Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-10 / 162. szám, szombat

A mongol nép forradalmának ötven éve JT Fél évszázaddal ezelőtt a mongol nép életében történelmi fordulat kezdődött. A Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésé­vel a mongol nép saját kezébe vette sorsának irányítását, s amint a mai Mongol Népköztár­saság népének élete, gazdasági fejlődése bizonyítja, a mongol nép forradalma kiállta az idők próbáját, s Ázsiának ebben az országában is bebizonyosodott, hogy a marxizmus—leninizmus eszméinek alkalmazása meghoz ta gyümölcsét. rán teljesen jelszámolták a z írástudatlanságot, bevezették az iskolakötelezettséget, s kiépítet­ték a közép- és felsőfokú okta­tási intézmények hálózatát. A forradalom után új értelmiség nevelkedett föl, s megjelentek az első forradalmi műalkotások is. A MNFP vezetésével Mongó­liában a szocializmus megerő­södött, valósággá vált. A nép szorgalmas munkájának nyo­mán az ország jellege megvál­tozott. Már nem állattenyésztő Korszerű eljárással készül a bőrkabát . A mongol népi forradalom magvát a forradalmasított ara­tok (állattenyésztők) alkották, s az úttörő munka, az elsé évek forradalmi sikerei elválasztha­tatlanok Szuhe-Bator mongol nemzeti hős nevétől, aki ekkor a Mongol Népi Forradalmi Párt élén állt. A mongol népi forra­dalomra rendkívüli nagy hatást gyakorolt a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom, a világ el­ső proletárállamának tapaszta­latai nagy segítséget jelentet­tek ebben az országban is. A népi forradalom antifeudális, imperialistaellenes forradalom volt, amely megnyitotta az utat a mongol nép gazdasági és kul­turális felemelkedése előtt. A forradalom győzelme után na­pirendre került a kivívott sza­badság eredményeinek megszi­lárdítása, az ország elmaradott gazdaságának és szellemi éle­tének fellendítése. E célok megvalósításában je­lentős határköveket jelentettek a MNFP kongresszusai. Kiemel­kedő jelentősége van a mongol kommunisták 111. kongresszusá­nak, amely jóváhagyta a Mon­gol Népköztársaság szocialista fejlődését meghatározó fő irányvonalat. A IV. pártkong­resszus 1925-ben már kitűzhet­te a feudális osztályok felszá­molásának feladatát, a tőkés elemeknek a népgazdaságból való kiszorítását, az állami és szövetkezeti gazdálkodási for­ma megszilárdítását. A fiatal mongol népi állam életében már az első években nagy volt a jelentősége a Szov­/etunióval való szoros gazdasá­gi együttműködésnek. Szovjet segítséggel szervezték meg a szövetkezeti mozgalmat és az állam pénzügyi és hitelrendsze­rét, szovjet segítséggel rakták ie az első ipari létesítmények alapjait. A mongol munkásosz­tály kialakulásában nagy szere­pe volt a háziipar korszerűbb megszervezésének is. Az ország gazdasági fejlesztésében fontos szerepet töltöttek be a mon­gol—szovjet vegyes vállalatok és ipari szervezetek. Az iparosítással egyidőben a legnehezebb feladatok közé a mongol mezőgazdaság szocialis­ta átalakítása tartozott. Ugyan­is nem kisebb feladatról volt szó, mint szocialista termelési módra átvezetni a nomád pász­tori életformát és a több száz­ezer állattenyésztő gazdaságot — azt az ágazatot, amely á mongol népgazdaság- gerincét alkotja. Messzemenő változások álltak be a mongol nép kulturális éle­tében is. A szocialista termelési viszonyok győzelmével egyidő­ben a mongol kommunisták megkezdték a kulturális elma­radottság céltudatos felszámo­lását. Ebben nagy jelentősége volt az egységes népi iskola­rendszer bevezetésének. Az or­szágban a szocialista építés so­ország csupán, hanem mezőgaz­dasági-ipari jellegű állam. Meg­változott a társadalom összeté­tele is. A mongol munkásosz­tály. a szövetkezetekbe tömö rült állattenyésztők és az új szocialista értelmiség alkotja e társadalom gerincét. Az elmúlt két évtizedben