vezetők derülá tóak, mert a dolgozók munkalelkesedése, a munkaidő kihasz nálása ígéretesen fejlődik, s minden lehetőség megvan arra, hogy a tervmutatókat az év végére teljesítsék. /kulik/ BELPOLITIKAI KOMMENTÁR AZ ÉREM MÁSIK OLDALA A szövetségi parlament e héten hagyta jóvá az 1970. évi zárszámadást. amelyben R. Küblitek pénzügyminiszter beszámolt legfelsőbb törvényhozó testületünknek a népgazdaság konszolidálása terén elért eredményekről. Az expozéban azonban nemcsak pozitívumról voft szó. Olyan jelenségekre is felhívta a figyelmet, amelyek gátolják a gazdasági kibontakozást. Példának említette a tartalékok ésszerűbb kihasználását, a termelés ésszerűsítését, amivel jelentősen lehetne csökkenteni az állami dotációkat. A zárszámadás fölötti vitában Jaromír Horak képviselő felszólalása váltott ki megérdemelt figyelmet. A képviselő a zárszámadásból hiányolta annak elemzését, hogy miképpen gazdálkodunk a ránkbízutt nemzeti vagyonnal. Az el lenorzó szervek kimutatták, hogy a felelőtlenség, a hanyagság és a népi vagyon szétlupkodása következtében többmilliárd veszteség éri társadalmunkat. Pardubicei példára hivatkozva elmondta, hogy képviselő-gyűlésen kórházi szakemberek közölték vele: egy epeirííítét 12 000, a gyomuroperáció 15 000 és a kobaltboinba igénybevétele 301100 karimába kerül. Vajon ki gondol nálunk arra, hogy mennyibe került a rajta végrehajtott orvosi beavatkozás? Az emberek nálunk már természetesnek tartják az ingyenes gyógykezelést. Pedig kár, hogy nem látják az egészségügy és más társadalmi szolgáltatásuk mögött ai anyagi és szellemi ráfordítást! (Az 1970. évi zárszámadásból kitűnik, hogy az egészségügyre fordított kiadások 7,3 százalékkal emelkedtek, ami 10,

B milliárd koronát jelent.) Tény, hogy társadalmunkban túlsá.gosan nagy a gyógyszerfogyasztás, s a betegállományban lévők száma is egyre emelkedik. Egy amerikai közgazdász megállapította, hogy az Egyesült Államokban a takarítónő megengedheti magának ugyan, hogy a munkába saját kocsiján menjen, de azt már nem, hogy beteg legyen, mivel a gyógykezelés költségeit nehezen tudná elviselni. Ebből is látni, melyik társadalmi rendszer az emberibb. Az idézett képviselő helyeselte, hogy rendszeresen költünk az egészségügy fejlesztésére, de hozzátelte, hogy a kiadásoknak arányban kellene lenni lehetőségeinkkel. A lehetőségekhez és a hí bakhoz, való alapállás lénye ges kérdés. Megszoktuk már, hogy saját tevékenységünk ér tékelésekor figyelmen kívül hagyjak a társadalom igazi érdekeit. Ezt bizonyítja az is, hogy egyes vállalatok és üzemek vezetői már évek óta túl teljesítik a tervet, de arról kevés szó esik, hogy a termékek minősége megüti-e a 100 százalékot. Vajon mit ér az olyan túlteljesítés, amelyről végeredményben a lársada lomnak nincs semmi haszna? A mennyiségi szempont egy időben döntő lehetett, de manapság már egész sor problémát idézhet elő. A minőség hiányát né keressük elsosor ban a munkafront sorkatonáinál, a kétkezi dolgozóknál, sem pedig azok kezdeménye zésének hiányában. Az ala csony minőségű, gyenge mö szaki kivitelezésű gyartmá nyért az üzemek vezetői és tervezői a felelősek, meri az ő köteleségük, hogy lehetőségeikhez mérten újabb és jobb minőségű termékek gyártását iktassák programjukba. E termékek