Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-08 / 160. szám, csütörtök

-i-... tf ..-•••• Miről ír a világsajtó? PRAVDA Á szovjet—amerikai stratégiai fegyverkorlátozási tárgyalások távlataival foglalkozik a moszk i , „ »ai Pravda hasábjain Viktorov. hasa bevezető részében hangsúlyozza: a leszerelés szempont jdbol egyike az alapvető feltételeknek, hogv a tárgyaló felek szigorúan tartsák be az országaik biztonságának szempont­{?"• elképzelhetetlen, hogy bárki is más rovására kerüljön efőnyösebb helyzetbe. Viktorov megállapítja hoev d S; QV ),t t-T^ľ ier!kaÍ tá r«V a»ások egyik alapvető feltétele a rakétaelhárító rendszerek kiépítésének lehetősége Kétsége len tehát, hogy a fegyverkezési láz lefékezésének egyik ki­indulópontja a rakétaelhárító rendszerekről szóló egyezmény megkötése. Amikor néhány esztendővel ezelőtt a Szovjetunió es az Egyesült Allafeok elhatározta, hogy megkezdi a tár gyalásokat, ezeknek napirendjére, mind a védelmi mind a tá­madó jellegű stratégiai fegyverek korlátozását kitűzte A Szov­jetunió továbbra is kitart eredeti álláspontja mellett, hiszen a május 20 í nyilatkozat szintén, hangsúlyozza: a védelmi rakétarendszerekkel összefüggő egyezmény megkötése után bizonyos intézkedéseket foganatosítanak a támadó rakéták csökkentésére vonatkozóan. A kommentátor leszögezi, hogv a szovjet-amerikai tárgyalások, amennyiben az ötödik for­duló során sikerül részleges megállapodást kötni, valóban igeretesek és továbbfejleszthetők. Viszont végleges eredmény csak akkor érhető el, ha a tárgyalások ellenzői, és ezekből szép számmal akad az Egyesült Államokban, nem húzzák keresztül a konstruktív eszmecserét. Viktorov rámutat, hogy bizonyos imperialista körök az Egyesült Államokban továbbra ís háborús hangulatot szíta­nak, a fegyverkezés fokozására törekszenek. Ezek az erők arra az álláspontra helyezkednek, hogy a stratégiai fegy verzet tökéletesítésével és fejlesztésével esetleg az erő po­zíciójából tárgyalhatnak majd. Egyébként ezt az elvet vallja Melvin Laird - amerikai hadügyminiszter is, aki szintén a vé­delmi rakétarendszerek kiépítése mellett foglalt állást. Tény, hogy a fegyvercsörtetés nem teremi éppen megfelelő lég­kört a gyümölcsöző tárgyalásokhoz, az erő pozíciójának em­legetése határozottan károsan hal a megbeszélések légköré re. Mindezt nem szabad szem elől tévesztenünk akkor — emeli ki Viktorov — amikor a SALT-tárgyalások perspektí : váiról szólunk. miM nÉ mtKrimnii w Az eilI <ópal biztonság kérdései­£Vr r WIDxZftWV ve l loglalko^t egyik legutóbbi ±JÍ\J114 IlflIVMUnu A számában az ismert lengyel lap. Ryszard Frelek, a nemzetközi politikai intézet igazgatója így rámutat, hogy elérkezett az ideje az eurófiai államok kapcsolatai normalizálásának. Mindez nagymértékben járulna hozzá egy kollektív bizton­sági rendszer kialakításához is. A szerző rámutat: az új hely­zet megteremtése, illetve a béke biztosítása évek hosszú so­rát veszi majd igénybe. Viszont úgy véljük — hangsúlyozza a cikk szerzője — hogy végre-valahára hozzá kell látni ehhez a munkához. Politikai és erkölcsi kötelességünk, hogy teher­mentesítsük a háború gondjaitól azt a nemzedéket, amely a második világháborút követően nőtt fel. A lengyel lap cikke egyébként derűlátó, bár a szerző többhelyütt is hang­súlyozza, hogy a kollektív biztonsági rendszerhez vezető úton még nehéz akadályokat kell leküzdeni. így bizonyos nyugati körök ellenállásával találják magukat szemben a béke erői, amelyek különböző feltételekhez kötik a két- és többoldalú államközi szerződések megkötését. Vidám asztaliteniszezés (TASZSZ felv.) Páratlan termelésnövekedés A Banská Bystrica-i Slovenka textilgyár páratlan terinelés-fej­lesztés küszöbén áll. Ezekben a napokban konkretizálták a CSKP XIV. kongresszusának