to­vábbi mélyreható változások történtek a Mongol Népköztár­saságban. A párt XV. kongresz­szusa kitűzte a szocialista épí­tés befejezésének szakaszát, s meghatározta az építőmunka fő feladatait. A cél: az ország jel­legének ipari-mezőgazdaságira való átalakítása, tehát az, hogy az ipari termelés legyen a dön­tő a mongol népgazdaságban. Fokozatosan feltárják az or­szág természeti, kincseit, széle­sebb alapokra helyezik és kor­szerűsítik a feldolgozó ipart. Az állam sokat költ a meglevő üze­mek felújítására, új üzemek lé­tesítésére és a korszerű tech­nika bevezetésére. 1960—1970 között a Szovjetunió és más szocialista országok segítségé­vel az országban 130 ipari üze­met létesítettek. Az elmúlt tíz év alatt az ipari termelés 2,5­szeresére emelkedett. Az ipari húsfeldolgozás is csaknem há romszorosára nőtt az ország­ban. Oj iparközpontok létesül­tek az ország területén, pl. Dar­hanban és Csojbalszanban. Az Ipari termelés egyre nagyobb aránnyal vesz részt a nemzeti jövedelem képzésében. Amíg 1960-ban az ipar a nemzeti jö­vedelem 14 százalékát jelentet­te, ez az arány 1970-ben már 23 százalékra emelkedett. A szocialista építés éveiben a mongol nép jóléte is állan­dóan emelkedő irányzatú, ami a mongol kommunisták elvszerű tevékenységének, a mongol nép A mongol földeken is érik a búza szorgalmas munkájának az eredménye. A munkások és az alkalmazottak átlagfizetése 1970-ben 18,4 százalékkal emel­kedett az 1960-as helyzethez vi­szonyítva, a mezőgazdasági szö­vetkezetek tagságának jövedel­me pedig megkétszereződött. A mongol párt és kormány az utóbbi években többször hozott rendeletet az alacsony fizetések emelésére, csökkentette az adót és emelte a szarvasmarha fel­vásárlási árát. A mongol népi állam egyre többet áldoz a tár­sadalmi fogyasztás emelésére is. Bevezették a díjtalan okta­tást és egészségügyi ellátást és nagy összegeket fordítanak a kulturális intézményekre i'sí Az országban széles népegészség­ügyi hálózat épült ki. Ma mái­Mongóliában ezer lakosra egy orvos és 9,4 kórházi ágy jut. A népi hatalom éveiben megkét­szereződött a lakosság száma és emelkedett az átlagos életkor is. Valamennyi dolgozónak joga van nyugdíjra és rokkantság esetén segélyre. Bevezették a földműves szövetkezeti tagság szociális biztosítását is. Az or­szág területén gombamódra sza­porodnak az új lakások, tsko Iák és kulturális intézmények, jelenleg a MNK-ban 503 alap­fokú, 45 középiskola és taninté­zet és 6 főiskola van. A tanu­lók száma 1970-ben, az 1940-es helyzethez viszonyítva majdnem tizenegyszeresére növekedett. Az utolsó harminc évben a mongol közép- és főiskolákon közel tízezer szakembert képez­tek ki a népgazdaság ágazatai számára. 1970-től kezdve az or­szágban bevezették az általáno san kőtelező hétosztályos okta­tást. A MNFP XVI. kongresszusa jelentős esemény volt a mongol nép életében. A kongresszus ki­tűzte a népgazdaság és kultú ra fejlesztésének ötéves tervét. Az irányelvek az öt év alatt a társadalmi össztermelés 31—35 százalékos, a nemzeti jövede­lem 30—33 százalékos emelését írják elő. A mezőgazdasági ter­melést ez idő alatt 20—25 szá­zalékkal,, az ipari termelést 53—56 százalékkal emelik. Az ötéves terv alatt a népgazda­sági beruházások összege eléri az 5,5 milliárd tugrikát. Hazánk és a Mongol Népköz­társaság közötti együttműködés a legjobban gazdasági kapcso­latainkban tükröződik. Csehszlo­vákia ma a MNK külkereske­delmi partnerai között a har madik helyen áll. Arucsere-for galmunk keretében főleg hagyo­mányos mongol termékeket: bőrt, húst, teveszőrt, marhabé let és az utóbbi években bőr­ipari cikkeket importálunk. A MNK-ba irányuló kivitelünk textil-, cipő- és divatáru cik­kekből, cementgyári és egész­ségügyi berendezésekből, teher gépkocsikból és motorkerékpár hói áll. Együttműködésünk