előnyösségéről nekik keli meggyőzni a dolgozókat. A jövő szempontjából, a közepes színvonal-tartás nem elégítheti ki az emberek igényeit. A termelés és a beruházásuk terén is jelentős szerepe van a pénzügyi politikának. Egyet értünk Horák képviselővel abban is, hogy sok esetben ellentmondás van egyes gyártmányok rentabilitása és a gyártmány minősége között. Sok az olyan nagy haszonnal dolgozó üzem, amely halomra gyártja az elavult, kevésbé keresett cikkeket. Ezért van rendjén, hogy a pénzügyi politika eszközeivel hátrányban részesülnek az olyan vállalatok, amelyek „kifizetődő", de gyenge minőségű árut gyártanak. A társadalom számára nem kifizetődő, ha a 100—150 százalékra teljesített termelés produktumai a közönség érdeklődésének hiányában a raktárakat töltik meg. Előnyben kell részesíteni azokat az üzemeket, ahol nem félnek a gazdaságos, újszerű termelési eljárások bevezetésétől, a gyártási program objektív felülvizsgálásától, ahol a minőség emelésével közelítik meg. vagy hagyják el a világszínvonalat. Ime, láthatjuk, hogy a tervleljesítés érméjének is két oldala van. Jó, hogy nyíltan beszélünk ezekről a problémákról. S. M. 15. A leningrádi pórtszervezet, o város dol gozói rendkívül nagy munkát végeztek, hogy Leningrádot bevehetetlen erőddé változtassák. Az elcsigázott leningrádiak, akik munkahelyükön, az utcán vagy fűtetlen lakásokban haltak éhen, nem önmagukkal törődtek! Csak városuk védelmére gondoltak, arra, hogy ellássák a harcoló csapatokat fegyverrel, lőszerrel, harci technikával. Mindezt pedig olyan körülmények között tették, amikor az ellenség tüzérsége szakadatlanul lőtte, légiereje pedig bombázta a várost. Megérkezésem napján a német csapa tok különösen a 42. hadsereg egyes arcvonalszakaszait rohamozták Puskin és Polpino körzetében, a Pulkovói magaslatokat. A német csapatok tevékenységét erős bombázó repülőkötelékek és nehéztüzérség támogatta. A Karéliai-földszoroson nyugodtabb volt a helyzet. A finn csapatok elszórtan lövöldöztek. 23. hadseregünk csapatai tűzzel válaszoltak. A finn csapatoknak ez a „békés" viselkedése lehetővé tette, hogy a front parancsnoksága 1941 szeptemberében o 23. hadsereg valomennyi tartalékát, söt, egyes lövészhadosztályok ezredeinek egy részét is elvegye, hogy megerősítse velük a védelmet Urick és a Pulkovói magaslatok körzetében. Petergof körzetében, oz ellenséges csapatok mögött, tengerész deszantosztag szállt partra, hogy egy részhadmüvelet végrehajtásában együttműködjék a tengermelléki csoporttal. A tengerészek nem egyszerűen bátran, hanem hatórtala nul vakmerően harcoltak. Az ellenség valahogy felfedezte a deszantot és még a tengeren tűz alá vette. Ez azonban nem zavarta meg a tengerészeket. Partra szálltak és a németek, természetesen, megfutamodtak. Addigra már megtanulták, mi az a „schwarzer Tod" (fekete halál), ahogy a tengerészgyalogosokat nevezték. Az első sikereken fellelkesülve a matrózok üldözőbe vették o menekülő ellenséget, reggelre azonban elvágták őket a tengertől és többségük nem tért vissza. Az ellenség mögött több ízben szálltak partra tengerész deszant osztagok. Mindig és mindenütt csodálatos bátorsággal harcoltak és öregbítették a szovjet haditengerészet becsületét és tekintélyét. A Balti Flotta tengerészeiből szeptember