Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-08 / 160. szám, csütörtök

Csapatösszevonások a Kőedény-síkság térségében Medina százados Dél-Vietnamban még nem döntött néhány „Döntő jellegű'' hetek Minh tábornok Vientiane — Az AFP vientia­nei tudósítója a laoszi főváros­ban elterjedt híreszteléseket idéz, amelyek szerint a kommu­nistaellenes Vang Pao tábornok Meo-törzsbeli különleges alaku­latait néhány nappal ezelőtt az Air America amerikai légitársa­ság helikopterei a Kőedény-sík­ság közvetlen közelébe szállí­tották. Hírforrásul a tudósító a légitársaság alkalmazásában ál­ló amerikai pilótákat nevez meg. A Patet Lao rádiója ugyan­akkor azt jelentette, hogy jú­nius közepe óta Vang Pao tá­bornok különleges egységeiből és amerikai kötelékekből álló három gyorsan mozgó ezred és több thaiföldi zászlóalj ameri­kai harci repülőgépek támoga­tásával támadást kezdett a Kő­edény-síkságtól délre levő Ban Phne helység ellen. A népi erők többszáz támadót harcképtelen­né tettek. Vang Pao hadműveletét ame­rikai légitámadások előzték meg. A tudósító emlékeztet arra, hogy 1969-es, hasonló laoszi of­fenzíva kellemetlen helyzetbe hozta a Nixon-kormányt, ame­lyet az amerikai sajtó és a sze­nátus egy része azzal vádolt, hogy titkos háborút folytat Észak-Laoszban. Souvanna Phouma laoszi mi­niszterelnök a nemzetgyűlésben kijelentette, hogy a Laoszban folyó hadműveletek még hosszú ideig eltartanak és hevességük fokozódni fog. A kormányfő szerint Indokínában a szemben­álló felek döntő ütközetre vo­nultatják fel haderőiket. Ilyen körülmények között Laosz még inkább csatatérré válhat. Ezért az ország semlegesítése látszik egyre inkább a legelfogadha­tóbb megoldásnak — mondotta. Souvanna Phouma kijelenté­se azért érdekes, mert éppen ő 1971. VII. 10. SZÉLJEGYZETÜNK A hátsó ajtó Miközben Nixon elnök kéthe­tes munkaoakáciőra vonult a kaliforniai San Clement-be, hogy legszűkebb tanácsadói kö­rével a közelgő elnökválasztás esélyeit mérlegelje, közvetlen munkatársai, Kissinger, nemzet­biztonsági főtanácsadó, Spiro Agnew alelnök és Laird had­ügyminiszter járják a vilá­got ... Nem kisebb feladattal, minthogy megmagyarázzák a bizonyítványukat. A saigoni látogatás kapcsán olyan hírek keltek szárnyra, hogy Nixon „nagy jelentőségű döntések küszöbére érkezett". A vietnami kudarcból kivezető utat a világ ugyanis most a DIFK javaslatára adott válasz­tól várja. Nem kétséges, jelen­tős szava lehet ebben Henry Kissinger főtanácsadónak, akire az elnök tudvalevőleg „hall­gat", s aki dél-vietnami útja eredményeként most valóban mérlegelheti a „látványos csa­patkivonás" lehetőségeit. Mert a tények — tények, s a New York Times leleplezései megcá­folhatatlanok, a közvélemény manipulálása szempontjából azonban egy ilyen elhatározás mégiscsak hozhat valamit a konyhára. Különösen most, vá­lasztások előtt... Feltéve, hogy a sorjázó kény­szerítő körülmények gyűrűjéből nem úgy akarnak szabadulni, mint Kissinger az indiai fővá­rosban. Itt ugyanis a repülőté­ren tüntető tömeg elől angolo­san, a hátsó ajtón távozott... S ebben is csak egy trükk se­gítette. A védelmére kirendelt motoros rendőrök ugyanis két alacsony rangú követségi beosz­tott kocsiját vették körül, hogy Kissinger a hátsó ajtón lelép­hessen ... Spiro Agnew alelnö­köt Bombayban a