azon­ban nemcsak árucsere formájá­ban valósul meg. Jelentős gaz­dasági segélynyújtási szerző­dést kötöttünk a MNK-val, s en­nek keretében már építettünk Mongóliában cipőgyárat, bőr díszműipari üzemet, villanytele peket, kórházakat, cementgyá rakat, stb. E létesítmények fel­építésében többszáz csehszlo­vákiai szakember is részt vesz. A népi farra­" dalom fél évszá­jados évforduló­ja jelentős ese­mény a mongol nép életében. A testvéri mongol nép szocialista alkotómunkájá­nak határkövé­hez érkezett, s visszatekintve az öt évtizedre, elmondható, hogy a szocia 'ista rendszer­ben ez az or­szág évszázados 'emaradást ho­zott be, s ma a szocialista kö zösség tagja­ként vesz részt az emberi hala iásért, a szocia­izmusért foly .atott világmé retű küzdelem ben. SOMOGYI MATYAS Elsők a kerületben Bodrogközben aratnak A trebišovi járás mezőgaz daságt üzemei a kelet-szlo­vákiai kerületben elsőként teljesítették 110 száza­lékra - az őszi repce fel­vásárlási tervét. A felvasár lást folytatják. " A trebišovi járásban közel 30 000 (raktáron aratják az idei kalászosokat. A gyakori esőzé­sek miatt a termés csaknem 40 százaléka megdőlt tájékoz­tatott Csupjk; László -mérnök, a trebišov.i járási pártbizottság mezőgazdasági titkára, Sefiov ce környékén, de főleg a, járás déli részén, a Latorcán túli és a bodrogközi szövetkezetekben, állami gazdaságokban megkez­dődött az aratás. A járásban levő 263 saját ga bon'akombájn közül még arány­lag kevés üzemel. Jelenleg in­kább a rendrakók szerepelnek, de. ha teljes ütemben megindul a kenýéŕcRata, nagy szükség lesz a prešov!, a Sp. n. Ves-i, a bardejovi, a poprádi járásból szerződésileg biztosított tovább: 81 „vendégkombájnra". A felkészülés terén nem ész­lelni különösebb kifogásolni va­lót, újságolták az illetékes já­rási vezetők, csupán a felvásár­ló szervek raktárkapacitása kö­rül, s a már hagyományossá vált hiányos alkatrészellátás te­rén merülhetnek fel problémák. Kedden, szerdán az , időjárás megemberelte magát, s csütör tökön is felhőtlen égboltról szór­ta sugarait a Nap a bodrogközi határra. Az őrösi (strážnej) szövetke­zet határában találkoztam Cson­tos Gábor elvtárssal, a közös gazdaság elnökével. Örömmel közölte, hogy a 322 hektár ka­lászosból Jackó Sándor, Szilva László és még egy társuk rend­rakókkul több mint száz hektá­ron learatta a búzát, a Gerzse­nyi dűlőben pedig Tóth József, Rácz László, Gecse Tibor, Geré­nyi László kombájnos a levágott búzát csépeli. Ebből már közel 250 mázsa az állami raktárakba került. Egyidejűleg folyik a szalma préselése és begyűjtése. Az elnök 35 mázsás átlaghoza­mot vár az idén. A Kisgéresi Efsz halárában már több, közel 650 hektáron termesztenek kalászost, s ebből már 250 hektáron learatták a búzát. ^ ' — Ha még J8 napig ilyen időjárás lesz — bizakodik Berta jános elvtárs, a szövetkezet el­nöke , akkor veszteségmente­sen elvégezzük az aratást, és meglesz legalább a 32 mázsás átlaghozam. Igyekezetben itt nincs hiány, soha nem is volt, a kisgéresi nép minden időben szorgalmá­ról volt híres. A lacai Fekete dűlőben ifj. Bácskai Géza, Hel­tneci József, Illés Bertalan, ÍGe­renyi István rendrakókkal arat­ja a búzát. A Széles dűlőben egy 37 hektáros táblán Illés Gé­za, Mislai Béla. Sohajda Géza, Illés Zoltán, Rácz Endre, Geresl Géza kombájnos csépeli a le­aratott búzát. — Mennyi került az állami raktárba? — kérdeztük az el­nöktől — -Estig 12. vagonnal. . Ta­valy sokat okultunk, nem lehet az aratással arra várni, mikor lesz még jobb "időjárás. Amikor csuk lehet, aratni, csépelni kell. Az arra alkalmas termést kom­bájnnal aratjuk. Hazánk egyik legrégibb közös gazdaságában a Leleszi Május 1. Szövetkezetben Ádám Imre mezőgazdász tájékoztatott az aratás menetéről. Az 577 hek­tárt kitevő kalászosból eddig több mint 11U