irányelveit a vállalat viszonyaira. E tervek szerint az ötödik ötéves terv so rán az idén 225 millió korona ér tékű árutermelési tervet az öt­éves terv utolsó évében 450 mil­lió koronás termeléssé fokozzák. A piacra a kötöttárugyár 198 % kai több árut termel 1975 ben, mint az ötéves terv első évében. Ilyen hatalmas feladatok és re kordteljesítméuyeli eléréséhez már ma előkészítik a Teltétele ket. Fokozatosan korszerűsítik a Banská Bystrica i alapiizemet és a turzovkai gyárat, s megkezdték egy új nagy gyár építését is. A Slovenka míivek beruházási po­litikája figyelembe veszi az ipa­rilag kevésbé fejlett országrészek szükségleteit is és ezért új iize mét Kelet-Szlnvákútban. Vranov nad Topľou-ban építi. * vranovi új textilgyárat június 11.-én kezdték építeni. A beruha zás értéke meghaladja a 349 mil­lió koronát. A gyár 1333 dolga zőt foglalkoztat majd és termelése kapcsolódik a humennéi Cbemko bau és a Sanicai Vegyiművekben gyártott félkészárukra. Az új lé tesftmény a műfonál feidolgozá sára szakosítja termelését és fel ső ruházati kötöttárut fog gyár tani, mégpedig 2 és félmillió da rabot évente. A beruházó, a Sin veuka pártszervezete és vezetésé ge a jelen időszakban azon fá radozlk, hogy megteremtse a fel tételeit az új ilzeni határidőre tör ténő befejezésének. A termelést az új gyárban 1974. harmadik ne gyedévében indítják meg. (v- g-l BELPOLITIKAI KOMMENTÁR JÖVŐNK ZÁLOGA A/, egyik költő a jövő zá­lugának nevezte a fiatalokat, s nem alaptalanul, hiszen az ifjú nemzedék hivatott arra, hugy napjaink terveit, célki­tűzéseit a Közeljövőben meg valósítsa. Különösebben nem is szükséges hangsúlyozni, hogv sz ifjúsági mozgalom, s egyáltalán a fiatalak életével összefüggő kérdések mennyi­re jelentősek és milyen ko­moly figyelmet érdemelnek. Pártunk XIV. kongresszusán jelentós teret kapott ez a té­makör, ezen a fórumon is gon­dosan elemezték az ifjúsággal kapcsolatos társadalmi és egyéb prohlémákat. Közismert tény — a közel­múlt eseményei is ezt igazol ják —, hogy a tiataluk vi­szonylagos tájékozatlanságuk és tapasztalatlanságuk foly­tán aránylag könnyen vezet­hetők tévútra, s ugyanígy ha marahb ragadtatják magukat meggondolatlan cselekedetek­re. különösen akkor, amikor szervezetük tevékenységében komoly fogyatékosságok mu­tatkoznak. A hatvanas évek derekán szervezkedő, s hang jukat egyre eriiteljesebben hallató szocialistaellenes erők is tisztában vultak ezzel, s terveikben jelentős feladató kat biztak a fiatalokra. Eigon doiásuk egy része, sajnos, megvalósult: a káros nézetek, a demagóg szólamok különö­sen a tanulóifjúság körében leltek táptalajra, olyannyira, hogy felbomlasztották az egy séges ifjúsági szervezetet. Tegyük hozza: ahhoz, hogy az események ilyen irányban sodródlak, részben hozzájá­rultak az ifjúsági szervezet­ben előforduló hibák is. Senki sem csökkentheti és nein von­hatja kétségbe a fiatalok ak­tivitásának és szocialista el­kötelezettségének számos ki­váló eredményét. Ugyanakkor azonban nem hallgathatjuk el, hogy többen, különösen a hat­vanas években nem tartottak lépési a karral. A lényegében helyes központi határozata kat nein tudták tartalmas és a fiatalok számára vonzó programra „lefordítani". Né­hány ifjúsági vezető és szer vezet munkáját a formalizmus jellemezte. A számok és a kü­lönböző kimutatások halmaza mellett gyakran csaknem tel­jesen háttérbe szorult az em­ber. Ezek a fogyatékosságok a jószándékú, becsületes fia­talok köréhen is elégedetlen séget, olykor pedig passzivi­tást váltottak ki. Ez a körül ntény, mint már említettük, a szocialistaellenes erők figyel­mét sem kerülte el. 1969 áprilisa után sok ne­hézséggel párosuló, gyakran bonyolult folyamat indult meg, melynek során létrejöt­tek a feltételek az egészséges kibontakozáshoz. Egyre több