tömeg „sze­retetnyilvánításától" pedig csak a rendőrkordon mentette meg. Ezek az esetek is mutatják, fogyatkoznak az angolos távo­zás lehetőségei. Washington számára sorra csukódnak be a hátsó ajtók, s hovatovább ma­rad az egyetlen lehetőség, me­lyet a DIFK javaslat most még szélesebbre tárt: a Vietnamból hazafelé vezető kijárat... —zsolt— volt az, aki a laoszi kormány semlegességi politikájának fel­adásával egyre jobban az ame­rikai érdekek kiszolgálójává vált. Saigon — Dél-Vietnamból .és Kambodzsából nem jelentettek különösebb harci tevékenységet. Dél-Vietnamba érkezett — védőjével és a katonai ügyész­szel — Ernest L. Medina szá­zados, a dél-vietnami My Lai­ban 1968. április 16-án történt tömegvérengzés miatt életfogy­tiglani börtönre ítélt Calley hadnagy parancsnoka. A kato­nai ügyész ugyanis Medina ügyében dél-vietnami tanúkat kíván kihallgatni. Hongkong — A dél-vietnami szabadságharcosok hírügynök­ségének Hongkongban lehallga­tott adása szerint ez év első fe­lében több mint 18 000 dél-viet­nami katona dezertált. A hír­ügynökség szerint hazafias ér­zésű katonák Truong Bo tarto­mányban 241 alkalommal lázad­tak fel és 12 alkalommal han­golták össze akcióikat a sza­badságharcosokkal, megöltek 848 ellenséges katonát, köztük egy ezredest, két őrnagyot és 14 más tisztet. London — Duong Van Minh tábornok, aki ellenzéki prog­rammal kíván indulni az októ­beri dél-vietnami elnökválasztá­sokon, újabb nyilatkozatot adott, ezúttal a londoni Times• nak. A tábornok kijelentette, hogy a jelenlegi körülmények között nem tud dönteni arról, hogy induljon-e a választáso­kon, mivel nem kíván egy eset­leges választási komédiában részt venni. Amennyiben azon­ban biztosítékot kap, hogy a vá­lasztásokat becsületesen hajtják végre, akkor feltétlenül indul. Nixon „rendet" teremt? Washington — Nixon ameri­kai elnök szerdán elrendelte, hogy valamennyi kormányhiva­tal készítsen listát azokról a személyekről, akiknek joguk van titkos dokumentumok és iratok áttekintésére, jelentette az AP a Washington Post köz­lésére hivatkozva. Az elnöki rendeletet megfo­galmazó ügyirat „Bizalmas, szolgálati használatra" feliratot visel. Nixonnak az volt a cél­ja, jegyzi meg a lap, hogy drasztikusan csökkentse a tit­kos ügyiratok nem kormányhi­vatalokban történő tárolását, il­letve felhasználását. Az amerikai hírügynökség rámutat, hogy az amerikai el­nök rendelete néhány nappal ezelőtt fogant, hogy Laird had­ügyminiszter utasította a légi­erő biztonsági szolgálatát, ve­gye megőrzésébe a Rand Corpo­ration-nál (magán tanácsadó cég) levő valamennyi dokumen­tumot. Kommentárunk Indonéziában 1955 óta a na­pokban tartottak ismét válasz­tásokat. Mint az várható volt, a tábornoki rendszer a kemény kéz politikáját követve biztosí­totta stabilitását, az ún. „funk­cionális csoportokra" támasz­kodva választatta meg az "ideiglenes népi tanácskozó gyűlés« 920 képviselőjét. Bár a választásokon a Golkar politi­kai szervezettel együtt 10 párt indult, számottevő ellenzékre a kormányzat nem számíthatott. A választásokat megelőző idő­szakban ugyanis az egyes pár­tokon belül djakartai szóhasz­nálat szerint „kristályodási fo­lyamatot" hajtottak végre, ami egyértelmű volt e pártok le­gyengítésével, az ellenzéki ele­mek elnémításával. Arról nem is szólva, hogy