hektárt learattak. A búzát vágja rendrakókkal Já 3 kub József, Mészáros Gyula; Csatlós József hazai traktoros és Jozef Vojtek, a prešovi járás­ból érkezett vendégtraktoros. Ádám elvtárs szerint, jó idó esetén, 14 nap alatt elvégzik az aratást, s elérik a 30 mázsán felüli átlaghozamot. Annak örülne legjobban, közölte, ha mind a tíz kombájn minél előbb munkába állhatna . .. A Királyhelmeci Állami Gaz­daság határában már több mint 250 hektáron learatták a búzát. Húsz rendrakó és 13 sajjít kom bájn folyamatosan dolgozik, Lefkovics József igazgató közié se szerint további 14 gabona­kombájn már útban van Sp. n. Vesről. Tehát gépekben nem lesz hiány, annál inkább alkat­részekben . . . A Pólyáni Efsz két traktoro­sa, Tirpák Béni* és Kerékgyártó Jáno3 a Bírózátony dűlőben kezdte el tegnapelőtt két rend­rakóval az aratást. Jó termést várnak ebben a szövetkezetben annak ellenére, hogy néhol 50 százalékos jégkárt szenvedtek. A szomszédos Szolnocskai Efsz határában is 20 százalékos jégkárt állapítottak meg. Ennek ellenére 31 mázsás átlaghoza­mot várnak. Itt kedden indult meg az aratás egy rendrakóval. Bolyban csütörtökön kezdték el a kenyércsatát. A Vékei dű­lőben a szövetkezet két kom­báj nosa, Panykó Gábor és Me­gyesl János kombájnnal vágja és csépeli a búzát. Közel 290 hektáron vár begyűjtésre az idei termés. Molnár Lajos agro­nómus tájékoztatása alapján szövetkezetük magtermése gaz­dag. Búzát 95, árpát 50, zabot 10 hektáron termesztenek vető­mag céljaira. Előbb a takarmá­nyozásra szánt termést gyűjtik be. A Zétényi Efsz ben szerdán indult meg az aratás. Két rend­rakó és négy kombájn aratja a búzát. A jég Itt is sok kárt okozott, ennek ellenére jóval 30 mázsán felüli átlagtermést várnak. Ha az idő kitmt, Bodrogköz­ijén a napokban teljes ütemben megindult az aránylag kedvező terméshozamokkal kecsegtető kalászosok begyűjtése. i kulik) Biztos helyen a lucerna Közvetlenül az aratás meg­kezdése előtti napokban taka­rították be a medvei szövetke­zetben a lucernát. A nyári csúcsmunkák közül, mint min­denütt az országban, ebben a szövetkezetben is az aratásnak tulajdonítanak a legnagyobb je lentőséget, de a takarmányfé­leségek gyors és veszteség nél­küli betakarítása is az első szá­mú feladatok között szerepel. Június utolsó napjaiban ka­szálták le a hatvan hektár lu­cernát. Négy nap múlva, ami­kor már fétlg megszáradt a földön, a szövetkezet vezetősé­ge felhívással fordult a falu la­kosságához, hogy segítsenek begyűjteni. Nyugdíjasok és fia­talok egyaránt jöttek a felhí­vásra. Július ötödikén vagy negyven „brigádos" gyűjtötte" a lucernát a szövetkezet telepe mellett levő luceriuiföldön. itt említem meg. érdekes je­lensége a mezőgazdaságunk­nak, hogy a lucernatermesztés­ben évszázadok óta — a nö­vénytermesztés egyéb ágázatai­1 hoz visZonýítvá — kevés váltó zás történt. Mostanáig sem tud­ták teljesen megoldani a beta­karítás gépesítését s a lucerna­nemesítés sem mutat fel külö­nösebb eredményeket. Egyelőre ugyanis nincsenek jobb fajták, mint amilyenek már évszáza­dokkal ezelőtt is voltak. A ter­méseredményeket azonban mű­trágyázással tudják befolyásol­ni. Továbbá olyan szárítók áll­nak a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére, amelyekben jó minőségű szénát lehet készíte­ni. A medvei szövetkezetnek négy ilyen lucernaszárítója van. Ottjártunkkor Kocsis Ferenc, az ellenőrző bizottság elnöke, aki szintén a begyűjtési munkála­toknál segédkezett, elmondotta, hogy szerinte a következő nap már az utolsó szál lucerna is tető alá kerül. Hogy mikor kell majd a ventillátort megindítani, azt megmutatja a kazal olda­lába szúrt hőmérő. Ha húsz Celzius foknál többet mutat, a ventillátor kezelésével megbí­zott Hölgye Elemér elindítja a szellőztető berendezést -kv-~

Next

/
Oldalképek
Tartalom