elején alakult lövészdandárok szintén ragyogóan horcoltak. Von Leeb, oz „Észak" német hadseregcsoport porancsnoka sürgette csapatait. Követelte, hogy gyorsabban törjék meg Leningrád védőinek ellenállását és mielőbb egyesüljenek a tinnek karéliai csoportjával. Leningrád eleste után a német fővezérségnek az volt a szándéka, hogy északkelet felől minden erejével csapóst mér Moszkvára. Leningrád azonban szilárdan helytállt és nem adta meg magát az ellenségnek, bármilyen dühödten és nagy erőkkel rohamozott is. Hitler őrjöngött. Tudta, hogy az idő nem Németországnak, hanem a Szovjetuniónak dolgozik, amely az óriási nehézségekkel küzdve mozgósítja erőit és új harceszközöket hoz létre. Voltak nehéz, szerfölött nehéz pillona taink, különösen amikor az ellenség el foglalta a Pulkovói magaslatokat és Uriekot, sőt egyes páncélos csoportjai egészen a húskombinátig törtek előre. Ügy látszott, hogy már-már bekövetkezik oz, amitől mindegyikünk tartott. A város hős védőinek azonban e nehéz körülmények között is volt erejük újból és újból visszaverni a nekivadult ellenséget. Szeptember utolsó napjaiban már nem csak védekeztünk, hanem az aktív tevékenységre is áttértünk. Egy sor ellenlökést hajtottunk végre Kolpino, Puskin, a Pulkovói magaslatok körzetében. Ezek úgy látszik végérvényesen meggyőzték oz ellenséget arról, hogy Leningrád védelme még erős, és nem sikerül megtörnie meglevő erőivel. A németek lelhagytak a rohamokkal és a várost bombázásokkal és tüzérségi tűzzel kezdték pusztítani. 900 napig küzdöttek a Vörös Hadse reg, a Haditengerészeti FloMa erői és a város lokói szeretett .Leningrádjukért. Sem a tömeges áldozatok, sem oz éhség, sem a hideg nem tudta megtörni a Lenin városát védők harci szellemét és hősiességét. A pórt központi bizottsága állandóan figyelemmel kísérte a leningrádi eseményeket. Minden lehetséges erőt és eszközt mozgósított a vóros megsegítésére. Leningrád hőstette legendássá vált. A moszkvai csata Ezerkilencszáznegyvenegy október 5-én a főhadiszállásról közölték: - A frontparancsnokkal közvetlen vonalon Sztálin elvtárs fog beszélni. A Leningrádi Front törzsének távbeszélő szobájában tartózkodván, géptávírón keresztül közöltem a főhadiszállással: - A készüléknél Zsukov. Sztálin: - Erőt, egészséget. Zsukov: - Jó egészséget kívánok! Sztálin: - Csok egy kérdésem van önhöz: nem tudna-e repülőgépre ülni és Moszkvába repülni? Tekintettel arra, hogy a Tartalék Front bal szárnyán, Juhnov körzetében súlyosbodott a helyzet, a főhadiszállás szeretne önnel tanácskozni a szükséges intézkedésekről. Talán Hozint bízhatná meg helyettesítésével. Október 7-én érkeztem Moszkvába. Sztálin őrparancsnoka fogadott. Közölte velem, hogy a főparancsnok intluenzás és lakásán dolgozik. Azonnal elindultunk hozzá. Sztálin üdvözlő szavaimra bólintva odahivott a térképhez és ezt mondta: Ĺ No, nézze. Itt igen súlyos helyzet alakult ki. Nem bírom elérni, hogy o Nyugati Front kimerítő jelentést adjon a dolgok tényleges állásáról. Nem tudunk dönteni, mert nem tudjuk, hol és milyen csoportosításban támad az ellenség, milyen a saját csapotaink állapota. Keresse fel azonnal a Nyugati Front törzsét, tanulmányozza gondosan o helyzetet és bármikor hívjon fel onnan. Várni fogom. (Folytatjuk) m 1971. VII. 10