az igazi ellen­zék, a kommunista párt nem indulhatott a választásokon, hi­szen Suharto tábornok rögtön a hatalomátvételt követő na­pokban illegalitásba szorította azt. Persze, nem csupán a kom­munisták diszkriminálásáról volt szó a választások előkészí­tésekor. A jelölőlistákról a rendőrség töröltetett minden olyan személyt, aki állítólag szimpatizál a kommunista párt­tal. Suharto tábornok legszámot­tevőbb ellenzéke a Nahdatul­EDGAR MERCADO JARRIN perui külügyminiszter fogadta Ivan Petert, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság külkereske­delmi miniszterének helyette­sét. A fogadáson a két ország kereskedelmi kapcsolatairól, tudományos-műszaki együttmű­ködéséről folytatott a két poli­tikus gyümölcsöző párbeszédet. ALEKSZE] KOSZIGIN minisz­terelnök vezetésével szovjet párt- és állami küldöttség ér­kezett a Mongol Népköztársa­ság fővárosába, ahol részt vesz a mongol népi nemzeti forrada­lom fél évszázados évfordulójá­nak ünnepségein. CORNELIU MANESCU román külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson Lengyelországban tartózkodik, megbeszélést foly­tatott Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnökkel. A román kül­ügyminiszter egyébként meg­kezdte megbeszéléseit Stefan Jedrychowskyval. FRANCIAORSZÁGBAN május 15-től 7413 fiatal kapcsolódott be a kommunista ifjúsági moz­galomba. AZ APOLLO-15 amerikai űrha­jó legénysége, amely június 26­án indul el a Holdra, megkezd­te szokásos egészségügyi elő­készületeit az űrrepülés előtt. Az űrhajósokat mintegy 3 hét­re karanténba helyezték. AZ INDIAI távirati iroda köz­lése szerint tovább tart a fe­szültség az indiai—pakisztáni határon. A sajtóiroda közlése szerint az utóbbi napokban pa­kisztáni alakulatok többször is tűzpárbajt kezdeményeztek. COLOMBO olasz miniszterel­nök Rómában megbeszéléseket folytatott a kormánykoalíciót alkotó pártok képviselőivel. U THANT ENSZ-főtitkár ber­mudai pihenője után ma már valószínűleg visszatér a világ­szervezet székhelyére — közöl­te New Yorkban egy szóvivő. SANTIAGOBAN megnyílt a chilei országos gazdasági bi­zottság ülése, amelyen részt­vesz Allende elnök is. Az ülé­sen megvitatják a rózbányászat küszöbönálló államosításának kérdéseit. ARGENTIN gerillák rajtaütöt­tek a fővárostól ezer kilomé­terre levő Salinas rendőrkapi­tányságán, magukkal vittek sok kézifegyvert, összetörték a rá­dióadót, majd gépkocsijukon el­vittek öt rendőrt is. A rendőrö­ket később több kilométer tá­volságban megtalálták — csu­paszra vetkőztetve. Rogers kétlépcsős terve Washington — Az UP1 és az AFP washingtoni hírmagyaráza­tai szerint ezek a hetek „döntő jellegűek" az Egyesült Államok közel-keleti diplomáciai erőfe­szítései szempontjából. Az ame­rikai diplomácia mindent elkö­vet, hogy elkerülje a kudarcot, a Szuezi-csaforna újramegnyitá­sára irányuló erőfeszítéseiben. Rogers külügyminiszter ezért, Nixon jóváhagyásával „kétlép­csős" diplomáciai tervet dolgo­zott ki és — korábbi üzenetköz­vetítő szerepét félretéve —, ál­lítólag konkrét javaslattal fog előállni a két közvetlenül érin­tett országnak, az EAK-nak és Izraelnek. Az akció első lépcsőfokát je­lentette a hírügynökségek sze­rint a két diplomata, Bergus és Sterner Kairóba küldése. Ha a két diplomata missziója siker­rel jár, Sisco, a közel-keleti ügyekben