fiatal okult a közelmúlt hibái­ból, egyre többen tudatosítof ták helyüket szocialista társa dalmunkban. Részben az o munkájuknak köszönhető, hogy aránylag rövid időn be­lül, először járási és kerületi szinten, tavaly novemberben pedig országos méretben meg alakult az egységes szocia­lista ifjúsági szervezet, mely­nek legfontosabb célkitűzése, ahogy az a pártkongresszuson is elhangzott: a szocializmus építésében kitűzött pártfela­datuk teljesítésében a párt és a nép forradalmi hagyomá nyainak tiszteletére és megis­merésére, a munka és a ta­nulmányi feladatok példás teljesítésére vezesse az ifjú­ságot, fejlessze a gyermekek és az ifjúság sokoldalú érdek­tevékenységét, s további ak­tív tagokkal bővítse sorait. Alig telt el egy esztendő a szocialista ifjúsági szervezet létrejötte óta, s máris számos jelentős eredményről számol­hatunk be. Példaként említjük meg a Signál-S0, a Fiatalok kezdeményezésének és tettei­nek stafétája elnevezésű re n dezvényeket, melyek nagy tö­meget mozgósítottak és szép sikerrel zárultak. Ehhez ha sonlóan komoly eredménynek számít fiataljaink kötelezett­ségvállalása és különböző fel ajánlása pártunk megalakulá­sának félévszázados jubileu ma tiszteletére. Ezek a példák is bizonyít ják: fiataljaink magukénak vallják ifjúsági szervezetüket, egyetértenek célkitűzéseive), s részt vállalnak megvalósító sukból. Az eltelt egy esztendő alatt egyre több fiatal bizalmát nyertük meg az ifjúsági szer vezet iránt, számuk napjaink­ban is növekszik. Ez olyan ér­ték, melyre féltve őrzött kincsként kell ügyelnünk, hi­szen tapasztalataink is bizu­nyítják, hogy a bizalmat köny­nyű elveszíteni, de sokkal ne­hezebb visszaszerezni. Sz. J. 13. - Hová akarna? - Bármilyen munkát el tudok végezni Vezethetek hadosztályt, hadtestet, had­sereget és frontot. - Ne heveskedjék, ne heveskedjék! Arról beszélt, hogy Jelnyónól ellencso­pást kellene szervezni. Hát fogjon hozzá. Kinevezzük o Tartalék Front parancsno kává. Mikor tud indulni? - Egy óra múlva. v - B. M. Soposnyikov hamaroson meg­érkezik a vezérkarhoz, odja át neki az ügyeket és utazzék el. Ne felejtse el, hogy a Legfelsőbb Főparancsnokság Fő­hadiszállásának továbbra is tagja ­mondta befejezésül Sztálin. Megengedi, hogy távozzak? - Üljön le és teázzon velünk - hí­vott Sztálin most már mosolyogva ­majd még beszélünk egy s másról. Az asztalnál ültünk, ittuk a teát, de csak nem alakult ki beszélgetés. Hamarosan felkészültem az utazásra. Saposnyikov nemsokára megérkezett a vezérkarhoz a Nyugati Fronttól, ahol a Legfelsőbb Főparancsnokság Főhadiszál­lásának a képviselőjeként tartózkodott. Elutaztam Gzsatszk körzetébe, a Tartalék Front törzséhez. Jelnyától Leningrádig Csak rövid ideig tartózkodtam a front törzsénél. Miután a front arcvonalszoka­szán lezajlott legutóbbi eseményekről tájékozódtam, L. A. Govorov tábornokkal, a tüzérfőnökkel elindultam Jelnya körze­tébe, o 24. hadsereg törzséhez. Otközben nagy tüzek rőt fényét láttuk valahol Jar­cevo és Jelnya környékén. A 24. hadsereg törzsénél K. I, Raku­tyin hadseregparancsnok és a fegyver­nemek főnökei fogadtak bennünket. Más nap kora hajnalban Rakutyinnal kimen­tünk Jelnya környékére, hogy szemre­vételezzük a terepet. Közben folyt a tűz­harc az ellenséggel. Miután az egység­parancsnokokkal megvitattuk a helyze­tet, meggyőződtünk róla, hogy a német csapatok itt jól megszervezték a védel met és minden bizonnyol nagyon kemé nyen fognak verekedni. A védelem pe­remvonalábon és mélységben az ellenség harckocsikat, roham- és tüzérségi lövege ket ásott be, és ezzel a jelnyai kiszö­gellést afféle megerősített körletté épf tette ki. Miután számvetést készítettünk min­denről, ami az ellencsapáshoz szükséges, megbeszélést folytattunk a hadseregpa rancsnokkal és a hadsereg fegyvernemi főnökeivel. Arro o következetetésre ju­tottunk, hogy oz általános támadás leg­korábban augusztus második felében kez­dődhet meg. Augusztus 12-én kikérdeztem egy Mit­termann nevű németet, akit az ellenség egyik ellenlökésekor ejtettünk foglyul. Mittermann 19 éves volt, apja a náci párt tagja, ő maga is a „Jugendvolk" tagjo volt. Hadosztályóval együtt részt vett a franciaországi, belgiumi^ hollandiai és jugoszláviai hadjáratban. Nézzük, mit vallott kihallgatása so­rán: - A hadosztály katonáinak többsége tizenkilenc - húsz éves. A magasabbegy séget különleges személyi kiválogatás alapján töltötték fel. Az SS hadosztály a tizedik páncélos hadosztály után érke­zett Jelnya körzetébe. Mittermann Jelnyo körzetéről azt mond­ta, hogy az olyan előretolt állás, amely­ből majd tovább nyomulnak előre oz or­szág belsejébe. A háromhetes ott-tartóz­kodást és azt, hogy csapataik Jelnya kör­zetében védelembe mentek át, időnyere­ségnek tartja, amelyet a német hadveze­tés arra használ fel, hogy tartalékokat és feltöltést dobjon át. „Messzire mentünk, utánunk kell szállí­tani o tartalékokat és aztán előre" ­[gy magyarázta a helyzetet Guderian tá­bornoknak, a hadsereg parancsnokának külön parancsa. - „Deutschland" nevű ezredünk vé­delembe ment át Jelnya körzetében ­folytatta Mittermann. - Az ezredet pi­henőbe küldték, de aztán ismét az elő retolt állásokba dobták a csapatok vesz­teségei és a védelmi tevékenységek si­kertelensége miatt. Az ezred vesztesé­gei oly nagyok, hogy a lövészalegysége­ket hadtáposokkal töltötték fel. A német csapatoknak a szovjet tüzérség okozzo a legnagyobb veszteséget. Az orosz tüzér ség nagyot üt és nyomasztó erkölcsi ha tással van a német katonákra. Parancsnokságának tájékoztató pá roncsából az elfoglalt helységek parti­zánmozgalmáról Mittermann onnyit tud, hogy az erdőkben sok szovjet katonoi egység van. amelyek tüzelnek a német csapatokra . .. Mint ismeretes, az SZK(b)P Központi Bizottsága július közepén külön határo­zotot hozott „A harc megszervezéséről o német csapatok mögöttes területén". A párt hathatós intézkedésekét tett o partizáncsoportok és osztagok meg­alakítására. Azokban a közigazgatási ke­rületekben, amelyeket az ellenség eset­leg elfoglalhatott, már eleve illegális párt- és Komszomol-sejtek alakultak o partizánmozgalom vezetésére A lenin­grádi, kalinyini, szmolenszki, orjoli és kur­szki " területen, az Ukrán, Belorusz és Moldvai Köztársaságban 1941-ben az el­lenség ellen több mint 800 illegális és kerületi pártbizottság, valamint kerületi pártközpont és több mint 300 városi és kerületi Komszomol-bizottság kezdte meg tevékenységét. Harcra keltek a lett. lit­ván és észt partizánok is. A partizánosz­tagok és csoportok nagy magasabbegy­ségekbe szerveződtek, amelyek élén felelős párt- és szovjet funkcionáriusok álltak. A partizánok érzékeny vesztesé­geket okoztok oz ellenségnek. A 24. hadsereg ellencsapása augusztus huszadika után kezdődött. Valamennyi szakaszon mindkét fél számára elkesere dett és súlyos ütközet folyt. Az ellenség sűrű tüzérségi és aknavezetö zárótűzzel állta útját a támadó hadosztályoknak. Egész repülőerőnket, minden harckocsin­kot, tüzérségünket és még a sorozatve­tőket is bevetettük. A harctevékenység éjjel-nappal szakadatlanul folyt. Csapa taink vas harapófogója fokozatosan ösz­szeszorltotta és egyre szűkítette a jelnyoi kiszögellés száját. Éreztük, hogy az ellen­ség ereje kimerülőben van. Az ellenség maradványai, kihasználvo a leszálló estet és azt a körülményt, ^ hogy a zsák szája nem zárult be, elvo­nultak a jelnyai kiszögellésből, rengeteg halottat, nehézlöveget és harckocsit hagyva hátra. Szeptember 6-án csapa taink bevonultok Jelnyóba. A veszélyes hídfőállást felszámoltuk. /Folytatjuk/ 1971 VII

Next

/
Oldalképek
Tartalom