illetékes külügyi ál­lamtitkár utazik a térségbe. Az amerikai kormány még az ENSZ őszi ülésszakának össze­hívása előtt szeretne valami­lyen előrelépést felmutatni, ne­hogy a világszervezet közgyű­lése vagy a Biztonsági Tanács elé kerüljön ismét a közel-ke­leti válság. A diplomáciát sürgető másik időtényező az elnökválasztási hadjárat. A kormány még en­nek beindulása előtt akarja te­tő alá hozni a Szuezi-csatorna megnyitásáról szóló részleges egyezményt. A moszkvai Pravda szerdai számában Pavel Gyemcsenko arról ír, hogy az amerikai dip­lomaták utazgatásai azt a célt szolgálják, hogy elvonják a fi­gyelmet a lényegről — arról, hogy az Egyesült Államok igyekszik megerősíteni pozícióit a Közel-Keleten és bővíteni együttműködését Izraellel. Az amerikai vezető körök egyetíen célja, hogy támogas­sák Izraelnek az 1967-es hábo­rúban megszállt arab területek­re támasztott igényeit. Két nyeregben Bonn — Az NSZK politikai köreiben rendkívüli jelentősé­get tulajdonítanak Scheel kül­ügyminiszter izraeli hivatalos látogatásának. Sokan nem tit­kolják, hogy a külügyminiszter valóban nehéz helyzet elé ke­rült, hiszen az NSZK Izraellel továbbra is fenn akarja tartani jő kapcsolatait, viszont az arab országokkal fel szeretné újíta­ni diplomáciai kapcsolatait. Scheel feladata tehát: meg­nyugtatni az izraeli kormányt, amely felettébb bizalmatlanul viseltetik Bonn koncepciójával szemben. Kétségtelen, hogy Scheel iz­raeli látogatása napirendre ke­rült a nyugatnémet—francia konzultációk során is. Ebben a vonatkozásban a két kormány képviselői kijelentették, hogy a nyugat-európai államoknak joga és kötelessége törődni a közel-keleti helyzet alakulásá­val. NORVÉGIA lakosságának 38 százaléka ellenzi az ország kö­zös piaci tagságát. Az Aften­posten című oslói lap által nyilvánosságra hozott adatok szerint a közvéleménykutatás során a megkérdezettek 33 szá­zaléka a közős piaci tagság mellett foglalt állást arra az esetre, ha Nagy-Britannia és Dánia ugyancsak csatlakozik a Közös Piachoz. Ronald Reagan „vérbosszúja Angela Davis újabb beadványa rr San Rafael — A kaliforniai San Rafaelben raboskodó néger kommunista Angela Davis, ügy­védje útján beadványban köve­telte, hogy az ellene felhozott vádak kivizsgálását vegyék ki a kaliforniai bíróság kezéből és tegyék át a szövetségi bíróság­ra. Angela Davis a beadványban rávilágított, hogy az ellene fel­hozott vád „gyilkosságban éi emberrablásban való részvétel" — nem más, mint Ronald Rea­gan — hírhedten kommunista ­faló — kaliforniai kormányzó „vérbosszúja", s ebben Mitchel igazságiigyminiszternek, söt Ni­xon elnöknek a keze is benne van. Angela Davis beadványát a bíróság pénteken vizsgálja meg. FESZÜLT A HELYZET ÉSZAK-ÍRORSZÁGBAN Belfast — Nyugtalanul telt el a szerdára virradó éjszaka a két nagy északír városban, Belfast­ban és Londonderryben. Belfastban egy elektromosipa­ri alkatrészeket gyártó üzem­ben hatalmas robbanás történt, ami — a katonai főparancsnok­ság közlése szerint — különö­sen súlyos anyagi károkat oko­zott, de emberáldozatot nem követelt. A robbanást tizenöt kilométer távolságban is halla­Ulama mohamedán párt volt, amely a választások során a második helyre került. Szub­csan, a párt vezetője bizonyos mértékben lerántotta a leplet Választások után a katonai szavazómasinériáról. Nyilatkozatában rámutat, hogy a katonai kormányzat megfé­lemlítette a választókat, a had­sereg tagjai ellenőrizték az ur­nákat, sőt Nyugat-Jáva egyik körzetében előfordult, hogy megverték a mohamedán párt helyi vezetőit. Nos, Szubcsan tán nem vá­dolható azzal, hogy szimpatizál a kommunistákkal, hiszen párt­ja jobboldali, sőt bizonyos kér­désekben szélsőjobboldali beál­lítottságú. így tehát jogosan ve­tődik fel a kérdés, vajon a tá­bornoki rendszernek miért volt szüksége a választási komédiá­ra, hiszen annak kimenetelé­hez, a már előbb említett funk­cionális csoportok 25 millió tagja jóvoltából nem férhetett kétség. Arról nem is szólva, hogy a parlament egyharmadát nem választották, hanem az el­nök a katonák közül nevezte ki a képviselőket. Kétségtelen, s ez szigorúan hozzátartozik a katonai rezsi­mek politikai koncepciójához, hogý a djakartai katonai junta is kísérletet tesz belpolitikai helyzete stabilizálására, az al­kotmányosság látszatát szeret­né kelteni. Nem vitás ugyanis, hogy Suharto tábornok hatalom­átvétele teljesen kimeríti a reakciós katonai államcsíny fo­galmát. Az ürügyet Untung al­ezredes sikertelen puccsa Je­lentette, aki mint ismeretes, meg akarta előzni a Jobboldali államfordulatot. A jobboldali beállítottságú tábornokok ugyanakkor a kommunistákkal akartak leszámolni, hiszen köz­tudomású, hogy a szocialista tá­boron kívül Indonéziában mű­ködött az egyik legnagyobb kommunista párt. Nem célunk, hogy Suharto államcsínyének hátterére is rávilágítsunlí, vi­szont tény, hogy annak szálai az ország határain kívül is szö­vődtek. A napokban lezajlott választások viszont arról győz­nek meg bennünket, hogy az indonéziai kormány még min­dig pánikszerűen fél a kommu­nistáktól, őket tartja igazi el­lenzékének, tehát a társadalom legerősebb, legbefolyásosabb ve­zető rétegének. (B. P. l.J ni lehetett. Londonderryben — ahol szintén robbant bomba — szerdára virradó éjjel is rálőt­tek egy katonai őrállásra. A napról-napra ismétlődő ösz­szecsapások mellett nagyará­nyú készülődések folynak a protestánsok július 12-én sor­rakerülő hirhedt parádéját meg­előzően. A napokban érkezik újabb 500 katona az Észak-fr­országban Állomásozó 10 600 angol katona megerősítésére. LETARTÓZTATÁSOK Guineában Dakar — Guineában hazaáru lás vádjával több magasrangú személyt őrizetbe vettek. A le­tartóztatottak között van Keita Koumandian volt vezérkari fő­nök, Diallo Alpha tájékoztatás­ügyi államtitkár és Mamadou Barry, Sekou Touré elnök saj­tóirodájának volt főnöke. A letartóztatásokkal egyidő­ben több kormányhivatal és tartomány élére új vezetőt ne­veztek ki. Az intézkedések cél­ja megtisztítani a kormányhiva­talokat és a hadsereget a por­tugál gyarmatosítók ötödik had­oszlopától. Szenegáli panasz New York — Portugália ag­ressziós cselekedetei miatt a Biztonsági Tanács összehívását kérte a Bissau-va\ (Portugál­Guinea) szomszédos Szenegál. A panasz szerint a portugá­lok szenegáli területeket akná­sítottak el. Ennek bizonyítékait a jövő hét elején New Yorkba utazó Gaye szenegáli külügy­miniszter személyesen tárja majd a Biztonsági Tanács elé. Kosciusko-Morizet, a BT e havi francia elnöke, konzultációkat kezd a tanács összehívása idő­pontjának rögzítéséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom